Kovács_Béla_Sándor
2014.04.10. 09:45
Igen. Felszólítás, fizetési meghagyás, per. Ebben a sorrendben, szubszidiáriusan.
Köteles rész
pappcs
#
2014.04.10. 12:17
2009 január óta nem évült még ez a követelés el? (főleg 2006 óta)
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.04.10. 13:34
Elévülhetett.
László.68
#
2014.04.10. 18:07
Köszönöm szépen megtisztelő válaszukat.
Csak pár nap óta úgy tudom, hogy készpénz-ajándékozás esetén is jár, vagy járt volna a köteles rész. Amit nem tudok, az a 2009. januárja óta esetleg történt elévülés, illetve a procedúra menete. Például hagyatéki eljárás keretén belül, vagy azon kívül. Jóllehet ebben az esetben nem tudok hagyatéki eljárásról, de ismereteim szerint póthagyatéki eljárás esetén nincs elévülési idő.
- Az első válasz azt jelentette számomra, hogy hagyatéki eljárás nélkül küldjek felszólítást testvéremnek a kötelesrész kifizetésére.
- A második válasz azt jelentette, hogy bizonyos feltételek megléte esetén elévült a korábbi jogom érvényesíthetősége.
- Pappcs úr/hölgy 2006-ra vonatkozó kitétele arra sarkal, hogy továbbra is nyitva tartsam a kérdésem. Pappcs úr/hölgy nyilvánvalóan érdeklődik az ilyen jellegű témák iránt, így aligha hihető, hogy ne tudná, 2009-ben és 2014. januárjában nem csak a 2006-os, hanem még az 1995-ös ajándékozások is érintettek voltak a köteles rész megadásánál. Ezért elgondolkodtató, hogy 2006-ot mint "főleg" évszámot említette.
- Biztosan elévült-e a köteles részre való jogom 2014. januárjában?
- Ha nem, mit szükséges tennem, hogy megkapjam azt (pl. felszólítás fizetésre, vagy póthagyatéki eljárás kezdeményezése etc.)?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm szépen,
László.68
ObudaFan
#
2014.04.11. 10:18
Nem biztos, hogy elévült, de könnyen lehet. A kötelesrész az egy kötelmi igény, főszabály szerint 5 év alatt elévül. Az elévülési időt az esedékességtől, kötelesrész esetén a hagyaték megnyíltától kell számítani.
Az elévülést megszakíthatta az akkori szabályok szerint még a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, vagy a kötelezett teljesítésre történő írásbeli felhívása. Ha volt ezek közül valamelyik, akkor az elévülés megszakadt. Az elévülés megszakadásával az elévülés újrakezdődik.
Emellett szabály még az, hogy ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.
Az a kérdésedből nem derül ki, hogy a fenti körülmények bármelyike fennállt-e.
László.68
#
2014.04.11. 17:28
Tisztelt ObudaFan,
Köszönöm szépen a részletes és segítőkész válaszát.
Az esetemet részletesebben a korábbi levelemben ismertettem. Szóban arról tájékoztattak, hogy nincs semmilyen hagyaték. Tudtommal hagyatékkal kapcsolatos intézkedés nem történt. Esetleg rám a "mentehető ok" kitétel vonatkozhat, ha szükség lesz rá.
A megtisztelő válaszát így is két, egymást kizáró módon lehet értelmezni:
- A halál előtti ajándékozás nem hagyaték, ezért nem kötelező róla az örökösöket
- köztük engem -- értesíteni, ezért nem volt tudomásom hagyatékról, ezért lehetőségem sem volt a kötelesrésszel kapcsolatos bármilyen cselekedet megtételére, ezért a kötelesrészre való jogom januárban elévült.
- A halál előtti ajándék hagyaték, amelyről elmulasztottak engem értesíteni, ennek következtében nem volt lehetőségem a köteles résszel kapcsolatban bármit is tenni. Sajnos a válaszokból nem derült ki, hogy hagyaték titokban maradása esetén van-e elévülés, vagy nincs.
- talán jóhiszeműen -- eltitkolt hagyatékról van szó.
Még egyszer köszönöm az alapos és jóindulatú ismertetését. A további pontosítás reményében is üdvözlöm tisztelettel,
László.68
ObudaFan
#
2014.04.12. 06:28
Nem hagyaték. De az elévülés nyugvása nem attól függ, hogy kellett volna-e téged erről tájékoztatni, vagy sem. Attól függ, hogy tudtál-e róla, vagy megfelelő körültekintés mellett kellett volna-e tudni róla.
kormicico
#
2014.04.15. 11:40
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Feleségem édesanyja 2013 nyarán elhunyt . Hárman maradtak örökösök, két gyermeke és az egyik korábban elhunyt gyermekének kislánya. Az elhunyt után egy családi ház maradt örökül.
A temetés után kiderült, hogy nem sokkal a halála előtt
az elhunyt egyik gyermekére íratta a házat.
Ezek után jár e köteles rész a másik élő testvérnek és az elhunyt testvér gyermekének ?
Tisztelettel várom válaszát !
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2014.04.15. 12:47
Ha a ráíratta ajándékozást jelent, akkor igen.
Egyéb szerződéstípusoknál nem.
Anikó1971
#
2014.12.03. 11:47
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Nagyapám 90 éves. Semmi baja, szellemileg is rendben van. Az egyik lánya az én édesanyám, a másik lánya meghalt, ott van egy unokatestvérem.
Nagyapám nincs jóban az unokatestvéremmel, meg is értem tulajdonképpen. Ha korábban kórházban volt, sosem látogatta, sosem számíthatott rá, sajnos néha át is verte, pénzzel is, szóval nem szeretné, ha örökölne utána. Sőt, igazából a kötelesrészt is szeretné valahogy elkerülni.
Ha még élne a lánya, akkor nem foglalkozna ezzel a dologgal, de mivel a lánya meghalt, így más az unokáját szeretné kihagyni.
Neki mindegy, hogy milyen szerződést kötünk azt mondta, a lényeg, hogy az az unoka ne kapjon semmit.
Van egy háza, aminek a fele még az övé, negyed édesanyámé, negyede pedig az anyja után unokatestvéremé. Igazából ezt a fél részt szeretné rendezni. Unokatestvérem nem hajlandó eladni, sem megtartani - nyilván várja hogy a papa meghaljon.
Utánanéztem, olvastam a lehetőségeknek, és erre jutottam: Ha végrendelet készül, akkor kötelesrész jár az unokatestvéremnek. Mi a helyzet az ajándékozással? Az osztályrabocsátást még csak ki lehetne küszöbölni, de mi a helyzet a kötelesrésszel? Ha 10 éven belül meghal a nagypapa, akkor megilleti? Teljesen mindegy,lesz-e hagyaték vagy sem? Mit jelent a Ptk.-ban ez a rész? "Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani."
A tartási szerződés is megállná a helyét, hiszen édesanyámnál van már egy ideje, ott viszont látok egy két éves határt a kötelesrésznél. Vagyis, ha két éven belül hal meg, akkor arányosan még hozzászámítható a kötelesrészhez?
Kitagadni nem akarja az unokáját.
Végülis az a fő kérdés, hogy az ajándékozásnak van-e értelme. És ha nem édesanyámra ajándékoz, hanem másra, mondjuk az itteni unokákra, annak nincs jelentősége? Vagy ha anyukám továbbajándékozza?
Tényleg elszánt a nagypapám, és keresi azt a lehetőséget,amiben megnyugodhat.
Válaszát előre is köszönöm!
ObudaFan
#
2014.12.04. 18:47
„Mi a helyzet az ajándékozással? Az osztályrabocsátást még csak ki lehetne küszöbölni, de mi a helyzet a kötelesrésszel? Ha 10 éven belül meghal a nagypapa, akkor megilleti?”
Igen.
„A tartási szerződés is megállná a helyét, hiszen édesanyámnál van már egy ideje, ott viszont látok egy két éves határt a kötelesrésznél. Vagyis, ha két éven belül hal meg, akkor arányosan még hozzászámítható a kötelesrészhez?”
A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét.
Emellett a tartási szerződéshez azért az, hogy "ott van egy ideje" azért kevés, ahhoz folyamatos eltartás, vagy legalább folyamatos gondozás kell.
Anikó1971
#
2014.12.04. 19:19
Köszönöm a választ!
Szeretnék még kérdezni, ha lehet.
Ha ajándékozási szerződést kötnek, akkor ezek szerint unokatestvérem érvényesítheti a kötelesrészt. Akkor is ha egyáltalán nem lesz hagyaték? Tehát hagyatéki eljárás sem. Így is? És hogyan érvényesítheti?
Nyár eleje óta egyébként édesanyámnál van a nagypapám. Külön lakrészt biztosít neki, főz-mos stb., illetve ami szükséges, intézi. Ahogy említettem, szerencsére jó karban van, szóval ápolni egyelőre nem kell. Ettől függetlenül köthetnek tartási szerződést anyukámmal? Most akkor ezt tartom jobb megoldásnak, mert két év után ez már nem számítható sehova, ha jól értem.
Azt a kérdés még hadd tegyem fel újra, hogy mit jelent ez a rész a Ptk.-ban?: "Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani."
Itt ki a jogosult? A kötelesrészre jogosult vagy az, akinek ajándékoztak?
Azt szomorúan vesszük tudomásul, hogy ha valaki így viselkedik, ahogy ő, akkor sem zárható ki teljesen, hiszen kötelesrészt érvényesíthet. Ha kitagadná a nagyapám, akkor meg azt támadná meg, valószínűleg.
Vagyis nincs semmilyen egyéb lehetőség?
Köszönöm a választ!
ObudaFan
#
2014.12.05. 15:33
„Ha ajándékozási szerződést kötnek, akkor ezek szerint unokatestvérem érvényesítheti a kötelesrészt. Akkor is ha egyáltalán nem lesz hagyaték? Tehát hagyatéki eljárás sem. Így is? És hogyan érvényesítheti?”
Igen. Polgári perben.
„Ahogy említettem, szerencsére jó karban van, szóval ápolni egyelőre nem kell. Ettől függetlenül köthetnek tartási szerződést anyukámmal?”
Bármeilyen szerződést köthet bárki, de természetesen ha ez egy puszta színlelt ajándékozás lesz, akkro majd annak idején erre hivatkozhat az, aki kötelesrészt szeretne.
„Azt a kérdés még hadd tegyem fel újra, hogy mit jelent ez a rész a Ptk.-ban?: "Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani."
Itt ki a jogosult? A kötelesrészre jogosult vagy az, akinek ajándékoztak?”
Ez nem a te esetedre vonatkozik.
„Vagyis nincs semmilyen egyéb lehetőség?”
Kitagadni is lehet érvényesen, ha annak meg vannak a feltételei, meg tartási szerződést is lehet kötni érvényesen, ha annak megvannak a feltételei.
Az az igazság, hogy egy ilyen fórumon csak orientálni lehet, ezt ne várd, hogy nlhány mondat alapján bárki olyan megoldást mond majd, ami a ti konkrét helyzetetekre biztosan jó lesz.
Anikó1971
#
2014.12.07. 12:39
Köszönöm a válaszokat még egyszer is!
Anikó1971
#
2014.12.08. 10:45
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Visszatérve még a témámra.
Édesanyám köthet egyébként tartási szerződést a nagyapámmal? Nem zárja ki az új Ptk.? Csak mert olyasmit hallottam régebben, hogy a gyerek egyébként is köteles gondoskodni a szülőjéről. Ez akkor mit jelent? Neki többet kell tennie, mint egyébként egy sima eltartónak? Vagy nem is köthet szerződést az apjával?
A helyzet az, hogy nagypapám ténylegesen édesanyámnál lakik egy ideje, külön lakrészben, ő főz-mos nagyapámra. Egyelőre nagypapám jól van, jár-kel a városban, de ha gondoskodni kell róla, természetesen édesanyám azt is meg fogja tenni.
Ez elegendő az eltartáshoz?
Vagy mi kell pontosan az eltartáshoz? Az, hogy édesanyám fizessen ki helyette mindent - étel, számlák, gyógyszerek - vagy ezt nagypapám is megteheti, ha akarja? Mivel a saját pénzével, pl. nyugdíj maga rendelkezik.
Ha megkötik a szerződést és netalán nagypapám nem él tovább 2 évnél, akkor ha jól értem, unokatestvérem kötelesrészt kérhet, de nem az egész ingatlan után, csak részben, arányosan? És ha ő mondjuk megtámadja a tartási szerződést, azért mert a nagypapám jó állapotban volt, akkor anyukámnak kel bebizonyítani, hogy tényleg eltartotta?
Tudom, és értem, hogy nem lehet a saját esetemre egészen biztos megoldást mondani, de azért ezek a kérdések gyakran előfordulhatnak, akár másnál is, ezért teszem fel.
Köszönöm előre is a választ!
ObudaFan
#
2014.12.08. 12:46
„Édesanyám köthet egyébként tartási szerződést a nagyapámmal? Nem zárja ki az új Ptk.? Csak mert olyasmit hallottam régebben, hogy a gyerek egyébként is köteles gondoskodni a szülőjéről. Ez akkor mit jelent? Neki többet kell tennie, mint egyébként egy sima eltartónak? Vagy nem is köthet szerződést az apjával?”
Köthet. Több oka is lehet egyébként, hogy miért kötnek nem színlelt tartási szerződést szülők gyerekekkel. Lehet, hogy a szülő nincs olyan rossz helyzetben, hogy a törvényes tartást kérhetné, lehet, hogy több testvér közül az egyik tartja el, lehet, hogy a törvényes tartásnál többet kap.
„Vagy mi kell pontosan az eltartáshoz?”
Valamilyen szintű eltartás, az azért nincs definiálva, hogy ennek teljeskörűnek kellene lennie, de azért szülő-gyermek vonatkozásában nem feltétlenül baj, ha többet nyújt a gyermek a kötelezettségénél, vagy az átlagosnál. Vagy lehet most már gondozás is, de itt ezek szerint arra nincs szükség.
De ennek a részleteit majd úgyis az okiratszerkesztő ügyvéddel kell megbeszélni.
„Ha megkötik a szerződést és netalán nagypapám nem él tovább 2 évnél, akkor ha jól értem, unokatestvérem kötelesrészt kérhet, de nem az egész ingatlan után, csak részben, arányosan?”
A nyújtott tartással nem fedezett érték után.
„ És ha ő mondjuk megtámadja a tartási szerződést, azért mert a nagypapám jó állapotban volt, akkor anyukámnak kel bebizonyítani, hogy tényleg eltartotta?”
Nem. A másik félnek kell igazolnia, hogy a szerződés színlelt volt.
Eszter1984
#
2015.08.26. 20:01
Kedves Ügyvédek!
Segítséget szeretnék kérni az alábbi témában: 2014 novemberében kötöttem eltartási szerződést a volt párom nagynénjével, akinek nincs sem férje, sem gyereke (és nem is volt), viszont van három testvére. Azt tudom, hogy az új Ptk szerint, ha a néni a szerződés kötésétől számított kettő éven belül elmegy, nekem a törvényes örökösök részére ki kellene fizetnem az ingatlan (tartással nem fedezett) értékének egyharmadát. A konkrét kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a testvérek törvényes örökösnek minősülnek, vagyis fizetnem kellene? Vagy ez a törvény csak az egyenes ági hozzátartozókra vonatkozik?
Nagyon köszönöm
Tika52
#
2015.08.27. 16:19
Segítséget szeretnék kérni Önöktől!
Édesapám 2015.febr.elhunyt.hagyatéki tárgyalásra kaptam idézést.Van egy családi ház fele tulajdonjog.másik feleségé, aki nem édesanyám.Apukámnak két gyermeke van.
idézésben ez van tájékoztatom örököst(érdekeltet)h.a rendelkezésre álló adatok sz.az örökhagyó alakilag aggálytalannak látszó végrendeletben családi házát és ingóságait feleségére hagyja.
Kérdésem, hogy akkor van-e az uj ptk szerint számunkra köteles örékségrész vagy a végrendelettel semmit nem örökölünk édesapám után mint vérszerinti gyerekei ???
Mit jelent az alakilag aggálytalannak látszó végrendelet??
Köszönöm a válaszukat.
lajcsó
#
2015.08.27. 20:48
"Kérdésem, hogy akkor van-e az uj ptk szerint számunkra köteles örékségrész vagy a végrendelettel semmit nem örökölünk édesapám után mint vérszerinti gyerekei ???"
Ha nincs kitagadás akkor, kötelesrészre jogosultak vagytok.
Megjegyzem, ha a lakáson és ingóságon kívül van egyéb vagyon (pl. föld), arra a törvényes öröklés rendje érvényes. Ugyanis a végrendelet csak a lakásra és az ingóságra vonatkozik.
"Mit jelent az alakilag aggálytalannak látszó végrendelet??"
Azt, hogy megfelel a jogszabály előírásainak.
ObudaFan
#
2015.08.28. 08:13
Eszter1984
A testvérek kötelesrészre nem jogosultak.
ObudaFan
#
2015.08.28. 08:17
Tika52
Az ingatlan édesapátokra eső részének a lakott forgalmi értékének az 1/6-1/6 részét kapjátok a testvéreddel kötelesrészként.
facetoface
#
2015.10.05. 14:03
Segítségüket kérném.
Párom édesanyja rövid betegség után elhunyt. A ház,melyben lakott 5p-50%-ban a saját és a férje nev€n volt. Halála előtt 1 hónappal a ház 100%-ban a párom testvérének nevére került,az édesapa haszonélvező lett. A haszonélvező édesapa kijelentette a páromat a családi házból. Most úgy néz ki,hogy a testvéré minden,az édesapa a haszonélvező. Mi jár ezután a páromnak?Milyen jogát érvényesítheti az örökléssel kapcsolatban?
ObudaFan
#
2015.10.06. 13:35
facetoface
Az attól függ, milyen jogcímen került a nevére. HA ingyenesen (ajándékozással), akkor kötelesrész jár.
facetoface
#
2015.10.06. 16:06
Köszönöm a választ.
Az,hogy az átruházás milyen címen történt (ajándékozás, eladás vagy esetleg eltartás?) kiderül abból, ha kikérjük a tulajdoni lapot a Földhivatalból?
Egy általunk megkeresett ügyvéd arra kérte a páromat, hogy járjon utána annak, hogy milyen jogcímen történt az átírás és ha az ajándékozás volt, akkor nincs értelme pereskedni. Ha az ügyvéd ezt mondja, akkor tényleg nincs mód keresetet benyújtani?
Van-e annak realitása,hogy megkérdőjelezzük az elhunyt édesanya beszámíthatóságát? Júniusban már tudta az édesanya, hogy menthetetlen beteg, nagyon gyenge volt. Többször is hangsúlyozta, hogy a két gyermeke között igazságosan akarja elosztani az örökség rá eső részét. Hogyan lehet az, hogy akkor halála előtt pár héttel egyszer csak minden átkerül az egyik gyermek nevére 100%-ban?
Amennyiben esetleg eltartásról volt szó, akkor is van köteles rész? Ha perre megy a párom, milyen indokkal támadhatja meg hagyatéki végzést, ha egyáltalán az édesapa azt nyilatkozza, hogy van örökség, ill.vannak örökösök. Az önkormányzati ügyint.szerint amennyiben azt nyilatkozza majd le az édesapa (aki már "csak"haszonélvező),hogy nincs semmi örökségről szó, mert minden az egyik gyermeké, akkor hagyatéki eljárás sem lesz, az iratokat archiválják. Ezt tényleg meg lehet tenni ebben az országban? A környezetünkben mindenki azt feltétlezi, hogy a testvér manipulálja az édesapát.
ObudaFan
#
2015.10.07. 16:01
A tulajdoni lapbol a szerzes jogcime kiderul.
Kotelesresz az akkor jar, ha ajandekozas torrent. Tartasi szerzodes eseten csak akkor, ha igazolhato, hogy az szinlelt volt es ajandekozast leplezett, illetve amennyiben az orokhagyo 2014. Mar ius 15. utan hunyt el, akkor 3 evnel nem hosszabb jdotartamig nyujtott tartas eseten enelkul is. Nem zarhato ki, hogy utolag sikerul igazolni, hogy a nehai nem volt beszamithato, de a gyakorlatban ez igen nehez. Amennyiben azt allitjatok, hogy egyes vagyontargyak a hagyatekba tartoznak, vita eseten ezt nektek kell igazolni. Ha pedig nincs fellelheto, igazolhato hagyatek, minek kellene hagyateki eljarast lefolytatni.
