öröklés,ingatlan

Édesanyám 5 évvel ezelőtt lemondott testvére javára a szülői ház örökségéről. Nemrégen sajnos meghalt a testvér is. A kérdésem az lenne, hogyha nincsen gyermeke testvérének, a felesége még él, a szülői házat ki örökölheti. Édesanyám levelet írt, hogy igényt tartana rá, megkaphatja-e, vagy mindenképpen a feleség örökli? A feleség halála után pedig csak az ő testvérei kaphatják meg már, tehát teljesen elkerülhet a szülői ház a másik fél (házastárs) rokonságához?
Előre is köszönöm válaszukat!

X lakás vásárlása (tulajdonos A.C) – XY lakás eladása (tulajdonos A.C, haszonélvező: A.D)

X lakás + garázs

A lakás és a garázs öszzesen: 15.000.000,- Ft. értékben lett megvéve.
• Lakás: 13.000.000,- Ft.
• Garázs: 2.000.000,- Ft.

A szerződés aláírását követő 5 napon belül 5.000.000,- Ft-ot kellett utalni P. T. számlájára.
• Lakásra: 4.900.000,-
• Garázsra: 100.000,-Ft-ot.

Az átutalás a következőképpen alakult: 2005. április 11-én.
• Átutaló: A.B : 2.500.000,-
• Átutaló: A.C : 2.500.000,-

A fennmaradó részt 2005. október 15-ig kellet utalni. Az utalás 2005. október 13-án történt.
• Átutaló: A.D: 10.000.000,-

Az adásvételi szerződés dátuma : 2005. április 08.

XY lakás + garázs

Az adásvételi szerződés dátuma: 2005. július 04.

XY lakás eladási ára: 33.000.000,-
• Lakás: 30.000.000,-
• Garázs: 3.000.000,-

Az adásvételi szerződés néhány pontját kiemelném:

1. A szerződés aláírásával egyidejűleg átadásra került 5.000.000,- Ft.

Foglaló: 3.000.000,-
Vételárelőleg: 2.000.000,-

2. Fennmaradó hátralék: 23.000.000,- kifizetése: 2005. szeptember 2-ig.
3. 5.000.000,- kifizetése: 2005. október 3-ig A.D haszonélvezőnek OTP Bankba átutalással történt. Ehhez A.C hozzájárult.

„Felek rögzítik, hogy A.D haszonélvező a holtig tartó haszonélvezeti jogáról mindkét ingatlan esetében ingyenesen mond le.”

A kérdés az, ha ingyenesen mondott le, akkor miért az ő számlájára került az 5.000.000,- Ft.
Ajándékozás címén visszakövetelheti- e az ingatlant. (A férjem meghalt, végrendelet és törvényes örökös nélkül.)

Tények: XY lakás eladási ára: 33.000.000,-
A szerződés aláírásával A.C nak 5.000.000,-
A.D bankszámlájára 5.000.000,-
Fennmaradó összeg összesen: 23.000.000,-

A kérdés az, hogy a fennmaradó összeg hol van, mert A.C bankszámláján ilyen értékben pénzmozgás nem történt. Valamint azt is tudjuk, hogy a X lakás vétele, milyen utalásokkal valósult meg.

A.D 2005. évben 2 alkalommal utalt pénzt a férjem bankszámlájára:
• 2005.07.18. 1.000.000,-
• 2005.08.17.. 2.500.000,-

Kérdések

1. A.D valóban ingyenesen mondott- e le a holtig tartó haszonélvezeti jogáról?
2. 19.500.000,- Ft. hol van ha A.C semmit sem vásárolt?

(azért írom, hogy 19.500.000,- mert az édesapa 2 alkalommal utalt pénzt a férjem bankszámlájára, de ezt fent már említettem.)
III. Érdemes lenne megvizsgálni A.D és A.B bankszámláján történt pénzmozgást az adott időszakban?
IV. A.C 2005.évi adóbevallásában szerepel a pesti lakás eladásából származó bevétel, illetve hogy ő vásárolt a x ingatlant. A fentiek ismeretében nem ő vásárolta a X-et tehát nem törvényesen járt el?
V. A.D adóbevallásában úgy nyilatkozik, hogy ingyenesen mond le a XY lakásról, de a fentiek ismeretében ez is megkérdőjelezhető, mert úgy tűnik a vételár az ő kezén folyt át és került felosztásra a két testvér A.B és A.C között. Nem tudom itt hol van a törvényesség határa.
VI. Érdemes lenne megvizsgálni A.B számláján a pénzmozgást is, mert férjem elmondása szerint valóban fel lett osztva a XY lakás eladási, és valószínű hogy ezt is A.D utalta. Nem tudom, hogy nagy összeg ajándékozása esetén milyen jogszabályok az irányadóak.
VII. Ezen kívül férjem (A.C) nagy értékű autót vásárolt saját pénzből egy kiadó nevére, állítólag azért, hogy a kiadások fedezésre kerüljenek. A bankszámlakivonattal igazolni is tudom, hogy az összeget levette a számláról, másnap pedig a kiadó nevére ki lett fizetve az összeg egy része. Egy másik alkalommal pedig a fennmaradó rész. A férjem is tulajdonosa ennek a cégnek . (A cégnek 3 tulajdonosa volt. Apa, és 2 fia) Kérdésem az lenne ebben az esetben milyen lehetőségem van, mert úgy tűnik mindent el akarnak venni arra hivatkozva hogy ági vagyon. Az autónál pedig arra hivatkoznak, hogy cég öröklési körébe tartozik.
Várom mielőbbi válaszukat. Segítségüket előre is köszönöm.

„A korábban említett eltartási szerződést igaz, '93-ban kötötték meg, az ingatlan azonban az idős úr nevén maradt. ”

Ez esetben az vagy nem volt eltartási szerződés, vagy nem nyújtották be a földhivatalba. A gond az, hogy adójogi szempontból az számít a megszerzés évének, amelyben az szerzést igazoló okirat - itt a szerződés - a földhivatalba beérkezik. Így az édesapja számára valószínűleg 2007. vagy 2008. lesz a szerzés éve, és vagyonszerzési illetéket kell fizetnie.
Jó hír viszont, hogy így a szerzési érték és az eladási ár között nem lesz túl nagy különbség, ezért az adó sem lesz sok.

„(Már annál is inkább, mert a bank a "holt számlákra" is mindenféle éves kezelési költséget stb. rak rá, és egy idő multával majd még Ön fizethet a banknak a nagy semmiért.)”

Így van a hazai bankok már csaK ilyenek !
Van azért egy szépséghibálya a dolognak : ha átviszem a szomszédnak a láncfűrészemet, hogy vigyázzon rá a nyaralásom alatt, és amikor épen sértetlenül visszakapom, csak meghálálom egy üveg borral, hogy vigyázott rá.
Viszont ha a szomszéd jön és kéri a fürészt : hogy felvágná a tüzelőjét, mikor hozza vissza csak ő hozza a bort a használatért.
A mi hazai bankjaink viszont használják a pénzünket - fizetnek ugyan bagót ezért, de a trezolásáért lényegesen többet kérnek - pedig nem trezolálnak, hanem használják a betevők pénzét - jó nagy haszonnal ki köcsözik. Ez az ő extra profitjuk !!
Elvégre a bankároknak jól lell élni - megvan írva !!

Kedves Kovács Béla Sándor!

Még egy kérdésem lenne. A korábban említett eltartási szerződést igaz, '93-ban kötötték meg, az ingatlan azonban az idős úr nevén maradt. Ebben az esetben is csak vagyonszerzési illetéket kell fizetni?

Válaszát előre is köszönöm!

Kedves Kovács Béla Sándor!

Köszönöm segítségét.:)

Nem tudom... A korábban az államilag támogatott lakáscélú kölcsönök törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményt is simán felére lehetett vágni, az időtartamát 20 évről 5-re lehetett csökeknetni, és a végén egészen el lehetett törölni.
Úgyhogy fenntartom a véleményemet: nem lehet tudni, hogy milyen szabályozás lesz 5 év múlva.

Azért szja-t jó eséllyel nem kell majd fizetni, mert az ezzel ellentétes törvénymódosításnak akadhatnának gondjai az Alkotmánybíróságon.

Kedves Gálné!
Erre a kérdésre nem lehet igennel válaszolni (igaz, nemmel sem.) Ki tudja, milyen szabályozás lesz életben öt év múlva?

Szeretnék még kérdezni. Ha én öt évig nem adom el az örökölt ingatlant, akkor ugye nem kell rá kifizetnem a 25% adót, -és, ha öt év után adom el akkor kell-e valamilyen adót fizetnem utána és hány százalék lenne az?
Köszönöm

Kedves dorci77!
Ha az édesapja kötött eltartási szerződést, akkor senki nem örökölt semmit - főleg Ön nem. Az édesapja viszont már '93-ban megszerezte az ingatlan tulajdonjogát. Ha ő eladja az ingatlant, nem kell jövedelemadót fizetnie, mert jócskán több mint 5 éve szerezte. Ha a vételár felétt Önnek ajándékozta, akkor sem kell Önnek jövedelemadót fizetnie - annál inkább vagyonszerzési illetéket.
(Azt hiszem, ObudaFan félreértette a kérdést.)

Akkor meg majd mutasd be nekik az okiratot amit kérnek a számla megszüntetéséhez - hadd legyen az övék az utolsó szó...

Köszönöm a választ kedves monalisa1!
Én vittem magammal a halotti anyakönyvi kivonatot, be is mutattam és mégis azt mondták, hogy nem szüntethetem meg a betétkönyvet, csak, ha meg van a hagyatéki tárgyalásról a végzés és azt mutatom be. Csak nem értem, hogy miért nem lehet megszüntetni enélkül, amikor már csak 2 ezer párszáz forint van rajta (vagyis a kamat) Egyébként a betét a postabankban volt.
Köszönettel

Igen, az új szabályok szerint az mindegy, hogy lakást vesz-e, vagy sem. A 25% adót viszont csak az eladási ár és az öröklési illeték alapjául szolgáló érték különbözete után kell fizetni. Ha csak jövőre adja el, ennek is csak a 90, ha még egy év után, 60, még egy év után 30%-át kell fizetni, további egy év (összesen tehát 5 év) utáni eladás esetén pedig szja-t nem kell fizetni.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

A segítségére, illetve egy kis információra lenne szükségem. Tavaly augusztus végén "örököltünk" egy lakást. Édesapám 1993 környékén eltartási szerződést kötött, az idős úr 2007. augusztusában elhunyt. A lakás eladásából származó összeget nekünk szánta, szánja most is. A lakást csak olyan február-március tájékán tudjuk meghirdetni, amire közjegyző elé is kerültek a papírok. Az eladás után az összeg fele az enyém lesz, amit ingatlanvásárlásra szeretnék fordítani. Ingatlanirodák és rémhírek:) szerint 25% adót kell akkor is fizetnem, ha én ezt az összeget teljes egészében be szeretném fektetni. Igaz ez? Mi a teendő? Létezik valamilyen adókedvezmény vagy megoldás ebben az esetben?
Segítségét előre is köszönöm!

Szerintem igen. A halálesetre szóló biztosítási összeg nem tekinthető az elhalálozott személy követelésének, hiszen ő annak soha nem volt jogosultja.

Tisztelt Ügyvéd Hölgyek és Urak!

Kérek szépen választ a következő kérdésemre:

Öröklési szerződést kötöttem egy rokonommal, mely szerint "ingó és ingatlan vagyonát ... és követeléseit" én öröklöm. Volt egy életbiztosítása is, melynek alapján biztosítási összeg fizetendő a biztosító részéről baleseti halál esetén. Mint örökös, beadtam az igényt az összegre, de azt írták vissza, hogy mivel az öröklési szerződésben nincs rendelkezés a biztosítási összegről, ezért azt a törvényes örökösök (szülő, testvér, stb.) örökli.

Ez tényleg így van?

Várom válaszukat

Úgy szabályos, ha bemutatod. Más kérdés, hogy - mivel illetékmentes - sokminden akkor sem történik, ha nem.

Mutassa be a banknak az édesanyaja halotti anyakönyvi kivonatát, mellyel bizonyítja, hogy a számla okafogyottá vált - vagy is kéri annak megszüntetését. (Már annál is inkább, mert a bank a "holt számlákra" is mindenféle éves kezelési költséget stb. rak rá, és egy idő multával majd még Ön fizethet a banknak a nagy semmiért.)

Ha van testvére az örökölt pénz is meg kell vele feleznie, egyébiránt lehet, hogy az amúgy is fizetendő közjegyzői költség miatt jobb ha nem szól a takarékbetétről...

T.Fórumozók. Meg tudná nekem mondani valaki, hogy ha volt a meghalt anyukámnak egy 139 ezer Ft-ot tartalmazó betétkönyve. Ezt is be kell-e mutatnom a hagyatéki tárgyaláshoz, vagy ilyen kis összeggel nem foglalkoznak? (egyébként már fölvettem a takarékból, csak a kamatot nem adják ki, mert, hogy én nem szüntethetem meg a takarékkönyvet (bár teljes jogú megbízottként szerepelek a kezelését illetően. Nem a 2 ezer forint kamat miatt, de miért nem szűntethetem meg? -és, hogy be kell-e mutatnom a hagyatéki tárgyaláshoz csatolandó papírok között, hogy mennyit vettem föl, esetleg itt is érvényes, hogy 300 ezer Ft-ig nem foglalkoznak vele? Vagy, ha már fölvettem, akkor ne is mondjam a jegyzőnek, hogy volt?
Előre is köszönöm, ha valaki tud tanásot adni

Énnn! Már nincs úgynevezett laksászerzési kedvezmémny.

Köszönöm KBS a választ.
Veci

Még az előzőhöz: Nem tudom az számít-e, de 2-3 ingatlant veszek az eladott 1 ingatlan árából.

Tisztelt hozzáértők!
Érdeklődni szeretnék, hogy ingatlan öröklése esetén eladom az ingatlant (hogy ki tudjam fizetni az örökösödési adót), majd az eladásból fennmaradó összeg teljes egészéből ingatlant vásárolok, akkor azt is le kell adózni, vagy ingatlanból ingatlant esetén nem?! Előre köszönöm segítségüket!

Tisztelt hozzáértők!
Érdeklődni szeretnék, hogy ingatlan öröklése esetén eladom az ingatlant (hogy ki tudjam fizetni az örökösödési adót), majd az eladásból fennmaradó összeg teljes egészéből ingatlant vásárolok, akkor azt is le kell adózni, vagy ingatlanból ingatlant esetén nem?! Előre köszönöm segítségüket!