Köteles rész

Akkor nagyon túlárazta magát. Sokkal olcsóbban is mondanak hülyeséget.

:)
Talán valamit félreértettünk a tényállásban.

mi lehet a félreértés: Kérdezzetek már rá dolgokra és megválaszolom.

Vagy valamit félreértettél abban, amit az ügyvéd kolléga mondott, mert egyértelműen be kell tudni mindent, amit örököltél.

Tisztelt fórumozók/Tisztelt ügyvédek!
Komoly öröklési problémával állunk szemben bátyámmal. Édesanyánk 2007-ben meghalt, mára szüleit (a mi nagymamánkat és nagyapánkat) is eltemettük, tavaly decemberben haltak meg. Édesanyánk halála után mi nem tartottunk velük a kapcsolatot, soha nem látogattuk meg őket mivel teljesen más szemléletünk van az életről. Szinte egyszerre hunytak el, néhány óra különbséggel. Ami döbbenet volt számomra az most jött: temetésről is kinéztek minket a gyerekeik (mert volt még 2 bátyja édesanyánknak). Gondoltam azért ez mégis csak így illik, hogy eltemetjük őket tisztességgel. Még nem volt hagyatéki tárgyalás, de ezzel kapcsolatban is volt egy negatív megjegyzése, amit akkor nem értettem. Mi távol lakunk tőlünk, de 2 hete elmentem a szülői házba egyik este (tudtam, hogy nem laknak ott). Ők nem emlékeznek erre, de nekem volt kulcsom a házhoz. Ez amolyan nosztalgia volt számomra, mert gyerekkoromban sokat voltam ott. Az egyik vitrint kinyitottam vesztemre, találtam közüzemű számlákat és egy 2008 keltezésű eltartási szerződést, amitől elsápadtam. Lefényképeztem a telefonommal, és otthon rendesen átolvastam. Az állt benne, hogy mindent a 2 fiúra hagynak: ingatlanokat, és a földet, ami kb 50 hektárnyi. Egy másik papíron ügyvédi aláírással pedig az ingóság is rá van hagyva a két fiúra. Iszonyatosan mérges vagyok, mert ez szerintem disznóság volt tőlük, mert e szerint nekünk semmi jut az örökségből, amire számítottunk mindketten.
A szerződés összege akkor 30.000ft-ra volt meghatározva, pedig úgy tudom, hogy egyikőjüknek sincs munkájuk, a nagyobbik nyugdíjas a másik pedig rokkant nyugdíjból él. A közüzemű számlák a két nagyszülőn maradt, pedig a telekkönyv már rég a két fiú nevén van.
Mit kellene csinálnunk, hogy a jogos rész minket is megillessen és megkapjuk a ránk eső részt?

Pert indíthattok a szerződés színleltségének megállapításával a kötelesrészetekért. A színleltséget nektek kell bizonyítani.

Értem, és köszönöm! Mivel tudnám bizonyítani, hogy valóban színlelt szerződésről van szó? Esetleg kérjem azt is, hogy milyen orvosi problémája volt nekik, ami miatt a GYEREKEIKKEL eltartás szerződést kellett kötniük? Miért kellett külön papíron az ingóságot, vagyis a pénzt külön papíron csinálniuk? Talán azért, mert ez után nem akartak adózni.... Szerintem ez is egy jó ürügy lesz a megtámadásra.

Tisztelt Fórumozók/Ügyvédek!
Édesanyám nagybátyja keres megoldást egy öröklési kérdésre.
Második házasságában él közös tulajdonú házban feleségével. Halála esetére biztosítani kívánja feleségét arról, hogy a ház teljes egésze feleségéé lesz. Korábbi házasságából született azonban egy fiú, akinek nem szeretne a törvényes öröklés rendje szerint hagyatékot juttatni, természetesen a kötelesrész kiadását nem tudja és nem is kívánja megakadályozni. Kérdés, hogy végrendeleti úton megoldható -e, hogy a ház teljes egészében az özvegyé legyen és a kötelesrészr egyéb megtakarításokból, pénzben elégítse ki az özvegy az örökhagyó halàla után? Érdemes ezr a végrendeletet közjegyzőnél készíteni vagy megfelelő az ügyvédi ellenjegyzés is?
Köszönöm a segítséget!

Hát végrendelkezzen. A kötelest részt főszabályként amúgy is pénzben kell kifizetni.

„Kérdés, hogy végrendeleti úton megoldható -e, hogy a ház teljes egészében az özvegyé legyen és a kötelesrészr egyéb megtakarításokból, pénzben elégítse ki az özvegy az örökhagyó halàla után? Érdemes ezr a végrendeletet közjegyzőnél készíteni vagy megfelelő az ügyvédi ellenjegyzés is?”

Igazából annyi a lényeg, hogy érdemes jogi segítséget igénybe venni, mert ebben a műfajban utólag nem lehet javítani, ha hiba történt.

Köszönöm a válaszokat! Mindenképpen ügyvédhez fordulunk a végrendelet elkészítése érdekében.

Tisztelt Fórumozók !

Nagymamám kora tavasszal elhalálozott.
2 gyermeke volt. Apám 6éve meghalt, ezért én és a testvérem vagyunk az örökösök helyette.
A másik testvér lányára íratták ajándékozás jogcímén 2012-ben a házat amelyet örököltünk volna ( nagymamám 50 %ban volt tulajdonosa, másik testvéré volt a másik 50 % ) , de ez csak most derült ki számunkra. Köteles részre igyényt tartanánk, de pontosan ezt hova mikor kinek kell bejelenteni. És mennyi járhat, nem igazodom ki a törvényben....végrendeletről, eltartási szerződésről nincsen tudomásunk.

„ ezt hova mikor kinek kell bejelenteni.”
Ha örököltök annyit, amennyi a köteles rész lenne, akkor soha, senkinek. Ha nem örököltök annyit, akkor a megajándékozottnak, minél hamarabb.

Az ajándékozási szerződést én ki tudom kérni a földhivataltól? Mert ugye onnan derülne ki, hogy milyen értékben adományozott?
Hagyatéki 2 héten belül lesz, földtulajdonokra számítunk, de pontosan milyen értékben az csak ott derül ki, lehet azokból is elajándékozásra, értékesítésre került pár....

Az ajándék ingatlan értéke nem föltétlenül annyi, amennyit a szerződésben írtak. Ha írtak bele értéket egyáltalán.

Ketten voltunk testvérek,de öcsém 2 éve maghalt. Édesanyám amikor testvérem még élt a lakását nekem ajándékozta. Testvéremnek van egy lánya. Ő igényt tarthat-e a köteles önrészre ha édesanyám meghal?
Válaszukat előre is köszönöm.

Igen.

ha 10 éve belül van akkor...ha a mama tovább él akkor nem.( ha jól emlékszem)

A régi Ptk. szerint 15.

Apukam halála előtt 1 évvel adott nekem 1,5 millió forintot. Mindenfele papír nélkül, azert mert hozzánk költözött és szeretett volna pár változtatást a lakásban, amit meg is csinaltattunk neki. A hagyatéki eljárás már lezárult, ott ez szóba sem került. Most állítólag a testvérem köteles rész iránt pert indít ellenem. Kérdésem, hogy ilyenkor vaóban jár a köteles rész? Egyebkent örököltünk utana egy nagy értékű ingatlant amit már eladtunk, illetve 3 millió ft-ot fejenként. Köszönöm!

Éppenséggel hozzá kell számítani a köteles rész alapjához. De ha a köteles rész jogosultja a köteles részét elérő értéket örökölt, akkor további igénye már nem lehet.
(Másképpen mondva: a köteles részt nem vagyontárgyanként kell számolni, kiadni, hanem a hagyaték egészére.)

Tisztelt Ügyvéd Hölgyek / Urak!

Régóta keresgélem itt a fórumon a lehetőségeimet, de ha jól értelmezem itt lentebb Kovács_Béla_Sándor válaszát akkor tulajdonképpen nincs is lehetőségem.... De azért feltenném kérdésem hátha!

Szóval, édesanyám nemrég elhunyt. 2 ingatlana volt. A közjegyzőnél derült ki, hogy az egyiket elajándékozta a testvéremnek 3 évvel ezelőtt. Ez az ingatlan kb. 15 milliót ér. Amit most ketten megörököltünk 23 milliót ér, plusz örököltünk 1,8 M Ft készpénzt. Akkor ezek szerint (lentebb írt kötelesrész alapja szerint) nekem az elajándékozott ingatlanból nem is járna kötelesrész hiába perelnék?

15+23+1,8=39,8

A köteles rész a felének a harmada >> 1/6

39,8/6=6,63

23+1,8=24,8
Ennek a fele 12,4 ami több a köteles résznél.

Ezen az úton nincs mit keresni...

• *-

Vélhetően az ajándékozást megtámadni sincs okod.

Köszönöm a válaszát nonelet! Akkor csak jól értelmeztem!

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is.

Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke.

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.