öröklés,ingatlan

Nem ilyen egyszerű - mivel nem mindkét szülejük azonos.
A gyermekek (az örökhagyó testvérei) a kiesett szülők helyén örökölnek. Vagyis egyik szülő leszármazottai között is 1/2 oszlik meg, és a másik szülő leszármazottai között is. Aki mindkét szülőnek gyermeke, az mind a két félből részesül. És akkor még bejátszhat az ági öröklés is.

Egyébként számomra a kérdésből nem derült ki egyértelműen, hogy a nagynéninek két féltestvére volt és négy testvére, vagy ő is egy a hatból. Ha viszont ő is egy a hatból, akkor azt is tudni kellene, hogy a maradék ötből hány a féltestére: egy vagy négy.

A hagyatékot kiadó közjegyzi eljárás során kell kérni a részedet.

Ha a nagynénédnek nem volt férje és/vagy saját gyermeke, akkor a testvérek örökölnek., az elhunyt édesapád után az 1/6-od rész örökség szerintem téged megillet.

nem

A szülők már nem élnek?

Szép napot!
Nagynéném elhunyt. Hatan voltak testvérek, 2 féltestvér, 4 édestestvér, akik közül, az egyik meghalt, ő volt az édesapám. A kérdésem az lenne, hogy a féltestvéreket ugyan akkora örökség illeti-e meg, mint az édestestvért, illetve én, mint unokahúg helyébe lépek-e az édesapámnak, (akinek törvényes örököse voltam), az örökösödésnél.
Köszönöm, ha valaki válaszol!

Hú, de figyelmetlen vagyok!!

Köteles részre a leszármazó, a házastárs és a szülő jogosult. Ha.
Az unokaöccs semmiképp.

A kötelesrészre a leírtak alapján jogosultnak látszol.
A végrendeletet is megtámadhatod, mint törvényes örökös, de a bizonyítási teher a tiéd, nem valószínű, hogy sikerrel jársz.

Öröklési üggyel kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Januárban a nagynéném elhunyt. Sem gyermeke, sem testvére nem volt, az egyetlen élő családtag én vagyok (az édesapám volt a testvére, aki elhunyt, egyetlen bátyám szintén elhunyt). A közjegyzőhöz eljutott egy végrendelet, amelyben a Keresztanyám minden ingó- és ingatlan vagyonát a szomszédjaira hagyta. A végrendelet kézírással készült, formailag teljesen megfelelően, azonban az örökhagyó születési adatai valótlanok, az aláírása is teljesen "elváltozott" a korábbi hivatalos iratokhoz képest. Kérdésem, elfogadható-e a végrendelet jogszerűnek, s ha igen, akkor igényt tarthatok-e a kötelesrészre? Köszönöm megtisztelő válaszát. Tisztelettel:

Nem az elhaltnak a gondnoka - ha egyáltalán.

A gyámság heltt itt gondnokságról van szó (gyámság alatt csak kiskorú állhat, aki niem áll szülői felügylet alatt)

Nem örökséget kezel a gondnok, hanem a gyámolt vagyonát. Attól, hogy az ilető gondnokolt, halála után ugyanaolyan örökhagyó lesz,mint bárki más.
Tehát vagy a törvényes, vagy a végrendeleti örökség szerint háramlik vagyona, a gondnok pedig a hálallal befejezi gondnoki ténykedését.

Akkor az gondnok. Ha megvan az örökös, a gondnoknak már csak egy tennivalója maradt: átadni neki az örökségét.

A gyámság alatt az örökség kezelése, a betétkönyv örzését értették. Amikor mentünk ügyintézni a nagymamám részét, akkor az se tudták, hogy él-e a harmadik testvér még a saját lánya sem, sőt a bm se és ekkor a lánya halottá akarta nyilvánítani, de jött a bírosági papir ami azt mondta, hogy folyósítják a nyugdíjat neki. Aztán a gyámhivatal kérésünkre megkérdezta nyugdíj irodától a címet és így találtuk meg. A lány amúgy azt mondta, hogy mivel a nagymamám tartotta a meghalt testvérrel a kapcsolatot, így neki adja a pénzt, de úgy élt még az apja. Ilyen alapon mármint, hogy a nagymamám tartotta a meghalt testvérrel a kapcsolatot (aki, ha jól tudom szinte el is felejtette a testvérét) illetve, hogy a nagymamám nevelte fel az élő testvér egyik gyerekét, lehet-e igényelni a pénz egy részét tőle, vagy ez hülyeség?

Válaszát előre is köszönöm

Ha gyámság alá helyezték, akkor nem lehet annyira épp az elméje. Vagy ha mégis, akkor a gyámság ellenére cselekvőképes.

Jó estét!
Lenne egy kérdésem. A nagymamám testvére meghalt kb. egy éve. Neki volt mégegy testvére tehát hárman voltak testvérek. Nem volt végrendelett így nagymamám és testvére közt oszlik el az örökség.
A testvérét elég sokáig nem találtuk mert kb. 30 éve nem tudott senki semmit még a lánya se róla.

*Nem foglalkozott a családjával sem szüleivel, sem saját gyerekeivel (Nagymamám nevelte fel az egyik gyermekét), sem a meghalt testvérével. A nagymamám látogatta és levelezett a meghalt testvérrel rendszeresen.

De most megvan. Egy családnál lakik, nem vérszerinti rokonok. Idős a bácsi és befolyásolható, de úgy tűnik ép az elmélye.
De a családunk fél attól, hogy a család akinél egy nyári konyhában él, kisemmizné elvenné a pénzt tőle.
Édesanyám a kirendelt gyámja a bácsinak.
Van-e lehetőség esetleg az örökség kisebb részben való, havonta történő banki utalására. Vagy van valami jogi rész, ami esetleg kizárja őt a fenti okok miatt*?

Válaszukat előre is köszönöm
Üdvözlettel: molngab

Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta.
A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek.
Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülő, sem szülői leszármazó nincs, a nagyszülő, ha nagyszülő sincs, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.

Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki

• arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg;
• az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra;
• a szokásos mértékű ajándékra.

  Az örökhagyó halálakor meg nem levő (átruházott, veszendőbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye.

  Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani.

  Ha alaposan fel lehet tenni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére.

  Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be, a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt.

Főszabályként leszármazók hiányában a túlélő házastárs a törvényes örökös.
Ehhez képest az ági öröklés kivételes, csak bizonyos vagyonelemekre vonatkozik, hivatkozni kell rá, hivatalból nem veszi figyelembe a közjegyző, és vita esetén bizonyításra is szorul.

607. § (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

Elnézést...

Akkor meg az alanti beírásom fordítottja: ha az illető végrendelkezik, abban a testvéreire hagyhat ezt-azt.

Ebben biztos vagy, Monalisa?
PTK 607 par. /4/ ???

A feleség a hasznonélvezetet örökli, míg az ági öröklés alapján a vagyont a testvérek.

Azonban ha készül végrendelet, a feleségre is hagyhat több - kevesebb tulajdonrészt, vagy akár az egészet is.

Üdv mindenkinek!

Egy kérdésem lenne.
Létezik olyan, hogy ha valakinek nincsen vér szerinti leszármazottja, akkor a halála után a testvérei öröklik a vagyonát és nem a felesége??
Ha lehet olyan válaszoljon aki ezt pontosan és biztosan tudja.

Előre is köszönöm!
Niki
http://www.penzugysziget.hu/…venytar.html

Olvastalak, írom a prívátot.

Akár az ex is bérbe veheti...

ObudaFan valamelyik topicban nemrég éppen a lakáshasználati jogról írt, majd próbálom előbányászni.

a fickora gondoltam természetesen :)