Kapcsolattartás

Előfordulhat... Vagyis megvizsgálják, hogy mi a költözés oka/célja, mert ha csupán "szerelmi" okból a költözés akkor bizony a láthatás költségét nagy valószínűséggel neked kell állnod.

Arról nem is beszélve, hogy egy olyan apánál akinek 5 gyermekről kell gondoskodnia, a külön élő gyerkőcök rendszeres oda-vissza transzportálása adott esetben nem kis többletköltséget okozhat - önhibáján kívül.

Zárójelben: ne itt kezd kifejteni az ezzel kapcsolatos álláspontodat hanem készülj fel előre a gyámhatóság és a bíróság kérdeseire...

Monalis
laikus hozzászóló

Sziasztok.Ha a gyerekemmel távolabb költözök el,kötelezhet-e a biróság arra ,hogy én vigyem el a gyerekeimet kapcsolattartás céljából az édesapjához?

margaréta,

Több lehetőséged is van. Pl. megállapodhatsz az apával úgy, hogy neki is előnyös legyen a változás. Ajánlj fel neki többet v. minőségileg mást mondjuk a kapcsolattartás tekintetében v. engedj a tartásdíjból. Akkor talán hozzájárul és nincs peres út.

Ha semmi sem elég, akkor választhatsz: v. önkényesen elköltözöl, aztán vagy perel az ex vagy nem. Vagy kéred a bíróság/gyh előzetes jóváhagyását. Kb. mindkét esetben ugyanazok az érvek kellenek a sikerhez. Meg kell magyaráznod, hogy miért áll érdekében a gyermeknek a költözés. Az egyik oldalon az áll, h emiatt kevesbé lesz képes tartani a kapcsolatot az édesapjával. Mi áll a másik oldalon, ami ennél fontosabb? (Sajnos a jobb anyagi körülmények nem számítanak elég jó indoknak.) Ha ez megy, akkor hajrá, ha nem, akkor gondban vagy, kiszolgáltatva a bíró "mérlegelésének". Annyi talán még fontos, hogy az ex akkor tudja sikerrel akadályozni a költözésedet, ha hajlandó arra, hogy a gyermek nála legyenelhelyezve. Ha erre nem hajlandó, akkor aligha akadályozhatja sikerrel a költözésedet. Belföldre, mert a külföld minőségileg más történet.

Mit tudok akkor tenni? Bírósághoz kell benyújtanom kérelmet? Ilyen esetben megkeresik ex-et is, hogy hajlandó-e beleegyezni? A gyerekek természetesen velem lennének, biztosítva lakás, munka, megélhetés.

„Belföldi költözéshez nem kell a gyh jóváhagyása.”
„De, az apa hozzájárulása hiányában kell.”

Csjt. 72/B. § (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.

Szerintem belföldi lakóhelyváltáshoz nem kell a másik szülőnél bíróság által elhelyezett különélő szülő engedélye, beleegyezése, hozzájárulása vagy jóváhagyása.
A kiskorú lakóhelye a szülői felügyeletet gyakorló szülőjéével azonos, ha attól eltérő tartózkodási helyet akarnak neki létesíteni, ahhoz kell.

„Nem a gyámhatóság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik külföldre költözés esetén”
jogos, én tévedtem.

„De, az apa hozzájárulása hiányában kell.”
Közös szülői felügyelet hiányában is?

„Ha ez éven túli, akkor ideális esetben kell mind a volt partner, mind a gyámhivatal előzetes beleegyezése.”

Nem a gyámhatóság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik külföldre költözés esetén.

„Belföldi költözéshez nem kell a gyh jóváhagyása”

De, az apa hozzájárulása hiányában kell.

„van-e módja, lehetősége annak, hogy a gyerekekkel külföldre menjek hosszabb időre”
Ha ez éven túli, akkor ideális esetben kell mind a volt partner, mind a gyámhivatal előzetes beleegyezése. Ellenkező esetben a kapcsolattartás ellehetelenítése komoly érv lehet a volt házastárs kezében arra, hogy az elhelyezés megváltoztatását kérje.

„A másik, egyszerűbb elképzelés is minimum 300 km-re van a mostani lakóhelyünktől, igaz, belföldön.”
Még ez is gond lehet. Belföldi költözéshez nem kell a gyh jóváhagyása, de ugyanúgy megtámadható a kapcsolattartás ellehetelenítése miatt.

„gyerekek mostanra ott tartanak, hogy nem érzik jól magukat nála”
Ennek sok oka lehet, nemcsak szükségképpen az apa viselkedése. Az is lehet, h csak azt mondják, amit hallani szeretnél. Legyél nagyon óvatos ezzel kapcsolatban. Nagyon fontos a gyermek egészséges fejlődése szempontjából, hogy MINDKÉT szülőjével rendszeres és bensőséges kapcsolatot tarthasson fel. Nagyszerű egy szerető mostohaszülő is, de ha van édesszülő és szeretné a kapcsolatot tartani, akkor szerintem mindenképpen támogasd ebben.

„Elérhet bármit is, ha nem nekem adja át a gyerekeket?”
Jogilag nem. Mivel tiéd a felügyeleti jog, ezért azt jelölsz ki ilyen célra, akit jónak látsz. Persze erről őt is hitelt érdemlően informálni kell, hiszen nem adhatja át a gyermeket bárkinek, aki jelentkezik értük. Ez nem feltétlenül rosszhiszeműség.
A gyakorlatban megfontolandó, h érdemes-e ezért küzdeni és tovább gerjeszteni a konfliktust, ha egyébként is otthon vagy. Tanácsosabb lenne talán ketten lemenni a gyermekért, így nem érhet támadás, de lenne segítséged is, ha nem bírna az aggressziójával.

Köszönöm szépen, pontosan erre voltam kíváncsi. A kapcsolattartás (miután korlátlan kapcsolattartást kért, de még csak nem is érdeklődik a gyerekek iránt hétköznap...) valószínű idővel "megkopik"... A kapcsolattartás módosítását is bíróságtól kell kérni egyben a külföldre történő elvitellel együtt? Mi ennek a pontos menete? Kérik az apától az engedélyt, mármint a bíróság, vagy ha én kérem a bíróságtől, hogy vihessem őket, mennyi az esélye, hogy meg is kapom?

A gyermek lakóhelyének megváltoztattásához vagy a másik szülő engedélye, vagy belföldre a gyámhatóság, külföldre a bíróság hozzájárulása szükséges. A lakóhely megváltoztatásának az egy éven túli ottlakás tekinthető. De egy éven belül is köteles vagy a jogerős határozatban foglaltaknak megfelelően biztosítani a kapcsolattartást, tehát vagy minden második hétvégén hazahozod a gyermeket, vagy kéred a kapcsolattartás módosítását.
Ha nem adja át a gyermeket, akkor a gyámhatóság meg fogja bírságolni.

Másik kérdés, ami még eszembe jutott, hogy a végzés szerint a mindenkori lakóhelyükre kell a gyerekeket visszahoznia, személy szerint nincs benne megnevezve senki. Elmúlt alkalommal párom ment le a lányokért (lakásba nem fog feljönni!), ezen bedühödve fenyegetőzött, hogy a gyámhivatalban tesz panaszt, s ha a közeljövőben nem nekem adhatja át a lányokat, akkor egyáltalán nem fogja. Tény, hogy fél a páromtól, nem kedveli, velem csupán állat módjára üvölteni tud, fenyegetőzik a gyerekek előtt is, s ott tart be, ahol csak lehet... Elérhet bármit is, ha nem nekem adja át a gyerekeket?

Szép napot mindenkinek!

Ismételten szeretném a segítségeteket kérni. FEbruár 17-én kimondták a válást, két kicsi lányom velem maradt, a vagyon még függőben van. Van egy új párom, akivel tervezzük, hogy nem csak ő jelenleg hónapokra, talán évekre, hanem mi is Svájcba mennénk ki. Nincs közös szülői felügyelet, az apa minden második hétvégén van a gyerekekkel p-től vas. estig, a másik héten p. délután. A gyerekek mostanra ott tartanak, hogy nem érzik jól magukat nála, nem akarnak menni hozzá, sőt, pénteken már az oviba sem... Kérdésem az lenne, hogy van-e módja, lehetősége annak, hogy a gyerekekkel külföldre menjek hosszabb időre? A másik, egyszerűbb elképzelés is minimum 300 km-re van a mostani lakóhelyünktől, igaz, belföldön. A kapcsolattartás abban az esetben is nehezen megoldható. Svájcban fix munka van, még a gyerekeknek is van egy-két éve az iskolakezdésig. Azzal, hogy eljöttem velük "otthonról" sem volt semmi probléma, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, vidámabb gyerekek lettek, könnyen beilleszkedtek.

Az a "most nem hajlandó a gyermeket odavinni" válaszolás nagyon aranyos (...) és ha a továbbaikban is így áll hozzá, akkor a bírságolásokkal nagyon megszívja magát...

jogerős végzésben foglalt kapcsolattartásra. Ez lehet az elsőfokú is, ha nem volt megfellebbezve, ellenkező esetben a korábbira.

Sziasztok!

• 2007. májusa: A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság, úgy szabályozta a fiammal való kapcsolattartást, hogy páros hétvégéken 16 órától vihetném el a fiamat az általános iskolától és hétfőn reggel a tanórák megkezdése előtt kell visszavinnem az iskolába.
• 2008. szeptember: Az I. fokú bíró úgy szabályozta a kapcsolattartást, hogy páratlan szombatokon "vehetem át" a fiamat a Családgondozó Központban, azokon a szombatokon, amikor a hivatal zárva van. Páros szombatokon vannak nyitva. Hozzáteszem, a Családgondozó megküldte a bírónak a nyitvatartásukat.
• 2008. október Az I. fokú bíró hatálytalanította a 2008. szeptemberi végzését és immár a Családgondozó nyitvatartási időpontja szerint, páros szombatokra tette a kapcsolattartést a részítéletében. DE! Idézek a részítéletből: " A bíróság a részítéletet jogerőre emelkedését követően megküldi a Családgondozó Központnak"

Mentem is a Családgondozóba a fiamért, de azt mondták, hogy mivel ők nem kaptak a részítéletből, nem tudnak mit csinálni, ha az anyuka nem viszi oda a gyermeket, ugyanis ők csak a bíróságtól kapott részítélettel tudnak mit csinálni, amit persze nem küldött meg az I. fokú bíróság nekik, a részítéletében leírtak alapján.

A Jogerős tárgyalás a Fővárosi Bíróságon 2009. áprilisában lesz.

Kérdésem a következő: A 2008. október - 2009. árilis közti időszakban melyik kapcsolattartásra voltam jogosult, melyik volt érvényben?

1. Az FB 2007. májusi végzése vagy
2. Az I. fokú bíróság 2008. oktőberi végzése

Jól értelmezem-e? Ha a 2008. októberi végzés volt érvényben, akkor a jogerős végzésig teljesen az anyára bízta a döntést a bíró? Ugyanis a Családgondozó csakis a bíróságtól kapott eredeti végzésre lett volna hajlandó "intézkedni", hiába vittem be nekik az enyémet. Kérésemre azért felhívták a volt feleségemet, aki azt mondta neki, hogy most nem hajlandó a gyermekünket odavinni.

Nem a biróságra tartozik, ezért utasotptták el. Azért tekintették végrehajtási kérelemnek, mert az apa nem ugy élt a kapcsolattartási jogával, ahogy az a kapcsolattartást szabályozó határozatban elő van irva, tehát ilyenkor előbb megpróbálják jogkövetésre birni, utána ha ez eredmnytelen, korlátozzák a kapcsolattartást - fokozatosság elve.

Két éven belül a biróság döntene, de a két év eltelt, most már gyámhivatali hatáskör. Tehát fogd az egészet és küldd meg a gyámhivatalnak. Kérheted, a jegyzői gyámhatóságtól, hogy rendeljék el a gyermeked védelembe vételét és hogy a gyermekjóléti szolgálattól rendeljenek ki családgondozót, aki elllenőrzi a kapcsolattartásokat. A jegzyői gyámhatóság (nem a gyámhivatal) ez esetben vizsgálni fogja, hogy tényleg ilyen magatartást tanusit-e az apa, ha igen, akkor kirendeli a családgondozót, és az apának nevelési tanácsokat ad, de akár pszichiátriai kezelésre is kötelezheti (Gyvt. 68. §).

Azt is tudom, hogy mindez nem biztosíték, hogy a Bíróság igazat ad nekem - de legalább (azt reméltem) meghallgat, tárgyalást tart, ahol lehet érvelni, ellenérvelni, tanukat hívni, esetleg megvizsgáltatni apukát, aki azt állítja semmi baja, mégis sokszor teljesen "ellepi a köd az agyát" és akkor jaj annak aki jelen van...

Szóval ami igazán kiakasztott, az a tárgyalás nélküli alapvető féremagyarázás/értés.(Na meg a 70 nap, de ezt hagyjuk...)

• A váláskor - 2000-ben - közös megegyezéssel váltunk és a gyerekek hozzám kerültek. Az az ítélet tartalmazza a kapcsolattartás szabályozását is, a "szabványos" módon, azaz minden második hétvége, többnapos ünnepek egyik napja bla-bla-bla...
• 2001 májusban egyezség megváltoztatása címen a nagyfiam átkerült az apjához, és ez is ugyanúgy szabályozza a kapcsolattartást.
• Most 2005 január 5-én (nem december végén, ahogy elsőre emlékeztem) beadtam egy keresetet "kapcsolattartás megváltoztatása" céljából.
• Ebben ismertetem, hogy az apa nem megbízható, dühkitörései vannak, amiket nem tud kontrollálni, ilyenkor gyakran üvöltözik a gyerekeivel, akik emiatt - is - nem akarnak vele elmenni itthonról. Elmondom azt a körülményt is, hogy tavaly összesen 8-szor látogatta meg a gyerekeit (névnapok+születésnapok). Azonkívül, bármikor megharagudott rám - például mert rá mertem kérdezni, hogy ugyan már mikor kezd el újra gyerektartást fizetni - a láthatásokkor, ha elmentek, a gyerekeknek végig engem szidott, elmondott mindenféle anyagias dögnek, aki régen is csak kihasználtam őt, hogy szerinte milyen hűtlen ribanc vagyok, hogy elhagytam őt, ... Valamint azt, hogy ellene a gyámügyön bántalmazás miatt eljárás van folyamatban (megverte - nem először - a nála lakó nagyfiút). Mindezek miatt

1. nem érzem biztonságban mellette a gyerekeket
2. úgy gondolom, hogy káros a lelki egészségükre, hogy az egyik szülő a másikat szapulja (én - akármi történt is - soha nem tettem ilyet, sőt, több, mint egy évig arról se tudtak, hogy nem fizet utánuk tartásdíjat az apjuk)
3. mégis hasznos lenne, ha maradna valamilyen NORMÁLIS kapcsolatuk a vérszerinti apjukkal, ami kiszámítható, és ahol nem ellenem papol, hanem tényleg rájuk figyel

Ezért kértem, hogy korlátozzák a láthatást a gyerekek otthonára, kéthetente szombaton 14-18 óráig.
Tudom, mondtad, hogy ez nem jó ötlet, de a - mostani - férjem beszél az exférjemmel, és azóta (már két hónapja) ez így sikeresen működik. Igaz, hogy eleinte mindig SMS-t kellett neki küldeni, különben elfelejtette, de mostanra megszokta. Ezen alkalmakkor mindent - ebéd, tanulás, stb. - elvégzünk 14 óra előtt, azután én bezárkózom a dolgozóba (addig legalább biztosan a szakdolgozaton ügyködök...) és a férjem engedi be. Õ sincs benn a szobában fixen, esetlen visz be innivalót, vagy kérnek tőle ezt-azt a gyerekek. A gyerekek végre megnyugodtak: úgy tűnik, hogy pozitív hatással van rájuk az, hogy kéthetente jön az apjuk, és az, hogy nem kell félni, nem kell elmenni vele - csak élvezni (vagy éppen nem, ez gyerek és esetfüggő...) az együttlétet. Az is igaz, hogy van amelyik gyerek örül, hogy nem jön minden szombaton, van amelyik szívesen venné azt is...
Azt is tudom, hogy ez nem sok, de az évi 8 alkalmat már idén túlléptük, ami azért több, mint tavaly, ráadásul még így is előbb el szokott viharzani, mert masszázsvendége jön...
Az már csak hab a tortán, hogy elvileg nincs egy fillérje se, amiből mondjuk a hétvégén ellátná a gyerekeket - már legalábbis nekem azt állítja. Valamint, hogy gyakorlatilag nincs hova lefektesse a 4 gyereket. Ezeken ugyanis viszonylag egyszerűen lehetne változtatni, ha akarna. De a hirtelen természetén, és azon a véleményén, hogy "joga van a gyerekeinek AZ IGAZSÁGOT elmondani" (értsd: engem lekurvázni, szidni, stb.) - szóval ezeken nem fog tudni változtatni, mivel ezek szerinte nem is hibák, nem léteznek.

• A keresetre a válasz 70 nappal a beadást követően: egy 5 soros "Végzés": "XY felperesnek ZQ alperes ellen kapcsolattartás megváltoztatása iránt indított perében a bíróság a felperes keresetlevelét tartalma alapján a Pp. 3. paragrafus 2. bekezdése alapján kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelemnek tekinti és ennek alapján további intézkedés céljából meküldi QWERTZ város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának." Dátum és a bíró neve, pecsétje.

A kereset elején felsorolom, hogy mikor, milyen ítélettel milyen kapcsolattartást ítéltek meg.
Utána kérem a bíróságot, hogy "a kapcsolattartás rendjét megváltoztassa, mégpedig olymódon, hogy" (itt amit már írtam, és amit most csinálunk is)
Ezután jön az indokaim felsorolása, amiket - röviden - itt feljebb már leírtam.

Nos, mit csinálja? Újabb kereset? Vagy csak "felszólamlás", "nyilatkozat", vagy mifene?

Ez az információ igy kevés.

Látnom kellene a beadott kérelmet, illetve a választ.

Tudnom kellene, hogy mikor szabályozták a kapcsolattartást és ki. Egyezség volt vagy ítélet?

Ha a biróság, akkor két éven belül csak rendkivüli indokkal lehet ujraszabályoztatni. Az, hogy Te szeretnéd korlátoztatni, nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy korlátozzák is.

A következő helyzethez kérek tanácsot:
Decemberben (!!!) beadtam a bírósághoz a kapcsolattartás megváltoztatására irányuló kérelmemet.
Erre egészen eddig nem reagáltak.
Ma viszont ez a válasz jött:
"felperes keresetlevelét tartalma alapján a Pp. 3. paragrafus (2) bekezdése alapján kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelemnek tekinti és (...) a Gyámhivatalnak megküldi"

De hát én egyértelmű és érthető magyar nyelven, alaposan indokolva kértem, hogy az eredeti bírósági végzésben megállapítotthoz képest KORLÁTOZZÁK a volt férjem kapcsolattartási jogát (erre megvolt az alapos okom, és ezt részleteztem is a keresetben).
NEM AKAROM VÉGREHAJTATNI az eredeti ítéletet!!!

Semmi nincs, hogy fellebbezhetnék, semmi tárgyalás, ahol esetleg lehetett volna érvelni, és most nem tudom, mihez kezdjek:

• adjak be újabb keresetet?
• vagy mégis lehet fellebbezni - ez egy egyszerű "Végzés"-ként jött, száma ugyan van, de jogorvoslati felhívás nuku.