Banki elhalálozási rendelkezés

A hagyatéki rendelkezés csak azt szolgálja, hogy az összeg nem fagyjon be a hagyatéki végzésig, aki azonban rendelkezik fölötte tisztában kell lennie azzal, hogy az még nem az övé., a hagyatéki tárgyaláson derül ki, kié lesz, és hogy kell-e neki költeles részt szolgáltatni.

Kíváncsiságból megnéztem néhány bank üzleti szabályzatában a halál esetére szóló rendelkezés szabályozását. Az Otp és a Citi szó szinte egyformán fogalmaz: 1. "elhalálozása esetén a Számla/Betét Fedezetét az általa írásban megjelölt Kedvezményezett(ek) részére kell kifizetni,illetve visszafizetni. Az ezen nyilatkozattal érintett Fedezet nem tartozik a Számlatulajdonos/Betétes hagyatékához, a Kedvezményezett(
ek) a felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet(nek)" 2. "Ebben az esetben a betét nem képezi hagyaték tárgyát, a rendelkezésben megjelölt kedvezményezett a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül rendelkezhet a betétről."
Az Mkb szabályozása erre nem tér ki.

Ez persze csak azt mondja ki, hogy hagyatéki eljárásban nem szerepel majd a pénzösszeg, mivel nem része a hagyatéknak.
A köteles rész számítási alapjában viszont figyelembe kell venni - ha jól értelmezem a korábban adott szakértői válaszokat.

akkor ez nem része az örökségnek? azaz pl. ebből köteles rész nem jár, ha az elhunytnak van gyereke, de nem ő a kedvezményezett?

Be kell mennia a bankban és kitölteni egy formanyomtatványt melyen xy megnevezni, hogy a számlán lévő pénzt/értékpapírt felveheti majd. (Ha jól tudom 1.600 Ft költség.) Az okiratot adja át a kezdeményezettnek megőrzésre.

A pénz felvételéhez be kell majd mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát. (Akár több személy is megnevezhető mint jogosult, ebben az esetben a pénz megoszlik köztük.) A pénz felvételével nem kell megvárni a hagyatéki eljárást.

Mit is takar ez a rendelkezés? Ez esetben nem része az örökségnek? Ezt hol lehet intézni? A bankban? Ez olyan, mint az életbiztosításnál a kedvezményezett?

Tisztelt M.Zoltán!
Nem vagyok szakértő, csak hasonló eset velem is megesett.
2008-ban kaptam pénzt elhalálozási rendelkezéssel.
Én akkor felhívtam az illetékes APEH irodát, hogy ezt az összeget,majd az adó bevalláskor, hol melyik sorban kell feltüntetnem.
Azt a választ kaptam, hogy ez nem jövedelem, tehát nem adózik, nem kell bevallani, illetve, mivel ez nem örökölt pénz, így illeték sincs rá.(az elhalálozási rendelkezés nem öröklés ezek szerint)
Nem tudom, hogy most 2012-re milyen változások voltak. Szerintem érdeklődje meg a NAV-nál.

Tisztelt Jogi Fórum,
A fórumban a kérdésemre vonatkozó választ, nem találtam, így szeretnék választ kapni.
A bankszámlán lévő pénzösszeg a megjelölt haláleseti kedvezményezett részére kifizetésre került. A kedvezményezettnek az örökölt összeg után merül-e fel személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége.
Várom válaszukat!

Az illetőt a haláleseti megbízás aláírása előtt egy pár héttel kezelték a pszichén, így gondolom azt bizonyítani, hogy a bankban milyen állapotban volt-hetekkel utána- ezzel a ténnyel nem lehet. Akkor marad a banki ügyintéző, de ha az sem lát semmi "gázt", és nem utasítja vissza a "jogügyletet" akkor nincs mit tenni?.
Ilyen esetben, hogy lehet, mivel lehet bizonyítani a beszámíthatóságot, vagy beszámíthatatlanságot?

Egy később esetlegesen kirendelt szakértő szakvéleménye vagy más dolog kell hozzá?

Az elég, ha bizonyíthatóan cselekvőképtelen állapotban volt.

Tisztelt Obudafan!

Köszönöm válaszát!

A "cselekvőképtelent" értsem úgy, hogy akit bíróság annak nyilvánít?

Esetleg, ha nem nyilvánította annak, de tudomásom van, hogy pszichén kezelték (tartós paranoiával és térben időben dezorientált volt, meg alzheimer kórban is szenved), az nem elég?

Vagy ilyenkor, ha a banki ügyintéző "beszámíthatónak" ítéli és lemegy a procedúra, akkor nincs mit tenni?

Fiam rákos beteg volt, a gyógykezelése rengeteg pénzbe került. A faluban közzétettünk egy egy kérést, aki tud segítsen. Egy banki számlaszám és én az édesanyja voltunk megnevezve. Mikor a számlaszámot csinálták, a barátnővel voltak a bankban, én orvosnál voltam az ő ügyében. A bankban úgy gondolták, ne legyén halál esetén gond a pénzzel, a hagyaték miatt, így lett a barátnő a társtulajdonos, én nem tudtam róla. A falu nagyon segítőkész volt, a bankba több mint 450 000Ft-ot fizettek, és hozzám is ennyit hoztak, amit én mind befizettem a számlájára, azon kívül kézbe is adtam nekik. Összesen kb. több mint 1 100 000Ft jött össze.Fiam halála előtt 2 nappal a barátnő egy rokonnal a bankból az össze pénzt kivette, nekem egy szót sem szóltak róla. A temetést ő fizette ki, mivel oda lett temetve ahova ő akarta, és nem ahova mi szerettük volna. Volt elég pénze rá. 3 hét múlva szóltak a bankban, hogy jöjjön el a barátnő a számlát megszüntetni. Mi ekkor szembesültünk az egésszel. Az volt a válasz, nekem ehhez, semmi közöm nem volt. A rokon mondta a barátnőnek, vegyék ki a pénzt, nem a fiam. A barátnő egy darabig, talán fél évig járt a temetőbe, azután már egyáltalán nem. Mi járunk oda azóta is.A fiam urnáját mindenképpen szeretnénk hazahozni az itthoni temetőbe, nekünk messze van, nem tudunk odajárni, más meg úgysem jár oda. A bank szabályai szerint fele fele arányban voltak tulajdonosok, és életében a fele pénz még a fiamé lett volna. Akkor még erkölcsi dolgokról nem is szóltam. Nem a barátnőnek lett gyűjtve.Ő azzal fenyegetőzött, ha elhozzuk a fiam urnáját, az ő engedélye nélkül, beperel a temetési díjért. Amit ugye nem a saját pénzéből fizetett ki. Azóta együtt van a fiam legjobb barátjával,remélem, nyugodt a lelkiismeretük. Bocsánat, hogy hosszasan írtam, azt szeretném tudni, van-e nekem valami jogom a fiam ügyében, ha már így becsaptak, és én megbíztam bennük. Köszönettel.

Mivel ez is egy jogügylet, cselekvőképtelen személy ezt sem teheti meg maga.

Pontosabban: Meg lehet-e támadni sikeresen egy elhalálozási rendelkezést? Ha igen hogy?

Tiszteletem!

Érdeklődnék, hogy elhalálozási rendelkezés esetén a "rendelkező" személynek kell-e olyan kritériumoknak megfelelnie mint pl. öröklési szerződés kötésekor?(pl.:beszámíthatóság,cselekvőképesség) Az esetleges válaszokat előre is köszönöm!

Az általad ObudaFan 2011-es hozzászólására hivatkozás azért nem teljesen ugyanaz, mint amire itt kérdezel.
Ott ugyanis:

„Az örökhagyó életében tett bármilyen ingyenes elidegenítés”

Itt a lényeg, hogy az örökhagyó még életében tett ingyenes elidegenítéséről beszél, ebben az esetben van köteles rész.

Te pedig elhalálozás esetéről beszélsz, ahol meg van jelölve kedvezményezett.
Ezt írtad akkor:
„a törvényes örökösöké csak a köteles rész!”
Erre írta KBS: "még az se".
Tehát, ebből ki lehet logikázni, hogy a törvényes örökösök ebből köteles részt nem kapnak.

No, ezt most meg én nem értem.

Ezt írod 18.25 órakor:

Válasz még az se! A korábbi hozzászólásokban azt írtátok pl: ObudaFan 2012.03.12 (15:50) válasza! Most meg azt írjátok hogy még az se!

Tehát: "még az se". Ez a két válasz nem ugyanazt jelenti?

Bocsi 2011.03.12

Vissza nézve a korábbi hozzászólásokat nem vagyok biztos benne hogy mindenkinek olyan egyértelmű, mint ahogy írtad.
Hiszen azt kérdeztem, hogy banki elhalálozási rendelkezés esetén a törvényes örökösöké csak a köteles rész. Válasz még az se! A korábbi hozzászólásokban azt írtátok pl: ObudaFan 2012.03.12 (15:50) válasza! Most meg azt írjátok hogy még az se!
Szerintem ezt már más sem érti!

Ezt írtad:

„a törvényes örökösöké csak a köteles rész!”

Ezt a választ kaptad:

„Még az se.”

Aztán ezt írtad:

„De ezek szerint a hozzáértők sem tudnak érthető és egyértelmű választ adni.”

Nekem - és lehet, másnak is - a válasz egyértelmű.

A korábbi hozzászólások alapján nem az jött le, hogy "még az se"! Kár hogy egyértelmű választ nem lehet itt kapni, csak még jobban össze zavarják a hozzá nem értő embert. Nem mindenki jogász. De ezek szerint a hozzáértők sem tudnak érthető és egyértelmű választ adni.

Még az se.

Köszönöm pazs!
Akkor ha jól értelmezem, meghatalmazásnál a számlatulajdonos törvényes örökösei örökölnek. Banki elhalálozási rendelkezés esetén pedig a kedvezményezett, aki lehet teljesen idegen is, a törvényes örökösöké csak a köteles rész!

lajesz: a meghatalmazás nem végintézkedés. A számla egyenlege a számlatulajdonos hagyatékának része (feltéve, hogy az ő vagyona a pénz a számlán, de tegyük fel, hogy ez a helyzet).

Igazán kimerítő válasz! Köszönöm.

Szerinted?