Korlátozott gyámság?

Majd a perben kirendelt igazságügyi szakértő eldönti, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége megvan-e.

Leírtad: az orvosok nem látják indokoltnak a bácsi gyámság alá helyezését, így innentől nincs miről tovább beszélni.

(Én jól fenékbe billenteném azt a gyerekét amelyik ezt kitalálta az apjával szemben.)

Nagypapámmal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Adott egy ingatlan. Fele a papáé, másik fele a 4 gyereké + haszonélvezeti jog a papának. Az egyik gyermek kitalálta, hogy gyámság alá helyezteti. A papa most költözött be egy idősek otthonába, 80 éves. Az orvosok nem látják indokoltnak a gyámság alá helyezést, mert cselekvőképességének a tudatában van. Kérdésem az volna, hogy igényelheti-e a gyámság alá helyezését? Bele kell-e ebbe egyeznie a papának, vagy esetleg a testvéreknek? Illetőleg a papa megnevezhet-e valakit, aki a gyámja lehetne?
Ha a testvér megkapja a gyámságot, akkor csak a ráeső részében rendelkezik a vagyonnal?

Kösz

Az édesanya lakóhelye szerinti gyámhatóságra (azaz a polgármesteri hivatalban az ezzel foglalkozó ügyintézőhöz) lenne érdemes bemenni, mert ott segíteni fognak ebben.

Van egy barátom, akinek az édesanyja alkoholista, többször volt az ideg-osztályon. Mára már nem iszik, de sajnos elvesztette az eszét részeleges. A barátom úgy gondolja, hogy maga is pályakezdő, munkahelyet szeretne és nem tud mindig otthon lenni az édeanyjával. Eleve nem bír meglenni egy légkjörbe vele. Szeretné otthonba küldeni. A kérdés az lenne, hogy miként kell elindítani ezt a folyamatot? Kihez kell fordulni?

Ott valami nem stimmel. Ez nem igy müködik.

A korlátozottan cselekvőképes személy önmaga rendelkezik a jövedelme felével (egyébként rossz a jogszabályértelmezés, mert ezt a szabályt ugy értelmezték, hogy csak a felével rendelkezik, holott a jogszabály csak azt mondta ki, hogy a felével biztos, hogy rendelkezik. Rendelkezhet véleményem szerint az egésszel is, mert ezt a jogszabály nem zárja ki, csak azt, hogy a felénél többet vonjanak el tőle.)

Szóval a lényeg, hogy a felével ő rendelkezik, a másik felével a gondnok.
Ennek az az oka, hogy a gondnokság alá helyezések oka sokszor az, hogy a gondnokolt képtelen beosztani a jövedelmét, illetve nem hajlandó fizetni a rezsiköltségeket, emiatt félő, hogy elvesziti lakását, kikapcsolják az áramát stb.

A gondnok ebből a másik félből rendezi a rezsit, és ha marad még belőle, akkor két dolgot tehet.

1. Odaadja a gondnokoltnak ezt a maradvány összeget is, abban az esetben, ha a gondnokolt képes beosztani, vagy olyan minimális összeg marad, hogy nem alkalmas másra.
2. Ha viszont nem képes beosztani, vagy nagyobb összeg marad, gondoskodik arról, hogy ezen összegből napi egyszeri meleg étkeztetést biztositsanak a godnokolt részére.

A gondnok egyébként számadási kötelezettséggel is tartozik ezen összeg után, attól függően egyrészt hogy rokon-e vagy sem, másrészt hogy milyen összegről van szó. Ezt a számadást minden évben februá 15-ig kell a gyámhivatalhoz benyujtani, és a korlátozottan cselekvőképes személynek is alá kell irnia. Ez az aláirás csak azt tanusitja, hogy látta, ezen felül ha nem ért egyet vele, ezt rávezetheti.
Ha nincs aláirva, a gyámhivatal elvileg meghallgatja a gondnokoltat is, hogy tegye meg az észrevételeit. Kivéve, ha a gondnokoltnak olyan természetü a betegsége, ami csak felesleges bonyodalmakhoz vezetne, pl. eleve tudvalevő, hogy minden számba bele fog kötni, és nem érti magát a számadást sem.
A gondnokolt kérelmére külön el is számoltatja a gyámhivatal a gondnokot, de ha ezt a kérelmezési lehetőséget a gondnokolt visszaélésszerüen alkalmazza pl havonta kéri, akkor el fogja utasitani a gyámhivatal.

Ha valakinek gondnokot neveznek ki, mert korlátozottan cselekvőképesnek nyílvánítják, akkor a fél nyugdíjáért cserébe mit kaphat?

Havonta egyszer, esetenként kétszer jár hozzá egy kirendelt GYÁM, aki elveszi a fél nyugdíját, és ad egy kiló kenyeret.....