gyermekelhelyezés apánál


Törpidoo # 2017.04.30. 19:42

#e-mailJelentem! 2017.04.30. 21:41
Tisztelt Olvasók!
Segítséget kérnénk...
a tényállás: kb. 10 éve gyermekelhelyezési perben anyának ítlték a gyereket. Azóta betartva a jogszabályokat folyt a láthatás.
Majd 15 éves lány gyerek összevitatkozott anyukával és elment barátnőjéhez, majd tájékoztatta apukát és apuka kérésére sms-ben anyukát.
Anyuka balhézva elmegy a gyerekért egy köztes helyre, ahová barátnő apukája odahivja édesapukát.
Gyerek kiborulva három órát zokog, nem akar hazamenni, mert fél az anyukájától. Fél, hogy megveri, bántja.
Gyerek hogyan kerülhetne apukához?

Előre is köszönöm a segítséget!

vasgyari # 2017.04.27. 16:34

Ez a védelembe vételi mit is takar pontosan?

Burn Out # 2017.04.27. 16:28

A védelembe vételi eljárás már szerintem így is elindult a gyámügyön.

ObudaFan # 2017.04.27. 16:25

Kell, ha nem járul hozzászólás pert indithatsz.

vasgyari # 2017.04.27. 16:20

Ahoz anyuci nem kell?

Burn Out # 2017.04.27. 16:20

Jogállás

Burn Out # 2017.04.27. 16:19

Pont a családi jótállás rendezésével kapcsolatos iratot találhattad meg. Azt küldte a gyámhatóság. Menj be hozzájuk és tegyél nyilatkozatot.

vasgyari # 2017.04.27. 15:46

De ha elkezdem akkor nem veszik el a picit míg az ügy lenem folyik? Az a nagy igazság hogy be vagyok most kicsit rotyantva ez ügyben. Mivel tegnap voltak kint a rendörök és tegnap teték meg ezt a bizinyos feljelentést a drágám ellen. Hál istenek mindent rendben találtak nálam!

vasgyari # 2017.04.27. 15:42

Azt se tudom, sajnos ilyesmi nem került a kezem ügyéve. Csak amit a gyám hatóságtól kapot a drágám amiben felkérik hogy nyilatkozon az apa személyéröl. Ez is véletlen került a kezembe. Egy szóval anyuka ott nehezít ahol tudd.

Burn Out # 2017.04.27. 15:37

családi jogállás rendezése iránti eljárást kezdeményezhetsz a gyámhatóságnál, mivel - ha apát nem jegyeztek be - valószínű, hogy rendezetlen a kisebbik gyermek családi jogállása

drbjozsef # 2017.04.27. 14:48

Elmaradt a papírozás? Ki szerepel az anyakönyvében?

vasgyari # 2017.04.27. 14:17

Az apja én vagyok de mivel külhonban dolgoztam így elmaradt a papirozás. Gondolom ahoz meg kell az anyuka is hogy a nevemre vegyem a kicsit.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.04.27. 12:41

Amelyik gyereknek nem te vagy az apja, a fölött nyilván nem kaphatsz szülői felügyeleti jogot.

vasgyari # 2017.04.27. 11:57

Üdvözlöm önöket. Egy kis segítségre lenne szükségem. Van 2 kis gyermekem nekem és a volt páromnak, egy 5 éves kis fiú és egy 6 hónapos kis lány. Sajnos a volt élettársam az alkohol rabja lett. Nem rég történt hogy lement az édesanyjához a kicsikel mig én dolgoztam. 2 napig nem jelentkezett, majd kénytelen voltam elhozni a gyerköcöket tölle egész rossz állapotban. Azt had ne írjam le. Sajnos ő is és az édesanyja is elégé mámoros állapotban voltak így rájuk kellet törnöm az ajtótt hogy a gyerekekhez jussak. Nem régen rám hivta a rendörséget akik nekem adtak igazat és a kicsik is velem maradhatak. A volt páromal szemben fiatalkoruak veszélyeztetése véget hivatalból feljelentést tett az ovodától a kiérkező rendörségig mindenki. És a lényeg : a gyerköcök közül csak az idősebb van a nevemen. Ha a leányzót elitélik akkor tőlem is elvehetik mind a két gyermeket? Vagy a gyermek elhejezési pert hogyan kezdhetem el, mi ennek az útja? Válaszukat elôre is köszönöm!

ObudaFan # 2017.04.23. 16:56

Elő lehet adni ellenkérelemként, de a másodfokú bíróság csak arról a keresetről tárgyalhat, ami első fokon elő lett terjesztve.

Rebeka1 # 2017.04.23. 09:54

Feltételezzük, hogy megvárjuk a jogerős döntést és utána külön perként indítjuk. Nem mondja majd azt a bíróság, hogy amit indokként megjelölünk, arról eddig is tudomásunk volt és akkor miért nem jeleztük, hogy felügyeleti jog megváltoztatását kérjük és ezért elutasítja a keresetet?
Az elsőfokú ítélet óta eltelt időben lett tudomásunk több veszélyeztető tényről /nem csak az elidegenítésről/, ami alapot adhat, hogy a gyermeket az apánál helyezzék el. Erről a másodfokú bíróságnak is tudomása lesz. Ebben az esetben nem indokolt a másodfokon előterjeszteni, még ha viszontkeresetnek is számít és azt az elsőfokú ítéletet megelőzően lehetett volna előterjeszteni, hiszen akkor még nem volt tudomásunk /nem volt bizonyítható/ ezekről a veszélyeztető körülményekről?

ObudaFan # 2017.04.23. 08:28

Külön perként én a jogerős ítélet után nyújtanám csak be.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.04.23. 07:33

Szerintem az viszontkereset, és az első fokú tárgyalás berekesztéséig lehet előterjeszteni.

Rebeka1 # 2017.04.22. 21:59

Nagyon szépen köszönöm ObudaFan és Kovács Béla Sándor a válaszokat.
Igen, bízzunk benne, hogy a törvények a bírói gyakorlatban is jobban megmutatkoznak majd, ezekben az esetekben is.

Kapcsolattartási perben, a felperes édesanya fellebbezett. Az lenne a kérdésem, hogy a másodfokú tárgyaláson /vagy addig/ ellenkeresetként lehet e felügyeleti jog megváltoztatása iránt keresetet beadni vagy azt külön kell benyújtani, mert lényegében az egy új per. Amennyiben nem lehet, akkor ezt a szándékunkat kell közölnünk a másodfokú bíróságon? Esetleg még akár a tárgyalás előtt külön perként benyújtható elsőfokú bírósághoz?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.04.22. 17:54

a másodfokú bíróság meg az anyánál hagyta
Igen, és aztán a Kúria felülvizsgálatban helyretette. Van rá remény, hogy jó irányba változik a gyakorlat.

ObudaFan # 2017.04.22. 13:15

BH 2017.4.123 Az a szülői magatartás, mely a kisajátítás szándékával, a gyermek befolyásolása útján a másik szülővel való kapcsolattartást évek óta gátolja, ellehetetleníti, a kiskorú hosszú távú érdekeit, kiegyensúlyozott fejlődését veszélyezteti és a gyermeknek a jobb nevelési készséggel rendelkező különélő szülőnél történő elhelyezését indokolja [1952. évi IV. tv. (Csjt.) 1. § (2) bek., 72/A. § (1) bek., 92. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:174. §, 1952. évi III. tv. (Pp.) 164. §, 206. § (1) bek.].

ObudaFan # 2017.04.22. 13:12

Opps

Más és más lehet egy-egy gyermek szükséglete, de ekkora nettónál összejöhet egy gyerekre is egy 60.000 Ft-os tartásdíj.
A lakáshitelt vélhetően együtt vettétek fel, akkor pedig eleve terhel téged a fele, függetlenül a tartásdíjtól.
A szocpolt azt át lehet vinni az új lakásra.

Rebeka1 # 2017.04.21. 21:39

Köszönöm a választ Kovács Béla Sándor!

Olyat olvastam már hogy a bíróság határozatában az apához helyezte a gyereket ezért, de az anya fellebbezett és a másodfokú bíróság meg az anyánál hagyta annak ellenére, hogy sorozatosan akadályozta a kapcsolattartást és az anya elidegenítő magatartása miatt a gyermek érzelmileg elszakadt az apjától. Indoklásban az szerepelt, hogy olyan mértékű az elidegenedés, hogy nem szolgálná a gyermek érdekét ha az apához kerülne. Pontosan nem emlékszem már a megfogalmazásra, de a lényege az amit leírtam.

Amit említettél esetet hol találom?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.04.21. 20:50

akkor mivel tudná az apa a bíróságot meggyőzni, hogy ő hozzá kerüljön a gyermek?
Mondjuk azzal, hogy az anya elidegenítette tőle a gyereket. Van közzétett idei BH ilyen esetről.

lajcsó # 2017.04.21. 19:55

"Általában mekkora gyermektartás összegre jogosúlt a szülő egy 7 éves gyerek után?"

4:218. § [A gyermektartásdíj bírósági meghatározása]
(1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:

  1. a gyermek indokolt szükségleteit;
  2. mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
  3. a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
  4. a gyermek saját jövedelmét; és
  5. a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
  1. Meg kell határozni a gyermek indokolt szükségleteit pénzben.
  2. A fenti összegből le kell vonni az állami és egyéb támogatásokat (pl. családi pótlék, stb.).
  3. A maradék összegen osztoznak a szülők.

Nagyon egyszerűen fogalmazva így állapítható meg a gyermektartásdíj összege.