HELP! Gyerektartási összeg.

Tartásdij: azt az összeget, amit a biróság megállapit, mindenképpen az anyának kell fizetned, tehát nem oszthatod fel, hogy felét számlára, biztositásba stb. felét meg készpénzben. A megitélt összegen felül persze annyit raksz a gyermeked részére számlára, amennyit akarsz.
A tartásdijjal való elszámoltatás nem ilyen egyszerü, ugyanis nem lehet a szabályt visszaélésszerüen alkalmazni. Akkor van rá lehetőség, ha láthatóan nem a gyerekre költi a tartásdijat, tehát pl. a gyereknek nincs ruhája, nincsenek taneszközei, éhezik. Ez a Te esetedben nyilvánvalóan nem áll fenn. A jövedelmed egyébként nem annyira kiemelkedő, és véleményem szerint nem indokolt, hogy több tartásdijat fizess, mindamellett szerintem akár havi 200 ezret is el lehet költeni egy csecsemőre is.

A gyerekelhelyezésnél elég kicsi az esélyed, mivel a gyereket általában annak itélik, akinél az épp tartózkodik. Az a 2 % akit irtál, általában azért kapja meg a gyereket, mert az már eleve nála van, vagy mert az anya alkoholista stb. Amennyiben ugyanis azonos a nevelési képességetek - az alapkiindulás ez - akkor a biróság figyelembeveszi még a gyermek érdekében az állandóság kérdését, tehát ott helyezi el, ahol van.

A feleséged dühkitörései, pszichés magatartása esetleg befolyásolhatja a döntést, tehát gondolom az ügyvéded kért szakvéleményt.

Ha nem nálad helyezik el a gyeremeket, akkor viszont kérheted a normál kapcsolattartást, ugyanis a korlátozást a biróságnak mindenképpen indokolnia kell. A normál pedig minden második hétvége, esetleg hét közben egy-két nap, nyáron egy hónap, esetleg amig nem óvodás, addig télen, tavasszal szintén egy-egy hetet, óvodától az óvodai szünet és zárvatartás felét, iskoláskortól a szünetek felét, minden második évben a szentestét és a gyerek szülinapját, minden évben a Te szülinapodat, ha nem esik egybe a feleségedével.

Plusz ötletem nincs, ahhoz ismernem kellene az ügyet részleteiben, viszont az ügyvéded valószinüleg fogja tudni, mit kell csinálnia.

Szia Derill,

Köszönöm . Irtam Privá emailt is, így az tárgytalan

Tudom hogy kevés az esélyem, de ha nem próbálom meg. akkor még annyi sincs.

Voltam igaszságügyis pszicho szakértőnél is tanácsért. Elmondottak alapján mondta ő azt hogy súlyos személyiség zavarvban szenved (őszintén csak az igazat mondtam el az eseményekről, tetteiről)

Mindamellett kiemelném, hogy én próbáltam segíteni, de ennek a betegségnek a legfőbb jellemzője, hogy aki segíteni próbál, azt ellenségnek tekinti.
Tette ezt velem, majd szüleimmel, de saját szüleivel, nagyszüleivel, keresztszüleivel is.
Tényleg bonyolult a helyzet, ugyanis neveltetésében is problémák voltak, saját bevallása szerint nem alakult ki anya-lány kapcsolat anyja és közötte, így apja vonásai figyelhetők meg rajta.

De nem írom le az egész életemet ... sokakat ez untat ... ez is egy eset ...

Azért ha nem bánjátok, időnkét én is irogatok, hogy mi hogyan zajlik, "tanuljon" belőle más is.

Ami más lehet mint általában az ilyen ügyeknél, hogy férfi a bíró! Ez már nem negatív .. mert ha nő a bíró, úgy tudom, hogy akkor már eleve hátrányos helyzetből indul, bár itt is tisztelet a kivételnek.

Köszönjük derill a segítségnyújtást, sokaknak ez a fórum sokat jelent!

Kesro

Ez igy igaz. Azt szoktam mondani, hogy legalább arra meg kell adni az esélyt, hogy nemet mondhassanak, mert az sem biztos, hogy kikosaraznak.

Valószinüleg borderlin. Kérj a biróságtól szakértői vizsgálatot. Az ügyvéded inditványozza, hogy a szakértő vizsgálja meg, hogy az anya szenved-e valamilyen személyiségzavarban. Jelölj meg olyan tanukat a biróságon, akik a tetteit tudják bizonyitani.

Az nem baj, ha az apja vonásai, kérdés, hogy azok milyenek.

Nyugodtan irj, mert sokaknak van hasonló gondja, ez a forum épp ezért van.

Női birókban is vannak jók, és férfi birókban is rosszak. Hozhat pl. egy férfi biró csak azért olyan döntést, ami "elfogult" a nő felé, hogy ne vádolják meg azzal, hogy elfogult a férfi felé. Ugyanakkor lehet nagyon reaális is. Azért az én tapasztalatom az, hogy bár a gyerekek nagy részét a nőknél helyezik el, ez általában nem elfogultsági, inkább szemléleti és szokásjogi kérdés. Természetesen az ügyvédek egyik fegyvere, ha elfogultságot jelentenek be a biró ellen. Ezt a biróság is tudja.

A fórum nekem is sokat jelent:)

Sziasztok,

Írtam, hogy én is fogok irogatni, tapasztalatokat leírni.
Aki még nem votl hasonló helyzetben, akkor leírom az első tárgyalás menetét
Helye: Tatabányai városi bíróság

1. Békéltető tárgyalás

Teremben tartózkodnak:
Felperes, + ügyvéd
Alperes + ügyvéd
Bíró

Terem bíróság jellegű, kis terem, középen Bíró asztal, rajta merőlegesen 1-1 dupla asztal. Bíró felöl nézve jobb oldalt felperes, bal oldalt alperes. (aki még nem volt ilyen helyen)

Senki más. Nincs irnok. A Bíró magnóra veszi fel az egészet. 8 napon belül elkészül a jegyzőkönyv.
Nálunk főleg ő beszélt. Először az én ügyvédem (felperes) ismertette, hogy amit a keresetlevélben leírtunk azon változtatni nem akarunk stb.
Majd én jöttem, adat egyeztetés, mikor kezdődött el a kapcsolat, házassság, gyermek. dátumok. Kérdez felelek.
Majd az alperes.
Ott is ugyan ez.
Semmi különleges, 15 perc volt az egész.
Nem kell felkészülni, csak a dátumokat megjegyezni.

Következő tárgyalás 1 hónapon belül, ha 3 hónapon belül badja a felperes a folytatás kérvényét (bocs ha nem tudom a szak kifejezéseket) szóval miután beadta az után 1 hónapon belül kitűzik a tárgyalást.

A következő tárgyalás a házasság megromlásának okait vizsgáló személyes elbeszélgetés lesz. "Teregetős" ahogy többen mondják.

Ha érdekel titeket, majd arról is írok ;)
Kesro

Sziasztok

Secret kirrigálására írnám a következőt,

A folytatást 3 hónapon belül kérni kell, és akkor 3+1 hónapon belül kitűzik a tárgyalást... :-(((( Tehát + 4 hónap max.

Ez szörnyű!

Ha nem kérik, akkro lezárják az ügyet.

Köszönöm Secret!

Szia Kesro,

A válás hosszú folyamat.Főleg akkor ha a két fél nem tud megegyezni.Ha folyamatos ellenségeskedés van,akkor eltarthat 1 évnél is tovább. Én is így jártam.1 évig tartott.Amikor beadtam a válókeresetet,akkor vállaltam magamban hogy albérletbe megyek,nem viszek otthonról semmit.1 hónapig a földön,szőnyegen aludtam.De kibírtam.Utána elölről kezdtem mindent,"felálltam".
Csak annyit tudok ajánlani,hogy jó ügyvédet keress.Ha nem neked kell mindig beszélned a tárgyaláson és intézkedned a tárgyalások között,akkor jó ügyvédet választottál.Legyél higgadt,mert ha már egyszer eldöntötted,akkor nincs visszaút és csak jobb lehet.Próbálj higgadt maradni.
Nem akarlak elkeseríteni,de ha elváltok,az csak a kezdet.Ha már váláskor veszekedtek,akkor később is ez lesz valószínű.Jöhetnek még problémák később is: "gyermektartásdíj felemelése kérelem", "gyermek láthatási problémák".
Nehéz lesz.Vannak dolgok,amikbe bele kell törődni és tudomásul venni a bíróság döntését, és vannak dolgok amik miatt harcolni kell majd (láthatási jogok).
Sok erőt hozzá!

Hozzáteszem,vannak olyan házastársak is,akik békében válnak el,mindenki megy a maga útján tovább és a gyermekről együtt gondoskodnak tovább is.De ez ritka....,hiába intelligens és jószándékú az egyik fél,ha a másik betart,ellenségeskedik.

Viszont Te egy újabb bizonyíték vagy arra nézve,hogy a nők hormonális változáson mennek át a terhesség alatt,ami kihat a személyiségükre is.Sajnos néha rossz irányba,és ekkor jön az a megállapítás,hogy "Én nem ezt a nőt vettem feleségül."
Így meg kell állapítanom azt is,hogy aki azt mondja,hogy "minek vetted el feleségül?",meg "te választottad magadnak", az nagyot téved és ő is kerülhet ilyen helyzetbe,ha akarja,ha nem.Mi a biztosíték arra,hogy a jelenlegi párod viselkedése nem fordul egyszercsak 90 fokot,vagy nem tetszik meg neki valaki és amíg nem jössz rá,addig abban a tudatban éltél,hogy csak a tiéd....

Még egy valami.
Ha van 3 hónapod,akkor még gondold végig,hogy nem-e te hibáztál és akkor azt is,hogy helyre tudod-e még hozni?
A terhesség és a kisbaba megvisel minden nőt, és szerintem a gyermek 1 éves koráig tart míg helyreáll anyuka teljesen.(állandó fáradtság,stressz anyukánál). Lehet,hogy te is türelmetlen voltál és nem segítettél be az ifjú anyukának.Gondold végig,nehogy később megbánd,hogy válópert indítottál.

Ha viszont képtelen lennél már együtt élni vele,és meg sem akarod próbálni a békülést,akkor nincs visszaút.Akkor ezt a játszmát végig kell játszanod.

Abacs: ebben nem nagyon értek veled egyet. A választott társ alaptulajdonságai nagyon ritkán változnak meg - én egyetlen ilyen esettel találkoztam mindeddig. Amikor kérdezgetek valakit, hogy meséljen a társa megismerkedéskori tulajdonságairól, mindig bejön egy-két olyan momentum, ami utal arra, hogy bosszuálló, vagy kötözködő tipusu stb. Sajna a lila köd néha ezt eltakarja, de ettől ez még látható, felismerhető tulajdonság volt. Vannak emberek, akik mindig „rosszul választanak ”társat és vannak, akik akárhány társuk van, mindig jól választanak. Mindez azért van, mert vannak emberek, akik felismerik a testbeszéd jeleit, és vannak, akik nem. Márpedig egy találkozásból elég sok minden leszürhető - tulajdonképpen nagyjából szinte a teljes személyisége a másiknak - hát még akkor, ha együtt is élnek a házasság előtt. Az emberek sokszor kapkodnak, együttélés nélkül, pár havi ismerettség után kötnek házasságot.

Volt egy osztálytársam, az például akárhány sráccal megismerkedett, mindig bünözőt választott társnak. Mutatta a fényképet és áradozott róla, miközben mondtam neki, hogy ez bünöző. Megsértődött, honnan veszem a bátorságot, nem is ismerem. Mondtam, hogy látom az arcán. A fényképen, pedig arról nagyon nehéz itélni, de mégis látszott. Pár hónap mulva kiderült, hogy a srác erőszakos nemi közösülésért ült. Én láttam, ő semmit sem vett észre, pedig személyesen is ismerte.

Sajnos, ha Kesro esetében a feleségének borderlin syndrómája van, akkor ez is tudható volt a házasságkötésnél, ugyanis ez nem alakul ki egyik percről a másikra.

Az emberek sokszor nem nézik meg rendesen mit vesznek az üzletben, aztán kiderül, hogy nem azt vettek, amit szerettek volna. Ez is ilyesmi. Csak itt komolyabbak a következmények, néha egy életre szólnak.

4 éve elváltunk, a kislányomat a biroság nálam helyezte el,az apa vállalkozó, létminimummal van bejelentve. Szeretném a gyerektartás összegét megemeltetni, hogyan lehetséges?
Az apai nagyszülő a gyámhivatalban kezdeményezett gyermek- nagyszülő kapcsolattartás rendezése miatt eljárást ellenem.4 éven keresztül egyszer sem keresett meg igényével, melynek nem álltam volna utjába(igaz a vagyon még nem lett rendezve).Szeretném tudni, hogy mik a kötelességeim, a biróság nem tért ki a nagyszülői kapcsolattartás rendezésére.Megvárta mig iskolás lesz a gyermek, most hátba támadva a gyámhivatahoz fordult.Mit tehetek?Köteles vagyok igy eleget tenni a kérésének, vagy létezik más megoldás?
Tisztelettel : AKMO

"4 éven keresztül egyszer sem keresett meg igényével, melynek nem álltam volna utjába(igaz a vagyon még nem lett rendezve)".
Mi köze a vagyonrendezésnek a kapcsolattartáshoz? Szerintem semmi. Ez a megjegyzésed arra utal, hogy nagyon is "ellenálltál" volna.

Joga van a nagyszülőnek is kapcsolatot tartani a gyerekkel, azonban attól függ, hogy mikor, hogy az apának mennyi a kapcsolattartási joga, és a nagyszülőnek milyen a viszonya az apával. A nagyszülői kapcsolattartás nem birósági hatáskör, ezért nem tért ki rá és nem is fog. Gyámhivatali feladat.

Ha az apa minden második hétvégén péntek estétől vasárnap estig jogosult kapcsolattartásra, és a szünidők felében, kérd, hogy a gyámhivatal azon általánosan elfogadott alapelv szerint szabályozza a kapcsolattartást, miszerint az apa rokonságával az apa kapcsolattartásának idejében tarthat a gyerek kapcsolatot, a Te rokonságoddal (hiszen a Te szüleid is kérhetnék a kapcsolattartás szabályozását) pedig akkor, amikor a gyerek veled van. Ez azt jelenti, hogy ha pl. az apa minden második hétvégén jogosult a kapcsolattartásra, és mondjuk a nagyszülőnek egy 3. hétvégét határoznak meg, ha a Te szüleid is kapcsolattartást kérnek, akkor nekik egy 4-et, és Te egyetlen hétvégét sem tölthetnél a gyerekkel.

Amennyiben az apa minden második hétvégén, de nem péntek estétől vasárnap estig, hanem pl. szombattól, vagy pl. csak vasárnap jogosult kapcsolattartásra, kérd, hogy péntektől szabályozzák addig, amig az apa nem lesz rá jogosult rá, tehát a kieső időtartamban, és az apa ez esetben a nagyszülőtől vihesse el a gyereket. (Erre persze csak akkor van lehetőség, ha a birósági szabályozástól számitva eltelt már a 2 év, mert a gyámhivatal csak akkor változtathatja meg az átvétel helyét, ha az pl. a Te lakásodra szól.

Nem tartom hátbatámadásnak egyébként azt, hogy a gyámhivatalhoz fordult. Nyilván nem tul jó a kapcsolat köztetek, és ebben Te is hibás vagy, nem csak ők. Köteles leszel eleget tenni, amint jogerős lesz a kapcsolattartást szabályozó határozat.

Vedd figyelembe azt, hogy ha veled bármi történik, akkor a gyerek automatikusan az apához kerül (feléled a szülői felügyeleti joga), tehát a gyereknek az áll érdekében, hogy jó kapcsolata legyen az apával és annak szüleivel. Gondold el milyen lenne a gyerek számára, ha hirtelen vadidegenek közé kerülne. A gyereked érdekében (is) próbálj meg normális kapcsolatot kialakitani a gyerek apjával és annak szüleivel.

Tudomásul kell venni, hogy ha egyszer már gyereket szültél, a gyereknek apja is van, annak rokonságát sem és az apát sem törölheted az életedből.

Sziasztok

Köszönöm a bíztató szavakat.
Tudom hogy a helyzetem nem minden napi és elég speciális.
A Bordeline ki fog derülni, megjegyzem mint utólag (most) kiderült feleségem apai nagymamájának testvére "elme betegségben" halt meg. Tudom hogy sokadik rokon, de állítólag lehet örökölni.

Igaz, senki nem tudja igazán hogy mi van a "csomagolás mögött".

Abacs-nak válaszolva, mindamellett köszönöm neked is a biztító szavakat, nagyon sokszor átgondoltam hogy mit ronthattam el, de ez sem ennyire egyszer. Feleségem nem csak velem volt ellenséges, eleinte még a saját szüleinek is támadt szavakkal, majd látta hogy a keresztszülei is próbálnak segíteni, akkor ők is ellenséggé váltak számára, de még a saját nagyszülei is. Aki segíteni próbál, ellenség lesz belőle.

Viszont egyet tényleg ne felejtsen el senki.

Egy kapcsolat 2 emberen múlik, csak akkor működik ha mind a ketten akarják.
Azt hiszem hogy mindenki harmónikus boldog családot szeretne.
Õszinteség, bizalom, megértés, tisztelet, hűség, gyengédség. Mind fontos ahhoz hogy a kapcsolat jól működjön. Bármelyik hiányzik vagy csorbúl, már nem lesz az igazi.

Én tisztelem becsülöm a nőket, sőt még feleségemet is, mindezek mellett is. Még akkor is ha most ez itt furcsán hangzik. Tisztelet mindekit megillet, igen is a nők sok mindent felvállalanak egy gyermek megszülésével. Valóban átmennek változásokon, amit tolerálni kell, segíteni a nehéz időszakban.

De a legfontosabb a gyermek. Õ nem tehet semmiről! Nincs joga senkinek sem ahhoz hogy ezért őt büntesse, vagy hogy őt használja fel céljai, vagy épp bosszúja eléréséhez.

Ezért nem értem a mai bíróságot, miért nem tud határozott lenni, és nem a "gyakorlat elve" alapján hozni az ítéleteket vagy épp az 50 éve készűlt elavult törvények alapján. Változott a kor, változtak az emberek, változott a kultúra.

...

elnézést ez nem a topic témája ...

...

viszont itt látom a vagyoni dolgokat.

Saját esetemből kiindulva, miért keveredik a gyermek elhelyezés, vagy a gyermek láthatás a vagyoni megosztással.
Miért jönnek elő minden esetben, "ha nem adod ezt meg ezt, akkor nem láthatod csak havonta egyszer gyermekedet..."

Akkor amikor az ember számára a legfontosabb, az élete értelme, a kislánya.
:.-( Bármit megtenne érte és bármibe belemenne, ha tudná úgy is lesz.

Nem akar neki semmi rosszat, csak ha már nem úgy alakult a család jövője mint ahogy azt szerették volna, akkor attól még ő úgy nőljön fel ahogy kell és ne sérüljön személyisége.

Tudja mondani,hogy "Van apukám és anyukám akik szeretnek engem" - még akkor is ha nincsenek együtt és nem is szeretik már egymást.

Persze minden eset más és más. Mások a körülmények, mások az emberek.

De ne felejtsük el a gyermekeket, az ő érdekeiket nézni! Õk nem tehetnek semmiről!

tisztelt derill!
Azt valószínűnek tartom, hogy te egyértelműen férfi párti vagy, és nem jártál hasonló cipőben.
Írtam 4 éve(!) váltunk, és még nem rendeződtek az anyagiak! Erre te (is) kérded, mi köze az anyagiaknak a kapcsolattartáshoz?
SEMMI!
Ami volt pénzem, mind a válalkozásunkba fektettem, és még a szüleim is segítettek. Amikor el jöttem, semmit nem kaptam, semmim nem volt, a szüleim fogadtak be.
A gyereknek iskolába kell járni, azonkívül neki nem mondhatom, hogy "nincs rá pénzem"...
Semmi köze az anyagiakhoz!?!
Ami ott maradt a működő vállalkozásban úgy 4-5 Mill (1995 ben (!)) azt tovább forgatta, amiből nagy kegyesen adott havi 15 e huf-t. (gyerektartásként)
Semmi köze nincs az anyagiakhoz!
Ahhoz, hogy a gyereket taníttatni, öltöztetni, etetni és lakni is tudjunk PÉNZ kell!!!
Semmi köze nincs az anyagiakhoz!
ha ezt a kérdést egy bármilyen ügyvédnek teszem fel ingyen még tanácsot sem ad!
Semmi köze nincs az anyagiakhoz!
térjünk át más témára.
A végén volt egy megjegyzésed, amit nem értek; "Tudomásul kell venni, hogy ha egyszer már gyereket szültél, a gyereknek apja is van, annak rokonságát sem és az apát sem törölheted az életedből."
Ezt úgy mondod, mintha csak az enyém lenne a gyerek, csak én akartam volna.
A gyereket TERVEZTÜK! KETTEN! Nem én egyedül! A gyerek apja (?) nem keresi sem a kapcsolat lehetőségét, sem a gyereket.
De ez nem bánt, csak az, hogy nem tudom neki megadni azt amit együtt megtehettünk volna (az apja sem adja meg), vagy amit normál körülmények között megtehetnék.
Semmi köze nincs az anyagiakhoz?
Van kinek mindegy hol nől fel, van, ki miután felnőtt látta honnan is jött, és jöhetett volna, és van ki mindezekről semmit sem tud, ki csak éli világát, minden födi jóval ellátva.
Nem biztos, hogy ez a jó,
de a gettó sem gyermeknek való!
De semmi köze az anyagiakhoz!
köszönöm: AKMO

derill...féri párti...hmmm...sokat olvashattál tóle...

Sokmindenben nem értek értek egyet vele, de ilyen irányú elfogultsággal vádolni botorság. ha férfipártinak néz ki, akkor minimum realista a véleménye.

akmo: kesro-nak igaza van. A baj az, hogy Te nem is érted az egészet, azt hiszed, hogy ez igy természetes és korrekt.

Attól, hogy a gyermeked apja és annak szülei esetlegesen kiforgattak a vagyonodból, mindennek nem szabadna köze lennie ahhoz, hogy a gyereket láthatják-e vagy sem. Pont, ahogy kesro irta: gyereket pénzért.

Ez igen aljas dolog.

Más kérdés, hogy a gyereket el kell tartani, de a vagyonmegosztáshoz akkor sincs köze. A láthatáshoz a gyereknek azért van joga (és az apának meg az apai rokonságnak is), mert a gyerek szereti az apját és annak rokonságát (legalább is ha megfelelően nevelted és nem bünözők, alkoholisták, drogosok - amit leirtál, abból az tünik ki, hogy nem).

Nem vagyok sem férfipárti, sem nőpárti, csak jogellenesnek, sőt gyerekellenesnek tartom azt, ha csak akkor van gyerek, ha pénzt kapsz cserébe. Ez igen sok nőnek az alapelve, fel sem szabadna merülnie a kérdésnek. Vitázhattok az anyagiakon, de a gyereknek erről semmit sem szabadna tudnia. Én azt gondolom, hogy más megoldás is lehetett volna, ha tényleg annyira rosszul álltál anyagilag, hogy iskolára sem tellett, akkor otthagyhattad volna a gyereket az apjánál - akinek nyilván volt pénze az iskoláztatásra. (Ezt nyilván csak akkor teszi meg valaki, ha tényleg a gyerek érdekeit nézi és nem a sajátját.)

Nem lehet érzelmeket, szeretetet vásárolni, viszont ha a gyermeked felnő, és mindezt megtudja (hogy csak akkor találkozhatott az apjával, ha az kellően megfizette az árát), ez ellened fordithatja.

A gyereket lehet, hogy terveztétek, de a végső döntés mindig a nőé, és jelen pillanatban Te vagy helyzeti előnyben, hisz nálad van a gyerek. Ha igazán szereted a gyermekedet, megpróbálsz mindent, hogy jó kapcsolata legyen az apjával és a szüleivel. Ettől még az anyagi vitátokat rendezhetitek - és azt is lehet kulturáltan.

Az, hogy az apa nem keresi a gyereket, annak nyilván oka van. Vagy még nem alakult ki a gyerek és az apa közt a megfelelő kapcsolat (a Te dolgod lett volna kialakitani), vagy az apa annyira konfliktuskerülő, hogy inkább lemond a gyerekkel való találkozásról, csak veled ne kelljen találkoznia (ez olyankor szokott előfordulni, ha minden találkozás veszekedéssel végződik).

Végül rólam: tényleg soha nem jártam hasonló cipőben, és soha nem is fogok. Én jól választottam társat (ugy 22 évvel ezelőtt).

"Van kinek mindegy hol nől fel, van, ki miután felnőtt látta honnan is jött, és jöhetett volna, és van ki mindezekről semmit sem tud, ki csak éli világát, minden födi jóval ellátva."

Tudom honnan jöttem, és soha nem voltam ellátva minden földi jóval - talán épp ezért lettem ilyen, amilyen. Tudom, hogy fontos a pénz, mert szükséges az élethez. Viszont nem helyettesiti az életet. Van aki csak akkor tud boldog lenni, ha van pénze, van aki akkor is, ha nincs - ez utóbbiak képesek szeretni is.

Sziasztok,

Egy ellen példa Tatabányáról, Bírósági gyorsaság. A múlt hét hétfőn volt az első békéltető tárgyalásom, és már ma kaptam az idézést Június 13-ra, a másodikra a személyes meghallgatásra.

Ügyvédemtől hallottam, hogy itt még nyári szünet sincs.

Szerencsére nem az az egyetlen ellenpélda. A biróságok azért általában nagyon jól és gyorsan dolgoznak. Egyre ritkább a kivétel.

Korrekt módon járt el a bíróság, amikor 2 gyerekre 40% tartásdíjat határozott meg? A kötelezett rokkant nyugdíjas és a levonás után 17.000 forintot kapott kézhez. Az ex kb.8x ennyit keres és az élettársa is vállalkozó, valamint a gyerek is dolgozott néha.

Tudom, hogy itt keveseket erint a dolog (ugy ertem,hogy itt tobbnyire nem sunyi, a gyerektartas osszeget szandekosan be nem fizeto apak szoktak megszolalni), de nekem nagyon tetszik, hogy egyes torvenyalkotok igyekeznek a problemara reagalni. :)

• akitől nem védte őket jog és hatóság (mivel a bántalmazást sem vizsgálták)).

Kandi: "miközben bántalmazott nőket rendszeresen bírságolnak meg azért, mert nem engedik a láthatásra gyereküket a bántalmazóhoz " Az, hogy egy nőt bántalmazott a gyermeke apja, nem indok arra, hogy a kapcsolattartást megakadályozzák, ugyanis a gyereknek ehhez semmi köze, és joga van az apjához. A nők pontosan tudják, hogy a bántalmazás megállapitásának tényével sok mindent elérhetnek, és képesek is kiprovokálni a bántalmazást. Sajnos a biróságok - és a pszichológia - még nem képes a bántalmazásnak azt a formáját kimutatni, amit a nők alkalmaznak a férjjel, és igen sokszor a gyerekkel szemben. Ezt lelki terrornak hivják. Igen sok férfi épp azért lesz alkoholista, agressziv stb, mert egész nap dolgozik, és amikor hazamegy kedvesség, szeretet, meleg család helyett szekálást kap csak.

derill!

Ez egy idezet volt, nem en irtam a nok bantalmazos reszt, hanem az egeszet bemasoltam, kiveve a tetejen az elso bekezdest.
De biztos vagyok benne, hogy vannak provokalo nok es vannak valoban bantalmazott nok is.

Ez igy igaz. Viszont a valóban bántalmazott nők maguk is okuk a bántalmazásnak (egyetlen kivételt sem találtam eddig). Általában eleve mindig agressziv tipusu pasit választanak, kizárólag az vonzza őket, illetve ha később derül ki, hogy a pasi agressziv (ezzel sosem értettem egyet, ugyanis az alaptulajdonságok nagyon ritkán változnak, tehát az agresszivitás már benne volt a pasiban, amikor hozzáment), akkor éveken keresztül hagyja, hogy verjék, ahelyett, hogy tenne valamit. Sokszor az ilyen nők azt is eltürik, hogy nem csak őket, hanem közös gyermeküket is bántalmazza a házastárs, azzal az indokkal, hogy nem tehetnek semmit, vagy nem mernek semmit tenni. Több ilyen nőnek magyaráztam már el, hogy teljesen mindegy, hogy azért veri meg a párja, mert feljelenti, otthagyja stb., vagy azért, mert épp olyanja van. Ha nem kezd el tenni valamit, sosem lesz vége a rémálomnak, ha tesz valamit, akkor viszont előbb-utóbb véget ér.

Persze, ezzel is egyetertek, csak mondjuk, ha valaki el a ferje hazaba a 3 gyerekkel, es semmifele segitsegre nem szamithat, nincs hova mennie az agressziv ferje elol, akkor szerintem nincs igazi valasztasi lehetosege.

• en soha nem tudtam valakit elitelni azert, mert nem eleg intelligens ahhoz, hogy jol dontson.

Kandi: elitélni én sem. Nem is ezt irtam, hanem azt, hogy viseli a következményeit. Elitélni csak azt lehet, aki szándékosan, tudatosan árt másoknak. Az élet általában nem ilyen, mert nem tanitják. Megtanitanak irni, olvasni, de élni, párt választani, gyereket nevelni nem. Pedig abból is sok minden tanulható, példák során át de természetesen sokkal több van, ami nem, ami csak próbálkozások következtében sikerülhet, de lehet, hogy nem sikerül.

Egyébként ha tegyük fel én rosszul választottam volna, és három gyerekkel kényszerülök egy alkoholista bünöző, drogos mellett élni, azt sem tenném sokáig, csak amig elválasztanak tőle. Ilyen esetben mindenképpen elválnék - ráadásul nem került volna sor három gyerek szülésére, hacsak nem ikrek, mivel az első után már tuti nem szültem volna többet, ha ilyen a férjem. Ha viszont nem volt ilyen - sokan hivatkoznak erre - akkor el kellene gondolkozni azon, hogy mitől lett ilyen.

Van erre egy példa a Grád könyvben, amikor a nő hozzámegy egy pasihoz, aki „olyan rendes volt amikor hozzáment”, aztán egy idő után inni kezdett. A nő elvált, majd hozzáment egy másik pasihoz, aki „olyan rendes volt, amikor hozzá ment”, majd inni kezdett. Aztán ettől is elvált, és hozzáment egy pasihoz, aki „olyan rendes volt, amikor hozzáment...” Lehet, hogy nem is a pasikkal van a gond? De eszébe sem jut, hogy ő tette tönkre három pasi életét, egyszerübb azt mondani, hogy minden pasi szemét.

Szia derill,

Ez a Grád példa tényleg elkondolkoztató ...

A kérdésemre tudna valaki válaszolni?