köteles rész

Biztos? :)

Ha esetleg mégsem, kérdezz nyugodtan tovább - a morgásommal ne is törődj. A harapásig többnyire nem jutok el.

kbs, köszönet!!!
világos minden

Kezdjük a végéről...

• Ha egyszer végrendelettel mindent a nagyanyád örökölt, akkor az örökségre más nem jogosult. (Ezt egyébként veled kapcsolatban legalább háromszor elmomndtuk már - gondolod, a nagyira külön törvény vonatkozik?) Viszont köteles részi igénye volt a törvényes örökösöknek - de ez nem öröklés, hanem kötelmi jogi igény, ezért 5 év alatt el is évült.
• Bizonyítani úgy bizonyítasz, ahogyan tudsz. Okiratok, tanúk, egyéb bizonyítási eszközök. Adott esetben minden olyan állításodat bizonyítani kell, amit az ellenérdekelt fél vitat. (Feltéve, persze, hogy rajtad van a bizonyítási teher.)
• Amit az örökhagyó a halálát megelőző 15 évben bárkinek ingyen juttatott, beleszámít a köteles rész alapjába - de ha azt köteles részre jogosult kapta, és az örökhagyó a betudást elengedte, akkor nem kell hozzászámítani a jogosult saját köteles részének alapjához.
• A fentiekhez tartozik, hogy a köteles részbe be kell tudni azt, amit a jogosult az örökhagyótól ingyenesen kapott, hacsak a betudást az örökhagyó kifejezett nyilatkozattal el nem engedte. (Figyelem! Itt nincs 15 éves korlát.)

OFF
Ugyanazt mondtam mind a kétszer, csak te nem értetted.
ON
-

...olvasom szorgosan a fórumot visszafele, hogy ne terheljem már megválaszolt kérdésekkel...
.
mivel én leszek a végrendeletben megjelölt kizárólagos örökös, és biztos vagyok benne, hogy a köteles részért be fognak "jelentkezni" a -sajnos- nem érdemesek,
a következők lennének a kérdéseim:

• pár évvel ezelőtt - 2-3 - a nagyszülő jelentős kézpénzt adott gyermekeinek, és jópár unokájának is, kivéve egyik gyermekét, aki édesanyám, és engem...

ennek van-e jelentősége a köteles rész kiszámításánál?

• milyen módon kell a pénzajándékozást bizonyítani?
• kell-e egyáltalán bizonyítani? ha, esetleg akik kapták letagadnák...

.
nagypapám 17 évvel ezelőtt halálozott el, és halála előtt egy kézzel írott, két tanú által "letanuzott" „sajtcédulán” végrendelkezett, és mindent nejére hagyatékolt...

• nagyapai örökségre tarthat-e bárki is igényt?

Köszönettel, Tisztelettel!

Konkrétan: 1/1 arányban örökös leszel. Azok viszont, akik törvényes örökösök lennének, kérhetik, hogy fizesd ki annak az értéknek a felét, ami a végrendelet nélkül nekik járna.

akkor, most 2 féle választ kaptam, ugyanarra a kérdésre.....
akkor, most Kérném Tisztelettel, hogy a 15:37-kor történt kérdésekre valaki válaszoljon -esetleg Ön, kbs- konkrétan.....
köszönettel!!!

Úgy van. Mindannak a fele, amit törvényesen örökölnének. De az nem örökség - éppenséggel hagyatéki tartozás.

..............átgondoltam!
még mindig ugyanott tartok:)
tehát: rám akar hagyni mindent.....DE!!!!!, úgy tudom van köteles rész.
ha számomra kedvezően végrendelkezik, akkor is megillet valamennyi rész a közvetlen hozzátartozóit, jelen esetben két vérszerinti gyermekét....

Gondold át mégegyszer, és kérdezz újra. Szerintem ugyanis nem azt kérdezed, amit valójában tudni akarsz.

Hogy az első kérdész hozzam példaként: magad mondtad, hogy te lennél az egyedüli örökös. Ehhez képest milyen kérdés az, hogy hogyan oszlik meg az örökség? Hát 1/1 a tiéd! (Ha úgy jobban szereted: száz százalékban.)

No, ilyen a többi is.

üdvözlet!
kérdésem a következő lenne:
egyetlen nagyszülő -özvegy- végrendelkezik, mindenét rám -unoka- szeretné hagyni.....tudom, köteles rész kizárható bizonyos esetekben, de itt jelenleg nem!
kettő élő gyermeke van, a harmadik már sajnos elhunyt. én az egyik élő gyermekének fia vagyok.

1. milyen arányban oszlik meg az örökség, ha lehet, akkor %-osan....
2. elhunyt gyermekének hozzátartozói léphetnek-e fel bármilyen követeléssel?
3. unokák léphetnek-e fel követeléssel?

.
a végrendelet közjegyző által készül....
.
köszönettel!

Nem. A fizetési meghagyás kibocsátását a bíróságtól kell kérni, az erre rendszeresített nyomtatványon. nem kötelező az ügyvédi képviselet, de ártani soha nem árt.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor és forumozók!

"lehet fizetési meghagyás kibocsátását kérni"
Ez hogy működik a gyakorlatban, írok egy ajánlott levelet és felszólítom a kötelezettet hogy fizessen, vagy nem árt,(vagy ajánlott) ha ezt egy ügyvéd teszi meg?

Válaszokat előre is köszönöm!

Nincs helye végrehajtásnak. Természetesen az adóhatóság sem az alapján fogja az illeték behajtását intézni, hogy előbb a kötelesrészi jogosult biztosan a pénzénél legyen.

Szerintem nincs helye a végrehajtásnak. Értelemszerűen jelzálogbejegyzésének sem. A tartozás nem befolyásolja az örökös tulajdonjogát.

Ne muszáj pert indítani, lehet fizetési meghagyás kibocsátását kérni, de ha ellent mond a másik fél, abból is per lesz.
A késedelmi kamat jár, a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése követelhető - más kérdés, hogy utóbbi mekkora eséllyel.

Az illeték megfizetésére méltányosságból kérhető részletfizetési kedvezmény.

Tisztelt forumozók!

Segítségüket kérném kötelesrész kifizetése, vagyis ki nem fizetése ügyében.
Tényállás: A közjegyző jogerős hagyatékátadó végzésben á t a d j a végrendeleti öröklés jogcímén a végrendeleti örökösnek egy ingatlan 1/2 részét a z z a l,hogy az örökös köteletettséget vállal arra hogy kötelesrész kielégítése jogcímén megfizet xy összeget a kötelesrészre jogosultnak, egy bizonyos határidő lejártáig.

A határidő azért szükségeltetett, hogy az ingatlannyilvántartásban a tulajdonjogot önmagára bejegyeztethesse a végrendeleti örökös és mint már tulajdonos bankkölcsönt vehessen fel. Majd ebből kielégíti a kötelesrészre jogosultakat.
A határidő lejárt a kötelezett nem fizet.
Milyen lehetőségei vannak a kötelesrészre jogosultnak, hogy a pénzéhez jusson?
A kötelezettség vállalás nem teljesítése esetén a bejegyzett tulajdonjog érvényes-e?
Cak peres eljárásban lehet érvényesíteni a kötelesrészre jogosult érdekeit, vagy a közjegyzői végzés birtokában végrehajtóhoz lehet-e közvetlenül fordulni?
Esetleg jelzálogjog bejegyzésre van-e lehetőség az ingatlanra.
Ha a nem fizetés miatt bizonyíthatóan többletköltség és kár keletkezik vagy a határidőtől számított kamatot érvényesíteni lehet-e, és hogyan?
Az illetékhivatal annak ellenére, hogy a kötelesrészre jogosult nem kapta meg a kötelesrészét, kirója az illetéket, van -e lehetőség az illetékfizetést halasztani amig az örökös nem fizet?

Válaszokat előre is köszönöm!

A visszterhes ügylettel elidegenített vagyontárgy nem a kötelesrész alapja, így a ház után nem. Hacsaknem sikerül bizonyítani, hogy csak színlelt adásvétel volt, és valójában ajándékozásról volt szó.

Édesanyám a féltestvéremnek eladta a házát, így engem kizárattak az örökségből. Viszonyunk az édesanyámmal jó, rendszeresen tartottuk a kapcsolatot. Ezért érthetetlen számomra az egész, ez már öt évvel ezzelőtt történt, de csak a napokban egy véletlen elszólással derült ez ki. Anyámnak még csak használati joga sincs a "saját" házán. Nekem, mint idősebb gyermeknek jár-e valami (esetleg köteles rész, ha igen hogyan tudom ezt érvényesíteni?

Nem a gyermekével kötötte, hanem a testvérével.

1. Olyan nem létezik, hogy örökösödési szerződés (sajnálatos, hogy lépten-nyomon ezt hallani) hanem öröklési szerződés
2. Kérhetsz belőle példányt, ha pl. már ott van az eljáró közjegyzőnél, készülj fel, hogy leírási díjat kell fizetni.
3. Megtámadható, mert a gyermeknek törvényes tartási kötelezettsége van, a szerződéses tartási kötelezettség így fedezet elvonásnak tűnhet.

Köszönöm a segítséget!

Még lenne egy kérdésem...
A hagyatékin vagy előbb kérhetnénk -e, és kitől az örökösödési szerződésről másolati példányt, mert ugye nem tudjuk, hogy mit tartalmaz.
És még az, hogy ilyenkor van köteles rész?

Segítségeteket köszönöm!!

Téged édesanyád képvisel, amíg kiskorú vagy, ügyvédet is ő bízzon meg a Te nevedben. A hagyatéki eljárásban fény derül arra is, hogy volt-e egyéb vagyona édesapádnak. Anyukád a nevedben jelentkezzen be az apukád utólsó bejelentett lakhelye szerinti önkormányzatnál, érdeklődjön a hagyatéki eljárás iránt.

Az a követelést, amely miatt végrehajtást rendeltek el, hagyatéki teherként ki kell elégíteni a hagyatékból. Ezt azt a dolgot is érinti, amelyet örökösödési szerződés révén szerezne meg valaki.
A szerződés megtámadása ügyében meg kellene keresni egy ügyvédet, mert nemigen lehet a részletek ismerete nélkül megmondani, hogy érdemes-e.

Kedves fórumtagok!!!
A következő ügyben szeretném kérni segítségeteket! :

16 éves lány vagyok, van egy 23 éves nővérem. 9 éve szüleim elváltak édesapám alkoholproblémái miatt. Anyukámmal élek, más városba költöztünk albérletbe. Apámat 9 éve nem láttam, de annál több bírósági pert halmozott anyukámmal szemben. Gyermektartás díjat nem sűrűn fizetett, végrehajtási eljárás volt ellene folyamatban. Ki volt tűzve az árverezés, de előtte egy héttel meghalt. Apai örökségéből 2 házból 1/4-ed rész volt a nevén, meg még nem tudni milyen vagyonnal rendelkezett. Erről soha nem beszélt. Tudomásomr jutott, hogy a (mellesleg Dr.) nővérével örökösödési szerződést csinált, és kitagadott minket.
1, megszeretném kérdezni, hogy ilyenkor van-e köteles rész? Hány százalék?
2, Örökösödési szerződést meg lehet-e támadni, ha meg, akkor hogyan, mert a vérszerinti örökösei mi vagyunk.
Én kiskorú vagyok és a Dr. nagynéném teljesen kiakar semmizni. Tudok ellene tenni valamit?

Segítségeteket előre is köszönöm...

Amikor az alperes felesége lett az örökhagyónak, onnantól kezdve elsősorban ő volt köteles a tartásra. Csjt. 60. § (1) Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhetô házastársa sincs. Ez tehát kétségessé teszi ezt az érvet.

Másrészről
663. § (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

Amennyiben az örökhagyó bírósági úton követelhetett volna tartást, és ezt nem tette meg, megintcsak kétséges, hogy volt-e törvényes eltartási kötelezettség.

Tisztelt ObudaFan! Visszatérnék a korábban említett témára, jelenleg a kereset be van adva, az örökös felesége a következő ellenkérelmet terjesztette elő, ezzel kapcsolatban érdekelne a véleményed, hogy az mennyire megalapozott:
"A néhai XY a végrendeletében kifejtette, hogy a felperesre betegsége előtt, de azt követően sem számíthatott. Ápolásában, eltartásában nem vett részt, törvényes eltartási kötelezettségének nem tett eleget pedig néhai XY-nak más a Csjt 60 § (1) bekezdése szerinti eltartásra kötelezhető rokona nem volt, így a Ptk. 663. § (1) bekezdés d pontja szerinti kitagadási ok véleményünk szerint alapos"
Az örökhagyónak valóban a felperes volt az egyetlen leszármazottja, de az alperes (eleinte az örökhagyó élettársa, később felesége) folyamatosan vele volt, anyagi támogatásra pedig az örökhagyó nem szorult. Köszönöm a választ!