ÖRÖKHAGYÓ TARTOZÁSA

Azért, mert tulajdonosok voltatok, függetlenül attól, mit mond a tulajdoni lap.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Köszönöm a választ.

Megnéztem ismét a tulajdoni lapot, de ott az én tulajdonom azzal a dátummal kezdődik, ami a hagyatéki jegyzőkönyv jogerős dátuma 2017.04.11.és édesanyám tulajdonjoga is azzal a dátummal van törölve. A vízóra kár 2017.01. hónapban keletkezett, édesanyám pedig ahogy említettem 2016.11. hónapban hunyt el. A hagyatéki tárgyalás kitűzött napja 2017.04.11. és mivel mindenben egyetértettünk ezért aznappal jogerőre emelkedett, tehát nem korábbi dátummal indult és húzódott hónapokig.

Én egy egyszerű mérnökember vagyok és nem értettem, hogy ha nem áll velem szóba egyik szolgáltató sem amíg nem kerül tulajdonomba az ingatlan és nincs jogerős hagyatéki, akkor miért kell fizetnem ezen intervallum alatt történt károkért.

Köszönettel GI1976

GI1976,

ha úgy tájékoztattak, hogy nem vagytok tulajdonosok, akkor félretájékoztattak.

Az örökösök a hagyaték tulajdonjogát az örökség megnyiltának napján megszerzik. Ez pedig az örökhagyó halálának napja. A hagyatéki eljárás lefolytatása, és a jogerős végzés megszületése közötti időszakban úgynevezett ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosai vagytok az ingatlannak.

Ha jól megnézitek a tulajdoni lapot, akkor ott nem a hagyatéki tárgyalás időpontja van beírva szerzési időpontnak, hanem édesanyátok elhunytának napja kell szerepelnie. Ezt így szokták, utólag jegyzik be a tulajdonjogot, visszamenőleg a halál napjára.

Ha pedig birtokosai is voltatok az ingatlannak - ha nem laktatok ott, de volt kulcsotok, nem lakott ott senki -, akkor amúgy is a Ti érdeketek lett volna, hogy ott minden rendben legyen, például a vízóra téliesítése, ha nem használják egész télen.

Tartok tőle, hogy a tartozás kifizetéséig nem is igen fognak veletek új szerződést kötni. Egy méltányossági kérelemmel próbálkozhattok, közepes eséllyel.

Tisztelt Ügyvéd úr!

A következő a helyzet: édesanyám 2016.11.26-án elhunyt, mi bejelentettük a szolgáltatóknak, természetesen a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyve nélkül nem akarták átírni az órákat, mivel addig nem vagyunk tulajok (én és a testvérem). 2017 januárjában elfagyott a vízóra, kicserélték sok víz elfolyt, de tájékoztattak szóban, hogy ehhez nincs közünk, mivel még nem vagyunk tulajok. 201704.11-én megtörtént a hagyatéki tárgyalás és ezzel a dátummal később megkaptuk a tulajdoni lapot, hogy tulajdonosok vagyunk. Ezt továbbküldtem a szolgáltatóknak és a héten kézhez kaptam a vízmű szerződést, amiben egy jelentős összeget számláztak ki a vízelfolyásból adódóan és a szerződésben 2017 februári dátumot szerepeltetnek, hogy onnantól legyek szerződő fél. Nyilván ezt a dátumot azért írták, hogy fizessem a vízfolyást, de miért kellene fizetnem azért az esetért, amikor már édesanyám nem élt én pedig még nem voltam tulajdonos?

Köszönettel:
GI1976

„milyen árfolyamon kell számolni a svájci frankban megadott hitelt?”
A szerződés szerint.

„a vállalkozó és az építész tervező igénye vonatkozásában mikortól és mennyi késedelmi kamatot kell számítani és mit jelentenek az „egyéb járulékok”?”
Azt is a szerződés szerint. De előbb talán a bt.-nek kellene helytállnia. Ha nem képes rá, akkor hogyan örökölhetett az örökös bármilyen igényt az örökhagyó bt.-tagsága alapján?

Tisztelt Jogi Fórum!
Hagyatéki hitelezői igény kielégítésével kapcsolatban volna kérdésem. Egy kiskorú az édesapja után örökölt néhány kisebb értékű ingatlant, egy gépjárművet, az örökhagyó betéti társasági tagságából származó igényt és egy minimális készpénzt összesen 4.794.000,-Ft. értékben. A haláleset 2013-ban történt, ezért a régi Ptk. alapján került átadásra a hagyaték.
Hagyatéki teherként 622.530,-Ft. temetési költséget, 55.901,-Ft közjegyzői díjat és 33.000,-Ft ingatlan bejegyzési díjat.
Hagyatéki hitelezőként jelentkezett egy vállalkozó, aki a Bt. számára dolgozott, és mivel az elhunyt beltag volt a Bt-ben, ezért a mögöttes anyagi felelőssége miatt bejelentette igényét. Ennek értéke 677.500,-Ft tőke és ennek késedelmi kamatai, egyéb járulékai.
Ugyanezen oknál fogva jelentett be igényt egy építész tervező is. Ennek értéke 900.000,-Ft. tőke és ennek késedelmi kamatai, egyéb járulékai.
Egy bank is bejelentette igényét 169.001,19 CHF banki tartozás vonatkozásában, mivel a hitelnél az örökhagyó, mint adóstárs szerepel. Ez a tartozás forintra átszámolva 48 milliót meghaladó tétel.

A hagyatéki teher tehát jóval meghaladja az örökséget. A megörökölt ingatlanokból kettőt sikerülne eladni összesen 730.000,-Ft értékben, amiből a temetési költség, a közjegyzői díj és az ingatlan bejegyzési díj kerülne kiegyenlítésre (711.431,-Ft.) A fennmaradó különbözetet azonban a harmadik helyen álló hitelezői igények értékarányos kielégítésére kellene fordítani.
A kérdés:

• milyen árfolyamon kell számolni a svájci frankban megadott hitelt?
• a vállalkozó és az építész tervező igénye vonatkozásában mikortól és mennyi késedelmi kamatot kell számítani és mit jelentenek az „egyéb járulékok”?

Ha ezt a két kérdést nem sikerül egyértelműen tisztázni, és szabályosan kifizetni – értékarányosan – a hagyatéki hitelezőket, az örökös elveszti azt a jogát, hogy csak az örökség erejéig feleljen a tartozásokért. Ennek tisztázásához kérem szíves segítségüket.

Azok nem.
De egyébként is elsősorban magával az örökrészeddel felelsz azokért a tartozásokért, ahol nem vagy kezes.

Köszönöm a választ!

Igen, kezese is voltam. A hitelen elbukott ingatlanon mindenféle rezsi és egyéb tartozás is fennáll. Az örökség visszautasítása esetén, ezek a tartozások követelhetők rajtam úgy, hogy kezes voltam?

lewho-köszönöm.
Van rajta tilalom, bízom a bank pozitív hozzáállásában.

Köszönöm.
Van rajta tilalom. Remélem a bank hozzájárul.

Nincs rajta elidegenítési és terhelési tilalom? Ha van, csak a bank engedélyével.
Ha nincs, akkor nyugodtan. A halotti anyakönyvi kivonattal tudod igazolni, h a haszonélvezet törölhető.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az lenne a kérdésem: Édesanyámnak halála után az én tulajdonomban lévő ingatlanon lakáshitele van.Én vagyok a tulajdonos, ő volt a haszonélvező.Eladhatom- e a lakást a hagyatéki eljárás előtt, vagy csak utána? Én vagyok az egyetlen örökös.

Tisztelettel
szp23

Pontosítani kéne: édesapjának kezese volt? Mert annak a tartozásnak ön lett az adósa. Akár örököl, akár nem.
Ha nem, és a tartozás magasabb összegű, mint az örökség értéke, akkor visszautasítja és kész. Mások nem követelhetnek önön semmit, hanem azon, aki majd elfogadja az örökséget. De csak a hagyaték értékéig.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesapám halála után fennmaradó tartozások esetén(devizahiteles kezese is voltam, egyéb tartozások is vannak) két lehetőségem van.
Ha visszautasítom a hagyatékot, akkor a saját vagyonommal felelek a hagyatéki összeg erejéig? Magyarán kötelezhetnek a kérők a tartozások kifizetésére akkor is ha nem kérek az örökségből?
Ha nem utasítom vissza, akkor is? Mi a különbség a két döntés között?

Köszönöm válaszát!

Hogy milyen kamat járna, arról éppen lehet véleményünk, de azt írod, itt már télet van. HA jól értem, talán már jogerős is. Ebben az esetben pedig a rendelkező részből kellene kiderülnie, hogy pontosan milyen kamatot kell fizetned a bíróság szerint.

Tisztelt Fórumozók!
Egy folyószámla hitelből származó és a hitelező és jogutódja által évekig elhallgatott,(2 év) örökösöket nem értesített, hagyatéki tartozás pere során a halál napjától fennálló tartozásra ügyleti kamatot számolt fel az ítélet. Mert az elhunyt édesanyánk folyószámla szerződésében ez a 30%-os kamat volt.
A felmondott folyószámla szerződésből maradt töke után mi örökösök is a szerződésben lévő kamatot fizetjük ami 30% plusz a jegybanki alapkamat 1/3-t késedelmi kamatnak, vagy a jegybanki alapkamat+az 1/3 késedelmi kamat?
Ugyan "csak" 2/3 részben vesztettünk pert(nem ítélték meg az egész követelést) de a perköltségek és kamatok immáron 4 évre így jelentős. Két közjegyzői határozatot kapott az OTP az örökösökről és egyszer sem jelezte, hogy van hagyatéki tartozás.
Ide tartozik még, hogy a 2x kért az OTP Faktoring közjegyző általi fizetési meghagyást, ellent mondtuk mert sületlenségek voltak benne pl: folyószámla hitelem van, más városban születtem, a jogviszony miből a a tartozás született 10 éves (édesanyám szerződés adataival akartak pénz behajtani) most ezeknek a hibás behajtásoknak a költségét is ki kell fizetnem? Miért nem 10x küldtek ki valamilyen rossz adatokkal teleírt papírt, felszólítást, hogy azokért is fizethessek?

Igaz ami igaz az első tartozásról küldött Faktoringos értesítőben az volt, hogy én XY meghaltam és OTP LAFO tartozást örököltem és fizessem ki. Mi több a húgom is hasonlót kapott csak ott ővele tudatták, hogy meghalt és saját magától örökölt tartozást.
Ezek mind "véletlen" tévedések.

A per azért húzódott el mert a fenti levelek megkapása után kértük részletesen írják le tételesen mikor keletkezett a tartozás milyen tételekből, kinek lett kifizetve. Na ezt nem tették meg csak általánosságban, víz villany biztosítás. Majd a per során nagy sokára benyújtották a folyószámla kivonatokat. Ebből derült ki, hogy valóban nem kell az egész tőke tartozást kifizetnünk "csak" a 2/3-t, de a 4 év ezt kompenzálja jócskán.

Szóval a segítségüket kérem milyen kamat jár a felperesnek esetleg milyen időszakra nem jár kamat.
Felróható e a felperesnek a késlekedése a tartozás behajtásában.
Kell e és hogyan a tartozás részleteiről tájékoztatni az erről mit sem tudó örökösöket.

Köszönettel, XY aki 2009 óta elhunyt.

Az orokhagyo halala utan felmerult rezsiert a teljes vagyonaval.

Ha az örökös elfogadja a hagyatékot, a Ptk. 679. §-a értelmében felelősséggel tartozik a hagyatéki tartozásokért, azaz az örökhagyó tartozásaiért is. E felelősség azonban nem korlátlan; a Ptk. 679. § (1) bekezdése szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, úgy az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. E szabály értelmében az örökös felelőssége csak a hagyatéki vagyon mértékéig terjed.

Tisztelt Fórumozók!

Megválaszolná nekem valaki, hogy most akkor az örökös a hagyatéki vagyon mértékéig vagy saját vagyonával felel az örökhagyó halálát követően felhalmozódott lakbér és rezsi tartozásaival?

Köszönöm a válaszokat.

Ha nem te használtad az ingatlant, akkor természetesen a használónak kellene helytállnia a rezsiért. A közjegyzőnek nem feladata az örökös helyett eldönteni, hogy mi a célszerű az örökösnek.

"Az örökhagyó halála után felmerült rezsit már a saját teljes vagyona terhére fizeti az örökös."

Köszönöm gyors válaszát.

A hagyaték mértéke a temetési költség teljes egészére sem volt elég.
Akkor csak az a kérdésem, hogy a közjegyző arra miért nem hívta fel a figyelmemet, hogy arányosan kell a hitelezői igényeket kifizetni?
Illetve arra sem, - hogy miután én szóltam, hogy felhalmozódott bérleti díj és rezsi költség merült fel és ezeket nem kellene a hagyatéki tárgyalás során jegyzőkönyvezni- célszerűbb az örökség visszautasítása, még akkor is ha van egy kiskorú gyerekem.

Biztos, hogy a felhalmozódott rezsi és bérleti díjakért saját vagyonommal felelek?
Még akkor is, ha a lakáskulcsokat bizonyítottan apám testvére csak a második közjegyzői találkozón adta át? Ezt követően 2 nap alatt ürítettem le a lakást és adtam át az önkormányzatnak?

Várom válaszát.
V.

Klementina01

A magánnyugdíjpénztári megtakarítás szerintem sem az örökség része, ami viszonyt ténylegesen az örökség, annak az erejéig az örökösök felelnek a hagyatéki tartozásokért. A temetéi költséget a többit megelőzően, a többi említett költséget egy sorban kell megfizetni, ha nem elég rá az örökség, akkor mindegyikat arányosan.
Az örökhagyó halála után felmerült rezsit már a saját teljes vagyona terhére fizeti az örökös.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Ezévben 1/2 arányban örököltem egy ingatlant. Mivel nem vagyok egyenesági örökös, tudomásom szerint lesz 9 % illetékfizetési kötelezettségem. Az ingatlant mielőbb szeretnénk tulajdonostársammal eladni. Érdeklődni szeretnék, hogy ha én a saját részemből (15 MFt) szintén lakóingatlant szeretnék vásárolni 2016 évben, a megvásárolni kívánt ingatlan után kell-e vagyonszerzési illetéket fizetném és ha igen, milyen mértékben.

Köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Katkatus

Tisztelt Ügyvéd Úr (ObudaFan)!

Szeretném kérni, hogy amennyiben ideje engedi, úgy a 10.30.-án 10:22-kor (Klementina01) megjelenített hozzászólásomat megválaszolni szíveskedjen.

Várom mielőbbi válaszát.
Köszönettel.
V.

Barátnőm férje meghalt, devizahitelét két Kanadában élő lánya örökölte. Mult évben egyösszegben kifizették, ez év juniusában megkapták a devizahiteles elszámolást a banktól. Ebben az áll, hogy személyesen megjelenő meghatalmazott útján történő ügyintézésnél /édesanyjuk a meghatalmazott/ ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyitó erejü magánokiratba foglalt v. közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazást, külföldön kiállitott okirat esetén magyar külképviseletihatóság által felülhitelesitett, v. a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciaiv. konzuli hitelesitésének mellőzéséről szóló, Hágai egyezményben meghatározott Apostille tanusitvánnyal ellátott okiratot fogadnak el.
A Kanadában élő két örökösnek ahhoz hogy a magyar külképviseletre eljussanak 2 napra, szabadságra, utazásra stb van szüksége. Ez jóval több mint az a kb 120 eFt, ami visszajárna. Ettől egyszerübb megoldás van-e, mert már nagyon szeretnének ezt az egészet lezárni.
Köszönöm szépen válaszukat.