Gyerektartás és láthatás

valoper,

Igen, szerintem igazad van, de én a helyedben írnék neki egy emailt, amiben kéred, hogy KONKRÉTAN nyilatkozzon : életvitelszerűen ebben az ingatlanban él-e álláspontja szerint.
Ha igen, akkor semmiféle tájékoztatási kötelezettséged nincsen, tekintve, hogy a gyermekek is itt élnek.
Ha nem, akkor kéred, hogy a kulcsát adja át, és mivel tulajdonos, természetesen jöhet ide, de csak előre megbeszélt és általad jóváhagyott időpontban, amikor te is itthon vagy, majd beengeded.

Amíg nincs megállapodás, de mégis megszakadtnak tekintitek - te is - az életközösséget, addig nemisigen van mit fizetnie, ez a te sarad is. Döntsd el, hogy akarsz tőle pénzt, vagy sem. Ha igen, állapodjatok meg, vagy indítsd el a bírósági eljárást. Tartásdíjat hat hónapra visszamenőleg követelhetsz, ha önhibádból nem kaptál eddig, akkor lehet, még arra sem utólag.

Folyamatban van a megállapodás, remélhetőleg hamarosan aláírásra is kerül.
Az életközösség megszakadása óta nem járult hozzá a gyerekekkel kapcsolatos kiadásokhoz, aztán szóbeli megállapodás született, amiben vállalta a tartásdíj fizetését a továbbtanuló nagykorúakra is.
Van még elmaradása visszamenőleg is, de most kijelentette, hogy a nagyokra nem fizet, amíg nem rendeződik a kapcsolata velük. Sajnos a konfliktusokat ő gerjeszti (talán tudatosan?), amikor itt van sincs tekintettel rájuk, éjszaka indít mosógépet pl., amikor másnap iskola van, és aludnának már.
A 6 hónap milyen időponttól számítódik vissza? Amikor aláírjuk a megállapodást, vagy a bírósági végzéstől?

„A 6 hónap milyen időponttól számítódik vissza? Amikor aláírjuk a megállapodást, vagy a bírósági végzéstől?”
Amikortól tartásdíj fizetési kötelezettsége keletkezik.

Egyébként teljesen téved, amikor a nagykorú, továbbtanuló gyerekek után nem akar fizetni. Ilyen esetben a tartás mellett törvényi vélelem áll (Ptk. 4:220.§(1)). Igaz ugyan, hogy van benne olyan is, hogy érdemtelenség esetén nem kell fizetnie (4:220.§(3)), de ezt nagyon szűket értelmezik, csak akkor, ha ez a tartásra jogosult súlyosan kifogásolható életvitelt folytat, vagy a tartásra kötelezett vagy közeli hozzátartozója érdekeit durván sértő magatartást tanúsít, illetve a (4) bekezdés szerint kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.
Ha a gyerek tartana amúgy kapcsolatot, vagy indoka van arra, hogy nem tart, akkor jogtalan az érdemtelenségre hivatkozás.
Ha vita van, majd a bíróság ezt eldönti, de ha tartásra szorul, akkor komoly indok kell ahhoz, hogy ne járjon utána tartásdíj.

Tisztelt Cím!
Azzal kapcsolatban érdeklődnék, hogy ha egy élettársi kapcsolat megromlik ( nem bejegyzett) ahol van egy 6 éves gyermek is, akkor hogyan működik a vagyonmegosztás?
Van közös ingatlan 70% a férfi nevén, 30 az enyémen. Apuka azzal fenyegetőzik, hogy inkább elajándékoz mindent, hogy ne legyen a nevén semmi, de mi nem "kapunk" tőle semmit. Akár a híd alá is mehetnénk, már az sem érdekelné.... És ez volt az egyik legfinomabban megfogalmazott mondata... Mit tudok tenni, hogy azért egy minimálisan biztosítsam a jövőjét a gyereknek? 2 éve nem dolgozik, az én keresetemből élünk.... (Volna hova menni, lenne új munkahely is, de ha apuka így áll hozzá, akkor igenis meg akarom nehezíteni a dolgát!)

Ezek olyan megfoghatatlan kérdések. Van konkrét is?

pancsyka04,

Pont úgy, technikailag, mint a házasságnál : összeírják egy naaagy listába a közös vagyont, aztán elosztják egymás között. Azzal a különbséggel, hogy - főszabály szerint - a házasságban felezik, az élettársak között pedig a hozzájárulásuk mértékben osztják meg.

Ha például azt a bizonyos ingatlant így vettétek, közösen, ebben az arányban, akkor azon nincs mit megosztani. Abból pont 30% a tied, hiszen ebben egyeztetek meg.

Bocsánat, csak még friss az elhatározás .

Ha mondjuk oda jutunk, hogy eladjuk a házat, és ő eltűnteti a pénzt, vagy nem saját névre vásárol ingatlant, hogy hivatalosan semmi vagyona se legyen, akkor pl a gyerektartást hogyan vasalom be rajta? Ő ezt kerek-perec kijelentette, hogy egy fillért sem fogunk tőle látni, idézem "éhen is dögölhettek, ha rajtam múlik". Egy ilyen "apától" az utolsó fillért is ki fogom préselni.

Vagy ha nem megyek bele az ingatlan eladásba, akkor addig van vagyona, tehát gyerektartásra kötelezhető?
Azt is megmondta, hogy dolgozni sem fog, mert az ő fizetéséből nem fognak vonni semmit....

„Vagy ha nem megyek bele az ingatlan eladásba, akkor addig van vagyona, tehát gyerektartásra kötelezhető?”

A saját tulajdonrészét bármikor, bárkinek eladhatja, nem kell hozzá az engedélyed, csak elővásárlási jogod van a részére.
Ha "elajándékozza" akkor még az sem.

Gyerektartásra akkor kötelezhető, ha van tartásra szoruló gyereke, és azt természetben nem tartja. Ez ELVILEG független attól, van-e vagyona.
A gyakorlatban persze akinek se vagyona, se jövedelme hivatalosan, tehát még a végrehajtó sem tud tőle behajtani semmit, attól valóban jó eséllyel nem fogsz látni egy fillért sem. De azért ez nem olyan egyszerű.

„A gyakorlatban persze akinek se vagyona, se jövedelme hivatalosan, tehát még a végrehajtó sem tud tőle behajtani semmit, attól valóban jó eséllyel nem fogsz látni egy fillért sem. De azért ez nem olyan egyszerű.”

Kérdés, érdemes-e úgy leélni egy egész életet, hogy soha semmilyen jövedelmed vagy vagyonod nem lehet,
mert arra a végrehajtó azonnal ráteheti a kezét, ahogy tudomást szerez róla? :-O

Tisztelt Mindenki
Az alabbi dologban kérném a segitséget:
Elváltunk, volt férjem külföldön él l,kapcsolata a gyerekkel annyi hogy kéthetente felhívja, illuminált állapotban
. Züllött életet él külföldön is, állandó alkoholos állapotban.
Gyerektartast nem fizet, a végrehajtás folyamatban van.
A bírósági végzésben váláskor, úgy lett írva,hogy a gyerek az én gondozásomban marad.
Kell e az apa aláírása a gyerek továbbtanulásához ilyen esetben? Haza évek óta nem jár, a kinti lakcímét nem tudjuk.
Köszönöm

Vikoka,

Ptk. 4:175.§

Ebben elvileg közösen kellene dönteni ebben a kérdésben a (2) szerint, de esetedre is lehet alkalmazni a (3) bekezdést.
Én a helyedben megérdeklődném a gyámhivatalnál.

Tisztelt Szakértők!

Egyelőre még csak bíróságra beadott egyezség van, tárgyalás majd ősszel lesz. A felek megállapodtak, hogy a kiskorú gyerek (16) felett az anya gyakorolja a felügyeleti jogokat teljeskörűen. A gyerek most először van láthatáson, az apa a láthatás helyszínéről az anyát kérésre sem tájékoztatta. Az apának eddig sem volt szorosnak mondható kapcsolata a gyerekkel, amióta meg a válás körüli cirkusz zajlott, és még otthon lakott, egyenesen semmi kapcsolatuk sem volt egymással. Most hirtelen nagy lett az érdeklődés apai részről, minden elmaradt kapcsolattartási idő pótlásához ragaszkodik. Az anya nyaralni viszi a gyereket, erről részleteket követel. Természetesen nagyon ügyesen tudja figyelmeztetni az anyát az (általa vélt) kötelességeire, miközben a sajátjairól szeret elfelejtkezni.
Kérdésem, hogy a kizárólagos felügyelet miatt, az apának milyen beszámolási kötelezettsége van a láthatások tekintetében, illetve az anyának mennyire kell tájékoztatni az apát a hétköznapi dolgokról (kivel, mikor, merre, hogyan, miért...mindent tudni akar), valamint a nyaralásról.

Bubu66,

Nincs ez percre és geolokációra lebontva.

„4:173.§ A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.
4:174.§ A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.”

A fenti az irányadó, illetve az ő közös megállapodásuk addig, amíg a bíróság ettől részletesebben nem rendelkezik.

Igen, értem, hogy a tanulmányokról, egészségi állapotról kell, egy 16 évesnél fejlődésről már nem igazán beszélünk. De egy ekkora gyerek esetében hónapokra előre kéri, hogy pl. milyen bulikba akar menni a gyerek, kikkel, hogyan, miért, mivel...Nem a gyereket kérdezi, hanem az anyát zaklatja ezzel.
A nyaralás helyszínét köteles az anya megadni? És az apa a láthatás helyszínét?

Azért azt nem ártana.

Szerintem az apa részéről ez inkább a szivatás kategória.

Bubu66,

Nézd, mint írtam, nincs ez leszabályozva, érthető okokból, mert mindent nem lehet. Kötelesek együttműködni. Ha az egyik megkérdezi, a másik válaszol. Ha nem tudja, akkor azt mondja.

Érezni kellene mi az életszerű, és mi nem. Nyilván az hogy hova mennek, mikor a közeljövőben, azt mind a kettő meg kell(ene) mondania a másiknak. Az, hogy „hónapokra előre kéri, hogy pl. milyen bulikba akar menni a gyerek, kikkel, hogyan, miért, mivel” eléggé nem életszerűnek tűnik - de ha tudja, miért ne mondaná meg, ha meg nem tudja, akkor ez van.

Ha az a kérdés, KONKRÉTAN nincs meghatározva mit KELL megmondani. Ne mondjanak egymásnak semmit, ha úgy jobban esik, aztán majd a perben a bíróságon lehet panaszkodni - és jó eséllyel az együttműködés megtagadása latba fog esni a döntéseknél.

Nem értem minek ezt túlspilázni. Amit tudok megmondom, amit nem azt nem, amit túlzásnak érzek, azzal meg elküldöm a francba.

„Nem a gyereket kérdezi, hanem az anyát zaklatja ezzel.”
Zaklatja? Az bűncselekmény. Jelentse fel.

Üdvözlök
Lehet a kérdésem nem megfelelő fórumban teszem fel, de nem találtam megfeleloʻbbet.
Gyermekem apjával elváltunk már évekkel ezelőtt. Gyermekem must lesz 8.-os.
A továbbtanulási papírt a volt férjnek us alá kell írnia?
Semmi kapcsolatunk nincs vele, valahol külföldön él, elég züllött életet folytat. Gyerektartast sem fizet. Senki nem tudja a családjából hogy hol lakik, havonta egyszer talán ha jelentkezik a szüleinél.
Ilyen esetben is alá kellene írnia a továbbtanulási papírt? Csak joga lehet, kötelessége nem?
Köszönöm

Vikoka,

Az a gyakorlat az iskolákban, hogy mindkét szülőnek alá kell írnia ezt a papírt.
Ez az alapja :

„Ptk.
4:175. §
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.”

Én a helyedben megkérdezném az iskolát, ebben az esetben elég-e nekik egy aláírás, ha nem, akkor a gyámhivatalhoz fordulnék, hogy ők a döntésükkel pótolják ezt a hiányzó aláírást, azt az iskolának is el kell fogadnia.