Válóper előtt!

IBM (Ezután belekötünk minden elütésbe?)

Mi is ez a IMB Béla?

Mi is ez a IMB Béla?

DrAttika. A hetvenes évek elején egy komoly szakember, az IMB egyik potentátja kijelentette, hogy "a világon nemigen lesz szükség ezernél több személyi számítógépre".

Kedves Myki!
Láthatóan a kérdezőt nem érdekli a mediáció. Egy mondat erejéig sem méltatta ajánlkozásod. Elgondolkozol azon, hogy ez a magyar jogtól idegen jogintézmény meddig maradhat fennt? Már korábban kitárgyaltuk e fórum topicján, hogy mennyire felesleges ezzel próbálkozni. Eörsi Mátyás is visszakozott már- ő jelentette ki, hogy nem akar ügyvédkedni, csak mediátorkodni- Te mire vársz? A magyar az pereskedő nemzet .Mediátor "lük-makok" ne zavarjanak be, ha kérhetem. Nincs piaca a dolognak.

Nem kell senkivel megegyezni, a te tulajdonrészedet nem adhatják el senkinek, sőt, neked elővásárlási jogod van a többi részre is.

Megemelhetik a tartásdíjat, ha annak a szülőnek, akinél a gyermekek vannak , számottevően csökken a jövedelme. A "stabil munkahely" a gyermekelhelyezést legfeljebb akkor befolyásolja, ha a másik szülő nem stabil munkahelye olyan munkakerülő életmódra utal, ami a gyermek számára is rossz példa lenne.

Tanúk mindig jól jönnek.

Az autó is nyilván közös tulajdon, itt az ingóságok megosztása tekintetében a legegyszerűbb, ha nem egyesével fizetgetitek ki egymást, hanme megpróbáljátok az összes ingót megfelezni.

Az ingatlan eladását kb a jövő héten kezdik el intézni, tehát megbíznak egy ing.kereskedőt. Na most addig..bontóper biztosan nem lesz..vagyis a feleségemmel meg kellene egyezni hogy a mi 2/10 részünket (amit mi használunk) ne adják el? Egyedül tehát ebben nem dönthetek!
Másrészt esély sincs rá, hogy papíron szétválasszák a gyerekeket, de a valóságban biztosítanánk az együtt maradásukat? Tehát küzdenem kell a gyerekekért, ha ebben a kétlaki életmódban nem egyezünk meg? Másik: a tartásdíjat megemelhetik, ha az a szülő akinél a gyerekek vannak, munkanélkülivé válik? Milyen alapon? A gyerekek ettől nem kapnak tőlem kevesebet, és a másik szülőnek nincs kötelezettsége hogy ne kerüljön ilyen helyzetbe? Befolyásolja az elhelyezést hogy kinek mennyire stabil munkahelye volt az előző években? Szükségesek ahhoz tanúk is hogy a másik félről képet alkothasson a t. bíróság?
Más: kérhetem hogy az autó felét fizesse ki a h.társ (nem kukacoskodás..csak érdeklődés miatt kérdem)

A bontóperben a lakás használatáról dönteni fog a bíróság. Ha ez a tetőtér nem megosztható (egy tetőtér aligha), nyilván az fog bentmaradni, akinél a két gyermek marad. A másik házastársnak a használati joga ellenértékére lehet igénye.
A gyermeket meg kell hallgatni, ha 14. életévét betöltötte.
Jó eséllyel együtt maradnak, általában együtt helyezik el a testvéreket. Leginkább akkor lehet más megoldás, ha meg tudtok állapodni.

Még mindig félreérted. A teljes ingatlan osztatlan közös tulajdon. Tehát nem fizikai értelemben van 1/10 részed (anyósodéknak meg 8/10), hanem eszmei hányadként. A tulajdonostársak egyaránt használhatják az egészet, de csak úgy, hogy azzal a többiek jogait ne sértsék. Megállapodhatnak az ingatlan meghatározott részeinek kizárólagos használatában (nálatok vélhetően ez történt) - de ez a tulajdonjogot nem érinti, az továbbra is közös marad. A használtaról történt megállapodás következtében te és a feleséged valószínűsíthetően jogosultak vagytok a tetőtéri lakás kizárólagos használatára. De együttesen.

Kedves ObudaFan! Köszönöm a segítséget! Ha jól értem, az ingatlant (még a válóper előtt vagyunk, még kereset sincs beadva!) nélkülem ill. a h.társam hozzájárulása nélkül nem adhatják el teljes egészében. Mi van akkor ha én továbbra is a tetőtérben szeretnék tovább élni? Van erre módom? Akkor a h.társ. 1/10 részét ki kell fizetnem (akitől még nem váltam el)? Vagy ez így még nem jó merthogy még mindig fennáll a vagyonközösség? ...Az ingatlannak akkor csak a 8/10 részét adnák el? Mondjuk ez nagy kiszúrás lenne az apósomékkal, azt hiszem, mert így nehezebben tudnának tuladni rajta (de nem ez a célom!!!) Másik kérdés: a h.társ. akarja mindkét gyereket..erről már írtam, de van -e lehetőség (az ésszerűség határain belül) hogy a lány az anyánál, a fiú az apánál maradjon, ugyanakkor biztosítanánk hogy mindkét szülőnél lehessenek felváltva mondjuk kéthetente..így a gyerekek együtt maradnak, nem sérül a tesvéri kötelék..ugyanakkor a tartásdíj kérdése is megoldódna mert normálisan (sabban) lehetne megoldani a megélhetéssel kapcsolatos problémákat (pl.banki hitel stb.). A h.társam egyelőre nem akar erről hallani, nem akar lemondani egyikről sem viszont nekem nem tud olyan kompromisszumot mondani, amit Õ, az én helyzetemben elfogadna! Patt helyzet?! Hiszen én is szeretem mindkét gyereket, én sem szeretném szétválasztani őket, de miért én mondjak le róluk, ezt nem érti meg s ettől elmérgesedhet a helyzet. A bíróság ilyen esetben meghallgatja a gyerekeket is ? döntő az Õ véleményük vagy mindenképpen pcsichológus véleménye dönt s mondjuk az anya javára? Az én javaslatommal amit az előbb leírtam ez végül is kiküszöbölhető lenne..csak az az aggálya a h.társamnak: hogy álljon oda a gyerek elé s mondja azt hogy lemondott róla?..Ezért félek hogy a "ragaszkodás" a birtoklás erősebb mint egy estleges papíron történő de a valóságban mégsem létrejövő szét választás. Előre is kösz a segítséget

Kedves Remix! Csak most néztem be a témába, szívesen segítek. Pécsi vok, - ráadásul mediátor. Ha megér Neked egy telefont hívj: 06/302275875 Myki

kati!
Ha 1/10 a tulajdoni hányadod, akkor az ingatlan értékének 1/10-re tarthatsz igényt, vagy esetleg perben bizonyíthatod, hogy a te hozzájárulásod ennél értékesebb. Peren kívül tulajdonostársaid nyilván nem adhatják el az egész ingatnat, csak a saját tulajdoni hányadukat, de erre is elővásárlási jogod van. Perben rendelkezhet úgy a bíróság, hogy árverezni kell, vagy valamelyik fél magához válthassa az ingatlant. Ekkor az árverési / megváltási ár megállapításához mindenképpen ingatlanszakértőre van szükség, ezt a bíróság rendeli ki.

A gyermeket nem mindig az anyánál helyezik el, hanem annál, akinél a fejlődése jobban biztosítható. A tartásdíj "mellőzése" még a felek kifejezett egyezsége esetén is csak bírósági (vagy gyámhatósági) jóváhagyással érvényes, hozzájárulás pedig csak akkor lesz, ha valamilyen vagyont juttatsz ennek fejében (pl. az ingatlanban lemondasz a tulajdoni hányadodról.) Persze ha mindkét szülőnél azonos időt vannak a gyermekek, és a szülők megállapodnak, hogy akkor senki nem fizet tartást, ezt lehet, hogy engedni fogja a bíróság. A gyt. egy gyermekre a jövedelem 15 és 25 %-a közötti összeg, az összes nem lehet több 50%-nál. Ugyanakkor a gyermek szükségletei befolyásolják a pontos mértékét.

Ha a kocsi nem volt meg a házasság előtt, nem ajándékpa kaptad örökölted, vagy olyan pénzből vetted, ami megvolt házasság előtt, amit ajándékba kaptál, örököltél, akkor közös vagyon.

Akkor ezek szerint ha eladják az ingatlant, felajánlhatják a tetőtér értékét is (akár jó hiszeműen) vagy az eladási ár 20%-t?

kati7691. Attól tartok, tévedsz - az a tetőtér nem a tiétek. Az egész ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll, és 1/10 tulajdoni hányad a tiéd. Mivel a feleséged tulajdoni hányada ugyanennyi, a házassági vagyonközösségre hivatkozva sincs mit követelni rajta. Az autó valószínűleg közös tulajdon, a feleséged igényt tarthat a felére.

Remix, lehet, hogy előbb egy mediátorral kellene próbálkoznotok, nem ügyvéddel. (Nem hazabeszélek.)

Üdvözletem! kati7691 vagyok .Segítséget szeretnék kérni mielőtt késő lenne , hogy mint apa, férj földönfutóvá ne válljak! F eleségem akar válni,2 gyerekünk van (9,11 évesek) családi ház tetőterében élünk,különálló lakás nem társasházi .Tulajdonjog, tulajdoni lapon bejegyezve (ügyvéd,ellenjegyzés):4/10-4/10 após-anyós,1/10-1/10 rész feleség-férj(a 700nm.-es telek és a tetőtér nm. arányában).Nincs házassági szerződés. Ha eladják a házat apósomék, mennyi rész illethetne meg, mint elvált férjet? Vagy akár a tetőteret külön felértékelve is dönthetnek a ránk eső részből? Ezek után megillet-e (mint közösen szerzet vagyon után) a lakás értékének fele? Ill. ha felkínálják nekem,a nekünk járó összegnek kb, 25%-t (pl. közös megegyezés során) és nem fogadom el, akkor csak peres eljárás keretében érvényesíthetem a 1/2-1/2 arányban a követelésemet(feltéve hogy a jog szerint ez járhat nekem)?Kérhetek-e a bíróságtól független ingatlan szakértőt aki megallapítja a tetőtér tényleges értékét (ha túl alacsonynak itélném a közös összeget)? A gyerekek elhelyezése mindig az anyát illeti meg? Befolyásolja-e ezt a döntést, hogy az anya előzőleg több éven keresztül munkanélküli volt és csak kisebb megszakításokkal dolgozott rövid ideig, vagy kifejezetten a jelenlegi állapotot vizsgálják (most dolgozik)? Számít-e hogy a férj folyamatosan 12 éve stabil kereső állással rendelkezik? A gyermek tartás díjától eltekinteni, vagy alkut kötni csak közös megegyezés estén lehet? Ha az apósomék nekünk adták a tetőtér területét (de ezt rendeztük a ráépítési engedély, ill, később a tulajdonlap bejegyzése során) akkor az ott kialakított, lakhatóvá tett építmény felbecsülésénél,figyelembe lehet venni az ebből származó értéknövekedést pl.egy közös megeggyezés során vagy célszerűbb ragaszkodnom a fele-fele arányhoz? A saját nevemen nyilvántartott gépjármű gondolom szintén közös vagyonnak, számít, tehát osztozkodás vagy megeggyezés tárgya? Jelenleg a tartásdíj a nettó kereset 40%-a? Ha a gyerekek esetleg mindkét szülőnél felváltva pl. két hétig tartózkodnak akkor a tart.díj hogyan alakul?

Köszönöm szépen a segítséget mindkettőtöknek.
Választ kaptam a kérdéseimre. Azt persze én sem gondoltam, hogy a bíróság párterapeuta intézmény, de igazából nálunk nagyon apró dolgok vezettek idáig és én próbáltam mindent helyrehozni, mert még sokat jelent Õ is és a kapcsolatunk is. Picit naiv és nem lát be bizonyos dolgokat. Talán, ha bíróságon szembesül vele.

Más. Tud valaki Pécsett praktizáló ügyvédet ajánlani, aki foglalkozik válóperekkel?
Az ügyvédi kamar listájából kiböktem párat, de egyikük sem válaszolt.
Előre is köszi.

Azért ha az egyik fél nem akarja a válást, akkor a mindenképpen tényállást kell megállapítani. A bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az helyrehozhatatlanul megromlott. Az első tárgyaláson ítélet semmiképpen nincs, a tárgyalás elhalasztása ideje alatt pedig meg lehet próbálni még egy békülést.
A vagyonmegosztás során mind a pénzbeli, mind a természetbeni (munkavégzés) értéknövelést figyelembe kell venni. Persze a félnek erre hivatkoznia kell.

Kedves rexim!

Egy válóperes bíróság nem családterepetua intézmény, tehát ott igazából nem tudnak segíteni a bajon. Persze egy rendesebb bíró azért megpróbál a lehetőségei szerint eljárni: pl. "gondolkodási" időt ad a feleknek arra, hogy otthon beszéljék át még egyszer(kétszer) a dolgokat.

A szülőktől kapott több pénz kontra több munka dolga: bizonyítani kell tudni a több pénzt, ahogy a többlet munkavégzést is., ezent utóbbira pl. az építkezésen közreműködő egyéb mások lehetnek tanuk.

A párod szüleinek bizonyítani kell tudniuk azt, hogy a többlet pénzt CSAK ÉS KIZÁRÓLAG a saját gyereküknek szánták, egyértelműen, a legkezdeti időktől - és abból neked akár egy fél téglányit se...

Gondolom a szüleid sem bizonyára azt nézték, hogy 2 vödör malter elcípelése neked, egy a házastársadnak...

Ha sehogy sem sikerül a házastársi vagyonmegosztásban egyezségre jutni, akkor majd a bíróság dönt ebben a kérdésben.

Aki válni/menni akar, azt el kell engedni!...
Abból a kapcsolatból jó már nem várható.

Én csak mint egy laikus hozzászóló.

Sziasztok!

Zöldfülü lévén lenne pár kérdésem így válóper előtt.
Először néhány tény a rólunk:
5 éves házasok vagyunk. A boldogító igen kimondása után fő cél volt egy saját családi fészek létrehozása. Mindketten sokat dolgoztunk, szülők támogattak és végül 2005 végén beköltöztünk a várva várt családi házunkba. Nagyon kimerítő évek álltak mögöttünk és észrevettük, hogy nem úgy alakulnak a dolgok ahogy mindketten szerettük volna. Leültünk beszélni és helyrehozni a hibát. Az ominózus beszélgetés óta én megpróbáltam mindent, párom nagyon passzív. Egyfajta 22-es csapdájában vagyok. Reménykedett egy darabig, de nem tett és nem engedett tenni semmit.
Szóval most válni akar.
Az első kérdésem az, hogy mindenképpen el fognak-e minket választani vagy esetleg megpróbálnak valamiféle párterápiát javasolni?
A második kérdésem:
A ház építése során mindkettőnk szülei támogattak anyagi és egyéb segítséggel. A párom szülei több anyagi, míg az én szüleim több munkát fektettek a házunkba. A párom most persze követeli vissza a szülei által adott többlet összeget.
Talán kiderült, én igazából ellene vagyok a válásnak, de nem szeretném azt sem, hogy kihasználjanak.

Előre is köszi minden segítséget.

Nem minősül annak.

Egy kerdes Travenhez!
Hasonlo helyzetben ha az altalad javasolt megoldast valasztjuk, azaz a kiskoru javara lemondok (?) a tulajdonreszrol, akkor ez hazastarsi vagyonmegosztasnak minosul-e. A fizetendo illetek miatt kerdezem, mivel ugy tudom, hogy a vagyonmegosztasi egyezseg soran torteno tulajdonosvaltasok a hazastarsak kozott illetekmentesek. Igy van-e ez akkor is, ha a gyermek valik tulajdonossa?
Ha nem, akkor ez eleg draga megoldasnak tunik...

Nyilván ha a közös tulajdon megosztása során olyan megállapodás születik, hogy az ingatlan csak az egyik, vagy csak a másik fél tulajdona lesz, akkor az a méltányos, hogy ő fizesse a részleteket is.

Ez a döntés viszont a bankot nem kötelezi, így a bankkal külön le kell tárgyalni ezt az ügyet. HA ezt nem teszitek, a közös tulajdon megosztásától függetlenül a bank attól követel, akitől akar.

Kedves Bossco!

Még egy járható út:

Rendkívül jó megoldás, ha a házastárs a tulajdonrészét a kiskorú gyermekek javára ruházza át. Így akár a tartásdíjfizetési kötelezettségét is "kiválthatja", illetve biztosítja a gyermekei jövőjének "megalapozását". Nem utolsó szempont, hogy az ingatlanban maradó házastárs nem tud rendelkezni az ingatlannal szabadon. (Arra az esetre gondolva, ha később újabb házasságot köt és a jelenlegi gyermeki "mostoha sorsra" jutnak, mert felélik az ingatlant az új házastárssal vagy az újonnan születő közös gyermek kerül "preferált" helyzetbe.)

Kedves Bossco!

"A lakás, amit valószínűleg a házastársa kapna..."

Miért valószínűleg???

Ha a házastársaknak fele-fele arányú tulajdona van az ingatlanon, akkor a bíróság többnyire ennek arányában osztja meg a vagyont.

Arra van lehetőség, hogy a tartásdíj fejében a tulajdonrészét felajánlja a házastársának. Így a házasság felbontását követően nem kell tartásdíjat fizetnie, cserébe a tulajdonrészéért. Ez már megegyezés kérdése. Az is, hogy ezek után ki fizeti a törlesztőrészletet. Életszerű, hogy az, aki az ingatlan tulajdonosa lesz.

Lehetséges megoldás az is, hogy közösen értékesítik az ingatlant és tulajdoni hányaduk arányában osztoznak a vételáron. Esetleg cserélnek és ezt követően rendezik az elszámolást egymással.