öröklés, ajándék

Arra is kíváncsi lennék, hogy az ajándékozás bejegyzéséről szóló földhivatali kiértesítést, amelyet gondolom tértivevényesen küldött ki a földhivatal, egyáltalán édesapám vette-e át, mert szerintem nem.
Testvérem meghatalmazással vette át a nyugdíját, a leveleit.
Az átvevő személyét is meg lehet tudni a földhivataltól ?

„s készülhetek mert a leendő hagyatéki tárgyalásra is ügyvéddel fog jönni.”
Akkor talán itt az ideje, hogy te is megbízz egyet.

„Az átvevő személyét is meg lehet tudni a földhivataltól ?”

Ha az iratokba betekintést megengedik, akkor a tértivevényt látni fogod.

Kedves Fórumozók!

Először is kellemes ünnepeket kívánok és jó pihenést minden olvasónak és szakértőnek!

Másrészt egy kis segítséget szeretnék kérni.

Édesanyám és köztem egy ajándékozási szerződés jött létre, amiben van egy homályos rész, amit bár az ügyvéd úr elmagyarázott, még mindig nem világos.

Tehát édesanyám nekem ajándékozott egy 20 milliós ingatlant, ami csak az övé volt. A szerződésben kifejezetten szerepel, hogy "az ajándékozó kijelenti, hogy az ajándékot nem a Ptk. 7:56 szerinti osztályra bocsátási kötelezettséggel adta" és "kifejezetten kijelenti továbbá, hogy az ajándék Ptk. 7:83-a szerinti betudását elengedi".

Szüleimnek több vagyona/ingatlana is van, nem is ebben az ingatlanban élnek. Illetve van egy testvérem is, aki minderről tudott és beleegyezett [nem irásban persze].

Kérdéseim:
Tegyük fel, hogy édesanyám vagyona 40 millió Ft.

1. a szerződésben megjelölt részek azt jelentik, hogy hagyaték esetén nem kell úgy venni, hogy én már "ki lettem fizetve" a kapott lakással? [ nem osztályra bocsájtási kötelezettséggel kaptam ]
Azaz a példaával élve a hagyaték rám eső része 13 millió, amit meg is kapok.

2. a betudás elengedése azt jelenti, hogy köteles rész számításába ugyan beleszámolódik az ingatlan, de szintén nem kell úgy venni, hogy ezzel én megkaptam a saját köteles részemet?
Azaz 60 millió a köteles rész alapja, ez 3 felé oszlik, 20-20 millió 1/3-a, ~7M a köteles rész rám eső része, ami ugyanúgy jár, annak ellenére, hogy kaptam lakást. Kivéve, ha nem marad annyi közös vagyon, hogy a többiek köteles részét kifizessük.

3. jelen helyzetben követelhet e az ingatlanból bármit testvérem [vagy akár édesapám] édesanyám halála esetén?

4. És végezetül, mindezzel már nem kell foglalkozni az ajándékozás után 10 évvel?

Illetve még egy kérdés eszembe jutott:
nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek a párommal. Mi lesz a nekem ajándékozott lakással az esetleges halálom esetén? 10 éven belül illetve azután.

Sok a kérdés, köszönöm a türelmet és hogy elolvasták!

Üdvözlettel
g

Igen. Ügyes és alapos volt az ügyvéded.

1. Úgy kell venni, hogy nem lettél kifizetve.
2. Egyformán jár a kötelesrész.
3. Nem.
4. Igaz.

Sok a változó.

El halálozott személy végrendelkezett. Édesanyjára hagyta a lakását és a lányát kizárta a végrendeletében, mivel a lánya nem törődött vele ezután is jár neki a köteles rész?

Köszönöm a választ Immaculata!

"nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek a párommal. Mi lesz a nekem ajándékozott lakással az esetleges halálom esetén? 10 éven belül illetve azután"

Ezt csak azért kérdeztem, mert szeretném biztosítani, hogy ha velem történne valami, akkor a párom maradhat a lakásban.
alapesetben erre jogosult lenne?
amennyiben nem, ha írnék végrendeletet, abban megjelölve páromat a lakás örökösének, akkor pl. ha édesanyám is meghal 10 éven belül, akkor az örökül hagyott lakásomból kell e köteles részt fizetni?

Igen, sok a "ha" de pont az ilyen rendezetlen "ha" esetekből szoktak a jogi viták lenni.

köszönöm, üdv
g

„ezután is jár neki a köteles rész?”
Mi után?

Tisztelt Kovács ügyvéd úr!
Az édesanyára hagyott lakás eladása után mivel az örökösnek van lakása.

szaboria1

Kizárás esetén jár kötelesrész a leszármazónak. Csak érvényes kitagadás esetén nem, annak viszont szigorú feltételei vannak.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2. az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
3. az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. - akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;
7. a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

graffin

Végrendelet nélkül nem lesz rá jogosult. Végrendeletben akár tulajdonjogot, akár haszonélvezeti jogot hagyhatsz rá. Ő kötelesrészt csak annak fizethetne, aki neked leszármazód, házastársad, vagy szülőd, ha a végrendelet hiányában örökölne, testvérednek nem.
Hogy te fizetsz-e kötelesrészt - ha 10 éven belül az ajándékozó elhalálozna - az attól függ, mennyit ér az ajándékod és mennyit ér a maradék hagyaték.

Édesapám 1981 ben halt meg. Engem senki sem értesített róla. Igaz hogy apukám nem törödött velem én 43 éve láttam utoljára most 71 éves vagyok. Egy dologra lennék kiváncsi hogy az öröklésből hogyan tudott ki hagyni a két féltestvérem? És esetleg ezt hogyan tudnám meg? Hogyan juthatok hozzá a hagyatéki jegyzőkönyvhöz? Már csak kíváncsiságból.

Tisztelt Cím!
Nagyszüleink halála után hárman öröklünk egy darab egy plusz két fél szobás panellakást. Ketten ugyanolyan arányban, harmadikunk csak a nagyanyai rész harmadát. Sajnos vele nem tudunk megegyezni. Mi eladnánk az ingatlant, ő viszont beköltöztetné a lányát, és minimális albérleti díjat fizetne nekünk. Mi ebbe nem szeretnénk belemenni. Mit tudunk tenni ebben az esetben?
Lenne még egy kérdésem. Az élettársam részt vehet a hagyatéki tárgyaláson?

Az osztatlan közös tulajdont ugyanúgy használhatjátok mindhárman, de szerintem a lányát nem költöztetheti be a 3. tulajdonos az engedélyetek nélkül. (Saját megjegyzésem, hogy ne is engedjétek, mert ha akár csak szívességből is lesz jogcíme ott lakni aár csak egy napot is, utána lehet, hogy csak hosszú évek pereskedésével tudjátok majd kirakni). Ha nem akartok hozzájárulni, erről én egy levélben tájékoztatnám is, nehogy valami szóbeli félreértésre hivatkozhasson.

A saját tulajdonrészeteket bármikor eladhatjátok, a 3. tulajdonosnak csak elővásárlási joga van, engedélye abszolút nem kell hozzá. Ez persze azt jelenti, hogy erősen nyomott áron tudnátok csak eladni, nagy veszteséggel, ha egyáltalán megvenné így bárki is.

Ami a legvalószínűbben járható út, hogy keresetet adtok be bíróságra, és kéritek a közös tulajdon megszüntetését. Itt bármi lehet, az egyik tulajdonos - ha tudja - megválthatja a többi részét a bíróság által meghatározott áron, de értékesítésre is kerülhet. Az biztos, hogy a közös tulajdont így vagy úgy, de megszüntetik.

sziky45

Most már leginkább csak a közjegyzői levéltárból.
Egyébként, mivel tulajdoni igények nem évülnek el, még az is lehet, hogy lenne még mit érvényesíteni.

Jogos, végülis igazad van, mint tulajdonos, úgy hasznosíthatja, ahogy akarja - amennyiben nem sérti a többi tulajdonos jogait.

Valóban, ezesetben módosítanék : azt írnám neki, hogy természetesen beköltöztetheti a lányát, ha nem zavarja, hogy ők is beköltöztetnének néhány (tulajdoni részarányukkal arányos) lakót mellé. Ha neki joga van, akkor a másiknak is, mindenki éljen ott boldogan együtt. Mondjuk az én lakóimnak kikötném, hogy lehetőleg ne fürödjenek, mert a víz drága, és a saját részükön (használati megosztás lesz vajon???) üstben főzzék a fokhagymában erjesztett denevért, és csak Márió a harmónikást hallgassanak a Dáridó Tv-n (nagyotthallóak is lesznek szegények).

Egyszóval vagy közösen döntenek, és megegyezés van, vagy mindenki csinljon amit akar - de az senkinek nem lesz valójában jó...

megjegyzem, a "saját tulajdon részébe" nem tudja beengedni, mert osztatlan közös a tulajdon, és ha jól értem nincs használati megosztási szerződés. A közös tulajdonba tudja csak beengedni, és beköltöztetni.

Köszönöm szépen a válaszokat. Én abban reménykedtem, hogy azt kapom válaszul, hogy ha nincs megegyezés bíróságra kell menni, ahol majd azt mondják ki, hogy csak úgy tudjuk egymást kifizetni, vagyis úgy kaphatja meg mindenki a neki járó rész után járó összeget, hogy eladjuk a lakást. Így kicsit aggódom. :-)

Ha nem tudtok megegyezni, kérjétek a közös tulajdon megszüntetését. Ez az amire gondoltál. Várd meg hozzáértő ügyvéd válaszát is.
Van, aki azt hiszi magáról, hogy mindenhez ért, és sajnos az ügyvédek nem győzik helyrehozni a hibás válaszokat.

"csak úgy tudjuk egymást kifizetni, vagyis úgy kaphatja meg mindenki a neki járó rész után járó összeget, hogy eladjuk a lakást."
Ez is a közös tulajdon megszüntetésnek egyik módja (bírósági árverés útján történő értékesítés).

Mea81

Gyakorlatilag ez a helyzet, annyival, hogy amennyiben valamelyikőtök képes és hajlandó megváltani a tulajdonostársa részét, akkor ezt rendeli el a bíróság.

Köszönöm a válaszokat, sokat segítettetek. Ma már nyugodtabban fogok aludni.

Tisztelt Fórumozók!

Részletesen írtam reggel, de nem jelent meg a fórumon. Ha, később megjelenne elnézést!
Most megpróbálnám röviden föltenni a kérdésemet.
Az elhunyt állítólag a halálakor már nem rendelkezett tulajdonnal, tehát leltárt nem vettek föl, így hagyatéki eljárás sem indult. Két felnőtt gyermeke volt, a második megjelent az első gyermeknél, hogy ugyan nem lesz hagyatéki eljárás, de hozott neki 400 eFt-ot, mint maradékot a szülő után. Az első számú leszármazónak, csak nagyon hiányos információi vannak az elhunyt szülő egykori vagyonával kapcsolatban. Valószínűleg a másik gyermek, vagy annak gyermekei nevére kerültek ingatlanok.
A kérdésem:
Megtudhatja-e az első leszármazott, hogy milyen (legalább) ingatlan tulajdonokkal rendelkezett az elhunyt szülő?
Ha rendelkezett, akkor kinek a birtokába kerültek az ingatlanok, és milyen módon?
Volt egy ház eladás is a halált megelőző 10 éven belül, ebből sem kapott semmit sem az egyik gyermek. Valószínűleg az ingatlanok, egyéb vagyon elemek (pl. vagyonjegy) is az elmúlt 10 éven belül került más tulajdonoshoz. Köszönettel: Garabonciás

Amit kérdezel, az nem jogi kérdés.

Tisztelt cím!
Elváltam, van egy gyerekem és egy házam. Van párom, akivel össze szeretnénk házasodni. A párom is elvált, van egy gyereke és egy lakása. Ha valamelyikünk meghalna, hogyan alakul az öröklés számunkra és a gyerekek számára. Nem szeretnénk, ha a gyerekek veszekednének. Mi úgy gondolnánk, hogy mindegyik gyerek kapja azt, amit a saját szülőjétől örökölne. Tehát a párom gyereke a páromét, az én gyerekem az én házamat kapja. Esetleg szerződést kellene írjunk?
Válaszukat előre is köszönöm.