Gyerektartás és láthatás


valoapa # 2012.04.02. 21:24

ok, köszönöm szépen!

ObudaFan # 2012.04.02. 19:42

Nagyon könnyen. Legfeljebb ügyvédi etikai szabály.

valoapa # 2012.04.02. 12:59

A bíróság még soha semmit nem juttatott el, csak a keresetlevelet.

Valamiért az van bennem, mintha lenne jogszabály ezzel kapcsolatban, de nagyon könnyen lehet, hogy tévedek ;)

ObudaFan # 2012.04.02. 10:46

úgy nyújt be iratokat a bíróságra, hogy a jogi képviselőmhöz nem juttatja el,

Ez elsősorban a bíróság feladata, hogy eljuttassa.

valoapa # 2012.04.02. 09:11

kocos001 - Ezt bírója válogatja. Valóban van egy ilyen ostoba gyakorlat a gyerek három éves koráig. Ellenben ha megnézed ezt: net.jogtar.hu/gyer 27. § (6), akkor láthatod, hogy ez nem ilyen egyszerű. Ha tudod bizonyítani, hogy a gyereknek jó lenne, akkor nincs mese: engedni kell, hogy vidd.

Ügyvédek, egy kérdés: mit lehet azzal kezdeni, hogy többedjére csinálja azt az ellenérdekelt fél, hogy úgy nyújt be iratokat a bíróságra, hogy a jogi képviselőmhöz nem juttatja el, hanem kvázi a hátam mögött besunnyog vele. Ezzel kapcsolatosan már van panasz tárgyalási jegyzőkönyvben. Most épp egy végzést hozott a bíróság olyan iratok alapján, amiket nem is láttam...

kocos001 # 2012.03.30. 20:54

Üdvözlöm.

2010.novemberében született a lányom,aki mostanság 17 hónapos.
Gyermek láthatás szabályozása ügyében,Bírósághoz fordultam,mivel az Édesanyja kijelentette,hogy ki nem léphetek vele a lakásából ketten.Mivel közösen a kapun kívül nincs helyünk...
És ha Ő úgy gondolja...három éves kora után is csak akkor vihetem el ha jónak látja.
Nos...március 27.-e van,a gyerekkel utoljára 2011.szeptember 29.-én voltunk kint a szabad levegőn...magyarul fél éve.Azóta egy alig 12 m2-es szoba egyik sarkában,egy 1 m2-es játszó szőnyegen töltök el két hetente,két órát.
Az itt,és hasonló blogokat olvasván némileg úgy látom 3 évnél húz a bíróság egy vonalat,ami alatt nem adja oda az édesapának ottalvással.De pár órára sem,hogy pl.elmegyek érte délben,és este visszaviszem?

Mert végül is ezért mentem bíróságra.Rendesen fizetem a gyerektartást,már 17 hónapja.Rendszeresen,pontosan járok a gyerekhez láthatásra.És akkor sem megyek soha üres kézzel.Hál istennek be még beenged.
Szerettem volna ha bejön a lakóhelyéhez illetékes Gyámhivatalba,de hiába adott a gyámügyes hölgy időpontot,nem volt hajlandó.Ott azt javasolták,van esélyem menjek a Bíróságra.
Ön szerint,van esélyem hogy elhozhassam a gyereket egy pár órára,vagy nagykoráig az Édesanyja kénye kedve szerint kell ugrálnom...

Tisztelettel köszönöm válaszát.

ObudaFan # 2012.03.30. 20:17

Az várható, hogy előbb-utóbb bírságolják.
Ha egy ésszerű időn belül nem jön, nem is menti ki magát, akkor szerintem meg lehet utána tenni.

trouble1978 # 2012.03.30. 13:29

Kedves Fórumozók! Ismét hozzátok fordulok, mert már többször segítettek nekem. Lassan 2 éve elváltam és volt párom a kezdeti lekesedést követően egyre ritkábban látogatja közös gyermekünket. A problémáink fél éve kezdődtek, amikor hetekre eltűnt, arról sem votlt hajlandó nyilatkozni, hogy jön-e, konkrétan abban sem voltunk biztosak, hogy él-e még. 2 hónap után jelentkezett, elvitte a gyereket egy hétvégére, majd 3 óra után haza is hozta, mindenféle indok nélkül. Ezt követően ismét hetekre eltűnzt. Én minden egyes láthatás előtt üzenetet küldtem neki, majd ezt elunván, azt kértem tőle, hogy ő jelezzen időben, ha legközelebb vinné a gyereket. Ezt követően felbukkant és szerette volan vinni a gyereket, de mivel a utolsó éjszaka szólt, már nem akartam a gyerek programját bolygatni és kimondom: nem adtam oda. A válási papírban szabályozott pótlás idején újra vártuk őt, de nem jött és azóta sem jelentkezett. Ellenben a gyámhatóságon eljárást indított ellenem, kapcsolattartás akadályozása miatt. A gyámhatóságon én minden egyes alkalommal leírtam, hogy Apuka nem jött, nem jelzett, de eljárást nem kértem ellene, mert nem szeretném szítani a feszültséget. Az egyik kérdésem az lenne, hogy mi várható most. A másik kérdésem holnapra vonatkozik, mivel Apukának holnap megint kapcsolattartási joga lenne, de kérésem ellenére nem jelentkezik, nem tudjuk jön-e. Megtehetem-e, hogy kiírom az ajtóra, hogy mivel nem jött, nem tudtunk itthon maradni. A félreértések elkerülése végett nem direkt mennénk el itthonról, hanem dolgoznom kell. Köszönök bármi választ.

Tubica # 2012.03.30. 08:33

Tisztelt Fórum!

A testvérem lányának gyerekeit nem láthatom.
Lehet-e ezt törvényesen kérni. A kishúgom fele fiatalságát velem töltötte,-annyira szerettem és megbízható voltam- az egyik gyermekének a fiam a keresztapja.
Köszönöm a választ!

ObudaFan # 2012.03.30. 08:15

le van-e írva bárhol jogszabályban, hogy mik azok az esetek, amikor apuka önhibáján kívül van akadályozva a kapcsolattartásban és ezért jogos a pótlás iránti igénye?

Nincs, és szerintem ezt nem is igen lehet taxatíve felsorolni.

GNapocska # 2012.03.30. 07:05

Update a hosszútávú olvasók és a hasonló cipőben járók kedvéért: Régebben írtam, hogy a gyámügy megbüntetett, mert egy augusztusi páratlan hétvégén nem adtam oda a gyerekeket az apának (az ítélet szerint nyáron a július hónap, tanítási időszakban pedig a páros hétvégék járnak neki, nem volt korábbról pótolnivaló elmaradásom). Fellebbeztem, másodfokon a kormányhivatal is helyben hagyta az elsőfokú büntetést. Bíróságra mentem kapcsolattartás megváltoztatása miatt (a kérelemben az égvilágon semmi változtatást nem kértem a korábbi ítélethez képest, "csak" annyit, hogy nekem is legyenek jogaim, ne csak apukának). A bíró elképedt a gyámügy hozzáállásától, szerinte a gyámügy teljesen félreértelmezte az ítéletet és semmibe vette a 149/1997. sz. Kormányrendeletet, és _mindenben_ nekem adott igazat, és most olyan ítéletet kaptunk, melyben explicite le vannak írva olyanok, hogy például nekem is jár karácsony egyik napja és húsvét egyik napja és nyáron is nyugodtan elutazhatok nyaralni, mert nem kell attól tartanom, hogy apuka bármikor beállíthat a gyerekekért a gyámügy teljes háttértámogatásával. Az az apróság, hogy a bírságot ki kellett fizessem, és hogy az újabb per mennyi pénzembe került, illetve hogy mindez még csak elsőfokú ítélet és elég valószínű, hogy apuka fellebbezni fog, csak a hab a tortán. Ami komikus volt az az, hogy apuka ügyvédje még nekem esett nekem a tárgyaláson, hogy én vagyok a hülye és miért nem olvastam el a kormányrendeletet, akkor világos lett volna, hogy nekem is vannak jogaim, és elég nehezen magyaráztuk meg neki ketten a bíróval együtt, hogy én elolvastam és épp erre hivatkozva nem adtam át a gyerekeket, de a gyámügynek volt teljesen más a véleménye.

Egy kérdésem maradt: le van-e írva bárhol jogszabályban, hogy mik azok az esetek, amikor apuka önhibáján kívül van akadályozva a kapcsolattartásban és ezért jogos a pótlás iránti igénye? Eddig ugyanis többször előfordult, hogy saját döntés alapján nem jött, és arra hivatkozott, hogy akadályoztatva volt (dokumentálni tudom, hogy nem volt, pl. közös barátoknak megírta). Úgy érzem, hogy ez még egy neuralgikus pont lesz a továbbiakban is, ezért szeretnék minél felkészültebb lenni, hogy ne ezzel tegye tönkre az én megszervezett programjaimat.

sió # 2012.03.29. 22:42

tarjani

A húsvétot kivenni a tavaszi szünetből. A húsvétot elosztani a végzésnek megfelelően. A maradék szünetet elosztani szintén végzésnek megfelelően, Ha fele, akkor fele.

Goodwitch # 2012.03.29. 18:17

attól függ, hogy nálatok mikor van tavaszi szünet


Goodwitch

tarjani # 2012.03.29. 17:27

Közös megegyezés nincs nem volt és nem lesz mivel ez nem lehetséges miatta.Ragaszkodik a papirhoz meg én is. Tehát ,hogy jár a gyerek?

Goodwitch # 2012.03.29. 12:58

Remek egyezség, tavaszi és téli szünetben kész idegbaj végrehajtani, de ebbe a bírók soha sem szoktak belegondolni. És akkor a páratlan számú napból álló szünetről még szó se essék.
Szó szerinti értelmezésben, mivel a több napos ünnepek is külön említve vannak, az ünnepeket ki kell venni a szünetekből, és külön-külön megállapítani a láthatási napokat ünnepekre, és a szünetre is. Javaslom közös megegyezéssel térjetek el a papírtól, és osszátok el értelmesen a szünetet.

Ha péntektől hétfőig tart nálatok a tavaszi szünet, akkor a papír szerint péntek és vasárnap az anyáé, szombat és hétfő a tied.


Goodwitch

tarjani # 2012.03.29. 09:59

SOS.ben kérem ha valaki ért hozzá adjon választ:a végzés szerint" A rendkivüli kapcsolattartást vonatkozóan a felek akként állapodnak meg,hogy a többnapos ünnepek az iskolai és óvodai szüneteke első felét a gyermekek a édesanyjukkal még a második felét a gyermeke az édesapjukkal töltik"

Kérdés : Ugy húsvét az egyben iskolai szünet is és a második fele vasárnap-hétfő.Akkor most jogos-e az igényem erre a két napra/én vagyok az édesapa???

Gabicsek # 2012.03.27. 21:15

Nem jó ez az általánosítás.

kocos001 # 2012.03.27. 20:41

Üdvözlöm.

2010.novemberében született a lányom,aki mostanság 17 hónapos.
Gyermek láthatás szabályozása ügyében,Bírósághoz fordultam,mivel az Édesanyja kijelentette,hogy ki nem léphetek vele a lakásából ketten.Mivel közösen a kapun kívül nincs helyünk...
És ha Ő úgy gondolja...három éves kora után is csak akkor vihetem el ha jónak látja.
Nos...március 27.-e van,a gyerekkel utoljára 2011.szeptember 29.-én voltunk kint a szabad levegőn...magyarul fél éve.Azóta egy alig 12 m2-es szoba egyik sarkában,egy 1 m2-es játszó szőnyegen töltök el két hetente,két órát.
Az itt,és hasonló blogokat olvasván némileg úgy látom 3 évnél húz a bíróság egy vonalat,ami alatt nem adja oda az édesapának ottalvással.De pár órára sem,hogy pl.elmegyek érte délben,és este visszaviszem?

Mert végül is ezért mentem bíróságra.Rendesen fizetem a gyerektartást,már 17 hónapja.Rendszeresen,pontosan járok a gyerekhez láthatásra.És akkor sem megyek soha üres kézzel.Hál istennek be még beenged.
Szerettem volna ha bejön a lakóhelyéhez illetékes Gyámhivatalba,de hiába adott a gyámügyes hölgy időpontot,nem volt hajlandó.Ott azt javasolták,van esélyem menjek a Bíróságra.
Ön szerint,van esélyem hogy elhozhassam a gyereket egy pár órára,vagy nagykoráig az Édesanyja kénye kedve szerint kell ugrálnom...

Tisztelettel köszönöm válaszát.

Kecskeméti33 # 2012.03.27. 14:53

Tisztelt ObudaFan!
Egy igen kényes kérdéssel fordulok Önökhöz. Novemberben kiderült, hogy párommal babát várunk. Nem terveztük, de mindketten örültünk neki. Szóba sem került az abortusz. Sajnos rövid időre rá párom megváltozott, és arról , hogy összeházasodjunk hallani sem akart. Szerinte ez csak egy " papír". Ezáltal kapcsolatunk nagyon gyorsan megromlott, mert úgy éreztem becsapott hiszen soha nem említette, hogy függetlenségétől nem akar megválni. Februárban szakítottunk. Szüleim , testvéreim teljesen mellettem állnak , segítenek anyagilag és lelkileg is. Jelenleg még dolgozom , tehát van bejelentett munkahelyem. Úgy gondoltam, mivel volt párom becsapott nem szeretném ha bármi köze lenne gyermekünkhöz. Mostanra kiderült, hogy ő ragaszkodik a gyerekhez , sőt lehetősége esetén el is szeretné tőlem venni, akár peres úton is. Jelenleg 20 hetes kismama vagyok és azt szeretném megtudni, hogyan akadályozhatom meg, hogy a volt páromnak bármi köze legyen a gyermekhez.Azt szeretném, ha a gyermek az én nevemet viselje, valamint érdeklődnék, mit kellene tennem, hogy egész biztosan ne kaphassa meg a későbbiekben sem a láthatási jogot. Apasági nyilatkozat nincs. Gyermektartásra nem tartok igényt. Válaszuket előre is köszönöm, és elnézést a terjedelmes levélért.

sagit # 2012.03.26. 04:54

Nem ítélkezem megteszik azt majd mások...

Eszt # 2012.03.24. 17:33

Kedves fórumozók,
korábban (2012.01.30. 22:49) kérdést tettem fel itt ügyünkkel kapcsolatban, röviden:

Az apa (párom) kapcsolattartását az anya kérelmére bíróság szabályozta, még nem telt el a két év azóta. Végzés: "az édesapa jogosult folyamatos kapcsolattartásként péntekenként a gyermeket az iskolából magával vinni és vele kapcsolatot tartani".

Párom új munkahelyéről időnként később szabadul, hasonló esetekben az elmúlt években én mentem a gyermekért az iskolába. Minden évben szerepeltem az iskolai "ki viheti el a gyereket" listán (amit pl. idén is az anya írt). De: az anya éppen bosszúhadjáratot folytat vélt sérelmeiért (időnként előfordul), ezért "nem mehetek a gyermekért, szól majd a tanárnak is, ha nem a párom megy, nem lesz kapcsolattartás".

Ami még történt azóta: az anya összefirkálta az üzenőben a nevemet, és beleírta a tanárnak, hogy kapcs.tartási napokon csak az apa viheti el a gyereket (a tanárok ezt egyébként nem ellenőrzik, inkább hárítottak).

ObudaFan szerint az apa által nekem írt "meghatalmazásnak elégnek kellene lennie".
Ezt mondta egykori ügyvédünk is. A gyámhivatal szerint a meghatalmazás nem jó. Állítását nem indokolta.

Kérdéseim:

  • "Meggyőzhető-e" a gyámhivatal?
  • Ha igen, konkrétan mit kell tennünk? (Levél, stb.?)
  • Úgy egyébként is, mi lenne a feladata a gyakorlatban az ügyintézőnek vitás esetekben? Pl. amikor arra kérte az apa, adja írásba az ügyintéző az általa elmondott ítélet-értelmezést, hárította - ami talán természetes, csak mi nem látjuk át ezt.

(Ebben a gyámhivatalban egyébként tapasztalatunk szerint az ügyintéző igen kevés szakértelemmel bír, mereven elzárkózó, stb. - például a két szülő különböző időpontban feltett, az ítéletnek azonos részére vonatkozó kérdésére más-más értelmezést adott, tovább szítva ezzel a szülők közötti ellentétet.)

sió # 2012.03.24. 06:45

Szó sincs anyukáról, hiszen az anyuka írt. Gyerekbőrbe bujni, és gyerekként írni... Hm!
A sztori kissé bizonytalan... Mint anyuka. Csodálom sagit hogy nem vetted észre.

sagit # 2012.03.22. 05:36

Nem erről van szó. Az édesanyád semmivel sem lesz jobb ha ugyanúgy törvénytelenséget követ el mint az volt férje. A különbség csak annyi hogy ezt őrajta le tudják verni...

sagit # 2012.03.21. 06:26

Ha tudták hogy már nem jár akkor vissza kellett volne adni az összeget. Ha jól jön, ha nem akkor sincs semmi köze a volt házastársnak hogy mennyit keres az exe. Vicces lenne. És bizony bár gyt-t nem szoktak "visszaitélni" ez az eset kivétel lehet...

Gabicsek # 2012.03.17. 22:05

Mi köze van a munkához a válókeresethez? Ha válókeresetet ad be akármelyikőtök, az a jogkövetkezménye általában, hogy elváltok.