öröklés,ingatlan

Te sehogy, édesapád végrendeletben hagyhatja másra az örökséget. De a kötelesrész akkor is megilleti.

Üdvözlöm !
Egy örökléssel kapcsolatban kérném a tanácsát.
Édesapám első házasságából is született gyermeke.Ő amíg kellet fizette a tartásdíjat és mindent amit kellett.Kb.30 éve nem is tartják a kapcsolatot.Most megkeresték,hogy ha tudja már most fizesse ki az örökrészét.Ez az ember nem élt velünk soha közös háztartásban.Amit az utolsó tíz évben végre hajtottunk felújítást a lakásban az java részt az én pénzemből történt.
A kérdésem az lenne,hogy ez az ember örökölhet-e,illetve ha igen,hogy tudom megtámadni az örökösödési jogát ?

Köszönöm

Az élettárs nem törvényes örökös. Még a házastárs is csak akkor, ha nincsenek leszármazói az örökhagyónak.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem az lenne ön felé,hogy párom elvált,két gyermeke született a házasságából.Mi már 15 éve élünk élettársi kapcsolatban (nem bejegyzett)és van egy közös gyermekünk.Sajnálatos módon a testvére elhunyt és utána örökölt egy fél ingatlant.Ha netán az én párommal történne valami akkor esetleg én is vagy csak a 3 gyermek örökölne abból a részből?
Köszönettel:Mimóza77

Igen, a te visszautasításod folytán ők örökölnének, az ő nevükben pedig csak a gyámhatóság hozzájárulásával mondhatsz le.
Miért nem köttök olyan osztályos egyezséget, hogy te a föld helyett más vagyontárgyakból kapsz kielégítést?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azt szeretném megkérdezni, hogy örökök egy földrészt, de azt visszutasítom, mert nem foglalkozom hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, viszont vannak gyermekeim.
Ezért be kell vonni a gyámügyet a lebonyolításba?

Nincs mit.

susuka

A földhivatalban kikért tulajdoni lapot vidd el egy ügyvédhez és ő abból látni fogja a dolgok jelenlegi állását - mi az ami ebből nem érthető?!

Vagyis az hogy tudtoddal (...) egy rokonod tartási szerződést kötött a nagymamával, azt innen senki nem tudja igen - nem alapon sem megerősíteni sem megcáfolni.

Üdv.

Nincs mit.

Köszönöm a választ!

:))) fejet csóvál. Ez a Béla!

Béla!Erre is irányult a kérdésem, de úgy látszik megint nem olvastad el figyelmesen. És az eredeti kérdésre még mindig nem kaptam választ. Mindegy. Azért köszönöm, h. segíteni próbáltatok!
Üdv.

A beköltözhető érték az a nem lakott érték.

Van végrendelet, így mi kötelest részt kapunk. A tulajdon 1/2 része volt az édeaspámé. Ennek a fele az élettársáé, így mi 1/8-1/8 részt öröklünk.

Élettársat írtál, ezért csak végrendelettel kaphatott haszonélvezeti jogot, de ez a kérdés még mindig függőben van ahhoz, hogy te is megfelelő választ kaphass.

Köszönöm a gyors válaszát!
A beköltözhető érték ebben az esetben a lakott érték? Sajnos nagyon nem vagyok jártas ebben a témában. Nem lenne vita, ha tudnám, hogy az adó értékbizonylat alapján melyiket kell figyelembe vennem.
Logikusan úgy gondoltam, hogy, mivel édeasapám meghalt így az Ő része lakatlan, bár ez lehet nagy baromság.

A beköltözhető érték alapján. Ha az érték tekintetében vita van, akkor polgári perben a bíróság rendel ki szakértőt az eldöntésére.

A beköltözhető érték alapján. Ha az érték tekintetében vita van, akkor polgári perben a bíróság rendel ki szakértőt az eldöntésére.

Itt nem számít, hogy lakott vagy lakatlan az ingatlan. Az számít, hogy van-e valakinek haszonélvezete rajta.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy édesapám után kötelest részt öröklünk a testvéremmel. Az lenne a kérdésem, hogy az ingatlanról készítettek adó értékbizonylatot, aminek lakatlan értékét vagy a lakott értékét kell Nekünk figyelembe venni? Mivel 20 millió forint alatt van az örökség, így nem kell illetéket fizetnünk, csak az élettársának. Minket, melyik alapján kell kifizetnie az élettársának a lakott érték vagy lakatlan érték alapján? Erre melyik jogszabály vonatkozik?
Köszönettel:

„az azért volt,mert az eltartási szerződés megkötésével egyidejüleg az unokahugra szált a ház tulajdonjoga? Vagy egyszerűen a mama még életében ráiratta? ”

Hát nem teljesen mindegy?

"Mona" ! Köszönöm a tanácsokat!
üdv: susuka :)

A földhivatalban -a kérdéses ingatlan pontos helyrajzi száma ismeretében- betekinthetsz a tulajdoni lapba, visszamenőleg is. (Az ott található adatokat papír/ceruza akár ki is írhatod magadnak.)Azon fehéren-feketén fel van jegyezve a mindenkori jogosultság a földről, a házról.

Annak alapján reális képet látsz a dolgokról. Ha kell pár ezer forintért másolatot kérhetsz a tul.lapról.

Külön írva: azt ne várd, hogy az okmányok tartalmának ismeret nélkül valaki itt neked érdemi választ fog tudni adni, nem.

Ha kell egy ügyvéd a papírok alapján majd segít eligazodni a dolgokon és ha reális akkor javaslatot tesz a peres eljárás - de itt nem tudhatjuk.

"Mona"
laikus hozzászóló

Béla!Köszönöm a válaszod, de a kérdésemre igazából nem kaptam meg a megfelelőt. A mamámnak volt egy családiháza. Ha a hagyatéki eljáráson(amin ,mivel én kiskorú voltam, édesanyám vett részt), nem került elő az ingatlan elosztása, az azért volt,mert az eltartási szerződés megkötésével egyidejüleg az unokahugra szált a ház tulajdonjoga? Vagy egyszerűen a mama még életében ráiratta? Jogilag van e különbség a két tulajdoni joghoz jutás között és meg lehet támadni?Ha igen, meddig?Lehet,h.értelmetlnnek tűnnek a kérdéseim, de nagyon nem vagyok tisztában a jogi dolgokkal. Aki tud valami hasznosat kérem írjon! Köszönöm!

„Mert én csak egy értéktelen szántóföldet örököltem, pedig a nagymama pénzbeli vagyonnal és egy nagy családiházzal is rendelkezett.”
Pénzt még csak el lehet titkolni, de családi házat nem. Ergo, a nagymamának nem volt a halála időpontjában családi háza.
Ha volt hagyatéki eljárás - márpedig, ha a szántót átadták neked, akkor volt -, akkor már megkaptad, ami járt.
Ennyi idő alatt az esetleges köteles részi igényed is elévült.