öröklés, ajándék

Ha ők a tanúk, akkor ennek az örökösnek a számára adott juttatás érvénytelen lesz.

Nagyon köszönöm, a gyors választ! Még annyit szeretnék kérdezni, hogy a tanúk személyét a közjegyző vizsgálni fogja vagy nekünk kell szólnunk arról, hogy egyeneságbeli rokona a megnevezett örökösnek?

Gondolom innentől kezdve a törvényes öröklési rend lép életbe?

Az ingóság is ugyanúgy öröklődik ilyen esetben, mint az ingatlan, tehát ha van 3 gyerek akkor minden 3 felé osztódik? És gyakorlatilag 3 tulajdonosa lesz pl. egy autónak?

Ha nincs özvegy, akkor igen.

De van, az apukával (férjjel ) halála előtt 10 nappal aláírattak egy végrendeletet, hogy mindhárom gyerekét kizárja, hogy kizárólag a feleség kapjon mindent.

Egyébként az özvegy mindhárom gyerek vér szerinti anyja.

Az özvegy törvényesen, végrendelet nélkül is örököl. Az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanon haszonélvezetet, a hagyaték többi részéből egy gyerekrészt. Kérheti a haszonélvezete megváltását, akkor ahelyett is egy gyerekrész jár neki.

Ebben a végrendeletben a megnevezett örökös (feleség) testvére és menye a tanú, gondolom ez így abszolút érvénytelen?

Valószínűleg. Azért a telefondoktortól pontos és biztos diagnózist ne várj.

Rendben, köszönöm! ;)

„Nagyon köszönöm, a gyors választ! Még annyit szeretnék kérdezni, hogy a tanúk személyét a közjegyző vizsgálni fogja vagy nekünk kell szólnunk arról, hogy egyeneságbeli rokona a megnevezett örökösnek?”

Jelezni kell.

„Gondolom innentől kezdve a törvényes öröklési rend lép életbe?”

Valószínű, de látni kellene a végrendeletet.

Lezajlott a hagyatéki tárgyalás, a hagyatékot ideiglenes hatállyal az özvegy kapta meg, férjem pedig megtámadja a végrendeletet, amiben (nem tudom számít e) de az örökös (özvegy) születési dátumát 3 is helyen elrontották.

Továbbá az örökhagyó beszámíthatóságát is megkérdőjelezzük (sajnos).

A közjegyző azt mondta, neki nem jogköre ebben állást foglalni, Ő nem vizsgálhatja a végrendeletet, szerinte "aggálytalan". Valóban???

Valóban nem vizsgálhatja? De kétségbe nem vonja...

Azt, hogy az örökhagyó beszámítható volt-e, nem vizsgálhatja.
Egy dolgot vizsgálhat: alakilag aggályos, vagy aggálytalan a végrendelet. Önmagában az örökös adatainak téves volta nem teszi alakilag aggályossá (érvénytelenné) a végrendeletet.

ObudaFan,

ezt írtad előtte : „Ha ők a tanúk, akkor ennek az örökösnek a számára adott juttatás érvénytelen lesz.”
(a testvér és meny a tanú a végrendeleten-re)

Ez nem alaki hiba? Ezt nem látja a közjegyző, és nem kellene tudnia, hogy jogszabályba ütközik?

Alaki hiba, de nem olyan, amelyet a közjegyző vizsgálna.

Értem, kösz. Magyarul, marad a bíróság.

Mindenkinek nagyon köszönöm a segítséget! A végrendeletet megtámadjuk! ;)

Alejandroo,

Mondanám, hogy olvasgass az öröklés topikjai között, mert ugyanezt a kérdést boncolgatjuk hetek óta, gyanítom, ahhoz is van közöd más nicken, de a kedvedért :

Ha minden igaz, a pénzt négyen örököltétek : a három testvér, és édesanyátok egy "gyerekrésszel".

Köteles résznél azt kell vizsgálni, hogy ha az ajándék a hagyatékban lett volna, akkor a törvényes öröklés hogyan lett volna azzal együtt.

Ha az volt az utolsó közös lakóhelye az elhunyttal, akkor abból főszabály szerint csak haszonélvezetet kapott volna, a három gyerek örökli egyenlő részben. Tehát egy gyereknek az örökrésze az ingatlan harmada - haszonélvezeti joggal terhelten -, és a pénz negyede lett volna.

Igen, a Ptk. 7:59 szerint az özvegy igényelheti a haszonélvezeti jogának megváltását egy "gyerekrészért" cserébe. Hivatkozhat erre, ez esetben az egy gyerekre jutó örökrész az ingatlanból is negyedrész - de tehermentesen -, és a pénzből is egy negyed rész.

A kettő között nincs jelentős különbség - persze, lehet, ez sok mindentől függ, de nem olyan túl nagy. Ugyanis a haszonélvezeti joggal terhelt harmad, és a tehermentes negyed értéke nagyságrendileg hasonló lesz.

Lehet számolgatni, melyik mennyit ér, de a haszonélvezeti jog értéke TELJES EGÉSZÉBEN megállapodás kérdése. Az illetéktörvényben szerepel a kiszámításához képlet, de az csak és kizárólag azon törvény alkalmazásakor (vagyis illetékfizetéskor) számít, azon kívül nem, legfeljebb irányadó lehet egy MEGÁLLAPODÁSHOZ.

Az így végül kiszámolt - a felek egymás közötti megállapodása, vagy ennek hiányában egy per után a bíróság döntése szerint - "elméleti" hagyaték szerint jár köteles részként bármelyik gyermeknek ennek az összegnek a harmada (ha az ajándékozás és a haláleset is 2013 márciusa után történt, ha előtte, akkor a fele a régi Ptk. szerint).

Ha az örökölt pénze annyi vagy több mint ez a kiszámolt köteles rész, akkor további pénz nem jár neki. Ha kevesebb, akkor a különbözet jár csak.

Alejandro,

1.Nem.
2.Igen,nem feltétlenül.
3.Ki tudhatná?

Ilyesmire gondoltam, de nem arra.

Próbáld értelmezgetni a "sok mindentől függ" kitételt.

P r ó b á l d é r t e l m e z g e t n i a " s o k m i n d e n t ő l f ü g g " k i t é t e l t .

:) kössél rá piros masnit, hátha úgy

„Mert erre szeretnék választ kapni”
Oké, de aztán ennyi.

„Tehát hogy nem vehető semmibe az özvegy is a köteles rész számítása szempontjából? ”
Nem, nem vehető semmibe az özvegy.

„Semmiképpen sem?”
Azt, hogy semmiképpen, nem írnám, hiszen nem én vagyok a bíró, és nem ismerem a körülményeket, de a törvényes öröklési rendbe vagy így vagy úgy beleszámít, teljesen nem lehet "semmibe venni".

„vagy egy gyerekrész vagy egy haszonélvezeti pénzbeli rész biztosan jár neki?”
Már hogy mikor? Eddig nem arról volt szó, hogy jár neki, hanem arról, hogy figyelembe kell venni a köteles résznél. Ez nem ugyanazt jelenti.

„És abban az benne lenne?”
Az "abban" gondolom a köteles rész, az "az" meg a köteles részi alapba számolt ingatlanrésze ha jól sejtem... ja, az benne lenne abban.