Apasági kereset

zs. ildi!
Azért üzenem a barátnődnek, hogy nem ártott volna kikérni a kiválasztottt apuka véleményét is, mielőtt úgy döntött volna, hogy gyereket akar attól a férfitól, és utána elvárja, hogy az ő egyedül, a másik háta mögöttt hozott döntésének következményeit közösen viseljék!!!

Zs.Ildi, Pocaknak bizonyos tekintetben igaza van. Javaslom, hogy a barátnőd ne vonjon le messzemenő következtetéseket abból, hogy a gyermek apja nem vállalta a gyereket, nem látogatja, nem fizet stb. Ez a két felnőtt közötti konfliktus eredménye és nem szabad, hogy érintse a gyereket. A gyereknek szüksége van és lesz az apjára és nagy a valószinűsége,hogy a helyzet változni fog. A keresetben barátnőd tegyen javaslatot arra, hogy az apa rendszeresen tarthassa a kapcsolatot a gyerekkel mégpedig sok időben.

Sziasztok!
Pocak!Amennyit én tudok a történetből, hogy barátnőm másik gyermeke hamarosan középiskolás, egyedül vállalta a gyermeket, és nem várt el semmit, viszont a gyermek meg fogja kérdezni idővel, hol van apuci...

Elég későn érő lehet az a nagyobbik gyerek ha még nem kérdezett az apja iránt.

A hölgy pedig ha annak idején egyedül bevállalta a gyereket, akkor ezt csínálja is tovább - mármint az anyagiak dolga...

Persze ez nem azt jelenti, hogy a gyerek és a férfi nem ismerhetik meg egymást soha, nem, és remélve az apa önként is hajlandó lesz majd a továbbiakban segíteni a gyermekét.

Csak az nem okés, hogy innen is van egy gyerek meg onnan is, köztes a magánélet meg rendezetlen...

Monalisa1, szerintem te nagyon figyelmetlenül olvasol!!!Egy szóval nem írtam, hogy a nagyobb gyermek kérdez. Csak utalni akartam rá, hogy nem egy 20éves csitriről van szó, hanem valakiről aki éppen 40. A hölgy pedig annak idején férjnél volt, 8 év után váltak el. Aztán évekkel később sokáig, nagyon sokáig nem lehetett gyereke. Ismét eltelt sok év, és íme mégis lett, aki másfél.Õ fogja majd megkérdezni pár éven belül, hol van apuci.

És valószínű ezek után is egyedül fogja nevelni a gyermeket,mert azt sem írtam, hogy bármit is követelne, csak szeretné felvenni vele a kapcsolatot. Csak tudod ez úgy működik, hogy ha valaki gyereket szül és nincs férjnél, vagy más az apa, és nincs apasági elismerő nyilatkozat, a kórházban a gyermeket az édesanya nevére anyakönyvezik.

Szerintem nem ő az egyetlen, de még csak ritkaságszámba sem megy, hogy 2 gyermeke 2 apától van....

Igazad van, a mai világban tényleg nem különösebb ha két gyerek nem közös az apja, sőt még akkor sincs semmi, ha valaki egymaga küzd a gyereknevelés nem könnyű de szép feladatával.

Szóval az életút nagyon különböző lehet, van hogy néha göröngyös.

zs. ildi,
Nem Monalisa figyelmetlen, hanem te írsz össze-vissza. Az írásodból egyáltalán nem derült ki, melyik gyerekről beszélsz, és mivel ugyanazon mondaton belül az elején a nagyobbik gyerekről esett szó, így ha az utána való tagmondatok már a kisebbikre vonatkoznak, azt valahogy nyelvtanilag is jelezned kellett volna.
A másik, hogy ellentmondás van a beírásaidban.
Most legutóbb azt írtad, hogy:
„És valószínű ezek után is egyedül fogja nevelni a gyermeket,mert azt sem írtam, hogy bármit is követelne,
a legelső beírásodban viszont ez áll:
”Barátnőm apaság megállapítása iránti keresetet szeretne benyújtani és gyermektartást kapni a továbbiakban.

Én pont ezért írtam, amit írtam.

(a kiemelést néha teljesen máshogy hozza ki, így remélem, most már helyes kiemeléssel jön...)

zs. ildi,
Nem Monalisa figyelmetlen, hanem te írsz össze-vissza. Az írásodból egyáltalán nem derült ki, melyik gyerekről beszélsz, és mivel ugyanazon mondaton belül az elején a nagyobbik gyerekről esett szó, így ha az utána való tagmondatok már a kisebbikre vonatkoznak, azt valahogy nyelvtanilag is jelezned kellett volna.
A másik, hogy ellentmondás van a beírásaidban.
Most legutóbb azt írtad, hogy:
"És valószínű ezek után is egyedül fogja nevelni a gyermeket,mert azt sem írtam, hogy bármit is követelne"...,
a legelső beírásodban viszont ez áll:
"Barátnőm apaság megállapítása iránti keresetet szeretne benyújtani és gyermektartást kapni a továbbiakban".

Én pont ezért írtam, amit írtam.

Ne haragudj, igazad van, nekem egyértelmű csak. A követelés alatt pedig azt értem, hogy eddig is megtehette volna a jogi utat, de nem tette, és nem tudom meddig tart egy ilyen ügy, viszont addig csak magára marad, mint eddig. És talán gyerektartást is fél évre visszamenőleg kérhet, úgyhogy addig is marad minden változatlan. De köszönöm észrevételed, máskor figyelmesebb leszek!

Üdvüzlet Mindenkinek!

Nekem is lenne egy kérdésem. Házasságban élek négy gyermekkel.A negyedik gyermek nem a férjemtől van, de az ő nevét viseli. A vérszerinti apja nem akar tudomást venni a gyermekről. Milyen jogai vannak a gyermeknek a vérszerinti apja felé? Lehet-e követelni tőle anyagi hozzájárulást, vagy hogy egyáltalán elismerje az apaságát? Ha idővel öröklésről lenne szó, milyen jogokkal élhet?

Üdvüzlet Mindenkinek!

Nekem is lenne egy kérdésem. Házasságban élek négy gyermekkel.A negyedik gyermek nem a férjemtől van, de az ő nevét viseli. A vérszerinti apja nem akar tudomást venni a gyermekről egyenlőre. Ha idővel meggondolja magát indíthat-e apasági keresetet az apa?Milyen jogai vannak a vérszerinti apának ?

Furcsa dolog ez, de apaság megállapítása iránti pert csak akkor lehet indítani, ha egy gyereknek jogilag nincs apja. Egyébként előbb az apaság vélelmének megdöntése iránt kell megindítani a pert. A magát a gyermek igazi apjának tartó személy ezt a gyermek születéséről való tudomásszerzését követő egy éven belül teheti meg. Amennyiben sikerrel jár, és az apaság vélelmének megdöntése után az ő apaságát megállapítják, úgy jogosult lesz a gyermekkel való kapcsolattartásra, az életét befolyásoló lényeges döntések meghozatalában való részvételre. Ugyanakkor gyermektartás-díj fizetésére lesz köteles.

Köszönöm!
A gyermeknek meg gondolom, csak nagykorúságát betöltve lehet kezdeményezési joga, már ha él vele örökösödés esetén.Lehetséges ez?

Igen, maga a gyermek a 18. életéve után indíthat pert. Ugyancsak egy évig.

Üdvözlet Mindenkinek! Olyan kérdésem lenne, hogy csekélyke jogi ismereteim szerint az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet vagy a gyermek, vagy az, akit az apának kell vélni, illetve a gyermek halála után annak hozzátartozója, illetve az ügyész nyújthat be. Na most, mi van olyankor, hogy ha a párom - akit hivatalosan az apának kell vélni - volt neje roppant okosnak és tájékozottnak gondolja magát és ő adja be a kérelmet, mert hogy "ő utánakérdezett a bíróságon, és neki azt mondták, hogy beadhatja ő is"? Előre is köszönöm a segítséget.

Döbb

Szia.
A Csjt. 43.§ (3) bekezdése szerint:
A megtámadásra jogosult

1. a gyermek,
2. az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,
3. a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.

(4) Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdõlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni.

Szia Roni!

Én is ilyesmire emlékeztem, csak arra lettem volna, illetve lennék még mindig kíváncsi, hogy ha mégis az anya nyújtja be, akkor a bíróság visszaküldi a kérelmét vagy értesíti, hogy "kezit csókolom, majd legközelebb kicsit legyen figyelmesebb"?

Üdv,
Döbb

A bíróság idézés kibocsájtása nélkül megszünteti az eljárást.

Köszi tomas! :)

Szia.
Így igaz.
A Pp. 130.§ (1) bekezdés g) pontja szerint a bíróság a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasítja ha a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, (vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelezõ, s a felperes e személyt (személyeket) — felhívás ellenére — nem vonta perbe.)
Ha viszont ezt nem veszi észre a bíróság, és a keresetlevelet az alperes részére is kézbesítette, akkor az eljárást meg fogja szüntetni.

Ha viszont a gyermek még cselekvőképtelen, és az anya az ő nevében adja be a keresetlevelet, és mindehhez a gyámhatóság is hozzájárul, akkor máris tárgyalást kell kitűzni.

Óbudafan! Erre csak valami roppant cinikus, mondhatni "bunkóságot" tudtam volna/tudnék írni. Mégpedig azt, hogy szerinted, ha felolvasom neki a Csjt. idevonatkozó szakaszát, és elhajt, mondván, hogy mit kell kötözködni, mert ő utánaérdeklődött a bíróságon, és ott azt mondták, hogy beadhatja ő is, és különben is átvették tőle a papírt, úgyhogy jól van így minden, akkor szerinted gondolt ő arra, hogy a gyerek nevében adja be, és még a gyámhatóságot is megkérdezze? Nem hinnéééém... ;) Egyébként láttam a kérelmét, ő a saját nevében nyújtotta be.

Sziasztok!

Mi történik akkor, ha a vélelmezett apa nem kéri az apaság vélelmének megdöntését?