Hagyaték

Szmuti,

a közjegyző előtt az örökösök egymás között tetszőlegesen megosztozhatnak a hagyatékon, egy feltétellel : minden örökösnek részesülnie kell a hagyatékból. Erről a közjegyzőnek illett volna tájékoztatni. Ha a testvéred örökölt valami ingóságot, vagy pénzt, akkor illetékmentes az öröklésetek. Ha semmit sem örökölt, mindenről lemondott, akkor esélyes, hogy az osztályos egyezség helyett ajándékozásnak fog minősülni, és mivel testvérek vagytok, tehát nem egyenesági örökösök, akkor ajándékozási illetéket kell fizetned.

Kedves Szakértők!
Édesapám halála után hárman testvérek örököltük meg a lakást. Az egyik testvérem lemondott a javamra a közjegyző előtt, mivel édesapámat az utolsó években én ápoltam. Ha jól tudom egyeneságon örökölni adómentes. Ilyen esetben is, ha a testvérem részét is én örököltem? Köszönöm a segítséget!

gesztenye77

Ha a holtnak nyilvánítási eljárás 2014. március 15. után indult, akkor azt kérhette a testvér, mint közeli hozzátartozó.

Üdvözlöm a szakértőket
Kinek áll jogában az eltüntet halottá nyilvánítani, a feleségnek, a gyermekeinek, oldalági leszármazottnak testvérnek?
Ha én mint feleség, sem a gyermekeim nem indítottunk kérelmet!!
Mégis halottá nyilvánította testvére, a tudtunk nélkül!

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszát!

A helyzet most más képet mutat: előfordulhat, hogy azért utasította el a megegyezést a közjegyző, mert nem volt biztos abban, hogy a hagyatéki hitelezői igényt mivel lehet bizonyítani. Az eljárás kezdetekor azt mondta, csak számlákkal lehet. Miután megbeszéltük, ez miért problémás, (talán jóindulatból) azt mondta, hogy félreértettük egymást, van más módja is. Írjuk össze, mire alapozzuk, pl.így: ápolási költség, gyógyszerköltség, szállítási költség, stb... Legutóbb kérte, hogy a következő tárgyalásra ezt vigyük el neki. Nemrég pedig az örökösökkel közölte (tárgyaláson kívül), hogy számla vagy egyéb bizonylat nélkül mégsem ítélheti meg a hagyatéki hitelezés jogosságát, tehát nem kötelesek megegyezni velünk.
A következő tárgyaláson meghozza a végzést.

Tisztelt D-MON!

Elnézést kérek, ha félreérthetően írtam! Az örökség a lényegesen nagyobb összeg, ezért nem értettük azt, hogy a rokkant nyugdíj hogyan kerül képbe.

Tisztelt SaireyVMK!

Öntől is elnézést kérek a pontatlan fogalmazásárt!

D-MON

Jááájj!

Miből gondolod?!
hogy
csak az az egyféle
eset-lehetőség van a világon,
ami veled éppen megtörtént...

A törvény kifejezetten megengedi, hogy az örökös a hagyatéki eljárás keretében egyezséget kössön valamely hagyatéki hitelezővel, és ezen egyezség tartalma az is lehet, hogy a hitelező elismert igényét valamely hagyatéki vagyontárggyal, természetben egyenlíti ki. [Hetv. 12. § (1); 94. §]

"hagyatéki igény"- Mi alapján?

Hagyatéki eljárás során örökséget átadni(lemondani róla más javára) csak másik örökös javára lehet.
Szóval ha ön kívülálló,akkor nem a közjegyző dolga az ön tartozásigényléses megegyezéses dolga(vagy mi a szösz). Azt a hagyatéki eljárás után az örökösökkel külön kell lerendezni. Annak jogosságának vizsgálatáról már ne is beszéljünk.

Tisztelt Obudafan!

Köszönöm szépen a megnyugtató válaszát! (Laikusként is furcsállanám, ha demokráciában nem jogszabályok,törvények, valamint határozatok és jogorvoslati lehetőségek lennének az "urak" bármilyen eljárásban.)

Véleményem szerint erről indokolt végzést kell hoznia, ami ellen a Törvényszékhez fellebbezni lehet.

Tisztelt Immaculata!

Köszönöm a válaszát.
Kérdésem: ha ő tisztességtelennek tartja, nem köteles ezt a meglátását közölni és megindokolni a tárgyaláson?

A közjegyző a hagyaték átadásának az ura. Tisztességtelen megegyezés esetén megtagadhatja a közreműködést.

Tisztelt Szakértők és Fórumozók!

Szeretném a válaszukat kérni arra, hogy jogos-e az alábbi eljárás:
Hagyatéki tárgyaláson megegyeztünk az örökösökkel, hogy részünkre hagyatéki igény címén egy összeget kifizetnek. Az eljáró közjegyző azonban nem járult hozzá a megegyezéshez, és nem zárta le az ügyet. ("Most nem írom alá.") Kérdésünkre hogy miért, egy ideig hebegett-habogott, majd azt válaszolta, hátha hirtelen felindulásból mentek bele az örökösök a megegyezésbe. Az örökösök állították, hogy alaposan átgondolták a dolgot. Igaz, alacsonyabb összeget kívántak fizetni, de elfogadják a magasabbat is. Ez többször elhangzott, ennek ellenére nem járult hozzá a megegyezéshez a közjegyző, sőt, figyelmeztette az örökösöket, hogy ez olyan komoly követelés, melyet akár a rokkant nyugdíjából is levonhatnak. Tudjuk, hogy a tárgyalás során az érintetteket mindenről tájékoztatnia kell, mégis inkább védőbeszédnek hatott a figyelmeztetése, hiszen a hagyatéki igény kb. 20-szorosa az örökség értéke. A tárgyalást aztán egy mondvacsinált okra hivatkozva befejezte, jelenleg várjuk a következőt.
Nehezményezzük azt is, hogy a tárgyalás során nem készült jegyzőkönyv, az előző tárgyalás jegyzőkönyvét is utólag íratta alá. Ez vajon elfogadható-e?

Válaszukat előre is köszönöm!

KBS,

valóban. Ha nem tudnak szerezni egy tartozáselismerést, akkor esetleg egy FMH-val viszonylag gyorsan célt érhetnek, hogy végrehajtható okiratuk legyen - ha nem mond ellent persze.

Szerintem ez egy felesleges szívatás a társasházaknak. Jobb volt a régi rendszer, nem hinném, hogy olyan tömegesen visszaéltek volna a jelzálog bejegyzésével.

bubble,

Nem egyszerű. A legjobb, ha meg tudsz egyezni mindkettejükkel. Mondjuk hogy egy méltányos lakbért fizetsz, vagy ilyesmi.

Mivel a két testvér osztatlan közös tulajdonos, ezért az egyik engedélye is elég a jogcímhez, de megállapodás hiányában ez elég sok problémát okozhat. Csak annyiban használhatod az ingatlant, amennyiben nem korlátozod jogos érdekeiben a másik tulajdonostársat. Az, hogy csak Te laksz ott, és a másik testvér nem tudja hasznosítani, az korlátozás. Ennek feloldására pert indíthat bármelyik testvér a közös tulajdon megszüntetésére, ez alatt elvileg lakhatsz ott, de többlethasználati díjat követelhet az a testvér, aki nem enged elvileg ott lakni.

Mindenesetre, amíg az egyik testvér engedi, hogy ott lakj, addig megillet a birtokvédelem. A per hónapokig is tarthat. De ha megszüntetik a közös tulajdont, akkor elképzelhető, hogy menned kell.

Sajnos ez a tipikus eső után köpönyeg. Még nevelőanyád életében el kellett volna rendezni ezt, de ez a hajó már elment.

Kedves Válaszadók!
Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszokat! Nagyon nagy segítség számomra!
Igen kicsit hiányos a történetem eleje. Az apám életvitele nem volt alkalmas a nevelésemre. Így a nevelőanyámhoz kerültem születésemtől fogva. A vérszerinti anyám soha nem mondott le a szülői felügyeleti jogról, ezért nem tudtak örökbe fogadni. A nevelőanyámmal beszéltünk az örökségről, de sajnos életében nem történt semmi. Nem készültünk fel a hitelen halálára. Mivel nevelőanyámmal éltem itt és a halála után én, így a rezsi illetve bármilyen felmerő költéseket, mint ház felújítás, karbantartás, bővítés, bármi. Eddig is mi fizettük, fizetem. Ezzel eddig sem volt semmilyen probléma. A testvérének, aki örökölt utána természetesen megfelelt, számara semmilyen költséget nem jelentet az ingatlan.
A mai napon beszéltem az örökösökkel, az egyik kirakna, a másik nem. Ebben az estben mi a helyzet?

drbjozsef

Tudtommal már csak jogerősítés után lehet jelzáloggá tenni a tartozást.

Azaz végig kell, vinni, hogy

• felszólítás
• FMH
• per

...és, ha közben nem, fizet, akkor lehet jelzáloggá tenni.

borbori

Olyan nincs, hogy nincs örökös!
Mindig van, ha más nem az állam.

Mivel a társasháznak ÉRDEKE fűződik
a hagyatéki ügyek lezáráshoz, ezért tud lépni is.

- -
Így: http://kormanyablak.hu/…5/JEGYZ00504
Olyan személynek a bejelentése, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogos érdeke fűződik
- * -

"A lányával szemben elegendő-e a részletfizetési megállapodás, amellyel tulajdonképpen elismerte a tartozást?"

Lényegében igen.
Ki kell küldeni neki a "Fizetési meghagyás"-t.
Aztán majd halad az ügy.

„be kell jegyezni az ingatlanra jelzálogot, ezt SZMSZ-ben kell szabályozni, és a közös képviselő indíthatja, azt hiszem már 90 nap késedelem után.”
Ez, sajnos, már múlt idő.

borbori,

Ha van a hagyatékban ingatlan, akkor kötelező hagyatéki tárgyalást tartani. Biztos lesz, és hivatalosan is örökölni fog az elhunyt lánya.

Ha visszautasítja a hagyatékot, akkor az öröklési sorrend szerint következő örököl, ha ő is, akkor a következő, és így tovább. Ha más nincs, végső soron a Magyar Állam örököl.

A tető eladásához kelleni fog az örökös, mert 100% tulajdoni hányad beleegyezése kell.

Egyébként meg : ha tetemes tartozás van, akkor be kell jegyezni az ingatlanra jelzálogot, ezt SZMSZ-ben kell szabályozni, és a közös képviselő indíthatja, azt hiszem már 90 nap késedelem után. Ha nem fizet, végrehajtást lehet indítani, és ha elárverezték a lakást, akkor az új tulajdonos már aláírhat.

De igen, utóbbi sok hónapig is tarthat.

Ne bohóckodjunk már! Bizonyára magánlaksértés témában született döntésről van szó. Azt természetesen a jogcím nélküli birtokossal szemben is el lehet követni. De mi köze lenne ennek az itteni kérdéshez? (Csak emlékeztetőül: nem azt kérdezte, hogy önhatalommal kipaterolhatják-e.)

Igen, a szívességi lakáshasználat védi a birtokost. Amíg érvényes jogosultsága van. Ez pontosan addig tart, míg a jogot biztosító VAGY ANNAK JOGUTÓDJA (értsd: örököse, vagy örökösének örököse, vagy akár egy új tulajdonos, etc) meg nem vonja ezt a jogot.

Egyszóval, ha írásban felmondják a lakáshasználati jogát, akkor ki kell költöznie. Nincs a továbbiakban jogcíme az ingatlan használatára.

A morális oldala más lapra tartozik.

Segítséget kérnék az alábbi hagyatéki szövevényben: Egy társaházban az egyik tulajdonos meghalt, kb. 20 éve nem élt ott, soha nem járt oda vissza, eleinte a lánya, majd annak a barátja lakta a lakást. A tulaj halála után megkerestük az örököst, a lányát az elhunytnak és kértük, hogy a tetemes közös költség tartozást rendezze. Eleinte kötélnek is állt, fizetett, majd eltűnt.Sem a lakásán, sem a munkahelyén nem érjük utol, a részleteket nem fizeti. Hagyatéki eljárást nem indított az elhunyt szülő után. Halott személy ellen fizetési meghagyást nem indíthatunk, de a lányával szemben elegendő-e a részletfizetési megállapodás, amellyel tulajdonképpen elismerte a tartozást?
A ház tetőterét értékesítenénk, de hagyatéki örökös híján nem lesz, aki aláírja az alapítóokirat módosítást. Mi van, ha nem fogadja el az örökséget? Akkor az Államra száll? Hány év kell hozzá? Van-e erre megoldás? SOS kellene segítség az ügyben!
Ha kell fizetünk is a konkrét segítségért, ha van olyan köztetek, akinek van ügyvédje és már volt ilyen a praxisában, kérem segítsen!

Bubble
Nevelőanyáról írsz, és arról, hogy ott születtél.
Jól gondolom, hogy édesapáddal is együtt éltetek valameddig. Ő mikor halt meg? Ha te ott születtél, akkor apádé lehetett az ingatlan. Hogy került a nevelőanyádhoz?