Gyerektartás és láthatás

Kedves groszfater!
Ha tigrisként védeném, a tárgyalásokig sem biztosìtottam volna a rendszeres láthatást. Pedig ìgy történt. Volt hogy én vittem el apukának a gyermeket, mert ő nem ért rá a munkája miatt érte jönni. A roblémám csak avval van, hogy nem tudhatom mikor iszik megint a gyermek jelenlétében. Ami agressziót vált ki belőle. Illetve, hogy többször megviselt állaotban kapom vissza a gyermeket egy egész napos elvitel után. Értem ez alatt hogy nem akar elengedni, a nyakamon csüng másfél órán át és sír. Utána napokig felriad. Ez elég megviselő mindkettőnk számára. Hiszen rossz látnom hogy szenved a gyermek. Ezért tartanám egészségesebbnek ha a saját környezetében látogatnák. De őt ez nem érdekli.

A bíró mindent figyelembe vett. Azt leginkább, te mindent tudtál az apa életéről és ennek ellenére vállaltad, hogy a gyermeked apja legyen.
Most meg tigrisként véded a gyermekedet és mindent elkövetsz azért, hogy elszakítsd egymástól őket.

Tisztelt Szakértő!

Az alábbiakban kérném segítségét:
2014 decemberétől éltem élettársi viszonyban a gyermekem apjával. Amelyből 2015 novemberében megszületett a kislányunk. Együttélésünk során rendszeresen fogyasztott ( napi szinten) alkoholt, szorongáscsökkentő nyugtató (frontin) szedése mellett. Ez a kettő együtt olyan magatartást váltott ki belőle, ami miatt rendszeresen erőszakos volt velem. Sajnos csak elkoltozésemkor volt lehetőségem és segítségem látletet vetetni. Kisgyermek mellett nem tudtam kórházba szaladgálni. Rendszeresen vezetett autót ittas állapotban. 2016 júliusában végérvényesen elköltöztem tőle. Beadtam a gyermekelhelyezési láthatási stb ügyekben a keresetemet. Hivatkozva az apa életmódjára amit egy alkalommal rendőrségi helyszinelés alkalméval is rögzítettek(ittas állapot). Kértem hogy a gyermeket felügyelet mellett láthassa. Vagy nálunk. Vagy szociélis intézményben. A tárgyalás alkalmával apa bevallotta hogy tényleg rendszeresen ivott és hogy autót is vezetett ittasan. Viszont avval fogadkozott hogy azert bántalmazott többször is mivel én szóvá mertem tenni higy nem bírom elviselni hogy a pár hónapos gyermekünk mellett állandóan ittas. Amiből többször veszekedés is kerekedett és emiatt történt bántalmazás. ( arról is van tudomáskm, hogy előző élettársi kapcsolatában is így viselkedett, tehát visszaeső) A bíró semmibe veszi az apuka előzetes viselkedését, és ideiglenes intézkesés alkalmával is megitélte, hogy minden hétvégén 5 óra időtartamra elviheti a gyermeket. Nekem komoly félelmeim vannak, hogy mikor fog a gyermek jelenlétében ismét inni. Veszekedni. Verekedni úgy ahogy azelőtt is. Mivel zárt ajtók mögött történtek ezek az esetek,Bizonyitási lehetőségem nagyon csekély. Egy egy alkalom volt hogy a szomszédok is hallották a segitségkérésem. Mivel nem akarom elzárni apát a gyermektől, csupán biztonságban akarom tudni a tárgyalásig is biztositottam neki a láthatást. Mivel apasági nyilatkozat van, az ő jogait sértettem volna ha nem igy teszek. Ezen alkalmakkor elvitte a gyermeket. 8 óra időtartamra kéthetente. Nem tudtam semmit tenni ellene. A gyermek többször megszeppenve sírva a nyakamba fogodzkodva láthatóan megviselt állapotba került láthatások után. A bírót ez sem érdekelte. A gyermekjólétiben ilyen előélet mellett a felügyelt kapcsolattartást ajánlották szintén. Védőnő gyermekorvos szintén az én álláspontomkn van, mivel jelenleg egy 11 hónapos gyerekről van szó. Kérem, segítsen mivel tudnám jobb belátásra bírni a bíróságot. Avval az ürüggyel nem lehet nálam a láthatás hogy az esetleg újból erőszakot szül. Pedig azt is biztositottam volna hogyha az apát annyira zavarom. Hogy édeapám jelenlétében legyen a gyermekkel, akivel semmi baja nincsen. De nem. Nem ment bele és ezt a bíró elfogadta.

Kérem adjon valamilyen útmutatást.

Előre is köszönöm!

Nem.

Ha házassági bontóperben a felek mediátor előtt megegyeztek, de a feleség a soron következő tárgyaláson nem akarja jóváhagyatni, mert nem akarja, hogy a gyerektartásdíjat ingatlannal megváltsa az Apa, hanem helyette minden hónapban fizessen, annak ellenére, hogy megállapodtak abban, hogy ha apa odaajándékozza az ingatlant, akkor nincs gyermektartásdíj igénye. Ilyen esetben mit tehet Apa? Kikényszeríthető, hogy a megállapodásnak megfelelően járjon el Anya vagy mit tehet Apa, mi lesz a tárgyaláson? A többi járulékos kérdésben nincs vita köztük.

Ha határidőben jött, és a törvény szerint az adott végzés ellen van helye fellebbezésnek, akkor fel kell terjesztenie.

Tisztelt Jogász Szakértő!
Válóperben ideiglenes végzést hozott a bírónő amiben korlátozta a láthatásomat amelyről volt egy megállapodásunk a felperessel (amely megállapodást a tárgyalás folyamán visszavont). Ez ellen fellebbeztem de időtúllépés miatt nem továbbította. Ezt a végzést módosította a bírónő egy másik végzéssel ami ellen az időközben megbízott ügyvédem fellebbezett. Ezt a fellebbezést sem továbbította másodfokra a bírónő. Ezt megteheti? Olyan érzésem van, hogy nagyon nem szeretné, hogy egy másodfokú bíró láthassa a periratokat. Tehát eldöntheti, hogy továbbít egy fellebbezést vagy sem? Köszönöm a segítségét! Üdvözlet

Nem is együtt éltek, így biztosan nem kérhetsz távoltartást, amíg valamilyen bűncselekményt el nem követ ellened. Nevelt gyermeket nem, de örökbefogadottat igen.

Értem. Köszönöm. És mivel nem valós indokkal küldte rám a család segítőket és még fenyeget is (hogy a mentő visz el...) nem lehet kérni távol társait vagy valamit? Párom fél hogy esetleg nem hozza vissza a kicsit. A nevelt lányt is köteles vagyok engedni vagy csak a vér szerinti unokám?

A gyámhatóságon kérhet kapcsolattartást, de a külföldre költözéssel kapcsolatban nincs beleszólása.

Üdvözlők mindenkit. Kérem segítsenek.
Olyan problémával állok szemben, hogy az anyósom (hosszú lenne részletezni miért) rám hívta a családsegítőket különböző mondva csinált indokkal emellett életveszélyesen fenyegetnek . ebből ki kifolyólag a párom megtiltotta hogy lássa a gyereket. A nagymama kérhet e láthatásit bíróság által ? én úgy tudom igen, és ha kérhet (számomra a lényeg) ha ezt megkapja lesz e bele szólása abba hogy külföldre vigyem a kicsit. Ugyan is külföldre szeretnénk költözni legkésőbb februárban . A nagylányom apja elhagyott de vele is alá kellett íratni egy papírt hogy engedélyezi ezt. Ebbe egy nagymamának is van beleszólás ha bíróság által ugye meg lesz határozva neki a láthatás?

Köszönöm

Legalábbis lehet vele próbálkozni.

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni.Élettársammal a magatartási és mentális problémái miatt külön mentünk.(Állandó üldözési mániái vannak és retteg mindenkitől.Orvoshoz nem akar menni,mert szerinte ő nem beteg.)A 13 éves fiam velem akart maradni így "gyermekelhelyezési"pert indítottam és rendkívüli ítéletet kértem.A bíróság a gyermeket ideiglenesen hozzám ítélte közös felügyeleti joggal..Élettársam a nevelt testvérééknél lakik.Utolsó láthatása alkalmával magával vitte a fiunkat.Egy idegen férfival beszélgetett,majd a férfit elhívta magukhoz.4 órán keresztül kettesben beszélgettek nem foglalkozott a gyerekkel!(A gyereket előzőleg pszichológushoz kellett vinni,hogy az anyjával szembeni ellenszenvét feloldjuk!)Eközben a fiunk a szobában sírt-telefonon vígasztaltam!Miután éjfélkor a hívásom hatására a férfi elment élettársam felhívott,hogy valaki van a lakásban és meg akarja ölni.Kihívta a rendőrséget és a szúnyoghálon keresztül kiugrott az ablakon.A gyereket a rendőrök ébresztették fel.Nem szeretnénk ezt még egyszer átélni!
Szeretném megkérdezni kérhetem-e a láthatás megvonását és elme orvosi szakértői vizsgálatot.

Sziasztok

Nem az első ilyen eset, hogy a gyerekem beteg (orvosi igazolása van), de az anya azt állítja, már jól van, elhozhatom láthatásra.(Bár leírta azt is, hogy még gyógyszert szed) Csakhogy nálunk van két kicsi gyerek, akik így is elég sokat betegek. Nem szeretnénk, hogy megbetegedjenek. Az anya viszont tegnap megfenyegetett, hogy feljelent a gyámügyön kötelesség mulasztásért, és nem fog pótlást adni, mivel én döntésem volt, hogy nem hozom el. Közösségbe nem mehet, de kisbabához köteles vagyok elhozni? Vagy csak egy pótlást akar így megúszni?

:) idilli

„Megszüntethetném ezt az egész családba fogadást mivel én kértem,de akkor megint a rendőrökkel kellene hazahozatni és tudjuk annak milyen következményei lehetnének!”

Valószínűsítem, hogy békében és szeretetben élnétek tovább egymás mellett, esténként társasoznátok, reggelente elkísérnéd az iskolába, otthon együtt sütnétek-főznétek stb. Vagy nem erre gondoltál?! :) És tényleg Te szüntetnéd meg a családba fogadást?

„Mire számíthatok a perben?”
Pl.: tartásdíj fizetési kötelezettség megállapítására :)

„Hogy van az hogy a jogszabály azt írja hogy ilyenkor nem terhel engem tartási kötelezettség?!”
Azt írja?

Üdvözlöm!

Segítséget szeretnék kérni!
Lányom 16 1/2 évesen sorozatos hazudozásainak következtében egy csúnya veszekedés után elköltözött a nagyanyjához.
Nem akartam rendőrséggel hazacibáltatni,ezért hagytam hátha megjön az esze.
Sajnos nem így lett,párom 3 hónapra rá meghalt.
A gyámhivatalnál mondták ezt a családbafogadást ,én jóhiszeműen belementem.
Most a drágalátos gyám aki mellesleg az anyám beperelt gyerektartásdíj fizetésére.
Hogy van az hogy a jogszabály azt írja hogy ilyenkor nem terhel engem tartási kötelezettség?!
Annyira belerokkantam a párom halála és a gyerekem-anyám ügyködéseibe hogy munkanélküli lettem.
Sajnos annyira befolyásolható a gyerekem,a nagyanyja mindent megenged neki,ezért maradt nála még mindig.
Mit tehetnék hiszen se lakásom,se állásom,se családom?!
Mire számíthatok a perben?
Megszüntethetném ezt az egész családba fogadást mivel én kértem,de akkor megint a rendőrökkel kellene hazahozatni és tudjuk annak milyen következményei lehetnének!

Chilében hozták az ítéletet?

Az egészségügyi kérdésekben való döntés - ha az ítélet másként nem rendelkezik - a szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége.
Az adatok beszerzése már nem ilyen egyértelmű, szerintem azért a gyermek egészségi adatait ő megismerheti.

4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására]
(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

Tisztelt Fórumozók!

Ez azt is jelenti, hogy az édesapának nincs joga fénymásolatokat kérni a gyermek orvosi leleteiről, zárójelentéseiről? Illetve nincsen joga másik orvoshoz vinni a gyermeket a szülői felügyeleti jogot gyakorló édesanya tudta és beleegyezése nélkül?

Köszönöm a választ!

Ptk. A szülői felügyelet gyakorlása

1. A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról
4:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása]
(1) A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
(2) A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.
(3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében - a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett - közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.
4:165. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös szülői felügyeletről]
(1) A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.
(2) A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet (1) bekezdés szerinti rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.
4:166. § [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában]
Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével - a gyámhatóság dönt.
2. A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése
4:167. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]
(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.
(2) A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.
4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására]
(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
(2) A bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.
4:169. § [A gyermek elhelyezése harmadik személynél]
(1) Ha a szülői felügyeletnek a szülők által történő gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. Ebben az esetben ezt a személyt gyámul kell kirendelni, és a szülő felügyeleti joga szünetel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a gyermeket elsősorban olyan személynél helyezi el, aki a gyermek gondozásában, nevelésében, a gyermek érdekeinek megfelelően már korábban részt vett.
4:170. § [A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatása]
(1) A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésének megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Nem hivatkozhat a körülmények megváltozása folytán a gyermek érdekére az a szülő, aki a változást felróható magatartásával maga idézte elő, így különösen, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához vagy tartja magánál.
(2) Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti.
4:171. § [A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti per]
(1) A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a felügyelet, az egyes felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése és az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő és a gyámhatóság indíthat pert.
(2) A pert - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak mindkét szülő ellen meg kell indítania.
(3) A harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása iránti pert az ellen a személy ellen kell megindítani, akinél a gyermeket elhelyezték.
(4) A bíróságnak az eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, vagy ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatnia a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.
4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben]
A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást - közvetítői eljárást vegyenek igénybe.
3. A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei
4:173. § [A szülők együttműködési kötelezettsége]
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva - együtt kell működniük.
4:174. § [A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.
4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok]
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]
Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.
4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban]
A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást - érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.
4. A kapcsolattartás
4:178. § [A kapcsolattartás joga]
(1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
(2) A gyermekétől különélő szülő - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.
(3) A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.
(4) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra,

1. akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette;
2. aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához; vagy
3. akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket - annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket nevelésbe vették - a gyámhatóság dönt.
4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók]
(1) A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és - ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe.
(3) A kapcsolattartásra - ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett - kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.
4:180. § [A kapcsolattartási jog tartalma]
(1) A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
(2) A kapcsolattartás joga - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.
(3) A gyermek elvitelével felmerülő kiadások - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
4:181. § [A kapcsolattartás rendezése]
(1) A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.
(2) A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.
(3) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.
(4) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.
4:182. § [Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása]
(1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást.
(2) A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
4:183. § [Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak megszegéséért]
(1) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.
(2) A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
4:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása]
A gyámhatóság vagy - házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben - a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.
4:185. § [A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása]
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

részt kíván egyáltalán venni a gyermek életében az apa?

Tisztelt Fórumozók,

Egyedülálló anyaként szeretnék egy kis útmutatást kérni.
Még a terhesség alatt maradtam egyedül. Kisfiam azóta már betöltötte az egy éves kort, s nemrégiben voltunk apasági vizsgálaton. (Előtte közel nagy nehezen, közel 1 év többszöri idézés és büntetések, egyéb herce-hurca árán sikerült elérni, hogy az általam megnevezett apa eljöjjön egyáltalán a tárgyalásra.
Végül megtörtét az apasági vizsgálat is, és az eredménye szerint, ő az apa.)
Az lenne a kérdésem, hogy ha ő, mint apa, bejegyzésre kerül, tehetek-e bármit, hogy ne kelljen vele egyeztetnem a gyermeket érintő döntésekről?
Több 100 km-re sodort minket az élet, és hiába tudta, hogy megszületett a gyermek, sosem reagált a többszöri megkeresésemre.
Szerencsére olyan az anyagi helyzetem, hogy nincs szükségem a pénzére, csak szerettem volna, ha a fiam egykor megtudja, ki az apja és nem kell fiktív apát bediktálnom a gyámügyön, hiszen közös döntés volt, hogy megtartjuk a babát, ő csak később gondolta meg magát.
Természetesen ha látni szeretné, annak nem lennék ellenére, de a döntésekbe nem szeretném bevonni.

Tehát szeretném hangsúlyozni, hogy nem eltiltani akarom (bár úgysem fogja érdekelni továbbra sem) és nem a pénzét szeretném elvenni, hanem azt, hogy egyedül dönthessek, ahogy eddig.
Kizárólagos felügyeleti jog? Vagy esetleg lemondhat valamilyen módon a gyermekről?

Aki elolvassa és segít bármilyen tanáccsal, annak köszönöm.