Örökségről való lemondás más személy részére

Köszönöm. Kérdéseim még:
1/ mit jelent, hogy a lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól? Ezt meg tudná világítani valaki egy gyakorlati példával?
2/ mit jelent az, hogy a lemondással egyidejűleg másik örököst lehet nevezni, feltéve, hogy a nevezett az örökhagyó után örököl. Mert pl. testvérem gyermeke nem örököl utánam, így a férjem nem mondhat le érvényesen az örökségéről az ő javára?
3/ milyen alakiságokhoz kötött a lemondás? Én nem találtam egyebet, mint hogy írásba kell foglalni (szerintem biztosabb a 2 tanús "papír", ha később bárki megtámadná...)
Köszönöm előre is!

Annyi, hogy vegyétek bele, hogy köteles részre kiterjedően is.

Igen, arra keresem a megoldást, hogy ha pl. én halok meg előbb a férjem örököl utánam és az ő halála után pedig az ő gyereke. Tehát már azt sem szeretnénk, hogy a férjemmel egymás után örököljünk. Ennek eddig csak a lemondás tűnik jó megoldásnak, de ott is vannak kérdések amelyeket írtam és nem tiszták.

Nyilván arra gondol, hogy ha a férje előtt hal meg, és a férje örökölne őutána, akkor a férje gyereke örökölne amikor meghal a férj (benne a feleség vagyonának egy részével is). Ezt akarja elkerülni.

A férjed gyereke neked nem törvényes örökösöd, tehát ő végrendelet hiányában egyébként sem örököl. Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti.

Tisztelt Fórumozók!
Férjemmel házassági vagyonjogi szerződést kötöttünk, amiben a vagyonelkülönítési rendszert választottuk, közös vagyonunk jelenleg nincs. Most készülünk házat venni, melynek 1/2-1/2 részben leszünk tulajdonosai az anyagi hozzájárulásunk arányában. Közös gyermekünk nincs, nem is tervezzük. A vagyonjogi szerződésünk élők közötti jogügyletekre vonatkozik, de halálunk esetén azt szeretnénk, ha a saját vagyonunk a saját "águnkon" öröklődne. A jelenlegi öröklési szabályok alapján a túlélő házastárs örököl - leszármazó hiányában - az örökhagyó szülei mellett. Elég erről kölcsönösen lemondanunk? A PTK. szerint a lemondással egyidejűleg másik örökös nevezése esetén van erre ingyenesen lehetőség, ennek hiányában a kötelesrész ellenében érvényes csak a lemondás. Mit jelent az, hogy a lemondás az örökhagyó leszármazóira nem vonatkozik? Mert a férjemnek előző házasságából van gyermeke, de azt szeretnénk, ha ő csak férjem után örökölne. Köszönöm előre is a válaszokat!

Immaculata

Köszönettel vettem hozzászlásod amiben tájékoztattál, hogy mi a "jogsértés". De a kérdésemre érdemi választ nem adtál :) Én csak kíváncsiságból kérdeztem, hogy eme jogi esetnél, hogyan alakul az illeték. Az élethelyzetek rendkívül bonyolultak tudnak lenni és ugye ez kihat a jogi ügyletekre is. Ez okokból kifolyólag nem árt ha az ember előre tájékozodik, hogy ne érje meglepetés!

A jogsértés az, ha közjegyző előtt színlelt egyezséget kötnek, illeték kikerülése végett.

Elnézést elirtam. Az ajándékozó követeli vissza az ajándékot jogsértésre hivatkozva, az ajándékozott pedig elismeri a jogsértést. Tehát peren kívüli egyezséget kötnek Azt hiszem ezt már jan 1-től lehet közjegyző előtt is tenni.

Az ajándékozó visszaadja az ajándékot?

Olyan kérdésem lenne még, hogy ajándék visszakövetelése esetén hogyan alakul az illeték? Tehát ha az ajándékozó elismeri a jogsértést ( mindezeket okiratba foglalva, földhivatalba benyúlytva stb.ahogy kell ) és vissza adja az ajándékot, akkor az ajándékozott vissza kérheti-e az illetéket a NAV-tól?

Az elírás valóban nem. Az illeték 10 eFt, de érdemben a fellebbezés nem változtat.

Valami olyasmit mondhatott a közjegyző, hogy az ajándék elfogadása miatt nem hivatkozhatsz érvénytelenségre, ezért lehetséges, hogy visszamenőleges hatállyal nem tudod felbontani az ajándékozási szerződést, csak a megszüntetéskori hatállyal.

lajcsó

Még benne vagyok a héten péntek 12-ó ig tudom leadni,a fellebezést.

Szerintem van értelme fellebbezni a földhivatal határozata ellen? Benne vagy még a határidőben?

Üdvözletem!
Voltam másik közjegyzőnél, elsőre ő sem válalta a "közokiratba foglalást" nem is igazán értettem meg milyen indokkal. Végül segítőkésznek mutatkozott, abba maradtunk, hogy megnézni az illeték törvényt. Ha "véletlenül" megcsinálná a "közjegyzői okiratot" abben az esetben az illeték fizetésről eltekint-e a NAV, vagy van valami "speciális helyzet" erre is.
Viszont felhívta a figyelmem,arra hogy fellebezéssel élhetnék, a f. hivatal elut. határozat "közjegyzői okiratba foglalást" említ, hagy. átadó végzés helyett és az NEM KÖZJEGYZŐI OKIRAT!! Végül is erre hivatkozással tekinti érvénytelennek a beadványunkat ( magánokiratunkat).
" Az okiratot megvizsgáltam és megállapitottam, hogy ajándékozás alapján az „örökös” (ez sem jó mert én a hagy. eljárás során nem örökös hanem ajándékozott voltam!) tulajdonjogának bejegyzése közjegyzői okiratba foglalt egyezség alapján történt, amely itéleti hatályú egyezség, így érvényesen magánokiratban nem bontható fel."

"Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI. törvény 51.§(1) értelmében :El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható."

Szerintetek van-e értelme a fellebezésnek, mert egyesek szerint ez az" elírás" nem változtat az elutasítás tényén.
Előre is köszönöm a válaszokat!

Már nincs.

Szeretnék információt kérni az alábbi témában. Február elsején lezajlott a hagyatéki tárgyalás. Pár órával később testvérem úgy döntött, hogy szeretné a nevemre írni a részét az örökölt ingatlannak. Felhívta a közjegyző irodát, ahol azt mondták neki, hogy most már csak elajándékozhatja.
Szeretném megtudni, hogy van e lehetősége még 15 napon belül lemondania az örökségéről?
Nem akarja elajándékozni.
Esetleg lehetőség van jogilag arra, hogy ingatlan tulajdonát elcserélje csekély értékű ingóságra?

Köszönettel

„mert ha a közokiratba foglalt egyezség ellenére mégsem jegyzi be a f.hivatal a tul.jogot, akkor kártérítési igénnyel fordulhatnék a közjegyzői iroda felé...”
Ugyan.

vagy kijavításért.

Azt elfelejtettem még hozzátenni, hogy a közjegyző azért nem válalta el a közokirat kiállítását, mert ha a közokiratba foglalt egyezség ellenére mégsem jegyzi be a f.hivatal a tul.jogot, akkor kártérítési igénnyel fordulhatnék a közjegyzői iroda felé...

Az azért elég furcsa egyezség lesz, hogy a korábban kötött egyezséget a megkötésre visszamenő hatállyal felbontják.

Lehet eleve egyezsegi kiserletre idezest kérni a bíróságtól.

(Jogi tanácsot bezzeg adnak - pedig azt meg egyáltalán nem az ő dolguk.)

Nem tudják vállalni?! Kötelességük.

Üdv!

Jártam múlthéten a közjegyzőnél az ügyemben. Ma kaptam választ, nem tudják elválalni mert nem biztosak abban, hogy közokiratba foglalva az egyezség felbontását elegendő arra, hogy a f.hivatal bejegyezze a tulajdonjogot. Viszont azt a tanácsot kaptam, indítsak pert édesapám ellen támadjam meg az ajándékozási nyilatkozatot, tévedésre hivatkozva.
Igaz-e hogy a per illeték, a per tárgy érték 6%-a, de ez ha az első tárgyalás alkalmával megegyezéssel zárul, akkor a per illeték 10%-ára mérséklődik. Tehát ha per tárgy érték 6% 180.000,- akkor ennek a 10%-át azaz 18.000,- kell fizetni. Ezt állítja a közjegyző.