öröklés,ingatlan

Sziasztok!

Megint adódott egy kérdésem, nem 100%-ig ide való, de nem tudom, hol tegyem fel másutt jobb helyen. Szóval:
Nagyszüleim közös tulajdonú lakásukban együtt laktak lányuk (nagynéném) családjával (lányuk, férje, gyerek), összesen 5-en (lányuk így tehát születésétől fogva folyamatosan "otthon" lakott), mindenféle lakbérfizetés és szerződés nélkül (csak a rezsibe szálltak be). Az idő előrehaladtával a családi konfliktusok nőttek, nem volt olyan "kényelmes" nagynénéméknek az együttélés, így 20 éve (!) elköltöztek onnan. Az új lakásba azonban csak nagybátyám jelentkezett át, nagynéném és a fia most is a nagyszülőkhöz van bejelentkezve. Értelemszerűen nagynéném vállalkozása is oda van bejelentve, ráadásul minden hónapban elkéri nagyszüleim rezsiszámláit (ellenszolgáltatás nélkül), mivel "az öregek úgysem tudnak a számlákkal mit kezdeni", nagynéném meg valószínűleg elszámolja őket, így kvázi bevételre tesz szert. A fia ráadásul 5 éve külföldön él és dolgozik, nincs is Magyarországon, de a hivatalos papírjai a nagyszülőkhöz érkeznek.
Kérdésem, esetleges örökösödéskor mi ennek a jelentősége, érheti-e édesapámat hátrány amiatt, hogy a nővére a szülőkhöz van bejelentkezve, illetve mivel járhat ez az egész, mire lehet jó ez a jövőben a nagynénémnek és a fiának?

Üdv, Gábor

Az örökléskor nem, a közös tulajdon esetleges bíróság általi megszüntetésekor azonban már lehet jelentősége, ha valaki "bent lakik" az ingatlanban.

Az örökléskor nem, a közös tulajdon esetleges bíróság általi megszüntetésekor azonban már lehet jelentősége, ha valaki "bent lakik" az ingatlanban.

Az örökléskori vagyonértékelésnél nem számít, hogy így még lakottnak számít az ingatlan?
Nagyszüleim nem üthetik meg a bokájukat, hogy itt 20 éve csalás folyik? (ők már többször kérték a lányukat a kijelentkezésre, eredménytelenül).

1. Az örökléskori értékbecslés az illeték alapjának megállapítását szolgálja; nem lehet arra hivatkozva lefaragni, hogy az egyik örökös az ingatlant használja.
2. Az hogy valaki nem lakik a bejelentett lakóhelyén még nem csalás. Arról meg nem kell tudnia, mit csinál a lánya a tőle elkért rezsiszámlákkal.
3. Ha a bejelentett személy valójában nem lakik ott, és jogalapja sincsd az ott lakásra, akkor a jegyzőtől a tulajdonos kérheti, hogy folytasson le eljárást a nyilvántartásból való törlés végett.

kbs, köszi a felvilágosítást, megnyugodtam, hogy akkor ezzel olyan sokra nem mehet az örökléskor (a költségelszámolás persze más tészta, de az nem ide tartozik).
Köszi, G

T. Fórumozók!

Édesanyánk tavaly meghalt. Ketten vagyunk testvérek.
Egy vidéki nyaraló és egy vidéki nagyvárosban lévő lakás a hagyaték.
Már volt két hagyatéki tárgyalás, de miután a testvéremmel nem tudunk megegyezni, így mindkettőt- további iratok beszerzése miatt - elnapolták.
A nyaralóval nincs probléma, azt fele-fele arányban örökölnénk meg, de a lakás ügyében pert indítottam a testvéremmel szemben.
Miután nem szeretném osztatlan közösben megkapni a nyaraló felét, - viszont, ha megnyerném a pert, akkor a lakás fele is az enyém lenne és ezáltal talán módom nyílna az egyik ingatlant természetben megkapni, természetesen értékkülönbözet megtérítésével.
Két kérdésem lenne, amiben a kedves segítségeteket kérném:
1./ Van-e mód kérni a hagyatéki eljárás felfüggesztését a per lezárulásáig?

2./ Ha sikerül a pert megnyernem és a fél lakás is az örökségem része lenne, van-e módom, vagy lehetőségem arra, hogy a fél nyaraló és a fél lakás /mindkettő osztatlan közös lenne a testvéremmel/ helyett az egyik ingatlan természetben teljes egészében az enyém legyen.
A testvéremmel sajnos nagyon megromlott a viszonyom, éppen emiatt az örökösödési ügy miatt, így valószínűleg semmihez nem akar majd hozzájárulni.
A lakás lakatlan édesanyánk halála óta, de a nyaralót kizárólag a testvéremék használják.
Szíves válaszotokat előre is köszönöm.
Trúdi

Nem írtad meg, miért vitás a lakás hagyatéki jellege, mi a folyamatban lévő per tárgya.

Egyébként a hagyatéki eljárásban a közjegyző a közös tulajdont (amely már az örökhagyó halálával létrejött az örökösök között) nem szüntetheti meg. Az egyetlen lehetőség arra, hogy a hagyatékot átadó határozatban az egyik ingatlant az egyik, a másikat a másik örökös kapja, ha ők maguk megállapodnak a hagyaték ilyetén felosztásában. A közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól lehet kérni.

T. Kovács_Béla_Sándor!

Nagyon köszönöm a gyors választ.
A lakás hagyatéki jellege azért vitás, mert azt anyánk halála előtt 3 évvel adás-vételi szerződéssel, jelképes áron eladta a testvéremnek, /kizárólag illeték megtakaritási céllal, közös megbeszélésünk alapján/ de azzal a kikötéssel, hogy a testvérem engem készpézzel, a lakás valódi értékének a felével kártalanít.
Erre történt is a testvérem részéről a három év alatt néhány egyezségi ajánlat, ezek e-mailben érkeztek és megvannak kinyomtatva, de mindig olyan kis összeget ajánlott, amit nem fogadtam el.
Folyt az alkudozás közöttünk, amikor édesanyánk meghalt.
Azóta az egészre már nem akar a testvérem emlékezni .
Ezért indítottuk el a pert.

A kérdésem az, hogy a hagyatéki eljárás felfüggesztését kérhetjük-e a per lezárulásáig.

Ha a per számunkra sikeresen zárulna, akkor a hagyatékot átadó határozatban már mód nyílna az egyik ingatlant az egyik, a másikat a másik örökösnek megkapnia?
A két örökös megállapodását vajon pótolja-e a bírósági végzés?

Előre is köszönöm a válaszodat.
Trúdi

A dolgok jelenlegi állása szerint a hagyatékban csak egy ingatlan (a nyaraló) szerepel. A közjegyző ezt mint osztatlan közös tulajdont tudja átadni az örökösöknek. Ha a lakás is bekerülne a hagyatékba - ehhez persze kell a jogerős ítélet -, azzal is ez fog történni. Az egy ide egy oda megoldás csakis az örökösök megállapodása alapján lehetséges.
Aztán viszont a bíróságtól lehet kérni a közös tulajdon megosztását.

Nem tudom, hogy el lehet-e halasztani a hagyatéki tárgyalást a folyamatban lévő per miatt, de szerintem nem érdemes. Így legalább az egyik ingatlanról megszületne az átadó határozat. A per lezárulta után a másikról majd legfeljebb tartanak egy pótlólagos hagyatéki tárgyalást. (Megjegyzem, a perbe vitt jog megítélése sokkal érdekesebb - sikerült viszonylag cifra helyzetet előállítanotok.)

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm a gyors választ.
Most már látom, hogy egy hosszú, kínos folyamat előtt állunk és talán évek is eltelnek, mire valahogy a végére érünk, - ha megérjük.
Üdvözlettel
Trúdi

Üdvözlök mindenkit!

Szeretnék érdeklődni, az elhunyt édesapám (2005 nov.) az OTP.-vel állt kapcsolatban erről nem volt tudomásunk nekünk mint örökösöknek.Ez év aug.-ban kaptunk egy levelet az Õ nevére címezve mivelhogy tartozása van a fent említett bank intézmény felé (a levél küldője az OTP Faktoring Rt.). A hagyatéki tárgyaláson megjelent a vele egy háztartásban élő személy is, és nem jelezte a tartozást. Az ingatlan 1993 óta elidegenités és terhelési tilalom öröklési jog alatt van. A fenti összeget követelő cég nem tud információt adni mire lett felvéve a kölcsön, csak a kamatokkal terhelt összeget tudja megmondani.Én persze nem tudom hogy miért nem vonták vonatták le a nyugdíjból ha annak terhére illetve ha a bankok adnak a nyugdíjasnak akkor miért nem vállalja át az állam hiszen a garancia a nyugdíjának az alapja(és arra hivatkozva adnak a bank intézmények)

Mit tudok tenni ha nem ismerem el a tartozást, és mir tud tenni a bank azon kívül hogy Bar listára is tehet vagy mégsem?
Minden esetben fizetnem kell?

Üdvözlettel: Kaszás László

Az örökhagyó még el nem évült tartozásaiért az örökösök örökrészük arányában és mértékéig felelnek.

Sziasztok!

Ismét felmerült egy kérdésem, a múltkoritól független ügyben, és nem teljesen, de részben ide is kapcsolódik.

Házat örökölt két egymástól távoli rokon 50-50%-ban, melyet értékesíteni kívánnak. Az értékesítés minden teendője (hirdetés, vevőknek mutogatás stb.) és az eladásig felmerült rezsi költségek azonban egyikőjük feladatává váltak, mert a másik fél egyáltalán nem volt hajlandó ezzel foglalkozni (persze a jó sok pénz azonnal kellene neki az eladásból).
Most úgy néz ki van vevő, aki kp.-ben fizet + bankkölcsönből átutalással. Az eladással fáradozó fél értelemszerűen szeretné megkapni a kiadásainak ellenértékét (döntő többségéről van bizonyíték (csekkek), persze a másfél éves hirdetési procedúra alatt elautókázott pénz nem bizonyítható pontosan). A másik fél azonban nem szívesen ismeri el ezeket a kiadásokat. A közbenjáró ügyvéd úgy nyilatkozott, ez nem az ő ügye, ő a tulajdonviszonyoknak megfelelően 50-50%-ban fogja átnyújtani a pénzt a két félnek a szerződésaláíráskor az ügyvédi irodában.

Kérdésem: mit lehet tenni, ha a másik fél azonnal zsebre vágja a pénzt, és megtagadja a költségekhez való hozzájárulást?

Előre is köszönöm, üdv, Gábor

Felszólítás fizetésre - fizetési meghagyás kibocsátásának kérése - per. Szubszidiárius jelleggel :)

Szia kbs,

pár szóval bővebben fejtsd ki légyszíves, nem pontosan értem így, nem találkoztam még ilyennel.

Köszi, G

A költségeket egyedül viselő (most már csak volt) tulajdonostárs szólítsa fel a másikat, hogy az fizesse meg a rá eső (azaz 50%-nyi) részt. Ha ezt megfelelő időn belül nem teszi meg, akkor a bíróságtól kell kérni, hogy bocsásson ki fizetési meghagyást. Ha ennek 15 napon belül nem mondd ellent, akkor a meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajtható. Ha ellentmond, per lesz belőle.

A szubszidiárius jelleg azt jelenti, hogy minden lépésre csak akkor van szükség, ha az előző nem járt eredménnyel.

Sziasztok!

Bár a fórum olvasgatása közben már volt ilyen irányú kérdés, de azért mégis megkérdezném.Édesanyámnak a tudomány mai állása szerint több milliós nagyságrendű hiteltartozása van több bank felé.Nem is tartom vele a kapcsolatot.Ha estleg történik vele valami nagy valószínűséggel csak tartotást fogok örökölni.Mivel van egy komolyabb értékű lakásom aggaszt a dolog, hog behajthatják e rajtam a tartozását?Illetve még egy kérdés: Van arra lehetőség, hogy most tegyek egy nyilatkozatot, amiben lemondok minden örökségemről?Valamint ezt ügyvéddel érdemes megíratni, vagy közjegyzővel?Ha már itt tartunk közvetlen hozzátartozó hijján édesanyám örökölné a lakásomat, ha velem történik valami.Olyan végrendeletet tehetek, amelyben konkrétan nem jelölöm meg az ingatlant, hanem általánosságba, az ingatlant ami éppen a nevemen van hagyom az általam megjejölt emberre?

Előre is köszönöm.

Üdv: Gabesz

Az örökös a hagyatéki tartozásokért csak a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezôknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerzôdésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésrôl.
Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja.

Olyan végrendeletet lehet írni, hogy minden vagyont egy meghatározott személy örököljön.

Sziasztok!

kbs, köszönöm a múltkori kifejtést, így már világos.
Bonyolódott viszont az ügy, újabb kérdésem lett.
A nagyszüleimtől 20 éve elköltözött lányuk (aki ugye lakbért nem fizetett) egy papírt szeretne aláíratni a nagymamámmal (csak vele, mert nagyapám ilyet nem írna alá), hogy ő bizony annak idején hozzájárult azért valamennyire a dolgokhoz (persze minimálisan a rezsihez, meg a saját szobájuk felújításához, de bizonyítéka nincsen). Kérdésem, hogy érhet-e ezzel a papírral valamit? Elévül-e ez is, mint a halálozást megelőző 15év előtti ajándékozás? Így lenne logikus...

Szia ObudaFan!

"Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel."

Ezt jól kinéző de számomra értelmezhetetlen mondatod kicsit egyszerűbben le tudnád írni?

Köszi!

Gabesz

Sziasztok!
Haláleseti öröklés miatt több ingatlan is a nevemre került. Esteleges válásomkor igényt tarthat-e ezekre az ingatlanokra a házastársam? (3 éve vagyunk házasok, az öröklés 1 éve történt)
Köszönöm!

Paca, ez a vagyon a házastársi különvagyonod része, ezt a minőségét a házasságod alatt, és annak felbontásától függetlenül megőrzi...

Sz.gabornak

Egy ilyen nyilatkozat alapján legfeljebb az általános elévülési időn (5 év) belül lehetett volna a költségek megtérítését követelni. Ma már pipafüst.

T. Fórumozók!

Édesanyánk tavalyi évben bekövetkezett halála után nem tudtunk a testvéremmel megegyezni egy lakás megöröklésének a kérdésében.
Most szeptemberben beadtunk egy pert, melyben egy 2002-ben keletkezett, édesanyám és a testvérem között létrejött, szerintünk fiktív, adás-vételi szerződést támadtunk meg.
Létezik ebben az esetben is az a bizonyos 5 év általános elévülési idő ?
Vajon 2007-ben, ha addig nem fejeződik be a per elévül az ügy, vagy a per megindításának időpontja számít?
Szíves válaszotokat előre is köszönöm.
Trúdi