Banki elhalálozási rendelkezés

Ha a bankszámlára teljes körű meghatalmazás van, akkor ki örökli? A meghatalmazott és majd az ő törvényes örökösei, vagy aki a meghatalmazást adta, (a bankszámla tulajdonosa) annak a törvényes örökösei, és a meghatalmazott nem kap semmit? Mi a helyzet ilyenkor a köteles résszel?

Ha nincs más vagyontárgy a hagyatékban, akkor kérni kellett volna az özvegyi jog megváltását, így csak a bank jár jól.
Persze, egymás között még most is megegyezhetnének: fifti-fifti, ohne haszonélvezet.

Köszönöm a választ, egy alaphelyzetre próbáltam variációkat felállítani, de most már az alaphelyzetbe is belebonyolódtam :-)
Ismerősöm édesanyja törvényes örököseként örökölte annak bankszámlán lévő megtakarításait - mostohaapja haszonélevezetet kapott ugyanerre. Így most egyikük sem tud a pénzhez nyúlni a másik hozzájárulása nélkül (a kamatok nyilván a haszonélvező mostohaapát illetik)
Ezt gondoltam végig úgy, hogy ha az édesanya haláleseti záradékot tett volna a számlára a férje javára, a köteles rész akkor is megilletné a fiát - itt voltak kétségeim (mert nem olvastam el körültekintően), hogy a kötelesrészt tehermentesen kell kiadni.
Újfent köszönöm a választ!

A köteles részt tehermentesen kell kiadni - de egyébként egy kicsit félreérted, hogyan is működik. Egyszer se biztos, hogy pont a bankszámlaegyenleg fele lesz a köteles rész.

Üdvözletem. Az olvasottak alapján megerősítést szeretnék kérni, hogy jól értelmezem-e a jogszabályt?
Amennyiben lakossági folyószámlára annak tulajdonosa halál esetére szóló rendelkezést tesz - és nem a törvényes örököst jelöli meg kedvezményezettként - utóbbi kötelesrészének számítási alapjába beszámít a bankszámlán az örökös halálakor lévő összeg?
Ehhez kapcsolódóan kérdésem az, hogy a kötelesrészen (a teljes összeg felén) az örökhagyó özvegyének (aki adott esetben a haláleseti rendelkezés kedvezményezettje) keletkezik haszonélvezeti joga?
Köszönettel Filamér

A közjegyzőtől lehet kérni biztosítási intézkedés elrendelését.

Tisztelt Fórumozók !

Adott két leendő örökös és egy bankbetét. Az egyiknek van meghatalmazása a bank felé. Megakadályozható-e hogy az örökhagyó halála után az egészet kivegye és így kivonja azt az örökség alól ?

Köszönöm a válaszodat. Sajnálom, hogy megbántottalak.
Még most sem győztél meg, a kérdés nincs egyértelmüen szabályozva.

Ez nem vitás, csak ennek nem sok köze van a kötelesrészhez. Az örökhagyó életében tett bármilyen ingyenes elidegenítés (a Ptk-ban írt szűk kivételektől eltekintve) a kötelesrész alapja. Akkor is, ha nem a hagyaték része.

A magam részéről pedig utoljára válaszoltam neked ezek után.

Kedves ObudaFan!

Miért van az, hogy mindenki csak félig felkészült?
Az alábbiakat ajánlom figyelmedbe, melyet pont a Jogi fórum oldalain találtam az éjjel!
Értelmezésem szerint a takarékbetét nem hagyaték, az értékpapirszámlák viszont igen, azok után van köteles rész. Kiváncsi volnék a véleményedre!

A bankszámlánál lehetséges haláleseti kedvezményezett jelölés értékpapírszámlánál való
alkalmazhatóságával kapcsolatos jogértelmező felügyeleti állásfoglalás

A felügyeleti állásfoglalás kiadása iránti megkeresésben feltett kérdés szerint, analógia útján, kizáró
szabály hiányában értékpapírszámla esetében is alkalmazható-e az, amit a jogszabályi előírások a
bankszámlán elhelyezett összeg tekintetében lehetővé tesznek, nevezetesen, hogy a számlatulajdonos
haláleseti kedvezményezetti rendelkezést tegyen, így halálakor az a pénzösszeg nem kerül a hagyatékba,
hanem azzal a kedvezményezett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

A kérdésfeltevéssel összefüggésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
(továbbiakban: Ptk.) 535. §-a (1) bekezdése értelmében irányadó (a takarékbetét-szerződés
részletszabályait tartalmazó külön jogszabály), a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet
10. §-a szerint a nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása
esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett
takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a
hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. Miután a Ptk. 535. §-a (2) bekezdése alapján a
magánszemélyek által bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét
szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ezért a halál esetére szóló kedvezményezett jelölés a
magánszemély bankszámla-tulajdonos és a hitelintézet egymás közötti jogviszonyában a hitelintézetnek
adott megbízásként értelmezendő, melyet a hitelintézet a számlatulajdonos halála esetén köteles
teljesíteni, ha a kedvezményezett a számlatulajdonost túléli.

A jogszabályi előírások tehát a halál esetére szóló kedvezményezett jelölés jogintézményét kizárólag
bankszámlán/takarékbetét-számlán elhelyezett pénzösszeg vonatkozásában teremtik meg és
szabályozzák, csak magánszemély bankszámla-tulajdonos/nagykorú takarékbetétes számára teszik
lehetővé azt, hogy egyoldalú nyilatkozattal erre irányuló megbízást adjon a számlavezető
hitelintézetnek. Az a tény, hogy ezt a lehetőséget a kérdéses - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX.
törvény (Tpt.) 5. §-a (1) bekezdésének 46. pontjában meghatározott és a XIII. fejezetben, illetve a
dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint
az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének
szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendeletben szabályozott - értékpapírszámla tekintetében
e speciális ágazati jogszabályok nem ismerik, az ágazati jogszabályok (lex specialis) és a polgári jog
(lex generalis) egymáshoz való viszonyából fakadóan a Felügyelet álláspontja szerint nem jelenti azt,
hogy az ismertetett - a polgári jog öröklésre vonatkozó (Ptk. Ötödik rész) rendelkezéseinek
alkalmazhatósága alóli kivételt jelentő - különleges szabályozás analógia útján alkalmazható lenne az
értékpapírszámlára is. Az értékpapírszámla egyenlege a számlatulajdonos halála esetén az öröklési jog
szabályai szerint az örökhagyó hagyatékához tartozó vagyon, melyre - azt lehetővé tévő külön törvényi
rendelkezés hiányában - érvényesen nem tehető haláleseti kedvezményezetti rendelkezés, azaz az
értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírok a számlatulajdonos ilyen megbízása alapján jogszerűen
nem vonhatók ki a hagyatékból.

Pont az lenne a joghézag, ha ez nem lenne a kötelesrész alapja. Nektek tanácsosabb lett volna egy tartási szerződést kötni. Mindenesetre arra még hivatkozhatsz, hogy az örökhagyó gondozásának az ellenértékét le lehet vonni a kötelesrész alapjából.

Ebben a témában vagyok én is érdekelt.
Édesanyám bankszámlájára teljeskörü meghatalmazásom volt, tehát a pénzhez bármikor hozzáférhettem volna, akár életében, akár halála után.
A bankban azonban arról tájékoztatták az édesanyámat és engem is, hogy "Haláleseti rendelkezés"-ben meghatározhatja, hogy kire milyen mértékben kivánja hagyni a pénzét. Mivel hosszu ideig én ápoltam és gondoztam Édesanyámat ő ugy gondolta, hogy a pénzét rámhagyja, a testvéremnek nem juttat belőle. A haláleeti rendelkezésben 100 %-os örökösnek jelölt meg.
A bank ugy nyilatkozott, hogy ez felülírja a teljeskörü meghatalmazást. Ettől függetlenül, azért érvényben volt a meghatálmazás is. Halálakor, a bank kiadta a pénzt.
A testvérem a hagyatéki tárgyaláson bemondta a közjegyzőnek, hogy volt betét is, és arra igényt tart.
A közjegyző sem foglalkozott ezzel az igénnyel.
A testvérem most beperelt. Ha ez igaz, hogy ennek is van köteles része, akkor ez a haláleseti rendelkezés az ügyfelek sulyos megtévesztése. Anyukám a leghatározottabban nem akart a testvéremnek pénzt hagyatékozni, mivel ő már korábban kapott, betegségében pedig én ápoltam. Nem is beszélve arról, hogy egyszerübb lett volna kivenni a pénzt és a nevemre iratni, ha nem hittünk volna abban, hogy ez a dokumentum egyfajta végintézkedés!!!
Nem is beszélve arról, hogy biztositásoknál is ilyen a kedvezményezettség? És számtalán más banki biztositási módozatban használt fogalom a kedvezményezettség!
Szerintem a pénzhez való hozzáférést nem a kedvezményezettség hivatott szolgálni, hanem a banki meghatalmazás!! Ha jól értettem itt a magyarázatot, akkor a meghatalmazással enyém lett volna az a pénz amit nekem szánt édesanyám, a kedvezményettségemmel pedig most osztozkodnom kell?
Nincs itt valami joghézag?

Köszönöm, hogy írtál!

Nem haragszom és nem vitatkoznék veled, de érdekes felvetésed van. Azt írtad, hogy tisztában legyen az, hogy még nem az övé a pénz, a hagyatéki tárgyaláson derül ki majd, hogy kié lesz.

A hagyatéki tárgyaláson szóba sem kerülhet ez a betét, mert azt tudtam meg, hogy arra a takarékbetétre nem kell hagyatéki eljárást folytatni, ha a betétnek kedvezményezettje van. A kötelesrészre jogosultak soha nem fogják megtudni, mert az önkormányzatnak, a közjegyzőnek, aki hagyatéki leltárt készít, ezt sem teszi bele. Akkor hogy is van ez, the big cat? Megzavarodtam!

Már ne haragudj, de mi köze a két dolognak egymáshoz? Az, hogy ki nyúlhat a pénzhez, és hogy mia köteles rész alapja, az hogy jön egymáshoz? Ha monjuk valaki a halála előtt két évvel elajándékozza az ingatlanját, az is köteles rész alapja lesz, ettől még a megajándékozott lesz az ingatlan tulajdonosa, csak épp a köteles résre jogosultakat neki ki kell elégyteni, az már az ő dolga hogyan.

A készpénz, bankbetét, stb köteles rész alapját képezi:

666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.
667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
2. az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
4. a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
5. az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

(2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetőleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első házasságkötés.
(3) A házastársat haszonélvezet alakjában megillető kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevő vagyontárgyak szolgálnak.
(4) Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

A banki kollegák nem hinném, hogy autentikus jogforrásnak minősülnek. A haláleseti rendelkezés csak azt szolgálja, hogy a számla összege ne fagyjon be a hagyatéki végzésig, aki azonban rendelkezhet fölötte, tisztában kell legyen azzal, hogy az még nem az övé, a hagyatéki tárgyaláson derül ki, kié lesz, és hogy kell-e neki köteles részt szolgáltatni.

Nahát ez nagyon furcsa, akkor fölösleges lenne mindenkinek időskorában elhalálozási rendelkezési papírokat írogatni a bankokban, ha kötelesrész alapja a betét. A bankban pedig azt mondták, csak az nyúlhat a pénzhez, aki kedvezményezettként van megnevezve, de a kötelesrészről nem tudnak semmit. Az egyik banki kolléga szerint itt nem érvényesül a kötelesrész. Higgyek neki? Itt valami nem stimmel. Biztos a felvetésetek, hogy a betét kötelesrész alapja is lehet? Melyik paragfarusra hivatkozik ez?

Szerfialadár

A kérdés nem ez, hanem, hogy a betét kötelesrész alapja-e, és gondolom miért ne lenne az.

Sziasztok, segítséget kérnék.

Mamám nevén van egy takarékkönyv, a bankban elhalálozási rendelkezést írt alá a javamra. Ha valaki kötelesrészre jogosult a családunkból, megtámadhatja-e a mamám banki elhalálozási rendelkezését?

Előre is köszi válaszotokat!

Szerfialadár