öröklés,ingatlan

Ptk. 666. § (1) és 667. § (1) a.) együtt.

Köszönöm!

Nem tudom, hogy ez a gyakorlatban többnyire hogy történik, de feltételezem, hogy a szóbajöhető 15 éven belüli ajándékozások közül is azért többnyire a viszonylag számottevő értékű ingó-ajándékozások a gyakoribbak, és egyben problémás(abb)ak a kötelesrész alapjába való betudás tekintetében. Az ingatlant nem lehet eldugni, elrejteni, azt mondani róla, hogy az ember neki fel nem róható okból elvesztette, ellopták, vagy az megsemmisült. Ingónál viszont mondjuk 5-10-15 év távlatában elég nehéz minden kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy ez nem így történt, hanem az illető felélte vagy eladta az adott vagyontárgyat; tehát azt a saját céljaira fordította, vagy a helyébe más lépett, és így felel a kötelesrész kiadásáért. (Pláne, mert az ingók többsége nem kerül be hivatalos nyilvántartásokba, mint pl. a gépjárművek.) Vagy hogy egyáltalán átadták azt a vagyontárgyat. Mondtam mindezt azért, merthogy tudtommal a kötelesrész kiadásáért nem felel az, aki a juttatástól önhibáján kívül elesett. Aztán meg a kötelesrész iránti igény - tudtommal - kötelmi jellegű igény. Nem egy konkrét, meglevő dolgon fennálló, annak kiadására vonatkozó "atombiztos" jog, hanem egy követelés, amit vagy végre lehet hajtani, vagy nem. Meg az sem mindegy, hogy mikor. Az ingatlan az még viszonylag "tiszta sor": az ott van, ott fújdogál körülötte a langy nyári szellő; meg ha ingatlant ki akarnak vonni a kötelesrész alapjául szolgáló vagyon köréből egy nem sokkal a halál bekövetkezte előtt tett juttatással, ajándékozással: az átruházás dokumentálva van, az ennek hatására keletkezett új jog be van jegyezve, és az egész átlátszósága a kötelesrésztől megfosztás szándéka tekintetében meg tökéletesen nyilvánvaló. Én csak egy laikus vagyok; de nem hiszem, hogy a kötelesrész alapjába vonás vonatkozásában ingóknál a törvényi szabályozás a gyakorlatban túlságosan hatékony és eredményes lenne. De lehet, hogy tévedek. Csak valahogy nem tudom elképzelni, hogy az annyira tipikus lenne, hogy mondjuk a 10-12 évvel a halál előtt, kéz alatt odaajándékozott Rippl-Rónai-festmény értéke a kötelesrészre jogosultság mértékében a jogosult vagyonát gyarapítaná.

Szép Napot!

Nagymamám,ma magához hívatott aki hála istennek még jó egészségnek örvend.
Előzménykén tudni kell,hogy 2 gyereke van egy fia/édesapám/és lánya.
Mivel az édesapám igen mostohán bánik vele és évek óta nem igen látogatja,nagymamám fájó szívvel de arra a döntésre jutott hogy az anyai részből őt kitagadja.
Mivel már régóta özvegy így az ingatlan apai része őt illeti meg.
eglepődésemre azt mondta,hogy hogy az anyi rész édesapámra eső részét rám és tetsvéremre ill.2 unokatestvéremre hagyja.
A kérdésem az lenne,hogy törvényileg ez elfogadott-e,és az édesapám után nem csak minket éintene ez a testvéremmel?

Köszönöm a választ

Aliza

Elnézést, nem egészen világos a tényállás. Tehát van egy ingatlan, amely 50%-ban a nagymamádé, 25-25%-ban pedig az édesapádé illetve a nagynénédé?

1. A végrendelkezés szabadsága megengedi, hogy a nagymama arra hagyja a hagyatékát, akire csak akarja. Tehát nincs akadály, hogy az ingatlan (általad "édesapám után járónak" mondott) negyedéből az unokatestvéreiteket is részeltesse.
2. A kitagadás csak végrendeletben lehetséges, de csak bizonyos feltételek fennállta esetén. Valószínűnek tartom, hogy édesapád esetében legfeljebb az "érdemtelenség" jöhet szóba. S bár nem ismerem a bírósági gyakorlatot; de nem hiszem, hogy az érdemtelenség kimondásához elég lenne a látogatások ritka volta.

„Mivel az édesapám igen mostohán bánik vele és évek óta nem igen látogatja,nagymamám fájó szívvel de arra a döntésre jutott hogy az anyai részből őt kitagadja.”

A kitagadhatja, de az érvényes kitagadásnak szigorú feltételei vannak. Ha ezek nem teljesülnek (és ha az apa nem fogadja el, és pert indít a hagyaték átadásánál, akkor ezt Nektek kell majd bizonyítani!), akkor a kötelesrész mindenképpen jár neki, ami a nagymama 1/2 részébõl neki járó 1/4 (a másik 1/4 ugye az apa testvérének jár) fele, azaz 1/8. A nagymama érdemben az apának járó 1/4 rész másik felének hovakerülését tudja csak befolyásolni végrendeletben (ha a kitagadás feltételei nem adottak).

Ennél praktikusabb - és kevésbé támadható -, ha a nagymama még életében adásvételi szerzõdéssel eladja (mondjuk a haszonélvezete megtartása mellett) Nektek a kívánt rész(eke)t.

Az ingatlan 50 százalékban a nagymamáé,másik 25-25 százalák meg /elhunyt/édesapa után édesapámé,meg a testvéréé.
A nagymama az anyai rész egyik felét ami törvényesen az édesapámé lenne,hagyja a 4 unokára.
Ez az ő döntése,és ha ő így döntött annak oka van.
Nem szeretném részletezni miért.
Köszönöm

Aliza

A Lala által írtakhoz azért hozzátéve azt, hogy ha az adásvételi szerződés valójában színlelt szerződés (vagyis a vételár ténylegesen a nagymama részére nem kerül kifizetésre; ami azért valószínűsíthető, mert olyanról még nem nagyon hallottam, hogy valaki venni és pénzt kiadni akar ott, ahol igazából a számára az égből aláhulló örökségre pályázik; venni bárkitől lehet) , szóval akkor igen nagy valószínűséggel a mögöttes, takart szerződés: az ajándékozási szerződés lesz érvényesként megállapítva az adásvételi szerződés érvényességét firtató jogvita során. Ha meg ajándékozás (az örökhagyó halálának időpontjától visszafele számított 15 éven belül) : hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához. És ekkor a nagymama a fiának a kötelesrésztől való megfosztására irányuló szándéka tekintetében megint csak ott van, ahol a part szakad. De lehet, hogy rosszul gondolom.

Jól gondolod. De rossz, aki rosszra gondol; Lala nyillván nem akart tippet adni a jogszabályok kijátszásához, bizonyára igazi, visszterhes adásvételre gondolt. De az meg nem valami jó ötlet, tekintettel arra, hogy a vételár is hagyaték része lesz. (Az apának, nagynéninek ráadásul elővételi joga is van.) Plusz az általad elmondottak.

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

• az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
• az örökhagyó sérelmére súlyos bûncselekményt követett el;
• az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bûntettet követett el;
• az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
• erkölcstelen életmódot folytat;
• jogerôsen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

  Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértô magatartása miatt is kitagadhatja.

A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése elôtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.

Sziasztok!
Nagyon-nagyon nagy bajban vagyok, ha tudtok segítsetek!
13 évvel ezelött örökösödési szerződést kötöttem az akkor még kiskorú fiam számára ügyvéd szerkesztésével a szomszédommal.
Szerződésben benne: Önkormányzati lakás vételárát kifizettük, közösköltséget fizettük, tartásdíjat stb.
Földhívatal bejegyezte az öröklési jogot és az elidegenítési tilalmat.
Szomszéd meghalt, ügyvéd meghalt. A legnagyobb megdöbbenésemre alaki hibára hivatkozva nem fogadják el a szerződést.( Nincs minden oldal a tanuk által aláírva)
Közjegyző javasolta forduljak a bírósághoz.

Megemlítettem, hogy valahol van egy 27-30 év körüli lánya. Sem a nevét nem tudom, (nem vette el az anyját) se az anyja nevét, a házban kisgyerek korában látták utoljára.
Egészen 22éves koráig vonták a gyerektartást.
(Innen tudom)
Közjegyző szerint egyetlen esélyem, ha felderítem a lányát, és megegyezem vele.
Az államnak természetesen nem érdeke)
Tudtok tippeket adni? Mit csináljak?
(Természetesen a férjem örjöng, és engem hibáztat joggal, hogy anno nem vételi, hanem örökösödési szerződést kötöttem)
Hogy számoljam ki a 13 éven keresztül fizetett pénzek kamatát?
Jegybanki kamat? Vagy egységes 20%2002-ig?
Keresetlevélben mi számít jogos igénynek?
Stb.stb.
Minden hozzászólást megköszönök!
2xli azaz Lili

A tanúk élnek még? Ugye nem kell mondanom, hogy én mit tennék...

szia Lili,

amit én tennék:

Gyorsan cselekednék!!!!!

A közjegyz? meggcsinálta már a hagyatéki végzést?

Kérdezz rá a közjegyzőnél, kiket talált mint halotti örökös-ök,megvan e a lány. Úgy tudom, az ő feladata hogy felkutassa az örökösöket, és elkészítse a hagyatéki végzést.

Rólad van szó a hagyatéki végzésben?

Ha a hagyaték készen van, megnyílik, lehet hogy csak per utján kapnád vissza a papirral igazolt befektetett igényeidet,az örököstöl, vagy ha a közjegyző rábukkan további örökösökre, azoktól is.

1.A bíróságokon van ügyelt, ott megérdeklődném hogy van e lehetőség ingyenes konzultációra.

Ha kiderülne, hogy csak a tanúk aláírása hiányzik, minden egyébb rendben van, hát akkor......

ha

2.A szerződés kellékhiányos,így talán semmis is lehet, és akkor a halott örökös-(einek) kedvez a helyzet, ugyanis
belép az öröklési törvény,öröklési rend. Az megmondja kik örökölnek milyen ágon, mennyit kapnak az örökségből.

3. felkutatnám a lányt egyezkednék vele.

ULPIÁNUS magyar banktól hitelt vett fel,hogy megvehesse BMV motorját.

Futamidő 5 év, havi törlesztö pl. 45000 huf., amit böcsületesen, minden hóban fizet.

Meghal ULPIÁNUS, majd ezt a motort az anyja örökli.Viszont, ő Erdélyben lakik, mellesleg rom.állampolgár.

A bank ÁSZF (ált. szerz.feltétel) -e nem vonatkoznak az anyjára, reá csupán a rom. törvények vonatkoznak.

• hogyan hajthatja be a bank a követelését, ha az örököst nem találja? ha nem akar fizetni?

per lehet a helyes út? majd amije van azt megterheltetni a rom. hatóságokkal?

• a lemondatás jút eszembe, csakhogy a rom tv.-k szerint az örökös lemondhat, jelen esetben a motor-ról, a számára külföldi jogi személy javára az örökségről?

Van vkinek gondolata, esetleg nemzetk.jog ismerete?

in dubio pro reo

pécsiréka

Ha az elhalt magyar állampolgár volt, a hagyatéki eljárás lefolytatására magyar közjegyző jogosult. Hogy a románnak van-e rá joghatósága, az az ottani nemzetközi magánjogi szabályoktól függ, ugyanígy az is, hogy a magyar polgári jogot kell-e alkalmaznia. De még ha román közjyegző román jogot alkalmazva járna is el, az annyira aligha térhet el a magyartól, hogy a hagyatékot mazsolázni lehessen. ("A követelések kellenek - a tartozások nem.") De az örökös a tartozásokért csak a hagyaték erejéig felel. Ha visszautasítja az örökséget, akkor a soron következő törvényes örökösre - utolsóként az államra - áll ugyanez.

Köszi a hozzászólásotokat!
Csak az egyik tanú él, a másik a halott ügyvéd, így
ezen a vonalon nem próbáltunk elindulni.

Közjegyző megcsinálta a hagyatéki végzést, mely 30 napig ideiglenes (jövő hét pénteken jár le) utána véglegessé válik, hacsak közben bírósághoz nem fordulok.
Sem a közjegyző, sem a Kincstári Vagyonügynökség nem kereste az örököst, végzésben az áll, hogy nincs, így ennek hiányában, illetve a szerződés semmibe vételével az állam az örökös.
Van rá remény, hogy megtaláljuk a lányát. (Nyugdíjintézeten keresztül)
Természetesen egyezkednénk vele, úgyanis a lakás abszolút lelakott, kiégett falak, víllanyórát leszerelték, gázórát leszerelték, fekete füstös büdös falak, szétvert fürdőszoba.
Önkormányzat 4,6millióra értékelte.
Nekünk azért lenne fontos, mert a mi házunkba van
A fiam meghatalmazásával én voltam az ügyintéző, így én kaptam meg a végzést.
Csak per utján kaphatom vissza a befektetett
pénzt, energiát stb.
De ugye nem kell mondanom, hogy a negyedét sem tudnám dokumentálni annak, amit belefeccöltem. Rokkantnyugdijas ,alkoholista,
szellemileg leépülőfélben lévő, beteg stb. volt.
Természetesen mindenki azt kérdezi, hogy lehettem olyan hülye, hogy nem öriztem meg minden számlát papírt stb. Mentségemre szolgáljon, azt mondta anno az ügyvéd, hogy az örökösödési szerződés nem változtatható meg, s a Földhívatal bejegyezte az örökösödési jogot, és az elidegenítési tilalmat, melyről 13 éve van határozatunk.
Kedden megyünk az ügyvédhez
Megpróbálom addig kamataival kiszámolni az igényeimet.
Köszi a segítséget.

Kedves Fórumtagok!

Tisztelettel érdeklődöm, hogy hagyatéki tárgyalás során eljárhatok-e az örököstársam (testvérem) helyett és nevében az általa és két tanúval aláírt meghatalmazással?

Ugyanilyen formában tett meghatalmazással az ingatlanadásvételt is megtehetem e testvérem nevében és helyett?

Köszönettel!

Helló Traven!
Abszolut nem értek a joghoz, de hasonló esetben voltam. Meghatalmazással két tanú aláirásával (természetesen tanú: név, cím, szig.száma) elfogadta a közjegyző a meghatalmazást, így én képviseltem a fiamat.

Kedves 2xli!

Én is akként vélem...

Köszönet!

Kedves Fórumosok!

A segítségeteket szeretném kérni:

A férjem 3 éve ajándékozási szerződést kötött az anyai nagyanyjával annak házának 3/4-ed részére (a 3/4 tulajdonjog a férjemen lett, a haszonélvezet az anyósomén).

Rá 1 évre a férjem anyja a maradék 1/4-ed házra eltartási szerződést kötött az édesanyjával.

A férjem nagyanyjának másik lányától van két unokája.

Számít-e az ingatlan öröklésénél az időbeliség? Mivel először volt az ajándékozás, amely megtámadásának nem lett volna akkor értelme, mivel akkor még a köteles rész megmaradt a másik két örökösnek, és aztán úgy alakult, hogy a fennmaradó részt eltartási szerződéssel az anyósom magára íratta, tehát akkor gondolhatnánk azt, hogy nincs köteles rész

Vagy a köteles rész továbbra is illeti a másik két unokát, csak nem a ház teljes egészéből, hanem az ajándékozási szerződésben foglalt 3/4-ed részből? Ebben az esetben, ha a megajándékozott ki szeretné fizetni a köteles részt, de nem tudnak megegyezni az összeget illetően, akkor mi alapján határozzák meg azt? (a férjem az értékbecslést venné alapul, míg az unokatestvérei a piaci árat)

Ha megtámadják a szerződéseket, számít-e ekkor, hogy a házra jelzálogjog és elidegenítési tilalom van bejegyezve?

Meg lehet-e azt tenni, hogy felbontják az ajándékozási szerződést, és annak tárgya eltartási szerződéssel az anyósomra kerülne (persze az ingatlan terhelésének megszűntetése után)?

Válaszotokat előre is köszönöm,
Zan

„Ugyanilyen formában tett meghatalmazással az ingatlanadásvételt is megtehetem e testvérem nevében és helyett?”

Biztosan nem. Ugyanis az ingatlan-nyilvántartásba a bejegyzéshez ügyvéd által ellenjegyzett (vagy közjegyző által készített) okirat szükséges. Ha valamelyik fél meghatalmazás alapján jár el, akkor a meghatalmazásra is ugyanez az előírás érvényes, tehát ügyvédi ellenjegyzés, vagy közjegyző szükséges a meghatalmazáshoz is.

A köteles rész alapjába beszámít a 15 éven belül élők között bárkinek ingyenesen juttatott vagyon.
Nem értem, mire alapoznák egy ajaándékozási szerződés megtámadását; így aztán az sem világos, hogy miért kellene felbontani. Az igaz, hogy az eltartási szerződés keretében juttatott vagyon nem számít bele a köteles rész alapjába - hacsak nem sikerül bizonyítania az ellenérdekelt félnek, hogy a szerződés fiktív.

Nem tiszta előttem az sem, hogy a kedves mama életében miféle vita folyhat a majdan fizetendő köteles részről.

„Meg lehet-e azt tenni, hogy felbontják az ajándékozási szerződést, és annak tárgya eltartási szerződéssel az anyósomra kerülne (persze az ingatlan terhelésének megszűntetése után)?”

Meg lehet tenni. Persze, ha a felek szándéka nem eltartásra irányul, hanem ajándékozásra, és ezt utóbb bizonyítani tudja az, aki egyébként törvény szerint örökölne, akkor az öröklés után igényt tarthat a kötelesrészére, mintha a mostani ajándékozási szerződés megmaradna (lásd 'leplezett szerződés' a Ptk-ben).

„Ha megtámadják a szerződéseket, számít-e ekkor, hogy a házra jelzálogjog és elidegenítési tilalom van bejegyezve?”

Az ajándékozási szerződést nem fogják akarni megtámadni, az ugyanis arról szólna, hogy az ajándékot az örökhagyó nevében visszakövetelik (ennek elég szigorú feltételei vannak, nemigen teljesülnek). Amire gondolsz, az a kötelesrész érvényesítése iránti igény lehet, amelyhez nem kell az ajándékozási szerződést megtámadni. A kötelesrész iránti igényt a hagyatéki eljárásban kell bejelenteni a közjegyzőnek.

„és aztán úgy alakult, hogy a fennmaradó részt eltartási szerződéssel az anyósom magára íratta, tehát akkor gondolhatnánk azt, hogy nincs köteles rész”

A kötelesrész majd akkor keletkezik, ha lesz öröklés. Addig nincs örökség, így kötelesrész sincs. Persze, ha nem él a nagymama legalább 15 évet, akkor nagy eséllyel kötelesrészre lesznek a leszármazottak majd jogosultak (esetünkban az anyuka is, meg a testvérének a két gyereke is). Ha más vagyontárgy nem lesz a hagyatékban, akkor a 3/4 résznyi ajándék alapján, összesen 3/8-nyi rész juttatáskori értékét követelhetik az ajándékozottól.

„Ebben az esetben, ha a megajándékozott ki szeretné fizetni a köteles részt, de nem tudnak megegyezni az összeget illetően, akkor mi alapján határozzák meg azt?”

A kötelesrészt alapvetően az ajándék juttatáskori értéke alapján kell (majd) meghatározni. Jelen esetben nehezen támadhatónak érzem az illetékhivatal által kiszabott ajándékozási illeték alapját, mint a juttatáskori érték meghatározását. Persze, a értéken (majd) bíróság előtt hosszasan el lehet vitatkozni...

Kedves Fórumozók!

Örököltem egy ingatlant és ezt követően értékesítettem.

A vételár - amennyiben 1 éven belül nem vásárolok lakáscélú ingatlant - 25 %-os adózási kötelezettség alá esik.

Szeretnék garázst és esetleg üdülőt vásárolni, ebben az esetben milyen adókötelezettség terhel?

Köszönettel!

Nem a vételár után kell adózni, hanem az eladásból származó jövedelem után. jövedelem=vételár - (az az összeg, ami után örökléskor örökösödési illetéket fizettél + egyéb, pl. ügyvédi költségek)