végrendelet megtámadása

Kedves válaszadók.

Szeretném megkérdezni, hogy egy közjegyzővel megíratott végrendeletet meg lehet e támadni. Pontosabban aki megtámadja, megnyerheti e a pert.

A történet röviden annyi, hogy nagyapám halála után az ő végrendelete szerint nagyanyám örökölt. Az örökség tárgya egy családi ház, mely így 100%-ba nagyanyám tulajdonába került. Most nagyanyám is meghalt. Törvény szerint 1/2 részt édesanyám, 1/4-1/4 részt édesanyám halott öccse után a két fia örökölné.
De Nagyanyám készített egy végrendeletet, amiben 1/2 rész édesanyámra hagyta, de a másik 1/2 részt a 4 unokája között felosztotta. Azaz a két fiú 1/8-1/8 részt kap a végrendelet szerint, az eredeti 1/4-1/4 helyett, és nővérem és én kapjuk a maradék 1/8-1/8 részt.
Ezt a hagyatéki tárgyaláson a fiúk nem fogadták el,és követelik hogy mondjunk le a mi részünkről, vagy peres úton visszaperlik tőlünk.

A válaszokat előre is köszönöm!

Igen, meg lehet támadni.

Ha valaki most itt neked megmondja, hogy mi lehet egy per vége ez esetben, háááát....

Hogy mit mondanak a "fiúk"? Hogy mondjatok le a részetekről? Még él az örökhagyó?

Milyen indokkal lehetne támadni egy közokiratba foglalt végrendeletet? Az, hogy "nem tetszik", a bíróságnak kevés lesz.

Az örökhagyó már nem él. És igen, a végrendeletben ránk hagyott részről mondjunk le az ő javukra. Merthogy az őket illeti, és nekünk semmi közünk hozzá.
A fiúk indoka pedig az, hogy 2008-ban nagyanyánk egy beszélgetés alkalmával azt mondta nekik, hogy törvény szerint fognak örökölni utána.
De mivel nagyanyánkat ők csak érdekből "látogatták" (félévente), így 2010-ben végrendeletet készített.

Nem szorul indoklásra, hogy valaki miért végrendelkezik úgy, ahogy.

luman

A fiúk indoklása kevés lesz, mert ezzel talán valamiféle szóbeli végrendelkezésre gondolnak, ami azért kutyább dolog...
Saját tapasztalat, közjegyzői iratba foglalt végrendeletet támadott meg a kedves rokon, mondván: az örökhagyó valamikor szóban azt mondta, hogy majd rá hagy mindent, bla-bla-bla...
Nem vagyok az a kétségbeesős fajta, örömmel mentem a bírónő elé, aki a felperes ügyvéd-jelöltjével először majdnem ölre ment, mert a kis cafka azt sem tudta, hogy pontosan mi a kereset tárgya. Ráadásul a bírónő szinte könyörgött neki, hogy nagyon gondolják meg a következő perre eljönnek-e (mert kérte, hogy hadd hozzon tanúkat...) egyáltalán, mert a szóban történt végrendelet kritériumai közül semmi nem áll fenn, ráadásul már a szóbeli kinyilatkoztatás óta (ha volt egyáltalán ilyen) már három hónap eltelt. Szép csaj volt, de most nem ez a lényeg...
Hozott ez tanúkat, akik váltig állították, hogy ők is hallották, mikor azt mondta stb...
Én néha kérdeztem, tettem a bambát, de rettenetesen élveztem, mikor a második tárgyaláson a porba aláztam szegény gyönyörűséget, he-he...
(meghívtam a folyosón egy kávéra, nemet mondott, nem is értem...)

Szóval: ha ez az eset áll fenn, ne félj.

Béla

Én tudom, hogy nem könnyű, de a kérdés az volt, hogy megtámadható-e egy közhjegyzői végrendelet. Meg hát!

Valójában nem azt kérdezte, hogy megtámadható-e, hanem azt, hogy a siker esélyével támadható-e.

Bocsánat.
Igaz.

Tisztelt Válaszadók!

Az alábbi jogi probléma kapcsán kérem segítségeteket, tanácsotokat:

Nagymamám 93 éves korában júniusban hunyt el.

Összesen 5 unokája van, fia és lánya meghaltak évekkel ezelőtt.
Hárman a fia, vagyis az apánk részéről,
ketten a lánya részéről vagyunk unokái.

Nagymamámnak volt egy lakása 50%-ban, a másik 50% tulajdonrész korábban elhunyt apánkat illette meg - ezt tehát a fiú ágról származó három unoka szerezte meg még néhány éve öröklés útján.

A probléma abból származik, hogy a másik ágról származó két unoka a másik 50%-ra már nagymamánk halála előtt is kifejezte igényét.
(Voltak furcsa húzásaik emberileg is, pl. nem tartották nagyon apánk halála előtt a kapcsolatot nagymamánkkal, persze, ez a jog szempontjából nem releváns.)

Nagymamánk - talán idős kora miatt is - nem nagyon látta át a jogi viszonyokat, ezért néhányszor kifejezte, hogy szeretné, ha a lakás fele a másik ágról származó két unokát illetné meg. (Csakhogy ő nem volt feltétlenül tisztában azzal, hogy a lakás nem az egészében az övé - tehát mintha igazságosan el akarta volna felezni azt, amelyről ő nem is rendelkezhetett volna egészében.)

A nagymama két évvel ezelőtt idősek otthonába került, amíg ott tartózkodott, mi (a három "fiú ági" unoka) többször is látogattuk őt, a másik két ("leány ági") unoka csak egyszer-kétszer. Tudomásunk szerint semmilyen végrendelet nem született. A személyes, családi konfliktusokat megelőzendő, email-ben még egy ajánlatot is tettünk a másik két unoka felé, mondván, hogy 1,8-2 millió forinttal kivásároljuk a nagymamánk tulajdonrészét, amit ő majd átadhat a másik két unokának, s ennyi.
Válasz sem érkezett azonban erre.
Ezt követően hagytuk a dolgot.

Nagymamánk halálát követően az idősek otthona egy hivatalos dolgozója előtt (, aki a végrendelet esetleges megléte felől érdeklődött) a másik két unoka egyik tagja hosszú percek után azt a választ adta, hogy neki sincsen tudomása végrendeletről.
A holmijai, ingói között ilyen végrendelet biztosan nem volt, s elég idős volt már ahhoz az utóbbi években, hogy magától lebonyolítson ilyen jellegű dolgot.

A történet folytatása az, hogy a mai nap érkezett egy levél, hogy mégis csak van egy végrendelet, amelyben az összes ingatlan-vagyonát a másik két unokára hagyta...

Kérdésem: megtámadható-e a végrendelet (ha igen, milyen feltételekkel), illetőleg legalább a kötelesrész érvényesíthető-e?

Válaszotokat köszönöm!

D.M.

Kötelesrész az érvényesíthető. Hogy a végrendelet megtámadható-e, annak eldöntéséhez látni kellene a végrendeletet. A leírtakban mindenesetre nem szerepel megtámadási ok.

Közben - "fű alatt" - megtudtam, hogy a végrendeletben az áll: a másik három unokát (vagyis minket az apai ágról) kizár, mert nem támogattuk őt.

Ezt hogyan lehet megtámadni?

A tények ugyanis azok, hogy már a végrendelet kelte (2008) előtt is mi voltunk egyedül azok, akik látogattuk (a másik két unoka nem igazán), 2008 után pedig nem egyszer nálunk lakott, volt, hogy másfél hónapig is. Sokszor vittünk neki ételt is, látogattuk is, jóval többször, mint a másik két unoka. Abban sem vagyok biztos, hogy pontosan tudta, mit is ír le egy ilyen végrendeletben.

A kizárást indokolni sem kell, így a nem valós indok sem érinti annak az érvényességét.

És hogyha az azóta eltelt időszakban még lakott is nálunk? (Ez nem lehet arra vonatkozó "ráutaló magatartás", hogy a mifelénk való hozzáállása időközben megváltozott?)

A kötelesrész az unokákra ilyenkor még érvényesíthető?

A végrendelkezésnek, így a visszavonásának is meglehetősen szigorú formai követelményei vannak. Itt ráutaló magatartás nem játszik.

Az öröklésre nincs alanyi jog. Lehet, hogy a nagyi nálatok lakott, de szeszélyében más javára végintézkedett. Van ilyen. Nem ajánlott a végrendelet megtámadása, nem nyerő.

A kötelesrész érvényesíthető.

Köszönöm a válaszaitokat!

Talán pont az öröklési jog az a terület, amely a legkevésbé kezelhető tárgyilagosan, hiszen a háttérben érzékeny emberi kapcsolatok, viszonyok húzódnak, s ezek alakítják a jogi helyzetet is. Nehéz elfogadni az ilyen helyzetet, már csak azért is, mert a elhunyttal már sosem lehet tisztázni a kialakult helyzetet... Ami időnként nagyon igazságtalan és érthetetlen.

Az lenne a kérdésem...ha az örökhagyó magánvégrendeletben (holográf) megnevez egy örököst, és 2 hónap múlva ír egy másikat amiben másik személyt nevez meg ugyanarra a vagyontárgyra örökösnek, akkor ugye az új végrendelet felülírja a már meglévőt? Közben az örökhagyó elhunyt, és a hagyatéki leltárban ott van mindkét végrendelet (mivel a korábban írt végrendeletben kinevezett örökös azt nem semmisítette meg,tépte szét stb.)Ilyen esetben a közjegyző behívja e a hagyatéki tárgyalásra mindkét végrendeletben szerepelt örököst? Vagy ha formailag megfelel csak azzal a végrendelettel foglalkozik amely utólag íródott? (ezt azért kérdezem, hogy lesz e lehetősége perbe vinni a dolgot az előzőleg megnevezett örökösnek, vagy azzal, hogy be sem hívják ezt a közjegyző így kizárja?)

Ha a végrendelet végén az van dátumnak irva, hogy 2005. június elején
az már elég, hogy a bíró egy pernél semmissé tegye atyám által megírt végrendeletet?

Nem.

Azattila: igen, be, igen. (Miért zárná ki a perindítást az a körülmény, hogy kit idéz a közjegyző és kit nem?)

Tisztelt Ügyvéd Úr!

kérdésem az lenne, hogy egy végrendelet teljesen érvénytelen ha nem szerepel rajta a hely megnevezése ahol készült, csak a dátum.
záró rendelkezésbe bele van irva, hogy letétbe került 1 pld. azon a cimen ahol készült a végrendelet, tehát ott le van irva a cim.
Három tanu is tudja bizonyitani, hogy ott készült, valahogy lemaradt a végrendeletről a hely megjelölése.
Teljesen reménytelen lehet megtámadni a végrendeletet???
köszönöm válaszát. Fábián Márta

Ha nincs kifejezetten leírva abban a záró rendelkezésben, hogy a végrendelet ott is készült, ahol letétbe helyezték, akkor szerintem egyértelműen megtámadható.

Segítséget szeretnék kérni!Ausztriai nagynéném végrendeletét támadom meg,mert az osztrák ügyvédünk szerint is hamis nem ő írta,de persze van esélye annak is ilyenkor hogy elveszthetem a pert.Azt szeretném kérdezni hogy az ausztriai tárgyalásnál kérhetek én költségmentességet vagy részleges költségmentességet? És ha lehet hol kell azt kérni?előre is nagyon szépen köszönöm a válaszokat!

Költségmentességet az ügyben eljáró osztrák bíróságtól kérhetsz a keresetlevélhez csatolt nyomtatványon keresztül., bizonyára igazolni kell a jövedelmet és nyilatkozni a vagyoni helyzetről. (Jogszabályi kritériumok vannak annak az engedélyezéshez, tehát a jóváhagyáshoz meg kell tudni felelned.)

Szinte bármelyik magyar ügyvédi irodában beszél valaki németül, ergo tartalmi véleményezésre mutasd meg a végrendeletet, vagyis a fénymásolatát.

Azt hogy hamis-e csak igazságügyi írásszakértő tudja megmondani, a bíróság a perben vizsgálatot rendel majd el. (Ha a nénitől lenne visszamaradt kézzel írt levele, vagy bármely cetli, a perig gondosan őrizd meg.)