öröklés,ingatlan

uppsz nem öröklési, eltartási sorry

Aries72:

Mindenekelőtt: az öröklésben nincs olyan, hogy kitiltás. Kizárás van avagy kitagadás.

A kitagadás esetén nem jár kötelesrész, de ennek okát kifejezetten meg kell jelölnie az örökhagyónak. (pl. életére tör, erkölcstelen életmód) A kizáráshoz elég a kifejezett végrendeleti nyilatkozat, megindokolni nem kell.

A kötelesrész mértéke egyébként a törvényes örökrész fele, amire a másik unoka kitagadás esetében nem, kizárás esetében pedig benyújthat igényt.

Ha jól sejtem, nincs megfelelő kitagadási ok, ezért hogy ne kelljen kötelesrészt fizetned, érdemes még az örökhagyó életében átruházni rád az ingatlant.

Sok lehetőséged van az ingatlan megszerzésére, pl. ajándékozás (vagy halál esetére szóló ajándékozás), öröklési szerződés, adásvétel. Az ajándékozás abból a szempontból előnyösebb számodra az öröklési szerződésnél, hogy előbb keletkezik tulajdonod. Az utóbbi szerződés mellett pedig az szól, hogy a nagymamád ellátása biztosítva volna.

az eltartási szerződéssel azonnal tulajdonossá válhat.... és a nagyi tartása is okés, megtámadni meg mindent meg lehet. ahogy Aballister is írja, nem tudjuk hogy ki lehet-e tagadni az unokaöccsöt, vagy egyébként érdemtelen lenne.

adásvételre ráfoghatják, hogy színlelt szerződés

szvsz eltartás a legjobb:)

Kedves Mindenki,
nagyon köszönöm a hozzászólásokat. Mindent alaposan átgondolva, az ajándékozási szerződés mellett fogok val.szeg dönteni. Megengedtek még egy kérdést: az illetéket milyen összeg alapján határozzák meg? Úgy értem, hogy határozzák meg az ingatlan értékét? A legutolsó adás-vételi alapján? Esetleg értékbecsléssel? És ajándékozás esetén hány százalék az illeték?
Megint nagyon köszi....
Aries

ha én vaok az unokaöccs, és a nagyi a másik unokának ajándékozza a házát, szépen sorbaállok a kötelesrészemért, és hivatkozok a Ptk. 666§-ra.

666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.

Tehát nézzük mi a hagyaték, asszonyga 3 szék 2 asztal és sluszz..igen ám, de elajándékozta a házat??nana akkor az az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adomány!!! Tessék hozzászámítani a hagyatékhoz!!!

és hoppá, van kötelesrészem!

szvsz ezért nem jó az ajándékozás (csak az előbb belebonyolódtam az osztályrabocsátásba bocs:)

Aries72, az ajándékozás esetén, ha 15 éven belül elhalálozik a nagymama, akkor kötelesrészt követelhet tőled az unokatestvér (az ajándékozáskori érték ráeső felének felét).

A helyes megoldás a kívánt célra vagy egy sima adásvételi, vagy egy eltartási szerződés. Mindkét esetben célszerű a haszonélvezetet megtartania a nagymamának, egyrészt így kisebb érték után kell illetéket fizetni, másrészt így még elméletben sem merül fel, hogy az ingatlan életében kikerüljön a kezéből.

Adásvételnél lakóház vagy lakás esetén 6% az illeték (az első 4 millió után csak 2%). Ajándékozásnál az első 18 millióig 8%, utána 36 millióig 10%, felette 16%.
Az illetéket első körben a szerződésben szereplő forgalmi érték alapján szabják ki, de az illetékhivatalt nem köti a szerződés, a forgalmi érték meghatározásánál a környező ingatlanok forgalmi adatai alapján ettől eltérően is dönthetnek.

Oké, lewho, akkor kérdezhetek mást? Mi a helyzet a végrendeletből kizárással? Azzal lehet valami buktató/hátrány? Ott is van kötelesrész?
Köszi, Aries

kitagadásra gondolsz szvsz.
annak meg elég szigorú feltételei vannak ám

Kitagadás
662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
663. § (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
3. az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

(2) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.
664. § (1) A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
(2) Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.

esetedben leginkább a d pontot tudnám elképzelni... de sok mindent kell ám vizsgálni....

az eltartási szerződés azért jobb, mert nem kell belőle kötelesrészt fizetni, rögtön a tulajdonodba kerül az ingatlan, és ugye azt írtad, hogy te gondozod a nagyit, tehát senki nem mondhatja, h színlelt szerződést kötsz....

ja az ingatlan-nyilvt.-ba be lehet jegyezni a tartási jogot, meg haszonélvezetet, meg elidegenítési és terhelési tilalmat meg minden egyéb finomságot:) tehát neked lesz egy házad, a nagyi élete végéig benne lakhat és nincs kötelesrész....ráadásul elég sérkányos lenne bizonyítani a "fedezetelvonást" ill. a színlelt mivoltot.

szvsz

Hagyatéki a kérdésem. Édesanyám után örökölt ingatlanokról (kert, erdő) én lemondanék testvérem javára, ő pedig azonnal lemondana a gyerekei javára. Ez megy-e egy lépésben a hagyatéki tárgyaláson, vagy mi a legegyszerűbb? Mi az illeték vonzata? Ugye csak a gyerekek (akik ténylegesen örökölnek) fizetnek csak illetéket, hisz így ők az örökösök?

Summa summárum, kedves Aries72 :

A ház megszerzésében a számodra nem azok a könnyű megoldások, amik a házat, mint hagyatékot veszik alapul.

A kizárás számodra kevés, mert ott kötelesrész van. Kitagadási okot pedig valószínüleg nem fogtok találni.

Ergo: marad az átruházás. Itt az adásvétel és a tartási szerződés előnyösebb lehet, mert visszterhes szerzőnek fogsz minősülni ellentétben az ajándékozással.

És még egy lényeges dolog. Ha a szerzéstől, akár (ingyenes is!) több mint 15 év elteltével halálozik el az örökhagyó, nem kell fizetned kötelesrészt.

jah, persze... az SZJA és a pénzmozgás (még ha csak papíron is) természetesen az adásvétel ellen szól. Tehát marad az eltartási.

;)

Mindenkinek nagyon-nagyon köszönöm a segítséget, és további szép napot és jó fórumozást kívánok!
Sziasztok, Aries

Sziasztok!

Kérdésem az lenne, hogy egy 1984-ben kötött, ingatlanra vonatkozó adás-vételi szerződésben megfogalmazot olyan kitétel ma érvényesnek tekinthető-e , mely szerint a vevő halála esetén (ez sajnos ez évben bekövetkezett) XY-t nevezi meg örökösének.

Köszi a segítséget!

maja30: ki halt meg: az 1984-es adásvételkori eladó vagy aki vette az ingatlant?!

Ha a valamikori tulajdonos halt meg most, az akkori eladással az ingatlan további sorsa felől semmiképp nem rendelkezhetett.

Ha a jelenlegi tulajdonos hunyt el és nincs végrendelet, a törvényes öröklés lép életbe.

Szerintem.

Ha az az adásvételi szerződés megfelel a végrendelettel szemben támasztott alaki követelményeknek...

Az adásvételi szerződés alaki követelményei 1984-ben megegyeztek azokkal az alaki követelményekkel, melyeket a jogszabály a végrendeleti formához megkívánt?
Előre is köszi a választ.

Nem kell megegyezniük. Az, hogy adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelményeknek eleget tett, nyilvánvaló. A kérdés, hogy akkoriban milyen alakiságot írtak elő a végrendeletekre. Szvsz azt, amit ma is. Tehát a végrendelkező vagy teljes egészében maga írja (ez az adásvételi szerződésre aligha lesz igaz), vagy két tanú igazolja az aláírását. Ja, és ha a szerződés több oldalasra sikerült, akkor minden oldalán ott kell lennie az aláírásoknak. De legalább azon az oldalon, ahol maga a végrendelkezés található.

Köszönöm a gyors választ!!
Ha jól értem, ezek szerint akkor érvényes a végrendelkezés, ha egy oldalas szerződés esetén van két tanú és szerepel a szerző fél aláírása is. De ha több oldalas a szerződés, és a végrendelkezés azon az oldalon található, amelyen sem tanú, sem pedig a szerző fél aláírása nem szerepel, akkor a rendelkezés érvénytelen, függetlenül attól, hogy maga az adásvételi szerződés egészében érvényes. Ha jól tudom, régebben az adásvételi szerződést csak az utolsó lapon kellett aláírni, igaz?

Bocs, még egy kérdés. A közjegyző ilyen esetben hogy adja át a hagyatékot?

Valahogy így. De azzal a fenntartással, ha 1984-ben is ezek voltak az írásbeli végrendelet alaki érvényességének feltételei.
A közjegyző teljes hatállyal adja át hagyatékot, ha csak egy örökös jelentkezett (és a rendelkezésre álló adatok szerint nincs más érdekelt), de akkor is, ha az örökösök között nincs vita.

Köszönöm a segítségét!!

Tisztelt Fórumozók!

A következőben kérem tanácsotokat:
Édesanyám meghalt idén a 3.férjével élt házasságban. Én 3 éve nem tartottam vele a kapcsolatot csak a gyermekemen keresztül.Mig 1 városban laktunk rendszeres volt a találkozás.A családiház 70%a az övé 30% a férje tulajdona.Mi 2ten vagyunk testvérek.A kérdésem az ha az ő részét a férjére vagy a testvéremre íratta jár-e a kötelesrész.És ezt hogyan kérhetem?HA kitagadott a hagyatéki tárgyalásra köteles-e a jegyző meghívni.várom válaszoto!kat

A köteles rész alapjába beleszámít mindaz, amit az örökhagyó a halála előtti 15 évben bárkinek ingyenes adományként juttatott. (Neki ajándékozott; "ráíratott", stb.)

A kitagadás csak végrendeletben lehetséges, és csak meghatározott feltétel fennállása esetén.

És még valamit: házastársak között az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdoni arányok nem feltétlenül fedik a valós megoszlást, tekintettel a házassági vagyonközösség szabályaira.

Kovács Béla Sándor,

Nem akarok hinni a szememnek, van ilyen?
Hol található az általad említett rész, miszerint a köteles részbe bele számít az utolsó 15 évben adott ajándék vagy ráíratás?