Szolgalmi jog es a gyamhatosagi engedely

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

derill # 2004.10.14. 23:13

Nem egészen. Szerintem félreértetted amit Szebe irt. A szülői felügyeleti jogositványok egyik része a vagyonkezelési jog. Tehát a gyermeked vagyoni ügyeiben, amennyiben a Te szülői felügyeleti jogod nem szünetel, vagy biróság nem vonta meg, Te is vagyonkezelői joggal rendelkezel. Ha a gyermekedet a feleségednél helyezte el a biróság, és a vagyonkezelői jogot nem adta át másnak, vagy ha a Te szülői felügyeleti jogodat a biróság megvonta, ez esetben Te nem rendelkeznél vagyonkezelői joggal. De szerintem jelen helyzetben ez nem áll fenn. Tehát amennyiben csak a feleséged ir alá a gyermeked vagyonával kapcsolatosan valamit, az önmagában nem elegendő, a Te aláirásod is kell, azonban meghatalmazhatod a feleségedet, hogy ő járjon el helyetted is.

Ha pedig a feleséged ellenérdekü félként szerepel egy olyan vagyoni ügyben, melyben a gyermeked is fél, például a feleséged meg szeretné venni a gyermeked ingatlantulajdonrészét, akkor eseti gondnokot kellene rendelni - Te sem képviselhetnéd a gyermekedet, mivel a feleséged a házastársad, tehát a jog feltételezi azt, hogy nem lennél képes kizárólag a gyermeked érdekeit szem előtt tartani, mert elfogult vagy a feleségeddel szemben. Ez esetben egy kivülálló - ügyvéd - képviselné a gyermeket, és döntené el azt, hogy a jogügylet a gyermeked érdekében áll-e, tehát például piaci áron veszi-e meg a feleséged a gyermekedtől az ingatlant.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

p7003fl # 2004.10.14. 10:47

Kedves Szebe.
Ha jol ertelmeztem a Csjt. 86. § (2) alapjan (felesegem a vagyonkezelö) nekem semmi kötelezetsegem sincs a szolgalmi joggal kapcsolatban.
Köszönöm a segitseget.
Laci

szebe # 2004.10.06. 12:15

A törvényes képviselet polgári jogi ügyekben:
Csjt. 86. § (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje.
(2) A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik kezelése alá. Az a szülő, akinek vagyonkezelői joga nincs, vagyoni ügyekben gyermekét nem képviselheti.
(3) Ha a szülői felügyelet mindkét szülőt együtt illeti meg, a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik nevében is gyakorolja.
(4) A gyermek nevében fellépő szülőt a mindennapi életben előforduló kisebb jelentőségű vagyonjogi ügyleteknél jóhiszemű harmadik személyek olyannak tekinthetik, mint aki a másik szülő meghatalmazottjaként is eljár.
Csjt. 87. § (1) A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülő a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülő ellen indított eljárásban gyermekét képviselje.
(2) A gyámhatóság egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülőtől a törvényes képviselet jogát megvonhatja, ha attól lehet tartani, hogy a szülő a képviseletet nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná.

Képviselet gyámhat.eljárásban:
10. § (1) A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője.
(2) A törvényes képviselő az ügyben való képviselet ellátására meghatalmazottat is megbízhat, kivéve, ha jogszabály személyes eljárását írja elő.
(3) A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben - a Csjt. 86. §-ának (3) bekezdése alapján - meghatalmazást adhatnak egymásnak, melyet a meghatalmazott szülő köteles az eljárás során a gyámhatóságnak benyújtani.
(4) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia.
(5) Ha a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a gyámhatóság eseti gondnok útján gondoskodik képviseletükről [Ptk. 225. § (1) bek.].

p7003fl # 2004.10.05. 08:53

Sziasztok,

Felesegem nemet, en es a fiunk kettös (magyar es nemet) allampolgarok vagyunk. Aposom (nemet) vett a fiunk nevere egy hazat Magyarorszagon, ahol a veteli szerzodest a felesegem irta ala, mint törvenyes kepviselöje a gyermekünknek.
A falu szolgalmi jogot szeretne kerni tölünk, amit csak a felesegemmel akarnak alairatni. A szolgalmi szerzödesben az is benne all, hogy kell a magyar gyamhatosagtol is egy engedely.
Ket kerdesem lenne:

  1. A szolgalmi jogi szerzödeshez nincs e szükseg az en alairasomra is (mivel en vagyok a fiunk magyar edesapja)?
  2. A gyamhatosagi engedelyhez szükseges e az en beleegyezesem is?

Elöre is köszönöm a segitseget!
Laci