Gyerektartás és láthatás

Nagyon köszönöm a választ.

Azért van minimum összeg meghatározva, mert annál kevesebbet nem lehet levonni, akkor sem, ha a százalékos összeget meghaladja. A végkielégítésből és minden egyéb kifizetésből vonnak, ha az ítéletben az szerepel, hogy mindennemű jövedelméből, ha pedig elhelyezkedik, abból ismét vonnak.

Tisztelt Szakértők!

A bíróság a gyermektartásdíj mértékét az apa jövedelmének 15%-ában, minimum 25 ezer forintban határozta meg 4 éve. Akkor a rendszeres havi jövedelemének 15%-a 26.000 Ft volt. Azóta csökkent a havi jövedelme, a 15% kb. 13.000 Ft-ra jön ki, de a cége vonja tőle a minimum 25 ezret.Felmondtak neki, járni fog 3 havi végkielégítés+szabadságmegváltás. Ebben az esetben hogy kell számolni a gyerektartást? A plusz juttatásokból a 15%-ot kell vonniuk vagy - mivel havonta több, mint 15%-ot vontak- meg kell nézni hogy egy adott időszakban mennyi lett volna a 15%, mennyi volt ténylegesen levonva és csak a különbözetet vonják? (pl. havi rendszeres jövedelem 100, 7 hónapig, ebből vontak 7*25 gyerektartást. + 3 havi végkielégítés 300, 300+700= 1000, 1000-nek a 15%-a 150, de már levonták a 7 havi kötelező 175-öt , így ebből már nem vonnak semmit.Vagy ha levonják a gyerektartást, akkor esetleg 3 hónapig nem köteles fizetni, még akkor sem, ha elhelyezkedik és lesz jövedelme?)
Remélem, érthető voltam. Köszönettel: Ica

dodo2003: kezdjük a végén. Megegyezni bármiben lehet, ami nem ellentétes a gyermek érdekeivel. Attól, hogy eljárást indítasz, egyáltalán nem biztos, hogy meg is tudtok egyezni, de érdemes megpróbálni.

A tartásdíjat az után kell fizetni, amit megállapítanak. Ha arra kötelezik, hogy a jövedelméből kell a tartásdíjat fizetni, akkor jövedelemnek a jogszabály által megállapított összeget kell tekinteni, de láttam már olyan ítéletet is, amikor a bíróság arra kötelezte az apát, hogy a bevételének x százalékát fizesse, itt bevétel minden, amit bármilyen jogcímen kap.

Amit ide idéztél, az valószínűleg a Komplex CD jogtár kapcsolódó anyagai, tehát magyarázat.

Abból idézek én is, ebből látszik, hogy a bírói gyakorlat változik (mindíg próbál az adott társadalmi viszonyhoz igazodni, ami lassú, de folyamatos változást jelent):
"Nem tartható az az álláspont, hogy a belföldi munkahely hiányában legfeljebb az alkalmi munkásnak - bírói gyakorlat által elfogadott - átlagos jövedelme képezné az elszámolás alapját. Sokszor a belföldön elért jövedelem kevesebb, mint a külföldi díjazás és az abból megállapítható gyermektartásdíj nem elégséges a gyermek tartására, ilyen esetben a Csjt. 69/C. § (1) bekezdés b) pontja szerint eljárva, mindkét szülő jövedelmi- és vagyoni viszonyainak figyelembe vételével kell a tartásdíj összegét - a tényleges teljesítőképesség alapján - megállapítani.
A munkahelyek megszűnéséből adódó elhelyezkedési nehézségek miatt a határmenti településen élők gyakran vállalnak külföldön - pl. Ausztriában - alkalmi munkát. A külföldön végzett alkalmi munka és a hazai viszonyok között végzett alkalmi munka között azonosság nem vonható. Amíg a külföldi alkalmi munkavállalásból származó jövedelmet a tartásra kötelezett valutában kapja, de ebből kell a külföldi tartózkodással felmerülő szállás-, élelmezési- és utazási költségeket is fizetni, addig a hazai alkalmi munka díját ilyen kiadások nem terhelik.
A külföldön végzett alkalmi munka tényleges értékét az indokolt kiadások levonásával kell meghatározni és az átváltásnak megfelelő forint ellenértékét kell a tartásdíj alapjául figyelembe venni. Az esetben, ha arra történik hivatkozás a kötelezett részéről, hogy a keresményét műszaki cikkek vásárlására fordította, azok ellenértékéből is lehet következtetni a ténylegesen elért jövedelem összegére.
A belföldi alkalmi munka ellenértékét a helyi foglalkoztatási viszonyok befolyásolják, ezért célszerű a lakóhely szerinti önkormányzat megkeresése arra nézve, hogy a kötelezett lakóhelyén és környékén milyen munkalehetőségek adódnak és mi a helyben szokásos alkalmi munka díja. Az így beszerzett adatok ismeretében célszerű mérlegeléssel megállapítani az alkalmi munkavállalásból elérhető tiszta jövedelmet.
ad.4. A nyugdíj: öregségi, munkaképtelenségi (rokkantsági) nyugdíjból gyermektartásdíj fedezete céljára annak 50 %-a vehető igénybe az 1994. évi LIII. tv. 67. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Amennyiben a nyugdíj nem nyújt kellő alapot a tartásdíj fedezetére, vizsgálni kell, hogy a tartásra kötelezett a nyugdíján kívül rendelkezik-e jövedelemmel, illetve van-e olyan hasznot hajtó vagyona, amelyből a tartása pótlása biztosítható."

Az tehát, hogy a bíróság hogyan állapítja meg a tartásdíjat, nem kiszámítható, rengeteg mérlegelhető körülmény van.

Tisztelt Ügyvéd Urak/Hölgyek!Szíves tájékoztatásukat, véleményüket kérném.
Volt feleségem gytartás felemelése iránt adott be kérelmet két gyerekünk után. Jelenleg havi 20 e a minimum, százalékban 40 (20-20). Szeretné a minimumot havi 50 ezerre emeltetni, a százalékot pedig a két gyerek után összesen 50 %-ra.
Szakképesítéssel nem rendelkezem, minimálbért keresek, mostanáig havonta 41 ezer forintom maradt a fizetésemből. Lakásom, autóm nincs, közeli hozzátartozóim segítsége nélkül most sem tudnék megélni. Kérdésem: mire számíthatok a per során? Megítélhetik-e a minimális 50 ezret, ami a fizetésem 80%-a?

emil11

Ha a körülmények lényegesen megváltoztak, vagy a gyermek érdekeit sérti a jelenlegi mérték. És legfeljebb 6 hónapra visszamenőlegesen.

Köszönöm!

Kedves Fórumozók!

Lenne egy kérdésem. A válóper során a felek megállapodtak a gyermektartásdíj fix összegben történő levonásáról, és a bontóper során mindketten lemondtak a fellebbezésről. Van-e lehetőség /annak a félnek amelynél elhelyezték a gyermeket/ a gyermektartásdíj visszamenőlegesen történő újra-megállapításához illetve a különbözet megfizetésére irányuló kérelemnek? Akár 4 év elteltével is.

Válaszotokat előre is köszönöm!

Tisztelt Derill!

Köszönöm a válaszát, és szeretném megkérdezni, hogy ezek mit jelentenek, mert akkor én nem jól értelmezem. A férjem nyugdíjas, tehát nem elég csak a nyugdíja után fizetni?

• Ha a kötelezett külföldön végez munkát, jövedelem alatt a tartásra kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabérét kell érteni, ha pedig ilyen nincs, akkor a korábbi belföldi jövedelmét, illetve - tartós külföldi tartózkodás után - az azonos munkakört betöltő dolgozók ugyanazon időszakra vonatkozó átlagjövedelmének figyelembevételével kell a tartásdíjat megállapítani.
• Nyugdíjas kötelezett esetén gyermektartásdíj fedezeteként a nyugdíj 50 százaléka vehető figyelembe.
• A gyermektartásdíj összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

1. a gyermek tényleges szükségleteire,
2. mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
3. a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha – gyermekre,
4. a gyermek saját jövedelmére.

Most szeptemberben lesz a gyermekelhelyezési tárgyalás, gondolom akkor a váláskor született megállapodás érvényét veszíti, mivel a nagymamánál lesz elhelyezve a nagyfiú, a kicsi az anyukánál marad. Ha most indítanánk gyermektartási díj csökkentését. akkor meglehetne egyezni egy fix összegben?

Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

szeszi2: Te nem sokat tehetsz, a párodnak kellene kiállnia érted és a fiáért is, sajnos a jelenlegi rendszerben ez ténylegesen járhat azzal, hogy a szokásos bírói gyakorlat szerint szabályozzák a kapcsolattartását (kéthetente hétvégén, szünidők fele tartamában és páros ünnepek másnapján). A sajnálatos azt gondolom az, hogy ez a bírói gyakorlat.

beáta75: igen

M.M.Gyöngyi: amíg a gyermek tartásra szorul, a bírói gyakorlat szerint az első diploma vagy szakma megszerzéséig, de ettől lehetnek egyedi eltérések.

dodo2003: szerintem nem elvették tőle a felügyeleti jogot, hanem az a törvény erejénél fogva szünetelt. Igen, így van, csak a férjed gyermekeit tudja a bíróság figyelembe venni a tartásdíj megállapításakor. 16,6 százalék/gyerek, ha 3 van. Igen, a kinti jövedelem esetén is százalékos, de 16,6 százalék. Addig, amíg a bíróság nem hoz jogerős vagy végrehajtható döntést, addig viszont 20-20. Kérhettek ideiglenes intézkedést, hivatkozva a közös kicsi gyermek tartására.

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem a következő lenne!
A férjemék 2006-ban váltak el. Akkor megállapítottak 20-20%-ot a fizetéséből és a gyerekfelügyeleti jogot elvették tőle. Neki akkor nem volt ügyvédje. A bíróság az édesanyánál helyezte el mind a két gyereket. 2 éve az anyuka újra megházasodott, a kisebbik gyereket az anyuka magával vitte, a nagyot a nagymamánál(az ex anyukája) hagyta. Tavaly amikor magával szerette volna vinni, akkor már a fiú betöltötte a 14 évet, így ő dönthetett, hogy hol szeretne maradni. Azt döntötte, hogy a nagymamánál szeretne lenni. Az anyuka kapálódzott, hogy hozzá kerüljön a nagyfiú. Szeptemberben lesz a tárgyalás, de a nagyfiú az apjához sem akar jönni, mindig kifogásokat keres.A férjem nyugdíjas. 2010-ben született egy közös gyermekünk, de nekem az előző házasságból volt egy gyermekem. A bírónő azt mondta, hogy csak 7%-al lehet csökkenteni a gyerekünkre összesen a gyerektartás díjat, az én gyerekemet nem is vennék figyelembe, mivel az apja fizet utána gyerektartást. Ez tényleg így van? Mit lehet tenni? A másik kérdés, hogy ha a férjem külföldön vállalna munkát, akkor tényleg a megállapított százalékot(20-20%) kellene fizetni a gyerekeknek? Mert akkor a kinti lét nem biztosított. Tegyük fel, hogy kap 1600 eurót, akkor 640 eurót oda kellene adnia, de akkor még kinti lakásbérletről nem beszéltünk, meg az étkezésről. Fix összegbe nem lehet velük megegyezni, mert annál jobban szeretik a pénzt.
Szeretném, ha valaki tanácsot adna, esetleg ugyan ebben a cipőben jár és elmondaná tapasztalatát.

Előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő(k)!

Az volna a kérdésem, hogy egy szülő a gyermeke részére hány éves koráig köteles gyerektartást fizetni, vagy ez attól függ, hogy hány éves koráig jár iskolába?

Válaszokat előre is nagyon köszönöm!

Az állam, a hatalom, mint hazánk legnagyobb, legmocskosabb, legaljasabb bűnszervezete.

Politikusbűnözők, bíróbűnözők, ügyészbűnözők, rendőri vezető bűnözők, GAZSÁGügyi pszichológusbűnözők, pszichiáter bűnözők, a magyar társadalom szemete, söpredéke, közpénzekből élősködő, kártékony férgei, lásd alább:

http://hirhatter.bplaced.net/

http://www.csiza-csaba.hu/

Érdeklődni szeretnék, hogy még a házassági bontóper megkezdése,megindítása előtt be lehet-e adni tartásdíj megállapítására irányuló keresetet?

Köszönöm

Elsősorban 2 tanúval odamenni amikor aktuális a kapcsolattartás.
Ha nem adja oda, a legközelebbi napon amikor gyámhivatali ügyintézés van, bejelenteni a meghiúsult kapcsolattartást, tanuk nevével együtt.
Ragaszkodni kell a jegyzőkönyv felvételéhez, akkor is ha első alkalomra hivatkoznak, akkor is ha megemlítik hogy tulajdonképpen semmi sincs benne.
Ha mindez többször fordul elő, akkor valószínűleg birságolni fog a gyámhívatal. A birság összege lényegtelen, a tény számít.
2 bírságolás után feljelentést lehet tenni kiskorú veszélyeztetése címén, az anya ellen.
Mindez alapja lehet az elhelyezés megváltoztatásának is.

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni....
Bátyámék elváltak...
Minden hónapban rendesen kifizeti a gyerektartást(vonják a fizetéséből)ennek ellenére a volt feleség nem engedi el a két kislány kéthetente láthatásra,holott bírósági határozat van róla,hogy köteles elengedni őket!
A gyerekek nagyon szeretnének az apjukhoz menni,sírnak,könyörögnek az anyjuknak de ő hajthatatlan.Kérdésem a következő:
Fel lehet-e jelenteni az anyát mert akadályozza a kapcsolattartást!
Köszönöm előre is a választ!

Segítségre lenne szükségem!
Igazából még sosem voltak jogi problémáim, de a jelenlegi helyzetünkre mindenképp megoldást szeretnénk találni.
A páromnak van egy 5 éves fia, aki szeptemberben tölti be a 6 évet. 3 éves volt, amikor a bíróság azt a döntést hozta, hogy a gyermek kéthetente lehet az apjával hétvégén, de azt is úgy, hogy este haza kell vinnie, mivel tűzoltó, és hogy állítólag a gyermek így veszélyeztetve van.
Ez a bizonyos ex, megegyezett a párommal, hogy akkor látja a gyerkőcöt, amikor csak szeretné, persze kötött kritériumokat, ami pl. ha van barátnője, az nem lehet együtt a gyerekkel. Ezt még úgy ahogy el is lehetett fogadni, de egy idő után, minden nőt elmart mellőle. Igazándiból engem a tegnapi nap folyamán sikerült elmarni, amikor ugyanis ez a bizonyos ex, választás elé késztette az apát: vagy a kapcsolatod, vagy a gyereked!
A párom nem bírná ki ha csak két hetente láthatná a fiát, aki már lassan hat éves, de engem sem akar elveszíteni. Ilyenkor mit lehet tenni? Van valami lehetőség, hogy ne csak kéthetente lássa? A nő igazából fél, hogy a helyére akarok lépni, pedig nem áll szándékomban. Szeretem a gyerkőcöt, hiszen együtt jár az apukával.
A párom egyre idegesebb és az exe, akit már az egész család megutált, lassan az őrületbe kergeti, de a fia érdekében mindent. Mégsem akarjuk egymást sem elveszíteni. Mit tudunk tenni? Kérem segítsenek! Van lehetőségünk?

kaméleon: teljesen igazad van, pont ezért írtam, hogy sajnos a gyámhivatali gyakorlat kiszámíthatatlan.

Ha itt adok egy tanácsot, hogy menjen és hivatkozzon majd arra, hogy önhibáján kívül ment külföldre, mert itt nem tud elhelyezkedni, akkor rám fog haragudni, ha a gyámhivatal mégis elmarasztalja. Az itteni tanácsadásnak igen komoly felelőssége is van (annak ellenére, hogy nyilvánvalóan ez egy fórum, ahol iratok ismeretének a hiányában, részinformációk alapján próbálunk segíteni és ez nem azonos az ügyvédi megbízás alatti felelősséggel. Mégis rosszul érezném magam, ha itt olyan tanácsot adnék, ami nyilvánvalóan káros következményekkel járhat.

A két véglet az, hogy az egyik gyámhivatal azt mondja, hogy teljesen mindegy, hogy mi történik, milyen a másik szülő, a gyereket oda kell adni akkor is, ha az leköpi a gondozó szülőt az utcán a gyerek jelenlétében, a gyerekkel nem is foglalkozik, a gondozó szülőt rendszeresen zaklatja és fenyegeti, a másik meg azt mondja, hogy nyugodtan menjen ki külföldre, mert egy évet meg nem haladóan külföldre viheti a gyereket (ami nyilvánvalóan jogszabályellenes).

Nyilván mindkét gyakorlat rossz, ezt azok tudják legjobban, akiknek a bőrére megy a dolog, de ettől még e tekintetben jó tanácsot adni nem lehet. A gyámhivatalok azt mondják, hogy végrehajthatatlan a döntések nagy része, de ha kicsit "beszorítják" őket, akkor rögtön végrehajthatóvá válik a végrehajthatatlan is, kijelentik, hogy igaz, hogy végrehajthatatlan, de ők végre fogják hajtani.

Ezzel nem lehet mit kezdeni és nem lehet jó tanácsot adni, ezért én max. azt tudom leírni, aminek a jogszabály alapján kellene történnie, majd odaírom, hogy gyakorlatilag ugyanarra az ügyre bármilyen döntés előfordulhat, még akkor is, ha ugyanaz az ügyintéző. Van olyan ügyem, ahol a megyei gyámhivatal kimondta, hogy a nagyszülői kapcsolattartás alanyi jog, majd pár nappal későbbi dátummal ugyanannak a vezetőnek az aláírásával egy másik döntés, ahol kimondja, hogy a nagyszülői kapcsolattartás nem alanyi jog.

A gyermekek jogellenes elviteléről szóló hágai egyezményt sokszor rosszul értelmezik, pl. egy apuka jelezte, hogy a gyermekét az anya külföldre vitte, azt a tájékoztatást kapta, hogy egy évet meg nem haladóan mehet vele külföldre az apa hozzájárulása nélkül is, sőt, ezt most egy bíróság is képes volt leírni az indokolásban. Ugyanakkor a hágai egyezmény értelmében csak egy éven belül lehet eredményesen megindítani az eljárást, tehát ha a bíróság úgy gondolja, hogy egy évet meg nem haladóan lehet külföldre menni, majd az apa emiatt egy év múlva indít eljárást, ezt követően azt bizonyosan elbukja.

Szóval nehéz eset.

Nem véletlen az, hogy ha valaki bemegy a gyámhivatalba és feltesz egy ilyen kérdést, készségesen kap tanácsot garmadával, de amikor a végén azt kéri, hogy ezt akkor írják is le neki, a gyámhivatalok egy része még a kérdést is "elfelejti".

Az ügyre egyébként a PK 284-es állásfoglalás az irányadó, meg a gyermekek jogellenes elvitelétől szóló hágai egyezmény, továbbá a Gyer. 22. §-a. Azt kell még figyelembe venni, hogy ha én lennék az apa jogi képviselője, azon felül, hogy ezeket az eljárásokat megindítanám, még a végrehajtási eljárást is megindítanám a kapcsolattartásra, tehát az anyát elkezdenék bírságolni, majd jön a feljelentés kapcsolattartás akadályozása miatt, ekkor már büntetőeljárás folyna ellene, tehát elég komoly bajba kerülne, ha nem hozza vissza a gyereket.

A jogszabályban a bűvös szó a jogellenesség, márpedig jogellenesen viszi külföldre, ha ehhez a különélő szülő nem járult hozzá és a gyámhivatal sem engedélyezte a külföldre távozást.

Talán a nyár az oka, de én most akkor egyik válaszból sem tudnám a kérdező apuka helyében, hogy végülis mi lenne a szabályos lépésem, ha muszájból néhány hétig külföldön szeretnék dolgozni. :)
Tordesillas, asszem, az ügyfélnek nem kötelező ismerni a pontos hivatali szóhasználatot (nálam nem is csípik, ha az üf. nem csak sír, hanem tud is), a kérelmét – elvileg – úgyis a tartalma szerint bírálják el. Mivel a kapcsolattartásra vonatkozó igencsak hiányos szabályozást nem csak a szülők, de a hivatalnokok is – általában – úgy értékelik és alkalmazzák, ahogy akarják, ha a fél nem akar utólag koppanni, nincs jobb út (legalábbis, a bennünket tanító gyh jogásznéne szerint is), mint az ilyen megelőzés. Úgysem az apuka akar később végrehajtást, ha jól értettem, mindössze szabályosan szeretne eljárni. Az ügyintéző maj’ kimazsolázza a megoldást. (ha ki, és ha megy neki)

Az általad felsorolt lehetőségekből nyilván lehetne kérni újraszabályozást (gondolom, szabályosan erre is hívnák fel a figyelmét), és az eljárás alatti időre, az új jogerős döntésig, a ktartás végrehajtását felfüggeszthetik (itt a felfüggesztés). (De csak néhány hetes változás miatt, főleg, ha egy-egy eljárás az esetek nagy részében nem 30, de többször 30 napot vesz igénybe, tök fölösleges. Persze, én ezt pont hivatali székből nem gyakorlom, így az ismereteim hiányosak.)

apuka72: az ügyvéded a nevedben sem bejelentést sem fellebbezést nem nyújthat be joghatályosan, csak ha azokat Te is aláírod.
1997. évi XXXI. törvény 128. §
(3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.

Ha megélhetése biztosítása érdekében megy külföldre mert itt nem talál munkát, akkor nem önhiba, de a gyámhivatali gyakorlat rendkívül kiszámíthatatlan e tekintetben.

"és kérd, hogy a kapcsolattartást az adott időszakra függesszék fel."

Ilyen lehetőség nincs.
Korlátozás, megvonás, szüneteltetés és újraszabályozás lehetséges.
A szüneteltetés azonban erre az esetre nem alkalmazható.

Felvetődik még az önhiba kérdése is, vajon önhiba vagy nem önhiba, ha a kapcsolattartásra jogosult pár hetes külföldi munkát vállal és emiatt nem tud a szabályozásnak megfelelően élni kapcsolattartási jogával - ettől függ, hogy egyáltalán kérhet-e a pótlásra végrehajtást a hatóságtól.

Köszönöm kaméleon
De úgy döntöttem,hogy inkább nem megyek ki dolgozni.A gyámhivatalos ügyintézőnek meg úgysem tudnám elmagyarázni sem az exnek pláne hogy elérhetetlen.

Bejelentés és fellebbezés igen, de a kapcsolattartási ügyek (is) személyes megjelenéshez és nyilatkozattételhez vannak kötve. Mielőtt kimennél, először igazolhatóan értesítsd a másik szülőt, hogy milyen időszakban, miért nem tudod a személyes kapcsolattartást tartani, sztem ajánlj fel/kérj pótlási lehetőséget. Ha elutasít, vagy nem válaszol, akkor (még utazás előtt) a tényeket közöld a gyhivatallal, és kérd, hogy a kapcsolattartást az adott időszakra függesszék fel. Ott rendezheted a hivatallal azt is, hogy a gyh és a közötted lévő kapcsolattartásnak milyen módját szeretnéd, mit lehet, mit nem. (Mindent írásban kérj, közölj személyesen is, ha másképp nem, kérd pontosan jegyzőkönyvezni a kérésed és a válaszaikat, hogy később ne érjenek kellemetlen meglepetések.)

Tisztelt Fórumozók
Lenne egy kérdésem van egy pár hetes külföldi munka lehetőségem, és ha elfogadom, akkor a hétvégi láthatásokon sajnos nem tudnék megjelenni, de ez pusztán formalitás mivel az exem már közel fél éve nem biztosítja a láthatást sem és az lenne a kérdésem, hogy egy általam megbízott ügyvéd megteheti-e a bejelentéseket vagy adhat-e befellebbezéseket helyettem, amíg kint lennék.
Köszönöm

Kedves Derill!

Köszönöm a választ.
Granada