Válás - ingatlan

Közös tulajdon megszüntetése iránt az egyezségtől függetlenül is indíthat pert. Ebben az esetben ennek valószínűleg az lesz az eredménye, hogy a bíróság által megállapított értéken magához válthatja a te részedet. Ezt az értéket szakértő állapítja meg, ha vitatod, tehát nem jelképes összeg lesz, viszont a bírói gyakorlat az, hogy figyelembe veszik az ő oldalán, ha közös kiskorú gyerneket is nevel az adott ingatlanban.

Tisztelt ObudaFan! Az általad leírtak újabb kérdést vetnek fel bennem.A kizárólagos lakhatási jog az ingatlan "kényszer"-eladásakor mennyire érint engem anyagilag hátrányosan?

Az ebből adódó értékcsökkenés egy részét neked kell viselned, mert a gyermekek a te gyermekeid is.

sziasztok!

Van 3 kisgyerekünk (5 éves és 2x 2 éves) és van egy családi házunk. Apjuk nyáron összeköltözik a 25 éves barátnőjével. A ház közösen a nevünkön van fele-fele arányban. Kifizetni esélyem sincs.
A kérdésem az lenne, miután elköltözik innen, de ugye fele tulajdonban megmarad a ház, hogy
1: akkor jöhet-e amikor akar, mondjuk ajkár hajnali 3-kor, ha ahhoz szottyan kedve?
2: anélkül, hogy én szeretném, idehozhatja-e a barátnőjét?
3: ha mégsem jön nekik össze a dolog x idő múlva, akkor foghatja magát és visszaköltözhet a házba akkor is, ha én már nem szeretném? (jelenleg szeretném, mert még szeretem :)

Ha műszakilag lehetséges, osszátok meg a házat.

Ha önként elköltözik, te pedig a gyermekeitekkel maradsz, akkor a bíróság is ezt hagyja jóvá.

Nem, nem akkor jön-megy, amikor kedve tartja, hanem amikor TE szívesen látod!

remenyk.!
A gyermekelhelyezésről próbálj meg megállapodni vele, vagy kérd bíróságtól, hogy a gyermekeket nálad helyezze el. Ezek után (vagy ugyanabben a perben) kérheted a lakáshasználat szabályozását. Attól, hogy közös tul. a lakás, még a teljes használati jogot megkaphatod, hiszen a gyermekek veled maradnak. Az sem baj, ha eddigre ő már kiköltözik, mert akkor a lakáshasználati jog ellenértékét nem követelheti.

a gyerekek nálam maradnak, ebben teljes az egyetértés. bíróságra ő nem szeretne még sokáig menni, válni is csak akkor akar, ha majd a lánnyal az esküvőt tervezik, az meg még évek is lehet.
Addig, míg nincs jogilag ez elredezve, hanem ő külön lakik csak, kijelentkezik, ilyenek, addig mi vonatkozik ránk?

Ha kiköltözik, pláne, ha még ki is jelentkezik...
RENDBEN!

Mivel TE maradtál a gyermekeiddel a lakásban (Birtokban vagy), Te is "rendelkezel" arról, hogy ki és mikor jön oda.

Foglaljátok ezt a megállapodást ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, ha belemegy abba, hog a lakáshasználatot is így rendezitek, akkor azt is.

a baj, hogy ő egyáltalán nem akar ügyvédhez menni, ezügyben, azért is kédezem, ha nincs ez így ügyvéd előtt leírva, akkor mi van ilyenkor.

A gyermekek elhelyezésére vonatkozóan a ráutaló magatartás is elég, tehát ha huzamosan nálad vannak, és ő nem kifogásolja ezt, az ilyen tartalmú megállapodásnak minősül. Lakáshasználattal más a helyzet, itt ha nincs ügyvédi okiratba foglalva, akkor a bíróság szabályozhatja a használatot.

köszi, ezt én mind értem is!:)
de amíg nincs semmi papír a lakáshasználatról, addig, akkor is, ha elköltözött, de a nevén van a ház fele, akkor is szabadon jöhet-mehet?

Amíg sem megállapodás nincs erről köztetek, sem jogerős ítélet, addig azért nagyjából igen. Ugyanakkor ha a gyermekek nálad maradnak, akkor semmi esélye nem marad egy lakáshasználat rendezése iránti perben.

Válás , ingatlan témában már lentebb kaptam válszt. A segítségnek megfelelően meg is írtuk a levelet a férjem volt felesége ügyvédjének . A határidő a mai napon lejárt, és még nem jött válasz. Várjunk-e arra, hogy ő adjon időpontot arra vonatkozóan , hogy az ingatlanszakértővel mikor mehetünk, vagy mi kérjük. Kikötheti-e hogy ki lehet jelen az ingatlanszakértői vizsgálaton. Például,hogy én .mint a volt férj jelenlegi felesége nem lehet ott. Az ő jelenlegi élettársa beköltözésekor a férjemnek sem volt ellenvetése.
Ugye ez már csak kötekedés a részéről?
Köszönöm tisztelettel Iboly

Szerintem ti kérjetek, mivel neki nyilván nem sürgős, ő birtokon belül van. A szakértői vizsgálat az ingatlanon belül folyik, tehát oda csak az léphet be, akit ő beenged, ellenkező esetben birtokháboritás miatt eljárást indithat. Az, hogy anno a párod beengedte az ő párját, nem azt jelenti, hogy most ő is köteles beengedni Téged. Egyébként ráadásul a szakértői viszgálathoz nem szükséges a Te jelenléted, azonban a párod lehetőleg legyen jelen. Ha nagyon ott akarsz lenni, tanúként jelenj meg ott, és erre hivatkozz, talán ezt elfogadja, de erre sem köteles.

Tisztelt Jogi Fórum!
Vagyonmegosztás- és bérleti szerződés, haszonélvezeti joggal kapcsolatos a kérdésem.
2003. márc.10-én váltunk el 23 évi házasság után, 3 gyermekem van, nagykoruak (24 éves egyetemista, 20 éves jelenleg pincérnek tanul, 18 éves ő érettségire készül). Két idősebb édesapjukkal maradt, a legkisebb velem lakik. Egy 54m2-es lakást vásároltunk, melyre 2.8 mill. hitelt vettünk fel, törlesztését volt férjem fizeti, mindketten aláirtuk, az ujonnan vásárolt lakás is közös tulajdonban van. Családi házban laktunk (kétszintes, kb. 200m2) melyben a volt férjem és a két idősebb gyermek lakik jelenleg (a legidősebb egyetemista kollégiumban laki, hétvégeken jár haza, ez nem tudom mennyiben befolyásolja a tényeket), ez a ház szintén közös tulajdonban van.
Válás után én költöztem, a házból csak személyes holmikat, háztartási felszereléseket vittem el, az ujonnan vásárolt lakást felujitottuk, berendeztük. Pénzt a férjemtől nem kaptam.
Az ingatlanokat illetően tehát: egy családi ház, és a jelenlegi lakás a volt férjemmel közös tulajdon, tovább rendelkezünk egy másik házzal, mely a 3 gyerek tulajdona, holtig tartó haszonélvezet az enyém és volt férjemé. Ez a ház bérbe volt adva, jelenleg is igy lesz. Ezzel kapcsolatos kérdésem, hogy az uj bérlőkkel való szerződést mindenkinek (tulajdonosok, haszonélvezők) alá kell-e irni, vagy csak elég egy aláiró, nevezetesen volt férjem (mint haszonélvező), és a bérleti dij haszonélvezetből származó rám eső részét én szeretném kérni, erre mi a lehetőség?
Továbbá volt egy balatoni telkünk, melyet 2005.novemberében eladtunk. Ebből én (ez szintén a 3 gyerek tulajdona volt, kettőnk haszonélvezetével) kértem a volt férjemtől a rám eső részt, azonban ő azzal a kifogással, hogy ő dolgozott meg érte, és amig ő él addig senki nem kap, és vállalkozásba kivánja fektetni valamikor, ebből senkinek nem jár, nem akart adni. Végül 100 ezer Ft-ot kaptam, erről nem készitettünk elismervényt, hogy majd részletekben adni fog (de hát erre garancia nincs). Ezzel kapcsolatos a kérdésem, hogy rendelkezhet-e ő a teljes összeggel, és én megkaphatom-e a rámeső összeget, mit tudok ezzel kapcsolatban tenni.
A továbbiak a vagyonmegosztással kapcsolatos kérdéseim. Mivel a váláskor semmi ilyen vonatkozásu dolog nem került rögzitésre, csak a válási iratokban foglaltak szerepelnek azzal, hogy a "felek ingo- és ingatlanra vonatkozóan megegyeztek".
A váláskor pénzügyekről nem volt szó, ebben nem egyezkedtünk semmilyen módon. A volt férjemnek 2004.novembere óta van uj társa, akit idén márciusban szándékozik odaköltöztetni a családi házba (egy kisfiuval) ezidáig a hölgy nem lakott nála, volt férjem tartózkodott a hölgynél. Ezzel kapcsolatos a kérdésem. Tehát a válás óta eltelt több mint két év után mik az esélyeim
anyagiak vonatkozásában. A családi házzal kapcsolatosan nem akarok a tulajdonjogomról lemondani, de a két lakás értéke közt lényeges különbség van, ami ugy gondolom, hogy anyagilag engem megillet. Tehát ha odaköltözik az uj család, mint élettárs, és mint lehetséges házastárs, nekem és a gyerekeimnek mik az esélyeim a jövőre vonatkozóan (mint örökség, nekem pedig mivel nem történt vagyonmegosztás).
Tisztelettel, és előre is köszönöm.

A szerződést mindkettőtöknek alá kell irni. A befolyó bérleti dijból kell fedezni a tulajdonosokat terhelő költségeket (amiket nem terheltek a bérlőkre, pl. egyes berendezések cseréjét stb.)

A balatoni telek vonatkozásában, ha az a gyerekeitek tulajdona volt, nem tud a férjed neked adni a pénzből, ugyanis ha eladtátok is, a gyámhivatal rendelkezett arról, hogy a pénzt a gyerekek részére gyámhatósági fenntartásos betétben helyezzétek el. A haszonélvezeti jog értékét tudjátok csak kivenni belőle, ha volt haszonélvezet. Annak a fele jár neked, és felszólíthatod a férjedet, hogy adja ki. Annak viszont nézz utána a gyámhivatalban, hogy a gyerekek pénzét betette-e gyámhatósági fenntartásos betétbe, vagy más módon használta-e fel. Nézd meg a határozatot, és kérdezz rá, hogy igazolta-e a befizetést.

Kérheted a közös tulajdon megszüntetését. Véleményem szerint keresd meg a volt férjedet és kérd, hogy eggyezzetek meg arról, hogy a lakás teljes egészében átkerül a Te tulajdonodba, a családi ház az ő tulajdonába, a különbözetet pedig készpénzként fizesse ki a részedre. Mondd meg neki, ha erre nem hajlandó, kérni fogod a közös tulajdon megszüntetését, amely jelen helyzetben körülbelül hasonló eredményt hozna, csak perrel, sok-sok pénzkiadással (ügyvédi és perköltség). Jobb lenne, ha erre nem kerülne sor, és a pénzt a gyerekekre tudnátok felhasználni ahelyett, hogy pereskedésre költitek és rámennek az idegeitek is.

Köszönöm a választ. A balatoni telek vonatkozásában: a gyerekek tulajdona volt, a volt férjem és én haszonélvezők. A pénz nem a gyerekek részére került letétbe ez biztos, mert azt a későbbiekben üzletbe kivánja fektetni. Még azt szeretném tudni, hogy a haszonélvezeti jog értéke az összeg hányada, ami nekem jár.?

Az biztos, hogy ehhez gyámhivatali jóváhagyás kell, nem fektetheti csak úgy be (és a gyámhivatal mellesleg vállalkozói jellegü befektetéshez nem engedélyezheti a gyerekek pénzének felhasználását). Tehát kérdezd meg a gyámhivatalt, hogy milyen döntés született.

Ez életkorfüggő. Az ingatlan egy évi értékének 4-6-8-szorosa, attól függően, hány éves vagy. Az ingatlan egy évi értékét ugy számitod ki, hogy a jelenlegi értéket elosztod 20-szal és szerintem a Te esetedben szorzod 8-cal.

Köszi a választ. Az ingatlan évi értéke hogy állapitható meg, a vételárral azonos-e, vagy a telek mérete, fekvése stb. függvénye?

Még az a kérdésem, hogy természetesen volt férjem is csak ilyen módon ráeső haszonélvezeti dijjal rendelkezhet?

Az "egy évi érték" = 5%-a a teljes értéknek. Tehát 20-30-40-50% szokott lenni a haszonélvezet, ha holtig tartó (létezik ugyanis meghatározott időpontig tartó is).

=25 éves: 40% (évi érték 8-szorosa)
=50 éves: 30% (évi érték 6-szorosa)
>=65 éves: 20% (évi érték 4-szerese)

Ha több haszonélvező van ugyanarra a tulajdonrészre, akkor az együttes értéke a haszonélvezetüknek a legfiatalabb haszonélvező életkora szerinti érték. Egymás között pedig a haszonélvezeteik értéke arányában osztozkodnak a teljes haszonélvezet értékén.
Pl. ha van egy 51 éves anyuka, és egy 75 éves nagypapa, mindketten haszonélvezők, akkor a 30% és a 20%-ból a teljes haszonélvezet 30%-ot ér, így a tulajdonosnak marad 70%. A 30%-on pedig 30:20 arányban osztoznak, így az anyuka "része" 18%, a nagypapáé pedig 12%.

Na, a csibecsőröket megette...
szóval:

=25 éves: 40%, (évi érték 8-szorosa)
=50 éves: 30%, (évi érték 6-szorosa)
>=65 éves: 20%, (évi érték 4-szerese)

Na, a csibecsőröket megette...
szóval:

<25 éves: 50%, (évi érték 10-szerese)
<50 éves, de >=25 éves: 40%, (évi érték 8-szorosa)
<65 éves, de >=50 éves: 30%, (évi érték 6-szorosa)
>=65 éves: 20%, (évi érték 4-szerese)

Köszönöm, mi 51 és 55 évesek vagyunk, igy hasonlóképpen lehet kiszámolni, mint az "anyuka - nagypapa" részt? A haszonélvezet holtigtartó volt.