Apasági kereset

Ha apasági kereset lefolytatása során lesz valakiből törvényes "apa" tiltakozhat-e az ellen , hogy a gyermek viselje az ő vezetéknevét vagy ez jár a gyereknek és nincs lehetősége megtiltani?

Tiltakozhat. Ha a szülők közt nincs megegyezés a gyermek névviselésére vonatkozóan, akkor a bíróság dönt a Ti esetetekben. A bíróság a szokásjog alapján fogja a kérdést eldönteni, tehát ha az anya ragaszkodik ahhoz, hogy az apa nevét viselje a gyermek, valószínüleg ezt fogja megállapítani, kivéve, ha ez a név a gyermekre nézve hátrányos (pl. ily módon Bugyi vagy valami hasonló vezetékneve lenne a gyermeknek).

Csjt. 72/B. § (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.
(3) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetve, ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető szülői felügyeleti jogokat - így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el.
Csjt. 73. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt.
(2) Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [77. § (2) bek.] kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik.

Szeretném megkérdezni, milyen lehetőségem van arra vonatkozóan, hogy ne kelljen tartásdíjat fizetnem egy olyan gyermek után, aki egy alkalmi kapcsolatból született és akinek a létezéséről nem is tudtam. Csak a szülés után tájékoztatott a hölgy arról, hogy megszületett az állítólagos gyermekem. Egy levélben értesített a megszületett gyermek tényéről. Hangsúlyozom, a terhesség tényéről sem volt tudomásom. Jelenleg bíróságon van az apasági keresete.

Ha az apaság megállapitásáért folyó perben bebizonyosdik, hogy te vagy a gyermek apja, akkor a gyerektartást fizetned kell.

Köszönöm a segítséget! Akkor fel kell készülnöm, hogy a családom zakaltása folytatódik az elkövetkező kb. 20 évben:(

Semmiféle várható zaklatásra utaló jelet nem látok, hiszen a hölgy az utóbbi hónapokban egyetlen levelet írt neked.

Kedves Pappa!
Ez egy igen bonyolult ügy, ez csak a hab volt a tortán. Ezt megelőzően rendszeres zaklatásoknak voltam kitéve, melyekből rendőrségi ügyeket is kreált. Ezek egyike sem állta meg a helyét, mert mind hazugságra épült. Retorzió nem volt vele szemben, sem a hamis vádakért, sem a hamis tanúskodásért. Jelenleg is folyamatban vannak vele bírósági ügyek, de egyáltalán nem tudtam róla semmit. Úgy érzem,neki mindenhez joga van, még ahhoz is, hogy eltitkoljon egy terhességet. Itt minden a pénzről és a bosszúról szól. De mégegyszer köszönöm a segítségedet!

Ha marad a mostani családjogi szabályozás, akkor amint bejegyeztek apaként, bemész a gyámhivatalba, és a Csjt. 48. § (3) bekezdése alapján nyilatkozol, hogy hozzájárulsz a gyermek ismeretlen személy általi örökbefogadásához. Ezt a nyilatkozatot a gyerek 6 éves koráig teheted meg, ha a gyerek egészséges. Ekkor a gyámhivatal egyet tehet, megállapítja, hogy megszünt a szülői felügyeleti jogod, ezzel pedig minden jogod és kötelezettséged is megszünik.

Sziasztok!
Két kérdésre szeretnék szeretnék választ lapni.
1, Párom 12 évvel ezelőtt nevére vette felesége előző kapcsolatából született gyermekét. Most tartásdijat kell fizetnie mivel válnak. Az ügyészséghez kellene fordulnia apasági védelem megdöntése iránt érdekében pert inditson ,de fogalmunk sincs ez pontosan mit jelent és mit is kell valójában bizonyitani.
2,Decemberben a biróság kötelezte páromat 20e-Ft tartásdij fizetésére amit a jövedelméből vonnak és visszamenőleg 6 hónapra kifizetését is kérte a felesége. A kifizetés megtörtént és vonják is havonta. A februári tárgyaláson már 20% levonást kért és azt is visszamenőleg. Szeretném tudni hogy jogos e ez a visszamenőlegesdi? Mivel nem a saját gyermekéről van szó kicsit igazságtalannak tartjuk a 20%-ot.
Előre is köszönöm a hozzászólásokat.

Az apasági vélelemről olvastam pár sort a Csjt.-ben de ugylátszik túl buta vagyok mert nem tiszta a párom konkrét problémájára.

Ez tényleg nem is oldja meg.

Amikor a párod a "nevére vette" a gyereket, azt is tudta, hogy ha esetleg elválik a gyerek anyjától, a gyerek akkor is marad az ő nevén. Tehát attól, hogy az anyától elválik, a gyerek nem szünik meg örökbefogadott gyermekének lenni. Ily módon a tartási kötelezettség tovább áll.

Az ügyész nem valószinü, hogy pert fog inditani, ugyanis a gyereknek nem áll érdekében, és apuka is pontosan tudta, hogy anno, évekkel ezelőtt mit vállalt.

Másrészt ezek szerint egy darabig nevelte is a gyereket, tehát gondolom van is vele kapcsolata. Csak azért, mert az anyával megszünt, talán nem kellene a gyereket eldobni. Továbbra is tartson vele kapcsolatot, örüljön, hogy van egy gyermeke.

Kedves Derill,

Köszönöm válaszod. Kissé megnyugtatott. Lehetséges az örökbeadás akkor is ha csak én, mint az apa (már amennyiben én vagyok az...) kérem, de az anya nem egyezik bele?
Köszönöm válaszod!

Nem. Amennyiben mindkét szülő megteszi a nyilatkozatot, az tiszta sor, ekkor ugyanis nem a Csjt. tartásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, hanem a tartós nevelésbe vételről szóló szabályokat, amelyek kifejezetten kizárják a gondozási díj iránti igényt. (Egyébként az, hogy kifejezetten ki kell zárni is arra utal, hogy egyébként lenne az intézménynek ilyen igénye.) Amennyiben viszont az egyik szülő neveli tovább a gyermeket, akkor nem a gondozási díjra, hanem a tartásra vonatkozó Csjt. szabályokat kell alkalmazni, ahol ilyen kizáró szabály nincs. Egyébként a tartásdíj-fizetési kötelezettséget a törvény sem a szülői felügyeleti jognál szabályozza, de hát szép is lenne, ha azért szűnne meg valakinek a tartási kötelezettsége, mert megszűnt, vagy szünetel a felügyeleti jog.
Természetesen magával az esetleges örökbefogadással valóban megszűnnek a családjogi kapcsolatok a szülő és gyermek között, de csak az örökbefogadással és a Csjt. 52. § (1) alapján. Csak felhívom a figyelmet, hogy az 52. § (1) is külön beszél a felügyeleti jogból adódó jogokról, kötelességekről, és a tartási kötelezettségről. Viszont a hozzájáruló nyilatkozat önmagában még nem örökbefogadás, annak még van akadálya: a másik szülő hozzájárulása.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm válaszod! lenne egy utolsó kérdésem. Amennyiben megteszem a hozzájáruló nyilatkozatot és az anya együtt él egy másik férfivel, aki örökbe fogadná, nevére venné a gyermeket akkor ez járható út? köszönöm!

Az igen, bár az nem ilyen titkos örökbefogadás.

ObudaFan: ha az egyik szülő hozzájárul az örökbefogadáshoz az örökbefogadó adatainak ismerete nélkül, a tartási kötelezettsége a törvény erejénél fogva szünik meg (kérni a biróságon csak azért és akkor kell a megszüntetést, mert ha meg volt állapítva, csak a biróság szüntetheti meg). A jogszabály ugyanis ez esetben azt mondja, hogy a szülői felügyeleti joga megszünik, ezt a gyámhivatal köteles megállapítani. Ha a szülői felügyeleti jog megszünik, akkor minden jog és kötelezettség megszünik, kivéve, ha jogszabály valamit fenntart. Ilyen jogszabály azonban nincs, ami akár a tartási kötelezettséget, akár más kötelezettséget, akár valamilyen jogot ilyen esetre fenntartana.
Más az, amikor valakinek szünetel a szülői felügyeleti joga, mert ez átmeneti időszak, és itt a tartási kötelezettsége (bizonyos jogai és kötelezettségei) fennmaradnak. Ha a szülői felügyeleti jogát megvonják, a tartási kötelezettsége fennnmarad, mert ezt is külön jogszabály mondja ki.

A jogszabály egyébiránt nem mondja ki, hogy a gyereket lemondás esetén örökbe is kell adni ahhoz, hogy a szülői felügyeleti jog megszünését a gyámhivatal megállapitsa, önmagában a "lemondó nyilatkozatnak" ez a joghatása.

sgábor: ha megteszed a Csjt. 48. (3) bekezdése szerinti lemondó nyilatkozatot, ez azt jelenti, hogy bárkinek örökbeadhatják, tehát nem az általad kijelölt személynek (ez a különbség az un. titkos és nyilt örökbefogadás közt). Ez tehát azt jelenti, hogy attól, hogy Te ismered azt a személyt, aki örökbe fogja fogadni a gyerekedet, attól még a lemondó nyilatkozatod titkos marad. Tehát a jogkövetkezmények ez esetben azok, amiket irtam. Tartási kötelezettséged nem lesz a jogszabály szerint.

Ez azért nincs így, mert a tartási kötelezettség nem a szülői felügyeleti jog része, és a Csjt. szerint a titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulás csak a szülői felügyeleti jogból eredő kötelezettségeket szünteti meg. A szülői felügyelet körében a törvény a gondozást, nevelést, vagyonkezelést, törvényes képviseletet említi. A tartást a rokontartás körében szabályozza.
A tartási kötelezettség megszüntetésére külön szabály vonatkozik: az 52. § (1), ami szerint az az örökbefogadással szűnik meg, nem a hozzájáruló nyilatkozattal. Az is az én álláspontomat támasztja alá, hogy a Gyvt. külön rendelkezése szabályozza azt, hogy ha mindkét szülő így nyilatkozik, akkor a gondozási díjat nem kell fizetni, de a tartásnál ilyen rendelkezés nincs. Ha viszont álláspontod helyes lenne, ez a Gyvt. szabály felesleges lenne.
Végül a jogi szabályozás mellett az ésszerűség is az én álláspontomat támasztja alá. Ha valamelyik szülő nem hajlandó örökbeadni a gyermeket, akkor nincs örökbefogadás. Márpedig ekkor a te álláspontod azt eredményezné, hogy az egyedülálló szülő felé fennálló tartási kötelezettsége alól a másik szülő egy nyilatkozattal mentesülne. Ez a Csjt. gyermekvédelmi alapelve szempontjából is képtelenség.

Nem. A Csjt. 52. § (1) bekezdés szerint:
Csjt. 52. § (1) Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.

Ez az örökbefogadás joghatásairól szól, tehát azt taglalja, hogy örökbefogadás folytán biztosan megszünik a tartási kötelezettség, de nem azt mondja, hogy csak azzal.

A szülői felügyeleti jog körébe jogok és kötelezettségek tartoznak (minden jog és kötelezettség). Ha a jogalkotó azt akarja, hogy tartási kötelezettség vagy bármilyen kötelezettség illetve jog fennmaradjon, azt köteles kimondani jogszabályban, mint ahogy több esetben ki is mondja, például amikor a szülői felügyeleti jogot megvonják, ott kimondja, hogy a tartási kötelezettség fennmarad.

A megszünésnél is ki kellene mondania, hogy mely jogok vagy kötelességek maradnak fenn, de erre vonatkozóan semmiféle szabály nincs, tehát a gyerekkel kapcsolatos minden jog és kötelesség megszünik.

Az, hogy a Csjt. a szülői felügyeleti jog előtt szabályozza a tartási kötelezettséget, semmit nem jelent azon tekintetben, hogy a tartási kötelezettség ettől még a szülői felügyeleti jog része.

A szülői felügyeleti joghoz a gondozás-nevelés, törvényes képviselet, vagyonkezelés, gyámnevezés tartozik. a gondozás-nevelés körébe tartozik a gyermek ellátásának, eltartásának kötelezettsége, a törvényes képviselet döntési jogosítványokat jelent bizonyos kérdésekben, a többi értelemszerü. Tehát amikor a jogszabály kimondja, hogy szünetel, vagy megszünik a szülő felügyeleti joga, bármilyen jogot, kötelezettséget fenn akar tartani, azt külön le kell irnia, ahogyan meg is teszi több helyen a szünetelő szülői felügyeletnél, vagy ha megvonják azt. A törvény erejénél fogva megszünő esetében azonban hallgat. Nem véletlenül.

„ Márpedig ekkor a te álláspontod azt eredményezné, hogy az egyedülálló szülő felé fennálló tartási kötelezettsége alól a másik szülő egy nyilatkozattal mentesülne. Ez a Csjt. gyermekvédelmi alapelve szempontjából is képtelenség. ” - ez esetben az is képtelenség lenne - gyermekvédelmi szempontból - hogy az anya amikor megszüli a gyereket és még nincs bejegyezve neki apa, egyetlen nyilatkozattal mentesüljön minden joga és kötelezettsége alól ugyanezen jogszabály alapján, és a gyerek lehet, hogy egész életét intézetben kell, hogy töltse, anélkül, hogy az anya köteles lenne a gyerek tartásáról godnoskodni, és ez még hagyján, de arra sem kötelezi senki, hogy közölje, hogy a gyereknek ki az apja, hogy legalább apja lehessen a gyereknek, ha már anyja nincs.

Márpedig ez a nonszensz szabály is létezik, és nap mint nap nők mondanak le ily módon a gyerekükről, sorsukra hagyva őket.

Ha a jogalkotó ugy gondolta volna, hogy fennmarad a szülő tartási kötelezettsége, akkor egy olyan szabályt kellett volna beiktatnia, hogy: „amennyiben a gyermek örökbefogadására a hozzájáruló nyilatkozat következtében nincs lehetőség, a tartási kötelezettség fennmarad”, vagy legalább annyit, hogy „a szülő tartási kötelezettsége az örökbefogadásról rendelkező határozat jogerőre emelkedéséig fennmarad.”

Ilyen szabály viszont nincs. Egyébként a javaslatom épp azt tartalmazza, hogy legyen. De a jogalkotó nem véletlenül nem vette bele a Csjt. módositásba, holott több más javaslatomat elfogadta. Nyilvánvalóan azért nem, mert lehetőséget akart adni azoknak a szülőknek (és itt elsősorban apákról van szó), akiknek akaratuk ellenére lett gyerekük, továbbá akiket elzárnak a gyerektől, de azért tartásdijra igényt tartanak, ily módon viszont mentesülhessenek ezen következmény alól.

Ezen szabály ellenére igen kevesen mondanak le ily módon a gyerekről, olyan kevesen, hogy egyetlen végigvitt üggyel sem találkoztam.

Igen ,ez egy őszinte kijelentés: nem tudunk egyetlen ilyen végigvitt ügyről sem. És egyetlen ügzfélnek sem javasolnám, hogy csak erre hivatkozzon egy megszüntetési perben, mert szerintem ez pervesztességet jelentene.

Ez igy igaz. Én meg minden jogról és kötelezettségről beszéltem a szülői felügyeleti jog megszünése esetére, ellenkező esetben, ha valamilyen jogot vagy kötelezettséget fenn akar tartani, mint emlitettem a jogszabálynak ki kellene mondania, hogy mi marad fenn, ahogy teszi ezt a szünetelésnél, megvonásnál. De nem teszi.

Szerintem egyre inkább magunkat ismételjük. Leginkább egy felülvizsgálatig végigvitt per dönthetné el, szerintem az én javamra, a vitát.

Tudod az a baj, hogy az sem döntené el. Attól, hogy elmegy a felülvizsgálatig, az nem jelenti azt, hogy az LB is egyértelműen a jogszabályoknak megfelelően dönt. Én nem azt állítom, hogy ez jó a gyereknek, hanem azt, hogy ez van a jogszabályban, és amig ez van, ezt kell alkalmazni, és azért, hogy ne ez legyen, meg kell változtatni a jogszabályt. Nem lehet diszkriminálni csak azért, mert nem tetszik valami, vagy mert nem jó a jogszabály, mert a diszkrimináció alkotmány, és alapvető emberi jog ellenes. Tényleg vannak a gyereknek is jogai, azonban ezeket a gyermeki jogokat akkor sem veszik figyelembe, amikor az anya lemond, tehát akkor sem vehetik amikor az apa lemond. Ha pedig a jogszabályokat nézzük, akkor nincs más lehetőség, mint ezt alkalmazni ami van, és igy, ahogy van.

Eldöntené, ha kijönne egy BH, de ha jogegységi jönne ki, az végképp eldöntené. Meggyőződésem, hogy az én értelmezésem a helyes, csak egy jogegységivel kellene alátámasztani. A törvénymódosítás csak pontosítást jelentene, nem tartalmi módosítást.

Sziasztok! Egy barátnőmnek szeretnék segítséget kérni. Másfél éve született egy kislánya, az édesapa tudott a terhességről, a gyermeket nem kívánta vállalni, és megszakította a kapcsolatot az édesanyával.Mindent megtett annak érdekében, hogy az apával kapcsolat maradjon,de az apa nem is reagált a kísérletekre, így még nem is látta a gyermeket. Barátnőm apaság megállapítása iránti keresetet szeretne benyújtani és gyermektartást kapni a továbbiakban.Szeretné tudni, hol teheti ezt meg, (mely lakhely szerint illetékes bíróságon), szükséges-e jogi képviselő, illetve javasoljátok-e. Az anya és az apa távol laknak egymástól. Válaszotokat előre is nagyon köszönjük.

Zs.Ildi, a gyerek lakhelye szerint illetékes bírósághoz forduljon a barátnőd. A keresethez mellékelje a gyerek születési anyakönyvi kivonatát. Szerintem nem szükséges jogi képviselő, a szükséges tájékoztatást és segítséget meg lehet kapni a biróságon is.