Köszönöm a hozzászólásokat. Amennyiben jól értettem, az öröklés, ajándékozás címén a házasság fennállása alatt keletkezett különvagyonomat képező telekre épített házunk közös, és 1/2 értékének arányában a tulajdoni lapra felvezethető feleségem tulajdonjoga. Már csak azt kérdezném, hogy a bejegyzésért milyen címen kell fizetnünk, és mennyit?
Ingatlanra nem vonatkozik a házassági vagyonközösség? :) Ki ad ennyire bölcs tanácsokat? Remélem, nem jogvégzett.
Természetesen bejegyzés nélkül is fennáll a feleség tulajdonjoga, akkora értékre, ahogy a közös építésetek értékének fele az ingatlan teljes értékéhez viszonyul. Más kérdés, hogy ha feleséged tulajdonjoga nem lesz bejegyezve továbbiakban sem, vele szemben a jóhiszemű, ellenérték fejében szerző személy hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartás adataira.
Az egyik házastárs által a házasság alatt szerzet ingatlan tekintetében.
A bejegyzés nélkül is fennálló tulajdon jog tekintetében vannak kétségeink, legalább is az eddig kapott felvilágosítások szerint ingatlanra nem vonatkozik a házassági vagyonközösség.
Nincs akadálya annak, hogy ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésmódra (házastársi közös vagyonra) hivatkozva bejegyeztessék a felesége tulajdonostársi minőségét. (Ami egyébként a törvénynél fogva bejegyzés nélkül is fennáll, bár a bizonyításával adott esetben lehetnének gondok.)
Körültekintően kell eljárni a feleség tulajdoni hányadának meghatározásakor. Figyelembe kell venni a telek és az épület értékét, utóbbin belül a egyik illetve a másik lakás értékének arányát. De ez már legyen az ügyvéd dolga, akit mindenképpen meg kell bízniuk.
Egy helyrajzi számon.
Ajándékozás címén 1/2 részt kaptam, majd öröklés címén újabb 1/4 részt. Az általam tulajdonolt részre édesanyámnak haszonélvezeti joga lett bejegyezve. Eszmei megosztású mindkettőnk tulajdonjoga.
Mennyi az a megfelelő, és hogyan alakult ki? Jól értem, hogy az egész ingatlan ikerházastul, mindenestül egy helyrajzi számon szerepel, és osztatlan közös tulajdonban áll?
Jelenleg édesanyám és én vagyunk megfelelő arányban feltüntetve.
Mi szerepel most a tulajdoni lapon?
(A földhivatali eljárásban kötelező lesz az ügyvéd közreműködése.)
Az ajándékozás a tulajdoni lapra fel lett vezetve.
Feleségemmel 1978-ban kötöttünk házasságot, 1980-ban szüleimtől ingatlanukból ajándék címen telekrészt kaptam házépítésre. A ház, ikresítéssel 1984-re felépült, ezt a tulajdoni lapra rávezették. Építtetőként a feleségemmel együtt szerepeltünk, de ez a tulajdoni lapon nyilván nem szerepel. Kérdésem az lenne, hogy utólag milyen lehetőségek lennének a feleségem tényleges tulajdoni hányadának bejegyzésére, elismerésére? Vegye meg a közösen épített új házrészét, fizessen illetéket stb?
Ne kötözködj! Persze, hogy lehet - de itt nem volt. Hozzátettem, hogy "ha jól értem."
A gyermeknek attól még lehet saját vagyona, hogy előbb hal el, mint az apja.
De, ahogy mondja, a gyermek előbb halt el, mint az apa. Vagyis nem örökölt - öröklés híján pedig neki nem volt vagyona. Ha jól értem. Ha pedig nem volt vagyona, akkor nincs jelentősége a végrendeletének.
Kedves Matias!
Vegyük át mégegyszer! Vázolom a tényállást, javítson ki, ha valamiben tévedek.
Adott egy apa és a fia. A fiú értelmi képességei szellemi leépülés miatt csökkentek, de nincs gondnokság alá helyezve. Néhány évvel ezelőtt ügyvédi ellenjegyzéssel végrendelkezett, a végrendeletben általános örökösül az őt és édesapját gondozó intézményt nevezte általános örökösének. Az apának végrendelete nem ismeretes.
Az apa és a fiú is elhalt, utóbbi korábban. Az apának jelentős vagyona volt - a fiú a várt örökségen kívül nem rendelkezett számottevő vagyonnal.
Ön milyen rokoni kapcsolatban áll velük, és vannak-e más élő rokonok?
Az apa után a törvényes öröklés rendje érvényesül, vagyis az apa vagyonát a leszármazó örökli. Erről tehát felesleges is egyezkedni. A gyermeke végrendelete megtámadása már jóval nehezebb ügy.
Az otthon arra akar rávenni, hogy fele-fele arányban egyezünk meg.A vagyon összes értéke
bizony nem kevés.
Èn magam Németorsz.-ban élek és így több nehézségek merülnek fel.
Kérdésem az lenne,hogy belemenjek "az üzletbe" az otthonnal vagy bíróság elé menjek a üggyel
Alpári
Ha úgy érti, hogy az apja után, akkor természetesen. Élőnek nincs hagyatéka, és halott nem lehet örökös.
Az ügyész természetes ügyvéd volt!!!
Ez a szellemileg beteg személy apjával élt egy nyugdíjas otthonban.Neki mint írtam volt végrendelete az apjának meg nem. viszont a gyerek öt nappal elöbb halt meg mint az apja.A gyerek végrendeletében az otthon van megadva,mint örökös.
Szerintem a gyerek csak akkor örökölhet,ha ö az apját túl éli??
Alpári
Ez épp az ellenkezője. Hiszen itt egy gondnokság alatt nem álló személy végrendeletét szeretnéd érvényteleníttetni a cselekvőképesség Ptk. 17. § szerinti fennállására hivatkozva.
A részletek ismerete nélkül még hozzávetőleges véleményt sem lehet mondani. Általánosságban: mód van rá - de nem gyakori a sikeres eljárás.
(Az az ügyész alighanem közjegyző volt. vagy ügyvéd.)
Van ehhez egy kérdésem.
Ha valakit azért nyugdíjaztak, mert szellemileg nem beszámítható és ez a személy kb.6-évvel
késöbb egy üyésznél végrendeletet csinál.
Elfogatható vagy megtámadható ez a végrendelet?
Alpári
Ha ez azt jelenti, hogy az illető külföldön őgy élt, hogy abból azért látható, hogy beszámítható, akkor nem feltétlenül lehetetlen a bizonyítás.
Kösz Béla, Sándor!
Mostmár vavamivel jobban értem, de hát ez a hátránya ha valaki 40 év után jött haza.
üdv.deni
Annyit tesz, hogy ilyen esetekben a cselekvőképesség nem a gondnokságot mesgzüntető határozattal áll vissza, hanem a ténylegességgel. A gyakorlatban azonban nemigen megy a dolog egy ilyen határozat nélkül, mert valahogy mégis csak bizonyítani kell a gondokság alá helyezés okának a megszűnését.
Tisztelt Szakértök!
Ki tudná a következö mondatot nekem meg magyarázni, hogy magyarul is megértsem.
Törvényfejezet LV 648§
A cselekvöképséget kizáró gondnokság alatt álló személy végrendelete
érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a
végrendelkezés idején már megszünt.
Elöre ich kösz. deni