Orokles , vagyonmegosztas

alorinc: itt nem végrendeletről van szó, hanem arról, hogy a tartást megváltják, tehát lemond a lakásról (igazából nem lemondás) annak fejében, hogy ne kelljen tartásdijat fizetnie.

Ez igazából beszámítás, beszámítják a lakás értékét a tartásdijba. Tehát a tulajdonjog átmegy az anya nevére, vagy ugy, hogy eddig is csak az ő nevén volt, és az apa nem kéri az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését, vagy pedig ugy, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlannyilvántartásból töröljék a tulajdonjogát, és a felesége tulajdonjogát bevezessék.

Ez azért érdekes, mert ez nem adásvétel, nem öröklés, hanem tartásdíjba beszámítás. Ilyen tulajdonátruházási jogcímet így nem ismer a Ptk. viszont szerződési szabadság van, tehát elvileg köthetnek a felek egy olyan szerződés, amely szerint a tartásdíjat vagy annak egy részét ily módon, egy összegben (illetve jelen esetben természetben) fizeti meg, illetve beszámítja.

Egyet értek derillel, csak azt nem értem miről mond le az apa?

„Joga van-e az apának az ő fele házrészéről egyvalaki részére lemondani”

Lemondani annyit jelent, hogy aki törvényes öröklsre jogosult, az az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben egészben v. részben lemondhat az öröklésről.

Ki után örökölne az apa, aki még életben van? A nagyszülők? Ha a kérdés ez, igen lemondhat, helyette a többi törvényes örökös fog örökölni (az apa testvérei, ha nincsenek, akkor az apa gyermekei, feltéve ha, hogy a lemondás nem szólt arról, hogy a leszármazókra is kihat)

Ha a kérdés az, hogy a ház 1/2 része ami még az apáé (lévén házastársi vagyonközösségbe tartozott, vagy egyébként is így lett bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba) hogyan lesz felosztva, halála esetén, a gyermekek között, akkor minden gyermek örököl, ahogy azt derill is írta.

Hogy ne kerüljön a hagyatékba köthet tartási/életjáradéki szerződést.

Végrendelkezhet és akkor csak a végrendeleti örökös örököl a többi gyermek kötelesrészre lesz jogosult.

Ez attól függ, hogy mondott le. Nyilt örökbefogadás esetén ugyanis ugyanugy örököl, ezen felül csak a Csjt. 48. § (3) bekezdése alapján mondhatott le, az titkos, akkor nem örököl. Más lemondási módot a jog nem ismer. Amit irtál, ezek szerint nyilt örökbefogadás volt, gondolom a házastárs fogadta örökbe, tehát örököl.

Beköltözni csak a haszonélvező hozzájárulásával tud, ugyanis a haszonélvező a haszonélvezeti jogát bárkinek átengedheti. Ha nem ez történik, akkor természetesen kell a tulajdonostársak beleegyezése is.
Természetesen az apa lemondhat a fele házrészéről bárki javára, ez esetben azonban a törvényes örökösök igényt tarthatnak a kötelesrészre. Viszont el is adhatja a saját részét, ez esetben nincs örökség, továbbá életjáradéki, tartási, öröklési szerződést is köthet rá, ez esetben sincs öröklés. Természetesen lemondhat, ajándékozással pl. de nem javasolt. Az ilyen esetekben, amikor már az életében viták vannak, addig biztositott az ellátása, amig az örökösök reménykedhetnek abban, hogy örökölnek. Amint tisztázott a dolog, már nem lesz annyira fontos számukra, hogy gondoskodjanak az apáról, és vagy egyik sem fog róla gondoskodni, vagy egyre hárul (a legjobb szivü gyermek) az egész teher, mig a juttatásból csak ugyanannyit kap mint a többi. Ez tapasztalat.

Természetesen eladhatja, elajándékozhatja, azonban eladásnál a tulajdonostársaknak elővételi joguk van, tehát azonos feltételekkel elsősorban őket illeti meg a szerződés megkötésének lehetősége. Ha nem élnek vele, akkor természetesen bárkinek eladhatja. Az viszont elgondolkodtató, hogy talál-e olyan személyt, aki egy lakott közös tulajdont megvesz. Szerintem nem. Inkább valamelyik testvér jöhet szóba és tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződés.

Hogy ne kelljen újabb topicot nyitnom, ide írok.

A történet a kérdésemhez magyarázatként:

Feleségemék hárman vannak testvérek, de van egy mostohatestvérük apai részről, akiről még gyermekkorában az apa lemondott, s a nevét is így a gyereknek megváltoztatták. Viszont vér szerint az apa az apa, de nem nevelte, nem fizetett gyerektartást stb.

Az anya elhúnyt, s a fél házrészt 3-an örökölték, illetve az egész házra az apa részéről haszonélvezet van. Ahogy az lenni szokott, az apa öregedésével elkezdődnek a manipulálási tervezgetések. Ez a történet.

Kérdések:

1. A mostahagyerek (akiről az apa lemondott) örökös lesz-e az apa után?
2. Mi történik, ha ennek a mostohának a gyereke (tehát az unoka) beköltözik a házba? Kell-e ehhez a három gyerek beleegyezése?
3. Joga van-e az apának az ő fele házrészéről egyvalaki részére lemondani, kirekesztve így a többieket az örökségből, akár a mostohagyerek (az ő szempontjából vér szerinti gyerek) részére? Ha joga van, jár-e a többiek részére anyagi kielégítés?
4. A problémák és egymásra mutogatások elkerülése miatt lemondhat-e valamilyen módon az apa a három gyerek részére az ő fele házrészéről? S ha igen, mi ennek a módja?
5. Egyáltalán eladhatja, elajándékozhatja az apa a tulajdonrészét anélkül, hogy ehhez a másik fél tulajdonosai (azaz a 3 gyerek) hozzájárulnának egyezőleg?

Feltételezem még egyéb variációk is lehetnek, de most nem jut több eszembe. Sajnos a mai lakáshelyzet miatt úgy látszik mindenki variál, hogy a saját gyermekei előnyösebb helyzetbe kerüljenek, s kockáztatja így, hogy testvéreivel esetleg a viszony rosszá válik.

Köszönöm előre is.

Nem számit, hányan mennek. Inditson pert ő, ha nem tetszik neki. De végül is a Te ügyed, perelhetsz is akár.

Az biztos, hogy a per várhatóan évekig eltart, tehát nem lesz jobb a helyzet tőle, viszont a per miatt talán még inkább elmérgesedik a viszony. Ha ő alkoholista, akkor neki a pénz azonnal kell. Esetleg egy ilyen alkalommal el lehet vinni egy ügyvédhez gyorsan, kössön egy adásvételi szerződést, ami szerint x forintért eladja a saját részét, kifizetni neki a pénzt és vége az ügynek. Perrel sem lenne olcsóbb, mert akkor még perköltséget is kell adott esetben fizetni.

Köszönöm szépen a válaszod. Én azt hiszem, hogy megnyugtatóbb lenne, ha új lakásba tudnánk költözni és megelőznénk a zaklatásokat. Ugyanis azt kifelejtettem, hogy ketten jöttek...
Ha van valami ötleted, előre is köszönöm!

Nem. Én nem ezt tenném. Ha az ingatlant mostanában nem kell elidegeniteni, akkor nem csinálnék semmit. Nem szép ilyet mondani, és nem akarok fájdalmat okozni - bár azt hiszem nem fogok - de a hajléktalanok nem élnek tul soká. Menjen ő biróságra - szerintem nem fog. Ha meg igen, akkor még mindig jó esélyetek van a pernyerésre, főleg, ha jó az ügyvédetek.

Azt is lehet, hogy pereltek, ez esetben kérjétek hirdetményi idézését azzal, hogy tudomásotok szerint haléktalan. Jogilag illetheti, hiszen házastársi közös vagyonnak minősül, ha viszont tudjátok bizonyitani, hogy soha egy fillérrel sem járult hozzá, nem biztos, hogy kap belőle akárhány százalékot is.

Kedves Címzett!

A szüleim 19 éve -borzalmas tortúra után- édesanyám kezdeményezésére elváltak apám alkoholizmusa és brutalitása miatt. Házasságuk ideje alatt (a válás előtt 2 évvel) költöztünk be abba a lakásba, amelyben máig édesanyám, 21 éves lánytestvérem és jómagam élünk. Az ingatlanhoz banki kölcsönszerződéssel jutottunk hozzá (édesanyám, mint tulajdonos - édesapám, mint társtulajdonos). Az előleget a nagyszüleim (anyai) biztosították, s az összes(!) részletet -a mai napig- édesanyám fizette. Édesapámnak sem a válás előtt, sem azóta nem volt munkahelye!!! (ha információim jók, jelenleg hajléktalan)
Fontos, hogy tudja, hogy az eltelt idő alatt gyermektartást nem fizetett, s kiskorú veszélyeztetése miatt el volt tiltva a környékről. A válás után szülei családi házába költözött tőlünk, amit később előlegért(!) értékesített - így került az utcára.
A válás után vagyonmegosztás nem történt, mert édesanyám nem merte vállalni a további szembesítéseket.
A napokban (19 éve nem láttuk) előkerült, jelezvén igényét az 50%-os tulajdonra. Akkor sikerült elküldenünk, s úgy döntött a család, hogy végére kell járni a vagyonmegosztásnak.
A kérdésem az lenne hogy Ön szerint milyen kimenetele lehet egy ilyen indítványozásnak? Lebonyolítható a procedúra anélkül, hogy a feleknek találkozniuk kellene egymással? Jogilag illeti őt az 50% ezek után is?

Nem eskü alatt, ugyanis sem a biróság, sem a közjegyző előtt nincs helye Magyarországon eskünek.

Szerezz be egy tulajdoni lapot arról az ingatlanról, ami közös volt szerinted. Abból kiderül, hogy átiratták, vagy tényleg csak az anyósod nevén volt.

Ha végig az anyósod nevén volt, akkor csak abban az esetben van lehetőséged követelni, ha tudod bizonyitani, hogy a házassági vagyonközösség alatt épitették, és közös vagyonból, tehát nem az anyós különvagyonából.

Udvozlet Mindenkinek. A kerdesem a kovetkezo lenne. Most tudtam meg hogy edesapam meghalt 3 evre ra. Mivel kulfoldon elek 84-ota senki a rokonsagbol nem tudatta velem hogy edesapam elhunyt. Edesapam masodszor megnosult es a mostohaanyammal epitettek egy hazat kb a hetvenes evek elejen . A hivatalos papirok amiket sikerult megszereznem a mostohaanyam esku alatt azt mondta a vagyon ugyi targyalason hogy az apamnak semmifele vagyona nem volt. Szerintem egy hazassagban mindennnek a fele-fele jar.
Jelenleg a haz es a telek a mostohaanyam neven van hogy mikor lett atiratva azt nem tudom , de ha at lett iratva a mostohaanyam nevere a haz es a telek az azzal a cellal let hogy engemet mint egyetlet orokost apam reszerol kizarja mint orokost.
Mit javasoltok , mit lehet tenni ebben az ugyben.