Annyit tesz, hogy ilyen esetekben a cselekvőképesség nem a gondnokságot mesgzüntető határozattal áll vissza, hanem a ténylegességgel. A gyakorlatban azonban nemigen megy a dolog egy ilyen határozat nélkül, mert valahogy mégis csak bizonyítani kell a gondokság alá helyezés okának a megszűnését.
Kösz Béla, Sándor!
Mostmár vavamivel jobban értem, de hát ez a hátránya ha valaki 40 év után jött haza.
üdv.deni
Ha ez azt jelenti, hogy az illető külföldön őgy élt, hogy abból azért látható, hogy beszámítható, akkor nem feltétlenül lehetetlen a bizonyítás.
Van ehhez egy kérdésem.
Ha valakit azért nyugdíjaztak, mert szellemileg nem beszámítható és ez a személy kb.6-évvel
késöbb egy üyésznél végrendeletet csinál.
Elfogatható vagy megtámadható ez a végrendelet?
Alpári
Ez épp az ellenkezője. Hiszen itt egy gondnokság alatt nem álló személy végrendeletét szeretnéd érvényteleníttetni a cselekvőképesség Ptk. 17. § szerinti fennállására hivatkozva.
A részletek ismerete nélkül még hozzávetőleges véleményt sem lehet mondani. Általánosságban: mód van rá - de nem gyakori a sikeres eljárás.
(Az az ügyész alighanem közjegyző volt. vagy ügyvéd.)
Az ügyész természetes ügyvéd volt!!!
Ez a szellemileg beteg személy apjával élt egy nyugdíjas otthonban.Neki mint írtam volt végrendelete az apjának meg nem. viszont a gyerek öt nappal elöbb halt meg mint az apja.A gyerek végrendeletében az otthon van megadva,mint örökös.
Szerintem a gyerek csak akkor örökölhet,ha ö az apját túl éli??
Alpári
Ha úgy érti, hogy az apja után, akkor természetesen. Élőnek nincs hagyatéka, és halott nem lehet örökös.
Az otthon arra akar rávenni, hogy fele-fele arányban egyezünk meg.A vagyon összes értéke
bizony nem kevés.
Èn magam Németorsz.-ban élek és így több nehézségek merülnek fel.
Kérdésem az lenne,hogy belemenjek "az üzletbe" az otthonnal vagy bíróság elé menjek a üggyel
Alpári
Az apa után a törvényes öröklés rendje érvényesül, vagyis az apa vagyonát a leszármazó örökli. Erről tehát felesleges is egyezkedni. A gyermeke végrendelete megtámadása már jóval nehezebb ügy.
De, ahogy mondja, a gyermek előbb halt el, mint az apa. Vagyis nem örökölt - öröklés híján pedig neki nem volt vagyona. Ha jól értem. Ha pedig nem volt vagyona, akkor nincs jelentősége a végrendeletének.
Kedves Matias!
Vegyük át mégegyszer! Vázolom a tényállást, javítson ki, ha valamiben tévedek.
Adott egy apa és a fia. A fiú értelmi képességei szellemi leépülés miatt csökkentek, de nincs gondnokság alá helyezve. Néhány évvel ezelőtt ügyvédi ellenjegyzéssel végrendelkezett, a végrendeletben általános örökösül az őt és édesapját gondozó intézményt nevezte általános örökösének. Az apának végrendelete nem ismeretes.
Az apa és a fiú is elhalt, utóbbi korábban. Az apának jelentős vagyona volt - a fiú a várt örökségen kívül nem rendelkezett számottevő vagyonnal.
Ön milyen rokoni kapcsolatban áll velük, és vannak-e más élő rokonok?
A gyermeknek attól még lehet saját vagyona, hogy előbb hal el, mint az apja.
Ne kötözködj! Persze, hogy lehet - de itt nem volt. Hozzátettem, hogy "ha jól értem."
Feleségemmel 1978-ban kötöttünk házasságot, 1980-ban szüleimtől ingatlanukból ajándék címen telekrészt kaptam házépítésre. A ház, ikresítéssel 1984-re felépült, ezt a tulajdoni lapra rávezették. Építtetőként a feleségemmel együtt szerepeltünk, de ez a tulajdoni lapon nyilván nem szerepel. Kérdésem az lenne, hogy utólag milyen lehetőségek lennének a feleségem tényleges tulajdoni hányadának bejegyzésére, elismerésére? Vegye meg a közösen épített új házrészét, fizessen illetéket stb?
Az ajándékozás a tulajdoni lapra fel lett vezetve.
Mi szerepel most a tulajdoni lapon?
(A földhivatali eljárásban kötelező lesz az ügyvéd közreműködése.)
Jelenleg édesanyám és én vagyunk megfelelő arányban feltüntetve.
Mennyi az a megfelelő, és hogyan alakult ki? Jól értem, hogy az egész ingatlan ikerházastul, mindenestül egy helyrajzi számon szerepel, és osztatlan közös tulajdonban áll?
Ajándékozás címén 1/2 részt kaptam, majd öröklés címén újabb 1/4 részt. Az általam tulajdonolt részre édesanyámnak haszonélvezeti joga lett bejegyezve. Eszmei megosztású mindkettőnk tulajdonjoga.
Egy helyrajzi számon.
Nincs akadálya annak, hogy ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésmódra (házastársi közös vagyonra) hivatkozva bejegyeztessék a felesége tulajdonostársi minőségét. (Ami egyébként a törvénynél fogva bejegyzés nélkül is fennáll, bár a bizonyításával adott esetben lehetnének gondok.)
Körültekintően kell eljárni a feleség tulajdoni hányadának meghatározásakor. Figyelembe kell venni a telek és az épület értékét, utóbbin belül a egyik illetve a másik lakás értékének arányát. De ez már legyen az ügyvéd dolga, akit mindenképpen meg kell bízniuk.
A bejegyzés nélkül is fennálló tulajdon jog tekintetében vannak kétségeink, legalább is az eddig kapott felvilágosítások szerint ingatlanra nem vonatkozik a házassági vagyonközösség.
Az egyik házastárs által a házasság alatt szerzet ingatlan tekintetében.
Ingatlanra nem vonatkozik a házassági vagyonközösség? :) Ki ad ennyire bölcs tanácsokat? Remélem, nem jogvégzett.
Természetesen bejegyzés nélkül is fennáll a feleség tulajdonjoga, akkora értékre, ahogy a közös építésetek értékének fele az ingatlan teljes értékéhez viszonyul. Más kérdés, hogy ha feleséged tulajdonjoga nem lesz bejegyezve továbbiakban sem, vele szemben a jóhiszemű, ellenérték fejében szerző személy hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartás adataira.
Köszönöm a hozzászólásokat. Amennyiben jól értettem, az öröklés, ajándékozás címén a házasság fennállása alatt keletkezett különvagyonomat képező telekre épített házunk közös, és 1/2 értékének arányában a tulajdoni lapra felvezethető feleségem tulajdonjoga. Már csak azt kérdezném, hogy a bejegyzésért milyen címen kell fizetnünk, és mennyit?
Eljárási illeték 6000. Vagyonszerzésit nem kell fizetni. Az ügyvéd munkaidíja lesz még a legtöbb.