Gondnokság alá való helyezés

Tisztelt Ügyvéd Urak!
Tanácsot szeretnék kérni a következő szituációra:
Anya 70 éves,egyedül él, egyik gyereke tőle 90km-re(nagycsalád,kis bevétel),másik 300km-re(gyerekét egyedül nevelő lakáshiteles),nem tartják a kapcsolatot anyával(nem volt ősanya,hálátlan kölkei vannak,stb).Anya mentálisan problémás,nem tudja,pár órája mi történt vele,nyugdíját egyben felveszi, másnapra 1 fillérje sincs,kéreget az utcán.Pszichiáterhez önként nem megy,örökharagozik azzal,aki javasolja ezt neki.Idősotthonra ugyanígy reagál.Önkormányzat azt mondja a gyerekeknek,hogy pszichiátriai szakvélemény nélkül ők nem léphetnek hivatalból.
Hogyan lehet megoldani a helyzetet?Anya lakását a gyerekek teljes egészében felajánlanák felügyelt elhelyezésért.E felajánlásért cserébe az önkormányzat még szocmunkás biztosítását sem akarja...
Gyerekek büntethetők,ha a helyzet nem oldódik meg?Csak mert sztem azt,hogy a nyugdíját 100%-ban odaadja vkinek,az nem indok eltartásra...
Köszönöm!

A gyámhatóság ellenőrzi a gondnokot, de természetesen kizárni a visszaélést sosem lehet. Ha ilyen veszély van és ezt alá is tudjátok támasztani, a gyámhatóság hivatásos gondnokot rendelhet ki.

Tisztelt Fórumozók!

Elvi kérdésem a gondnokságba helyezéssel kapcsolatban a következő: cselekvésképtelen szülő gondnoka az egyik gyermek lesz. Jogos lehet-e az aggodalom, hogy a gondnokságba helyezéssel egy olyan kapu nyílik a gondnok előtt, ami lehetővé teszi a többi testvér kisemmizését az örökségéből (bankbetétek, földek, a szülő folyamatban levő öröksége, stb)?
Elnézést kérek, ha ezt a kérdést én vetem fel ezredszer, de nincs időm utánaolvasni.

Köszönöm

Nem, Rat, ez nem passzol ide. És leginkább a gyámtól kérdezd, hogyan lett gyám - mi azt aligha tudhatjuk.
Nem vagy te a mi kedves Attilánk "ismerőse"?

Jut eszembe: hol a gyerek apja?

mancika76

Ptk. 14. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
(2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő 60 napon belül nem teszi meg.
(4) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
(6) A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét:

1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés;
2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog;
3. családjogi jognyilatkozatok megtétele

1. a házassági, a bejegyzett élettársi vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat,
2. a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele,
3. a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása,
4. a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás;

4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala;
5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása);
6. örökösödési ügyek;
7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok;
8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása;
9. tartózkodási hely meghatározása.
14/B. § (1) A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(2) A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is

1. tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja;
2. megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
3. rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
4. megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.

(3) A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt közokiratban feljogosíthatja a gondnokát - annak hozzájárulása esetén - arra, hogy helyette és nevében - általános jelleggel - eljárjon, jognyilatkozatot tegyen, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatokat, illetve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg.
(4) A gondnokolt a (3) bekezdés szerinti általános felhatalmazást teljes bizonyítóerejű magánokirattal - a gondnok egyidejű tájékoztatása mellett - bármikor visszavonhatja.
(5) Azonnali intézkedést igénylő esetben, illetve külön törvényben foglaltak szerint a gondnok a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában is eljárhat a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt helyett.
15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
(2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatást követő 60 napon belül nem teszi meg.
(4) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik.
(5) A bíróságnak a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében rendelkeznie kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető. Erről az igazságügyi orvosszakértőnek szakértői véleményében nyilatkoznia kell.
15/A. § (1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit - pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan - a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását vonhatja maga után.
(2) A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.

15/B. § A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdésről.

16. § (1) A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt

1. tartására,
2. örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére,
3. ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására,
4. a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára,
5. vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik.

(2) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat

1. a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg;
2. a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő - az a) pontban foglaltak alá nem tartozó - ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására

1. bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez,
2. ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatok tekintetében nem korlátozta.

16/A. § (1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

Mancika, csak perrel lehet. Kifejezetten vizsgálnia kell a bíróságnak, hogy a belátási képesség mely ügycsoportokra nincs meg vagy korlátozott.

Sziasztok

Bocsánat hogy ide de Kb passzol a dolog nem akarok emiatt még1-et nyitni.

Sajnos húgom elhúnyt. Maga után hagyva kiskorú fiát (16 éves) 4-en lennénk testvérek. Összeköltöztünk édesanyámmal aki a húgommal lakott, illetve az unokájával egy háztartásban. Odaköltöztem feleségemmel és gyermekemmel a családi fészekbe segíteni nekik. Ne legyenek egyedül illetve a nagy házat anyagilag sem bírnák. Egyik testvérem felesége közigazgatásban dolgozik és a tudtunk nélkül ne kérdezzétek hogyan elintézte a hátunk mögött hogy ő legyen a gyámja a húgom fiának...nem is valamelyik testvérem, vagy az édesanyám (a fiú nagymamája)
Valaki magyarázza el legyen kedves hogy lehetséges ez gyak. egy halotti anyakönyvivel. Lehetséges ez egyáltalán? Hogy lehet ezt az állapotot megszüntetni? Arról nem is beszélve hogy kb 30km-re laknak a gyermektől nem is ők nevelik hanem a nagymam illetve mi. Mivel nem rég történt a haláleset így egyelőre gyámhivatalban nem voltunk. egyelőre temetést intéztünk illetve iskolát. Hogy lehetne ezt a dolgot megoldani hogy akik valóban gondját viselik a gyermeknek azok döntsenek a gyermekről, arról nem is szólva hogy a gyerek 16 évesen is el tudja dönteni ki az aki a gondját viselje, hisz részben az ő akaratával egybehangzóan döntöttünk a nagymamájával amelett hogy mi odaköltözünk.

Köszönöm

Üdv.

Érdeklődni szeretnék, hogy a gondnokság alá való helyezésnek mi a módja, mivel jár, ha valaki családtag és ő lesz a gondnok, vagy egy idegen hivatásos gondnokot helyeznek ki.
Pszichiátriai szakvélemény kell úgy tudom..

Ill. van-e arra lehetőség, hogy csak olyan gondnokság alá vonják a beteget, ami a hivatalos, jogi dolgokra vonatkozik? Édesanyám pszichiátriai beteg, kezelésre, orvoshoz nem jár. Apukám után örököltem egy lakást, aminek a fele tulajdona az enyém, anyu haszonélvező és tulaj, félő, hogy esetleg valaki kisemmizi, és lakás nélkül marad. Van-e mód ezt megelőzni?
Kell-e az ő "engedélye", vagy nélküle is el tudom intézni a dolgokat?

Köszönöm a segítséget!