Banki elhalálozási rendelkezés

drb... ezt értettem. Ott kezd sántítani, hogy majd 5 év múlva bemutatják a navnak a végrendeletet. Az a hagytékin a közjegyzőnek kell. Mintha.

Azért hogy egy fillért se kelljen adni a törvényes örökösnek..

wers,

törvényes örökös lenne, de nem akarják neki juttatni, ezért végrendeleti örökös lesz.

ucandoit,
Hát, akkor várható, hogy a kisemmizett t.örökös meg fog próbálni ezt-azt. Az első értékesebb vagyontárgynál egy vagyonosodási vizsgálatot...

Elvesztettem a fonalat

Ha hivatalosan örököl, akkor minek a cécó az arannyal. Az örökös a hagyatékin értesül róla, az örökös bevallja és adózik utána.

A törvényes örökösnek nagyvonalakban van tudomása a vagyonról illetve az örökhagyóra konkrétan rik rá, emellett szóban többször bántalmazta az örökhagyót.

Ha a NAV szeme elé kerülne, akkor be tudja mutatni a végrendeletet amiben mindent a végrendeleti örökösre hagyott, így az aranyból származó kp legális lenne.

Úgy érted, a törvényes örökösnek egyáltalában semmilyen fogalma sincs arról, hogy a (későbbi) örökhagyónak milyenek a vagyoni viszonyai? Esetleg akkor. De ha tényleg semmilyen.

Csak, ahogy wers írta, utána a v. örökös ne kerüljön a nav látókörébe nagyon semmivel.

Tulajdonképpen most is kiveheti a pénzt, elutazgathatja, szalmazsákba is teheti. Azt tesz vele, amit akar.

„utána beváltható gondolom az arany kp-re és nem is kérhetik számon. (?)”

Esetleg az örökös nem, de a nav biztosan.

Értem, hát a végrendeleti örökös nyilván nem fogja megosztani a törvényes örökössel hogy x helyen x mennyiségű aranyat tart.. Viszont ha lejár a kötelesrészre való igény (5 év) .. utána beváltható gondolom az arany kp-re és nem is kérhetik számon. (?)

ucandoit,

A köteles rész csak annyiban kapcsolódik a hagyatéki eljáráshoz, hogy ha arról ott megegyezés születik, akkor tudja csak a közjegyző belevenni a végzésbe.

Minden más esetben az igénylőnek pert kell indítania.

Ha nem lesz egyetértés, akkor pereskednie kell a végrendeleti örökösnek feltehetőleg (alperesként).

Meg lehet próbálni kivonni vagyont úgy, hogy nem nyilvántartott dolgokba forgatva adja oda másnak, csak hát ez nagyobb összegnél megintcsak fel fog tűnni, és ha hivatkozik rá a köteles részre jogosult, meg kell tudnia magyaráznia a végrendeleti örökösnek, hol talált az utcán húsz millányi aranyat...

Köszönöm szépen! :)

A lényeges az, hogy ne a törvényes örökösé legyen a pénzösszeg.
Az ingatlanokról, egyéb ingókról végrendelkezett.

A kötelesrész ha nem a hagyatéki tárgyaláshoz kapcsolódik akkor hogyan tudja érvényesíteni a törvényes örökös a kötelesrészre való igényét? Kitagadás nem jöhet szóba, mert nem akar az örökhagyó pereskedést az örökösnek.Ezért az megjelölt örökösön kívül mindekit kizárt, de ugye a kötelesrész az jár...
Olyan ötlet is felmerült, hogy a pénzösszeg jelentősebb részét 10-20M aranyba fekteti.. azt tárolja valahol és az örökös azzal szabadon tud rendelkezni valamint annak nem lesz olyan írásos nyoma mint adásvétel/ajándékozásnak..

KBS,

Az "Igen." az a Te válaszod volt, csak nem idézőjelezte.

ucandoit

„A haláleseti rendelkezés jogosultját 100%ban megilleti az összeg, vagy csak a hagyatéki tárgyalásig rendelkezhet vele?”
100%-ban, jelentsen ez nálad bármit is. Megkapja, elköltheti. Semmi köze a hagyatéki tárgyaláshoz, az ilyen számla nem tartozik a hagyatékhoz. (csak a köteles rész alapjába, de annak sincs köze a hagyatéki tárgyaláshoz)

„A haláleseti rendelkezéssel ellátott bankszámlát a végrendeletben is fel kell tüntetni?”
Feltüntetni? Legfeljebb úgy érdemes, hogy van ilyenje is az örökhagyónak, de ne rendelkezzen róla (hogy ki örökli), hiszen azt már megtette a haláleseti rendelkezéssel.

Nem derül ki számomra, hogy a haláleseti rendelkezés jogosultját illeti meg-e 100%os-an az ott megjelölt pénzösszeg.. és csak a kötelesrészt jogosult kifizetni az arra jogosultaknak.
Vagy a haláleseti rendelkezés csak azt a célt szolgálja, hogy ne zárolódjon a pénz és ugyanúgy a hagyaték alá tartozik e a pénzösszeg.

???

Igen.
A haláleseti rendelkezés jogosultját 100%ban megilleti az összeg, vagy csak a hagyatéki tárgyalásig rendelkezhet vele?
A haláleseti rendelkezéssel ellátott bankszámlát a végrendeletben is fel kell tüntetni?

Az "örökös" alatt itt gondolom azt érted, aki a haláleseti rendelkezés jogosultja, és valaki más a tényleges törvényes örökös, aki a köteles részt kapná.

Legalitás talaján nem nagyon kikerülhető.

Legfeljebb ha felveszi az örökhagyó készpénzben, és az illető kezébe nyomja mindenféle papír nélkül. Persze ez is ajándékozás, és a köteles rész alapjába tartozna, de okirat nélkül, ha nem dicsekednek el vele mindenkinek, igencsak bajosan bizonyítható.
(kivéve persze, ha százmilliókról beszélünk, és a nincstelen barát másnap vesz egy jachtot)
Cserébe vissza is csak nehezen vagy sehogy se követelhető.

Kikerülhető ez valamilyen módon a legalitás talaján?
Gondolok itt kölcsönszerződésre az egyszemélyes örökössel.. stb. Ajándékozás tudom hogy nem jöhet szóba, de az örökhagyónak szándéka az hogy kötelesrész se járjon -de kitagadást nem szeretné mert nem akar az örökösnek később problémát (megtámadás stb.)

Köszönöm!

Igen.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A haláleseti rendelkezés beletartozik-e a kötelesrész alapjába?
Ezeket találtam ami kapcsolódó de sajnos továbbra sem tiszta, kétségeim vannak .

PTK
7:80. § [A kötelesrész alapja]
(1)
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).

1989. évi 2. TVE.
10. § Nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

Üdv.

Ha az a kérdés, hogy indíthat-e pert, akkor a válasz igen, hogyne indíthatna.

Ha az, hogy meg is nyerheti-e, arra az a válasz, hogy igen, kb. 50% : vagy igen, vagy nem.

Bíróságon szabad bizonyítás van, nem tudhatjuk mit és milyen súllyal fogad el a bíró.

Ha a haláleseti kedvezményezett ezen bíróság előtt is azt nyilatkozza, hogy Y-é a pénz, akkor megnyeri.

Ha azt, hogy félreértés volt, nem úgy értette, a tanú is téved mert másról volt szó, és ő is hoz egy tanút, hogy igenis őt illeti, akkor okirati bizonyítékok hiányában ez eléggé nem megnyerhetőnek tűnik. Hiszen jogosan hivatkozhat arra, hogy ha az elhunyt másnak akarta volna juttatni a pénzt, akkor azért neki kellett volna lépéseket tennie. Ha nem tette, nyilván oka volt rá.

Egyszóval ha X köti az ebet a karóhoz, és más bizonyíték nincs, akkor jó eséllyel veszítene Y.

De én laikus vagyok, szóval nem tudom.

Honnan tudhatnánk?

Tisztelt Fórumozók!

Van egy bankbetét, aminek X a haláleseti kedvezmenyezettje. X azonban Bírósagon egy perben tesz egy kijelentést, hogy az elhunyttal volt egy szóbeli megállapodasa, hogy az a pénz valójában a testvérét, Y-t illeti amirevan egy plusz tanú is.
Kérdésem, ha ezek után X mégsem akarja odaadni a pénzt a testvérnek, akkor az jogosan perelhet e, hogy az az Övé, hiszen ott a tanú + maga a kedvezményezett is ezt nyilatkozta?

Köszönöm

Immaculata

Sajnos a bankszámla feletti rendelkezés halál esetére nem egyoldalú nyilatkozat. Tapasztalatból tudom, hogy mindkét fél kell hozzá.

„ A bírói gyakorlat szerint az ilyen rendelkezés ajándékozásnak számít, s”

Ez biztosan nincs így.
A kedvezményezettet lehet jelölni akarata ellenére is.

Köszönöm.