Orokles , vagyonmegosztas

Szia!
A féltestvéreid örökölnek édesapád után -függetlenül attól, hogy mikor szerezte az ingatlant - az a lényeg, hogy vagy részben az ő nevén van, vagy édesanyáddal közösen szerezték. Mindenképpen csak az apai rész után örökölnek, vagy a törvényes öröklés szerint (mind a hárman egyenlő részben kaptok) vagy ha van végrendelet, akkor annak alapján.

Szia mindenkinek!Édesapám majd egy fél éve halt meg és most az lenne a kérdésem hogy, mivel nem vagyok egyedüli gyermek-mert apámnak van az első házasságából két fia-lehet-e nekik követelni valamit a házból?Ezt úgy tudom lehet mivel évekkel ezelőtt nálunk lakott az egyik,de akkor még csak albérlet volt és nem volt a miénk(Most vettük meg kb. 1 éve).Ilyen körülmények között is örökölhetnek a házból vagy nem?A másik kérdésem az hogy az ingó dolgokat(hűtő,szekrénysor,hűtőláda,tv,stb.) anyámmal közösen vették és semmi nincs az első házasságából, hogy ezekből az ingóságokból kaphatnak-e vagy nem?Mi a javaslatuk!Köszönöm mindenki megértését és előre is köszönöm a válszokat!

alorinc:Nagyon szépen köszönöm a gyors választ!
Délután megmutatom a szomszédnak a válaszodat!
köszönöm
Tisztelettel:Fericsi

Leszérmazók és házastárs hiányában az örökhagyó (férfi 48 éves) szülöi örökölnek fejenként egyenlő részben, de mivel édesapja már meghalt, ezért édesapja részét testvére (Nő 53 éves) fogja megörökölni.

Üdvözletem!

Egy szomszédomnak szeretnék információt gyüjteni!
Az a problémája hogy ketten vannak testvérek,és él még az Édesanyukájuk!A szomszédom Nő(53éves) a testvére Férfi(48éves).A férfinek nincs az anyukáján és a testvérén kívül más közeli rokona,egy szóval se feleség,se gyermek!Viszont van egy lakása ami teljesen tehermentes,és 100%-ban Õ a tulajdonosa!Viszont most nagyon beteg.A kérdés az lenne evvel kapcsolatban,hogy ki örököl ha esetlegesen elhalálozik az illető?
Előre is köszönöm szépen a segítséget a szomszédom nevében is!
Tisztelettel:Fericsi

Igen, de tulajdoni igény nem évül el, hivatkozhat rá, hogy nem tudta, hogy a feleség akkor is tulajdonos, ha nem jegyezték be.

Ez hibás lépés lenne, ugyanis a házastársi vagyonközösségre való igényt a hagyatéki eljárásban kelett volna bejelentened, nem tetted a Te sarad.

Na jó, de ennek az a feltétele, hogy édesanyád tulajdoni része rendezve legyen. Jelezd a testvérednek, hogy amennyiben nem kapod meg az édesanyád részére fele részben járó ingatlan rád eső részét (tehát negyed részt), akkor pert inditasz. Egyébként akkor kellett volna pert inditanod, amikor az anyukád meghalt, mert attól, hogy nem volt bejegyezve a földhivatali nyilvántartásba, attól még tulajdonos társ volt, ha az ingatlan nem volt apád különvagyona.

Nem ártana ügyvédhez fordulnod.

Semmilyen indokkal, erkölcsileg is igazolható, hogy az elmúlt 11 évben csak ő tartotta a kapcsolatot édesapátokkal ő gondozta ápolta, temetette el. Nincs indok amivel Te megtámadhatnád!

Számíthatsz kötelesrészre, de nem a tartási szerződés által érintett dolgokból, hisz azok nem tartoznak a hagyatékba. A fennmaradó résznek az 1/4-e fog megilletni, mint kötelesrész.

Házasság alatt épült a ház, de édesapám nevén volt mindig. Édesanyám halála után volt hagyatéki eljárás, de az ingatlanból nem részesültünk, mert az apám nevén volt. Számíthatok-e az eltartási szerződés mellett a köteles részre, illetve az eltartási szerződés milyen indokokkal támadható meg?

Az eltartási szerződés természetesen az örökösök tudta nélkül is érvényes. Viszont ha az anyai rész nem került elosztásra - mert soha senki nem inditott hagyatéki eljárást - és az anya nem kötött eltartási szerződést, akkor az anyai rész fele Téged illet. Menj be a földhivatalba, kérd ki a tulajdoni lapot és nézd meg, hogy az anyai résszel mi a helyzet. Ha még anyád nevén van, akkor indits hagyatéki eljárást. Ha már nem, akkor nézz utána, hogy került más nevére.

Hali!

Ketten vagyunk testvérek, édesanyánk 11 éve meghalt. A szüleink házassága idején épült ház anyai része nem került elosztásra. Most édesapánk is meghalt. A testvérem eltartási szerződést kötött vele, tudtom nélkül. Kitagadás feltételei nem állnak fenn, bár 11 év óta sem velem sem gyermekeimmel nem tartotta a kapcsolatot. Az lenne a kérdésem, hogy mire számíthatok? Valamennyi örökös tudta nélkül érvényes-e az eltartási szerződés?
Válaszotokra mielőbb számítok!

Sima végrendelet is elegendő, ugyanis az unokahug esetében nincs kötelesrész. Tehát kizárhatja azzal, ha másra hagyja a vagyonát. Megtámadni sok mindent lehet, de eredményesen megtámadni ezt nem fogja tudni. Az unokahug itt csak akkor örökölne, ha nem volna végrendelet, amiben másra hagyják a vagyont. Õ pedig csak annyit örököl, amennyit az örökhagyó nem hagy másra, illetve amennyit kifejezetten rá hagy.

Igen, a közjegyző közhitelesen tanúsítja az okiratot .De ez elég ahhoz,hogy az unokahugit kizárja az örökségből?Marad még vmilyen lehetősége az örökség megszerzésére?

simán meg lehet támadni?

Na jó akkor legyen közvégrendelet azt NEM LEHET "simán megtámadni". Elmegy egy közjegyzőhöz és közokiratban foglaltan végrendelkezik. tudok ajánlani magánban.

A végrendelet kevés.Simán meg lehet támadni.Más javaslat?

Végrendelettel.

kérdés:ha az örökhagyónak egy nevelt lánya és egy unokahúga van,mely módon hagyhatja összes vagyonát nevelt lányára(aki nagykorú)?

Ez attól még nyilt volt, ahogy alorinc irja, ugyanis rokonsági körben történt, ahol nyilvánvalóan ismerik egymást a rokonok, ráadásul itt meghatározott célszemély részére, és a nyilt örökbefogadásnak ez a lényege, hogy nem általában járul hozzá a gyermek bárki általi örökbefogadásához, hanem csak ahhoz, hogy egy bizonyos személy fogadhassa örökbe. Itt ez történt.

és mielőtt megkérdeznéd mi a titkos örökbefogadás

Csjt. 48. § (3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg.
(4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(5) Nincs szükség

1. annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §);
2. annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §);

617. § (1) Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl.
(2) Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után.

Az örökbefogadottnak kettős öröklési joga van [kivéve a titkos örökbefogadást (Ptk. 618. §), ami azt jelenti, hogy örököl az örökbefogadó és annak rokonai, valamint a vérszerinti rokonai után is]. Ugyanez fordítva azonban nem igaz. A § (4) bekezdése szerint ugyanis, ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokonai nem örökölnek, törvényes örökösök az örökbefogadott vérszerinti rokonai. Ez tehát azt jelenti, hogy amíg az örökbefogadott után az örökbefogadó rokonai közül egy személy is örökölhet, a vérszerinti rokonok mindaddig nem örökölhetnek.

Kedves Derill:

Nagyon köszönöm a választ, de ezt a nyítl örökbefogadást nem értem. A gyerekről nem a felesége javára mondott le, hanem a nagynénje javára. Ugyanis a felesége már nem élt. A gyerek persze tudja, hogy ő az igazi apa, de még a nevét sem viseli, a nagynéni családnevét jegyezték be. Azt nem értem, ha - ugyan a vér szerinti apa ő -, de jogilag így már nem ő az apa, akkor is ez a nyílt lemondás áll fent? Elvileg nem is kellett volna a gyereknek tudni ki az igazi apja. Vagyis ebben az esetben is örökös lesz a gyerek?

alorinc szerintem nem Te zavarodtál bele, hanem én. Ezt egy másik topicba akartam irni, ahol az volt a kérdés, hogy a tartásdij fizetése fejében lemondana a saját lakástulajdonáról, és ezt hogyan lehet megoldani. Aztán hogy került ide nem tudom, de utána nem olvastam vissza az előző kérdést, csak a saját válaszomat, meg a Te kérdésedet.

Neked meg maximálisan igazad van, lemondani a házrészről igy nem lehet, hanem csak ugy, hogy valamilyen jogcimen átruházza: adásvétellel, ajándékozással, vagy tartás fejében (ez esetben életjáradéki, tartási, vagy öröklési szerződéssel). SzTé ugy értette, hogy lemondani, hogy a többieket kirekesztve másoknak juttatni, viszont nyilván jogilag nem tudta helyesen megfogalmazni.

"Azt hittem meghalt az anya, törvényes öröklés általános rendje szerint örökölt a 3 gyermek az apuka haszonélvezetével terhelten a fele házrészt. És azt hittem SZTé azért aggódik, hogy a másik fele házrész 1/4-ét - apja halála esetén - a 4. mostohagyermek fogja örökölni."

Igy Te jól hitted (illetve igazából azért aggódik, hogy bárkinek a javára ugymond lemond, tehát mondjuk szinlelt szerződéssel, ami visszterhesnek látszik, de mégsem az egy személynek juttatja), az utolsó válaszomból meg látszik, hogy egész másról szól. Az egy másik topic szövege lett volna tehát, de most fogalmam nincs melyiké:( Igy jár az aki kapkodik. Majd utánanézek:)))

belezavarodtam...

„ a tartást megváltják, tehát lemond a lakásról (igazából nem lemondás) annak fejében, hogy ne kelljen tartásdijat fizetnie. ”

Ki fizet, Kinek tartásdíjat, és azért, hogy ne kelljen lemond a lakásról? Ki tart el kit?

„
Azt hittem meghalt az anya, törvényes öröklés általános rendje szerint örökölt a 3 gyermek az apuka haszonélvezetével terhelten a fele házrészt. És azt hittem SZTé azért aggódik, hogy a másik fele házrész 1/4-ét - apja halála esetén - a 4. mostohagyermek fogja örökölni.

”