hagyatéki teher kamata

Lehetségesnek lehetséges. Hogy jogos-e, az ennyi adatból nem állapítható meg.

Szeretnék segítséget kérni. Édesapám után örököltünk testvéremmel OTP lakossági hitelt. Édesapám 2015.07.01én hunyt el, a hagyatéki tárgyalás 2016.04.02 volt. A banktól senki nem volt jelen a hagyatéki tárgyaláson. A jogerős végzésben 353.000.- tartozás áll a bank viszont már 633.000.-ot szeretne kapni tőlünk. Ez lehetséges? Jogos a követelés? Köszönöm

Perelni majd a társasház fog, ha nem fizetsz, és abban a perben terjesztheted elő te a védekezésedet.

Köszönöm, akkor ezt a részét értem. Már csak az a kérdés, hogy érdemes-e nem fizetnem. Mert ha viszont elvesztem a pert, akkor jóval többet bukom.

„Te ezt mire alapozod?”
Ha más nincs, akkor bono et equo. :)

„de mit pereljek, ha az szmsz-t csak 60 napon belül lehetett volna?”

Perelni majd a társasház fog, ha nem fizetsz, és abban a perben terjesztheted elő te a védekezésedet.

„Sajnos, ez nem ilyen egyszerű. Nem eleve tilos, hogy az szmsz magasabb késedelmi kamatot állapítson meg. De ez a késedelmi kamat csak vétkességi alapú lehet, kimentési lehetőséget kell biztosítani,”

Ezzel nem értek egyet. Vagy úgy tekintjük, hogy a diszpozitivitás miatt az szmsz eltérhet, vagy úgy, hogy nem térhet el. Nem igazán látom annak a jogszabályi alapján, hogy eltérhet, de csak bizonyos körben. Te ezt mire alapozod?

Akkor szerintetek mit érdemes tennem?
Fizessek, amennyi az szmsz-ben van / fizessek, amennyi a Ptk-ban van és várjak / fizessek, amennyi a Ptk-ban van és pereljek, de mit pereljek, ha az szmsz-t csak 60 napon belül lehetett volna?

Sajnos, ez nem ilyen egyszerű. Nem eleve tilos, hogy az szmsz magasabb késedelmi kamatot állapítson meg. De ez a késedelmi kamat csak vétkességi alapú lehet, kimentési lehetőséget kell biztosítani, illetve nem alkalmazható azzal a tulajdonossal szemben, aki nem is tudja, hogy ő már tulajdonos, de legalábbis nem tudja, hogy a késedelme milyen jogkövetkezménnyel jár.

És akkor még mindig igaz, hogy ez egy védhető álláspont, de egyáltalán nem támadhatatlan.

A törvényes késedelmi kamat az aktuális félév első munkanapján irányadó jegybanki alapkamat minden félévre. A 4. az, ami ezzel a válasszal nem éppen indokolhatatlan, de vitatható. Az SZMSZ-t az elfogadása utáni 60 napon túl nem tudod perben megtámadni, de ha elfogadjuk így a választ a 4.-re, akkor szerintem nem is kell.

Összefoglalva, amit megtudtam (remélem jól):

1.A késedelmi kamat mindenképpen jár.
2.A mértékét a Ptk. szabályozza, az a jegybanki alapkamat (?).
3.Ettől el lehet térni, de csak a felek egyetértésével, szerződésben.
4.Az szmsz ezt nem teheti meg, mert nem szerződés.

Tehát ezek szerint csak a törvényes mértékű késedelmi kamatot vagyok köteles megfizetni, igaz?

Ha ezt érvényre is akarom juttatni, akkor meg kell támadnom a bíróságon az szmsz-t, vagy elég ezt közölnöm a közös képviselővel, és ha ő esetleg beperel a különbözetért, majd akkor hivatkozom ugyanerre?

Ha te ügyvéd nélkül perelsz, a háznak viszont lesz ügyvédje, nem sok esélyed lesz. Mint láthatod, vitatott a dolog, és ilyenkor fokozott jelentősége van a perben előadott jogi érvelés minőségének, meggyőző voltának.

Ne haragudj, természetesen nem így értettem, csak gondoltam, hogy ha erre pl. bíróság előtt hivatkozni akarok, akkor nem mondhatom azt, hogy a jogiforum.hu-n írta valaki, hanem valami "hivatalosabb" dologra kell hivatkoznom.
Amit írtál, hogy az szmsz nem szerződés, az már hivatkozási alap lehet, köszönöm.
Nem állt szándékomban megsérteni titeket a kérdésemmel.

„Azt meg tudnátok mondani, hogy erre a kérdésre melyik jogszabályban találhatom meg a választ?”
Gondolod, az a problémánk, hogy nem tudjuk értelmezni az amúgy ismert jogszabályhelyet - te viszont megoldod nekünk?

Az szmsz nem szerződés. Messziről, hunyorítva sem.

Azt meg tudnátok mondani, hogy erre a kérdésre melyik jogszabályban találhatom meg a választ?

Ebben nem vagyok biztos. A Ptk-nak a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezései diszpozitívek, a kérdés legfeljebb az, hogy az szmsz is alkalmas-e az ettől való eltérésre.

Objektív a felelősség, ha nem nincs kimentési lehetőség - az szmsz csak a vétkesség feltételével írhat elő a törvényesnél magasabb késedelmi kamatot. Szerintem.

Mit értesz az alatt, hogy "objektíve járó"? Az szmsz azt írja (állítólag, mert a közös képviselő még nem adta oda nekem), hogy a közös költség késedelmes fizetése után évi 20% késedelmi kamatot kell fizetni.
Ezek szerint ilyet nem írhatna elő? Vagy csak bizonyos esetekre nem vonatkozhat ez? Az én ügyemben lehet, hogy csak a törvényes mértékű késedelmi kamatot kellene fizetnem (a hagyatéki teher és/vagy a már eleve engem terhelő, de csak később tudomásomra jutott tartozás kamataként)?
Köszönöm a segítségedet.

Én a törvényes késedelmi kamatról beszélek. Az szmsz nem írhat elő objektíve járó késedelmi kamatot.

Köszönöm a válaszokat.

ObudaFan, a jogosult ugyebár a társasház, nem hiszem hogy ilyen esetben lett volna bármi, amiben mulasztottak volna (nyilván ők sem tudhatták, hogy én leszek a tulajdonos), ezek szerint jár a késedelmi kamat. De ha mégis lett volna ilyen körülmény, akkor az nem vonatkozna a hagyatéki teher utáni kamatra is? Elvégre arról ugyanúgy nem tudhattam, mint a már engem terhelő közös költségről.

KBS, azt írod, hogy a törvényes késedelmi kamat jár mindenképp, de itt annál nagyobb, évi 20% van kikötve (és nem 3). Az is mindenképp jár?

3. A törvényes késedelmi kamat objektív jogkövetkezmény. A törvény expressis verbis kimondja, hogy akkor is jár, ha az adós kimenti magát.
(Nehogy már az az évi 3% tegyen tönkre valakit.)

1. Igen. 2. Igen. 3. Na, ebbe lehet kapaszkodni. Ha maga a jogosult mulasztott, akkor jogosulti késedelem miatt esetleg lehet, hogy a hagyaték megnyílta utáni kamat nem jár. De abból, hogy te ezt nem tudtad, még nem feltétlenül következik, hogy mulasztott a jogosult.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbiakkal kapcsolatban lennének kérdéseim:
Tavaly örököltem egy lakást. Most nem részletezném, hogy miért, de ezt én csak a hagyatéki végzés meghozatalakor tudtam meg.
Az örökhagyónak halálakor volt közös költség tartozása, ami tehát hagyatéki tartozás lett. A társasház mind ez után, mind a már engem terhelő közös költség után késedelmi kamatot számított fel, melynek mértéke ráadásul jelentősen meghaladta a Ptk-ban meghatározott mértéket. A kérdéseim:
1.Lehet-e a hagyatéki tartozásra az örökhagyó halála után késedelmi kamatot felszámítani?
2.Ha igen, akkor ennek a kamatnak a mértéke megegyezhet-e azzal, ami ugyanerre a tartozásra vonatkozott volna az örökhagyó életében, vagy esetleg van valami külön szabály a hagyatéki tartozásra?
3.Lehet-e az én tartozásomra késedelmi kamatot felszámítani egy olyan időszakra, amikor én nem is tudhattam, hogy fizetési kötelezettségem van?

Köszönöm a segítséget.