öröklés, ajándék

A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó örökösei első soron a leszármazói és a házastársa a következők szerint:

• Az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanon az özvegy holtig tartó haszonélvezetet kap, az állagot a leszármazók öröklik.
• A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyermekrészt örököl.

A törvényes öröklés rendjétől eltérni végrendelettel lehet, de az sem sértheti a leszármazók vagy az özvegy köteles részre való jogosultságát.

Tisztelt Ügyvéd úr!
Férjemmel megromlott a házasságunk, már másfél éve külön szobában alszunk. A házasság alatt vásároltunk egy autót közösen ami a férjem nevén van. Egy hónapja ajándékozási szerződéssel a nevemre került az autó, melynek költségét én álltam. Szeretnék elválni. Ebben az esetben kié az autó?
Köszönöm válaszát.

Miért, vita van rajta?

Szeretném tudni, Van egy közös tulajdonú családi ház az édesanyámmal, /apám után örököltem a felét/amire neki életre szóló haszonélvezeti joga van. A kora és a betegségei miatt ide költözött hozzánk nem messze lévő lakásba, amit bérelünk számára, mert a családi ház 130 km.re van tőlünk. Mivel egyedüli gyerek vagyok, másképp nem tudok neki segíteni, csak ha itt van a közelünkbe. A családi ház bérbe lett adva és annak a bérleti díjából fedezi az itteni lakhatását. Mi a férjemmel mindenben segítünk. A problémám az, hogy állandóan fenyegetőzik, hogy vissza költözik mert nem tud itt megszokni és eltartási szerződést köt valakivel aki neki ott segíteni tud. Több száz ezer forintot rá költöttünk a családi házra, amikor kiköltözött anyukám, mert olyan állapotba volt, hogy azt már nem tudtuk volna kiadni sem. Mire számíthatok, ha tényleg visszaköltözik. Én nem azért költöttem a közös ingatlanra, hogy más elvigye. És nem tudok olyan messzire el járni, hogy neki segíteni tudjak. Mihez van joga anyukámnak, és mihez nekem?

finci

Ez az autó valójában közös volt az ajándékozás előtt, tehát ha feltesszük, hogy a vételárában egyikőtöknek sem volt különvagyona, akkor fele-fele lett volna. Az ajándékozással a tiéd lett, de figyelembe kell venni, hogy az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Tehát ha azért kaptad ajándékba, mert a férjed feltehette, hogy együtt maradtok, akkor jó esély van arra, hogy az eredetileg őt illető felét visszakövetelje.

erzsóka55

Neki joga van arra, hogy a családi ház használatáról, hasznosításáról kizárólagosan döntsön, és arra is, hogy a saját 50% tulajdonáról bármilyen szerződést kössön. Te pedig attól függően, hogy mennyiben volt szükség ezekre a felújítási munkálatokra, illetve ő mennyiben járult hozzá, követelheted vagy a ráfordítások, vagy az ezzel elért értéknövekmény felét.

nonolet
köszönöm a válaszod, nem a viszonyunkkal van baj, hanem a távolsággal. Ezeket a dolgokat amit leírtál tudom és nem kell fölényeskedni, "akár tetszik ez neked akár nem" Én mindent megteszek az anyámnak, minden segítséget megkap, soha nem bántottam, tehát nem kell a viszonyunkat végig gondolni!
Viszont én nagyon ragaszkodom a szülői házhoz nem akarom idegenek martalékává tenni.
Ezért kértem tanácsot.
Amit köszönök óbudaFannak!

Nonolet nagyjából ugyanazt mondta, amit ObudaFannak megköszöntél.

Köszönöm válaszát Kovács Béla Sándor.

Tisztelt Jogi Fórum!

Magyar Állampapír öröklése esetén, a nyugdíjas örökösnek (aki az örökhagyó gyermeke), a tőke, ill. a kamatok után van-e SZJA, EHO, vagy más egyéb fizetési kötelezettsége?

Azt tudom, hogy öröklés esetén az Állampapír a hagyatéki eljárás része, és mentes az illetékfizetés alól.

Válaszukat köszönöm.

Értékpapírok, így Magyar Államkötvények (és befektetési alapok-jegyek, banki lekotesek, etc) utan a kamatadot a szamlavezeto penzintezet vonja le, es fizeti meg automatikusan. (Ez alol a deviza alapu kotvenyek/reszvenyek lehetnek kivetelek). A tokere nyilvan nincs ado.

Nincs semmi teendoje az orokosnek. Visszavaltaskor a netto kamatot/hozamot fogja megkapni, bevallania sem kell semmit.

Orokosodesnel nem automatikusan illetekmentes az allampapir, feltetelezem, ugy erted, hogy az orokos szemelye (pl. egyenesagi rokon, vagy mas jogcimen) miatt illetekmentes az orokseg.

Kedves Obudafan!
Köszönöm a választ.Nem abban a rewményben kaptam,hogy együtt maradunk ,hanem a férjem megfenyegetett haragjában,hogy irassam át az autót a nevemre ,van rá öt napom,ellenkező esetben eladja vagy kivonja a forgalomból.Aláírta az ajándékozási szerződést és odavágta elém,gondolom abban a reményben hogy nincs rá pénzem,mondván hogy neki nincs rá szüksége,én pedig ezzel járok dolgozni.

Kedves Fórumozók!

A segítségeteket szeretném kérni az alábbiakban:
Ketten vagyunk testérek.
Édesanyám írt egy végrendeletet melyben rám hagy 3 millió Ft-ot. Ezenkívül van még egy kis nyaralója ami kb. 2 milliót ér, de erre nem tér ki a végrendeletben hogy kire hagyja.
Az lenne a kérdésem hogy kinek mennyi pénz jár?
Édesanyám 11 éve leukémiás én viselem gondját, a nővéremmel megromlott a viszonya édesanyámnak és mivel hogy én gondoztam úgy döntött hogy rám hagyja ezt az összeget.
Tudom hogy jár köteles rész de nem tudom mennyi illeti meg.

Hát a kötelesrészedet azt kimeríti az a 3M Ft, és testvéred kötelesrészére is van fedezet, hiszen ott a nyaraló, de az kérdés, hogy kapsz-e valamit a nyaralóból, ehhez már konkrétan kellene a végrendeletet ismerni. Ha ugyanis több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

Csak annyi áll a végrendeletben, hogy " kisebbik lányomra hagyom XY-ra"

Sziasztok!

Egy pár hete jártam már itt, most újabb problémával fordulok hozzátok.
A nagyszülők után örökölt lakásból a nagyapai rész egyértelmű. Nagyanyai ágról született három gyerekből már csak egy él, de a két elhunyt testvérnek van 1-1 gyereke.
A kérdésem az lenne, hogy csak a még élő gyerek örököli a teljes nagyanyai részt, vagy az unokák is 1/3 - 1/3 arányben?

Válaszotokat előre is köszönöm.

Az unokák is, ahogy írod, mindhárman 1/3 arányban.
(Feltéve, hogy ha más gyerek/unoka nincs, nem hunyt el, nincs mas leszármazó).
Ilyenkor a helyettesítés elve számít, ha van az elhunyt leszármazónak további leszármazója.

A köteles részi igényedet megegyezés híján csak perben fogod tudni követelni.

Én a helyedben felmbecsül(tet)ném az ingatlant, meghatároznáma juttatáskori értéket. Ez alapján kiszámolnám, járna-e lényegesen több köteles rész emiatt, vagy sem.
Ha igen, akkor első körben az örökös(ök)kel megpróbálnám a megegyezést. Kérném tőlük írásban a kifizetést. Esetleg, ha lehet, vita esetén is megpróbálnék kompromisszumra jutni.

Ha nincs megegyezés, úgyis perelned kell, ha a pénzedhez akarsz jutni, ekkor az ingatlan(ok) értéke vita esetén szakkérdés lesz, és szakértőt fog kirendelni a bíró az eldöntésére. (Megj.: perkölség+szakértők+ügyvéd sok sok pénzbe fog kerülni, érdemes megegyezést kötni)

Pár tízezer esetleg még akár 200 ezer Ft-ért is
nem sok értelme van küzdeni a rokonsággal, szerintem.

„ha a másik örökösnek rajtam kivül ajándékoztak egy ingatlant, de nagyon alacsony ár van az ajándékozási szerződésbe írva, akkor kihez kell fordulni?”

Az örökösökhöz, megegyezni, ha nem, bírósághoz.

„Nem láttam a szerződést, mert a testvérem nem adja oda, kitől kell kikérni a szerződést?”

Földhivatalba bemész, kikéred a szerződést. Ott megőrzik, párszáz forintért kiadják.

„ Azt tudom hogy alacsony ár van beírva mert a testvérem elmondta hogy mennyi, ha úgy gondolom hogy ez kevés és le volt becsülve a lakás akkor kihez tudok fordulni? ”

Senkihez. Azt írnak bele amit akarnak, nem számít.

„az egy dolog, hogy több éve volt már és az akkori árakat kell nézni, de akkor sem lehet ilyen alacsony egy lakás ára. Vagy ezt hivatalból írják bele az ajéndékozási szerződésbe???”

Pont nem. Azért sem érdekel senkit, mert illetéket sem ez alapján kell fizetni, bár a hivtal is gyakran elfogadja, de ha értékaránytalanságot lát (az adásvételik adatbázisából látják, ha nem reális a beírt érték), akkor a forgalmi érték szerint szabja ki az illetéket, és nem aszerint, mit írtak bele a szerződésbe. Egyenesági rokonoknál még illeték sincs, tehát senkit nem érdekel, mennyit írnak bele, egy későbbi eladásnál sem számít az SZJA alap kiszámításához.

„Tehát azt az árat ami a rendszerben van, vagy hasra ütés szerüen?”

A szerződő bármit beleírhat.

„lehetséges, hogy felértékelik mondjuk 3-4 millióval és tudom majd tőle követelni köteles részbe jóval több pénzt?”

Igen. De nem értékelik azt csak úgy fel, neked kell kérned perben a bíróságon.

Ha néhány százezer forintról van szó, én sem pereskednék. Bár elvileg, ha helyesen jelölöd meg a keresetben az igényedet, akkor a perköltséget és a Te költségeidet is a másik fél fizeti. Úgyhogy érdemes jól meggondolni, lehet kijönni belőle jól, de tarthat évekig, megromlik a viszony, veszekedés lesz, mindenki belemegy csakazértis olyanba ami nem kellene.

Megállapíthatod Te is, de ha vita van, akkor csak szakértő állapíthatja meg, csak azt fogadja el a bíróság.

Megcsináltathatod Te is, de az biztosan pénzbe kerül. Perben meg a vesztes fizeti végül (vagy ha részben vesztes valaki, akkor megoszlik)

OFF
Nem tűnt el innen néhány hozzászólás?
ON

A másik rovatban nem négyen voltatok testvérek?

„Gondolom ???? Vagy mivel én is gyermek vagyok és köteles részre jogosult hiába megajándékozott így nem
Tartozom semmivel ?”

De, ha a leírtak szerint jönnek ki a számok és nem utasítod vissza, akkor tartozni fogsz.

Tisztelt Jogi Fórum!

Érdeklődni szeretnék, hogy otthon készült géppel írt magánvégrendeleten az örökös testvére és menye lehet e tanú?