Orokles , vagyonmegosztas

Köszönöm a választ. Épp most kaptam a hírt, hogy állítólag mevan az a ....gyűrű. Remélem estére már a kezemben lesz. Szívem szerint a többi hiányzó tárgyat is visszakövetelném, de ne legyek elégedetlen. Se kedvem, se időm évekig bíróságra járni és pereskedni, bár ezek után megérdemelné a hölgy.

Ha jól értem nem voltak házastársak, így nem is válhatott közös szerzeménnyé a szokásos használati tárgyak.

A közjegyző elött bizonyítási eljárást nem folyhat le, ezt még a hagyatéki leltárelőadó elött kellett volna kezdeményezni, h. az ingóságokat is vegye a leltárba.

Így marad a bíróság, ha jogosan akartok érvényt szerezni a követeléseiteknek.

Tisztelt Fórumozok! Tanácsot szeretnék kérni. Édesapám januárban halt meg. Már 10 éve együtt élt egy vele egykorú hölggyel. Soha nem volt probléma ebből, sőt amikor pár éve édesapám közölte,hogy nem 20 hanem 30 %-ot kíván az élettársára íratni a saját tulajdonában lévő ingatlanból természetesen elfogadtuk nővéremmel együtt. Eddig szép a történet, de! Január óta most nemrég voltunk az ingatlanban (vidéken) először összepakolni. Kiderült, hogy az összes értékes dolog eltűnt. Úgy mint kristálypoharak, édesapám órája melyet nem rég ajándékoztunk neki, és az összes aranyékszere. Többek között egy monogrammos pecsétgyűrű. Amikor megkérdeztem, hogy hol vannak ezek, azt a választ kaptam, hogy nem is voltak. Majd iszonyú szítkozódást, hogy kiakarom semmizni a hölgyet. Később a nővéremnek már azt mondták,hogy a pohárkészlet nem is volt egész. Szóval nekem egyértelmű, hogy minden megtalálható lenne a hölgynél, de nem tudom hogyan szerezhetném vissza. Sajnos túl jóhiszemű voltam. Ha a legkisebb gyanú merült volna fel, hogy bármi eltűnhet a lakásból valószínű édesapám halála napján kimegyek és összepakolok. Ezek tárgyak már együttélésük előtt édesapám tulajdonában voltak. A legtöbb 25-30 éve, tehát nem közös szerzemény. Nem a valódi értékük miatt ragaszkodnék ezekhez, mert számomra az emlékek az eszmei értéke felbecsülhetetlen. A gyűrűről többek közt olyan fénykép is van a bitokomban melyen édesapám és édesanyám látható 30 évvel ezelőtt, és olyan is amelyen az élettársával látható 1 éve. Mindkettőn a gyűrű is látható. Mit tanácsoltok, hogyan tudnám visszaszerezni az "eltűnt" tárgyakat?Még nem volt hagyatéki tárgyalás, de erre csak én és a nővérem, mint örökösök vagyunk beidézve.

kösz derill a választ

Tényleg szomoru, de sajnos ez van. A jogalkotó már rég elgondolkodhatott volna azon, hogy annyian akarnak halál után valaki javára lemondani az örökrészükről, hogy akár alkothatna is rá egy jogszabályt, ahelyett, hogy "kiskapuzgatni" kelljen.

Egyszer voltam egy értekezleten, ahol "nagy" emberek voltak jelen. Egy jogszabály hiányosságairól tárgyaltunk, és mondtam, hogy jó lenne módosítani, mert sikerült ugy megalkotni, hogy bármit csináltunk, nem lehetett olyan határozatot hozni az ügyben, hogy az ne ütközzön valamilyen jogszabályba.

Azt a választ kaptam, hogy csináljuk ugy, ahogy legkevésbé sérti a jogszabályt.

Megkérdeztem, hogy nem lehetne inkább módositani, hogy ne kelljen megsérteni? Ugy néztek rám, hogy láthatóan azt sem értették mit akarok. A szabály azóta is létezik, azóta is születnek rá a határozatok - jogszabálysértő módon.

Értem amit írsz, szomorú, hogy egy jogágon belül is azonos terminus technikust különböző tartalommal töltenek ki.

Én közjegyzőként sem mondanám, hogy lemondás, regaszkodnék a jogi kifejezéshez, és elmagyaráznám mit jelent.

alorinc: nem utasitotta vissza, nem én örököltem. A "se ügyvédnél" igazad van, nem figyeltem.
Látod? Átruházás jogintézménye, jogcim nélkül, öröklésként bejegyezve. Te sem figyelsz. A vita most köztünk azon folyik, hogy szerintem a lemondás szabályai érvényesülnek inkább mint az átruházás szabályai, Te meg állítod, hogy átruházás, amit nem vitatok. Csak a szabályai nem azok. Az átruházás szabályai közül egy sem valósul meg, a lemondás szabályaiból csak kettő. Átruházásnál is kell szerződés, lehet pénzért, ez esetben adózni kell, átruházási illetéket kell fizetni, vagy ingyenes, ez esetben ajándékozási illetéket kell fizetni. Itt egyik sincs, sőt öröklésként is kerül bejegyzésre. Neked abban igazad van, hogy a jogi fogalom az átruházás, de ezen felül aztán semmi köze az átruházáshoz (azt leszámitva, hogy más tulajdonába kerül). Ha megnézed az öröklési szabályokat, a halállal beáll az öröklés, tehát én elvileg már meg is örököltem, az én tulajdonomba került tehát ha átruháznám a szó szoros értelmében, akkor a jogkövetkezményeit alkalmazni kellene. Ez tehát lemondás, mert nem is került a tulajdonomba, csak nem igy hivják. Látod épp Te mondtad, hogy még a közjegyző is azt mondja, hogy mondjon le x javára:)
arturio: Az ajándék visszakövetelésének is vannak feltételei: érdemtelenné vált, vagy amire tekintettel adta, az utóbb meghiusult, vagy olyan anyagi körülmények közé került, hogy a tartásához szükséges. Szerintem ezek a feltételek nem állnak fenn, és itt nem az apád - aki ajándékozta - került ilyen helyzetbe, hanem Te, viszont csak ő követelhetné vissza. Neked kötelesrész járna a vagyonából a halála után, de sejtésem szerint él. Ha meghal, akkor elvileg követelheted, hogy az általa (15 éven belül) ajándékozott vagyont is számitsák hozzá a hagyatékhoz, és ha a meglévő vagyona nem elegendő a kötelesrészhez, akkor abból is kérhetsz kielégitést.

Az már a lányod tulajdona, amiből még a feleséged sem tud neked semmit sem adni, mivel ehhez a gyámhivatal nem járulna hozzá. Lelépési dijat sem kell fizetnie, mivel abban a lakásban neked semmiféle jogcimen jogod nem volt (nem voltál haszonélvező).

„nem kötöttünk semmiféle szerződést)”

aztán csodálkozol, ha visszautasítja az általad lemodásnak nevezett nyilatkozatod és mégis Te örökölsz. (előfordult már)

„se ügyvéd (hiszen ingatlannál ügyvédkényszer is van)”

ugye ezt nem mondod komolyan, a közjegyző szerinted mit csinál egy hagyatéki eljárásban?!

„zért érdekes a jog, mert lehet vele "játszani”"
Épp ez az, hogy nem lehet vele játszani, a hagyaték átadó végzésben az fog szerepelni, hogy xy átruházta a hagyatékot, max. a jegyzőkönyvben benne lesz, hogy: X.Y. kijeletette, hogy leakar mondani az örökrészéről Z. javára. A közjegyző tájékoztatta az ügyfelet, hogy az általa említett lemondás az átruházás jogintézménye, majd tájékoztatta annak lehetőségéről...

Köszi derill, akkor keressek egy jó ügyvédet?

Van egy bonyolultabb kérdésem is, légyszi mondd el a véleményed.

Hosszas huzavona után fél éve kimondta a bíróság a válásomat. Egész idő alatt csak arra figyeltem, hogy a lehető legtöbbet láthassam majd a gyerekeimet, a feleségem mindent megtett ellenem (feljelentések, láthatás akadályozása, stb.), sem én, sem az ügyvédem nem voltunk körültekintőek. Hat évvel ezelőtt nagyobbik lányunk nevére került ajándékozással nagyapám korábbi lakása, apám haszonélvezeti jogával. Két éve eladtuk és vettünk belőle egy másikat, apám lemondott a haszonélvezeti jogáról. Ezt a lakást úgy vettük meg (a lányom nevén maradt), hogy a megromlott házasságunk miatt én odaköltözöm. A feleségem a gyerekekkel az anyám által bérelt önkormányzati lakásban maradtak. Ezt a lakást viszont el akarták adni, hogy kifizessenek egy rokoni tartozást. Ekkor a gyerekek érdekében helyet cseréltünk: a gyerekek és a nejem élnek a lányom nevén lévő lakásban, én visszaköltöztem a bérlakásba. A válóperen nem került szóba a lakás, gondolom, mert a lányom nevén van. Talán ekkor kellett volna legalább "lelépési díjat" kérnem, hiszen végülis az én örökségemről van szó. De úgy gondoltam, a gyerekeim és az anyjuk nyugodtan élhetnek ott, ex-nejem pénzt adni úgysem tudna, és szóbeli igéretet kaptam anyámtól, hogy ha el is adják a bérlakást, nekem lesz belőle egy másik.
Utólag tudtam meg, miért egyezett meg hirtelen a volt nejem a tárgyaláson: akkor már terhes volt. Azóta férjhez ment, a napokban megszületik a kisbaba. Ezzel nekem nincs is semmi bajom, végre nem zaklat folyton, de közben eladták a bérlakást, két hét alatt el kellett hagyjam. Az ígért lakásból nem lett semmi, anyám egy kisebb összeggel gondol kárpótolni.
Szerinted van bármi lehetőségem arra, hogy a helyzeten változtassak? Esetleg a lányom javára szóló ajándékozási szerződés visszavonásával? Semmiképpen nem akarom őket megrövidíteni, csak lakni szeretnék valahol...

Üdv

alorinc:) erre gondoltam. öröklési jogi szempontból a lemondás kétoldalu, polgári jogi szempontból pedig az átruházás szintén kétoldalú, márpedig itt csak egy oldal van (esetemben egy "lemondó" nyilatkozatot küldtem, nem is jártam a közjegyzőnél, tehát nem kötöttünk semmiféle szerződést).

Más egy írott szabály, és más a gyakorlat. Tulajdonképpen a lemondás szabályai érvényesülnek azzal a kivétellel, hogy nem szerződésben és nem élők közt történik, hanem egyoldalú jognyilatkozattal és halál után. Aztán a jog variált egyet és kinevezte a dolgot átruházásnak (anélkül, hogy néhány dolgot tisztázott volna, pl. jogcim).
Az viszont tuti, hogy az átruházásnak egyetlen szabálya sem érvényesül, se szerződés, se ügyvéd (hiszen ingatlannál ügyvédkényszer is van), se adó, se vagyonátruházási illeték, hanem bedugták az öröklési szabályok alá, még a jogcim is öröklés, hogy még jobban hasonlítson az öröklési jogról való lemondásra.

Jól mondtad, tulajdonképpen joglemondás:), ami nem azonos sem az átruházással, sem az öröklési jog fogalma szerinti lemondással.
Ezért érdekes a jog, mert lehet vele "játszani".

arturio: Ne aggódj, az ajándék visszakövetelhető, márpedig Te jogosult vagy a köteles részre.

Sziasztok

Szerintetek tehetek valamit a leendő örökségem visszaszerzésére? A szüleim elváltak, de jóban vannak. Az apám lakását az anyám és új férje néhány hónapja úgy szerezte meg, hogy ajándékozási szerződést irattak alá vele, cserébe lakáshasználati jogot kapott egy másik lakásban élete végéig. A gond az, hogy anyámmal rossz a viszonyunk, mindent a nővéremre fog hagyni. Apám nagyon befolyásolható, nem érdekli, hogy megrövidítették, de talán együttműködne velem, ha kell.

Köszönöm ha válaszoltok: arturio

Megfejtettem a hozzállásotokat.

Laikus szemmel ez lemondásnak tűnik.

Továbbmegyek, még polgári jogász szemmel is, hisz a joglemondás egyoldalú jognyilatkozat.

DE - és itt van a lényeg - öröklési jogi szempontból a lemondás kétoldalú jognyilatkozat.

Előfordul, hogy a közjegyző a könnyebb érthetőség kedvéért ezt mondja, hogy mondjon le az öröklésről, mert a visszíutasítás, illetve a hagyatéki eljárás keretében történő átruházás olyan ilyesztő, idegen szó. (Véleményem szerint inkább el kéne magyarázni, hogy mi a visszautasítás).

Kriszti7 esetében is az ahelyzet, h. a közjegyző nem utasítható és olyan végzést hoz amilyet jónak lát, ami nem biztos, hogy... - de inkább nem mondom, hisz annyian láttunk már ügyvéd által készített hiányos okiratot, vagy Bíróság által helytelenül megítélt ügyet, itt sincs másképp -

Köszönöm a jogszabályhelyet:))) Látod? Az illetékszabályok szerint is inkább a lemondás szabályai illenek rá: örökösként jegyzik be, én nem fizetek adót , ő öröklési illetéket fizet, (tehát nem átruházás, még akkor sem, ha igy nevezik, és az átruházási jogcimet sem jelölik meg, hanem öröklésként jegyzik).

Véletlenül dupláztam, de így legalább kétszer is elolvashatod, hogy megjegyezd.

derill:

Parancsolj:

1990. évi XCIII. törvény

10. § (1) Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyaték tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.

Rendelkezés a megnyílt örökségről, hagyatéki osztályos egyezség
10. § (1) Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyaték tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.

De annyit elismerek, hogy a jogcím átruházás, nem öröklés, de a lényeg, hogy nekem van igazam.

derill: vagyonmegosztással kapcsolatban küldtem neked az email címedre egy kérdést, kérlek, amennyiben van időd válaszolj rá! Előre is köszönöm!

Szia mindenkinek!

Egyenlöre csak annyit tudtam meg hogy a közjegyzö ujra targyalja majd az ügyet.
Köszi Zsusz a tanacsot, megmondom a növeremnek hogy feltetlenül hivja fel a közjegyzöt es kerdezze meg hogy milyen anyagi/illeteki vagy egyeb vonzata lesz a dolognak!

Igen, mar gondoltunk erre de ez nem lesz gond. En nem azert mondtam le az örökreszemröl mert nem akartam/tudtam volna az illeteket megfizetni. Csak szeretek "nyugodtan aludni"! En az anyukammal valo vita elkerülese erdekeben tettem meg lemondasomat. A növerem is rajött hogy igy a jobb. Sajnos örökölni nem mindig jo dolog, sok vitat es rosszindulatot valthat ki az örököstarsak között. Ez a mi esetünben is teljesen igy van. Anyu akar mindent es azt minden aron.

Ha barmi tovabbit tudok az ügyben feltetlenül jelentkezem.
Segitsegeteket/hozzaszolasotokat nagyon köszönöm!
Üdv.: kriszti7

alorinc: ez a szabály nem igazolja, amit állitasz, csak azt irja le, hogy a közjegyzőnek mit kell tennie.

De nem irja le azt, hogy ha hagyatéki eljárásban történő átruházás (jogcimet sem jelöl meg) esetén öröklésként kell bejegyezni és az átruházónak nem kell öröklési illetéket fizetnie, majd az átruházást követően (ha a jogcim adásvétel) adóznia, annak akire átruházzák nem kell ajándékozási illetéket vagy vagyonátruházási illetéket fizetnie, hanem öröklési illetéket fog fizetni stb.

Én arra kérek jogszabályt, hogy: "a jogcím öröklés, az átruházó, ismétlem, nem fizet semmit, míg akire átruházták az öröklési illetéket fizet".

Kedves Kriszti7!

Már értem! Remélem minden simán fog menni. De bármi is történjen, mindenképpen kérdezzétek meg a közjegyzőt, milyen illeték vagy egyéb vonzata lesz a dolognak.

Abba belegondoltatok, hogy most lemondtok, de ha édesanyátok után majd megöröklitek, akkor újra illetéket kell majd fizetni?

Üdv: Zsusz

Az adózási és illetékszabályok ugyanis tudomásom szerint nem tesznek különbséget aszerint, hogy én hagyatéki eljárás keretében adom el vagy ajándékozom el (ruházom át) az ingatlant, vagy nem.

De tesznek, a hivatkozott jsz.
(3) Ha az örökös a tárgyaláson az örökségét vagy annak egy részét örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, a közjegyző a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja és dönt annak jóváhagyása felől. A közjegyző által jóváhagyott ilyen egyezségnek a bírósági egyezséggel azonos hatálya van.

a jogcím öröklés, az átruházó, ismétlem, nem fizet semmit, míg akire átruházták az öröklési illetéket fizet.

Kriszti7, akkor még sürgősen jelentsétek be a kjö-nek, hogy meggondolta magát a nővéred, de lehet, hogy már csak élők közötti jogügylet marad megoldásként (ajándékozás, adás-vétel)

Zsusz: a növerem az edesanyank javara mondana le. Egyebkent en is az ö javara mondtam le az örökreszemröl.
Üdv.: kriszti7

Köszönöm, mintjárt én is elolvasom ezt a részt a jogtárból!

BH 2001. 110 Más nyilatkozatát tartalmazó hangfelvétel akkor is felhasználható a polgári perben bizonyítékként, ha személyhez füződő jogok megsértésével keletkezett, vagy jutott nyilvánosságra.

Köszönöm a segítséget! Megnézem a jogtárban!

Igen, komoly. Most nem otthon vagyok, de az otthoni gépemen el van mentve a BH. Ha viszont hozzájutsz CD jogtárhoz, akkor a Pp-t hivd be és a kapcsolódó anyagos verzióban valahol az első 5 oldalban megtalálod. Valamelyik másik topicban irtam, az is megoldás, ha megnézed. Talán a gyermekelhelyezés válásban.

Peren kivül megegyezni azt jelenti, hogy tizedannyiba kerül anyagilag is, és idegeskedés szempontjából is. Leülsz egyezkedni, és ha meg tudtok egyezni, nem inditasz pert, és nem mész ügyvédhez, ami sokba kerül. Persze mehetsz ügyvédhez is, pl. mediátor ügyvédhez, de az már nem ingyenes. Ez viszont arra jó, hogy felhomályositja a feleket arról, hogy ha nem jó az egyezségük, ha valamit elfelejtettek, illetve arról, hogy mi a következménye annak, ha nem tudnak megegyezni. Ez a feleket pedig elgondolkodtatja.