Apasági kereset

zs. ildi,
Nem Monalisa figyelmetlen, hanem te írsz össze-vissza. Az írásodból egyáltalán nem derült ki, melyik gyerekről beszélsz, és mivel ugyanazon mondaton belül az elején a nagyobbik gyerekről esett szó, így ha az utána való tagmondatok már a kisebbikre vonatkoznak, azt valahogy nyelvtanilag is jelezned kellett volna.
A másik, hogy ellentmondás van a beírásaidban.
Most legutóbb azt írtad, hogy:
„És valószínű ezek után is egyedül fogja nevelni a gyermeket,mert azt sem írtam, hogy bármit is követelne,
a legelső beírásodban viszont ez áll:
”Barátnőm apaság megállapítása iránti keresetet szeretne benyújtani és gyermektartást kapni a továbbiakban.

Én pont ezért írtam, amit írtam.

Igazad van, a mai világban tényleg nem különösebb ha két gyerek nem közös az apja, sőt még akkor sincs semmi, ha valaki egymaga küzd a gyereknevelés nem könnyű de szép feladatával.

Szóval az életút nagyon különböző lehet, van hogy néha göröngyös.

Szerintem nem ő az egyetlen, de még csak ritkaságszámba sem megy, hogy 2 gyermeke 2 apától van....

És valószínű ezek után is egyedül fogja nevelni a gyermeket,mert azt sem írtam, hogy bármit is követelne, csak szeretné felvenni vele a kapcsolatot. Csak tudod ez úgy működik, hogy ha valaki gyereket szül és nincs férjnél, vagy más az apa, és nincs apasági elismerő nyilatkozat, a kórházban a gyermeket az édesanya nevére anyakönyvezik.

Monalisa1, szerintem te nagyon figyelmetlenül olvasol!!!Egy szóval nem írtam, hogy a nagyobb gyermek kérdez. Csak utalni akartam rá, hogy nem egy 20éves csitriről van szó, hanem valakiről aki éppen 40. A hölgy pedig annak idején férjnél volt, 8 év után váltak el. Aztán évekkel később sokáig, nagyon sokáig nem lehetett gyereke. Ismét eltelt sok év, és íme mégis lett, aki másfél.Õ fogja majd megkérdezni pár éven belül, hol van apuci.

Elég későn érő lehet az a nagyobbik gyerek ha még nem kérdezett az apja iránt.

A hölgy pedig ha annak idején egyedül bevállalta a gyereket, akkor ezt csínálja is tovább - mármint az anyagiak dolga...

Persze ez nem azt jelenti, hogy a gyerek és a férfi nem ismerhetik meg egymást soha, nem, és remélve az apa önként is hajlandó lesz majd a továbbiakban segíteni a gyermekét.

Csak az nem okés, hogy innen is van egy gyerek meg onnan is, köztes a magánélet meg rendezetlen...

Sziasztok!
Pocak!Amennyit én tudok a történetből, hogy barátnőm másik gyermeke hamarosan középiskolás, egyedül vállalta a gyermeket, és nem várt el semmit, viszont a gyermek meg fogja kérdezni idővel, hol van apuci...

Zs.Ildi, Pocaknak bizonyos tekintetben igaza van. Javaslom, hogy a barátnőd ne vonjon le messzemenő következtetéseket abból, hogy a gyermek apja nem vállalta a gyereket, nem látogatja, nem fizet stb. Ez a két felnőtt közötti konfliktus eredménye és nem szabad, hogy érintse a gyereket. A gyereknek szüksége van és lesz az apjára és nagy a valószinűsége,hogy a helyzet változni fog. A keresetben barátnőd tegyen javaslatot arra, hogy az apa rendszeresen tarthassa a kapcsolatot a gyerekkel mégpedig sok időben.

zs. ildi!
Azért üzenem a barátnődnek, hogy nem ártott volna kikérni a kiválasztottt apuka véleményét is, mielőtt úgy döntött volna, hogy gyereket akar attól a férfitól, és utána elvárja, hogy az ő egyedül, a másik háta mögöttt hozott döntésének következményeit közösen viseljék!!!

Zs.Ildi, a gyerek lakhelye szerint illetékes bírósághoz forduljon a barátnőd. A keresethez mellékelje a gyerek születési anyakönyvi kivonatát. Szerintem nem szükséges jogi képviselő, a szükséges tájékoztatást és segítséget meg lehet kapni a biróságon is.

Sziasztok! Egy barátnőmnek szeretnék segítséget kérni. Másfél éve született egy kislánya, az édesapa tudott a terhességről, a gyermeket nem kívánta vállalni, és megszakította a kapcsolatot az édesanyával.Mindent megtett annak érdekében, hogy az apával kapcsolat maradjon,de az apa nem is reagált a kísérletekre, így még nem is látta a gyermeket. Barátnőm apaság megállapítása iránti keresetet szeretne benyújtani és gyermektartást kapni a továbbiakban.Szeretné tudni, hol teheti ezt meg, (mely lakhely szerint illetékes bíróságon), szükséges-e jogi képviselő, illetve javasoljátok-e. Az anya és az apa távol laknak egymástól. Válaszotokat előre is nagyon köszönjük.

Eldöntené, ha kijönne egy BH, de ha jogegységi jönne ki, az végképp eldöntené. Meggyőződésem, hogy az én értelmezésem a helyes, csak egy jogegységivel kellene alátámasztani. A törvénymódosítás csak pontosítást jelentene, nem tartalmi módosítást.

Tudod az a baj, hogy az sem döntené el. Attól, hogy elmegy a felülvizsgálatig, az nem jelenti azt, hogy az LB is egyértelműen a jogszabályoknak megfelelően dönt. Én nem azt állítom, hogy ez jó a gyereknek, hanem azt, hogy ez van a jogszabályban, és amig ez van, ezt kell alkalmazni, és azért, hogy ne ez legyen, meg kell változtatni a jogszabályt. Nem lehet diszkriminálni csak azért, mert nem tetszik valami, vagy mert nem jó a jogszabály, mert a diszkrimináció alkotmány, és alapvető emberi jog ellenes. Tényleg vannak a gyereknek is jogai, azonban ezeket a gyermeki jogokat akkor sem veszik figyelembe, amikor az anya lemond, tehát akkor sem vehetik amikor az apa lemond. Ha pedig a jogszabályokat nézzük, akkor nincs más lehetőség, mint ezt alkalmazni ami van, és igy, ahogy van.

Szerintem egyre inkább magunkat ismételjük. Leginkább egy felülvizsgálatig végigvitt per dönthetné el, szerintem az én javamra, a vitát.

Ez igy igaz. Én meg minden jogról és kötelezettségről beszéltem a szülői felügyeleti jog megszünése esetére, ellenkező esetben, ha valamilyen jogot vagy kötelezettséget fenn akar tartani, mint emlitettem a jogszabálynak ki kellene mondania, hogy mi marad fenn, ahogy teszi ezt a szünetelésnél, megvonásnál. De nem teszi.

Igen ,ez egy őszinte kijelentés: nem tudunk egyetlen ilyen végigvitt ügyről sem. És egyetlen ügzfélnek sem javasolnám, hogy csak erre hivatkozzon egy megszüntetési perben, mert szerintem ez pervesztességet jelentene.

Nem. A Csjt. 52. § (1) bekezdés szerint:
Csjt. 52. § (1) Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.

Ez az örökbefogadás joghatásairól szól, tehát azt taglalja, hogy örökbefogadás folytán biztosan megszünik a tartási kötelezettség, de nem azt mondja, hogy csak azzal.

A szülői felügyeleti jog körébe jogok és kötelezettségek tartoznak (minden jog és kötelezettség). Ha a jogalkotó azt akarja, hogy tartási kötelezettség vagy bármilyen kötelezettség illetve jog fennmaradjon, azt köteles kimondani jogszabályban, mint ahogy több esetben ki is mondja, például amikor a szülői felügyeleti jogot megvonják, ott kimondja, hogy a tartási kötelezettség fennmarad.

A megszünésnél is ki kellene mondania, hogy mely jogok vagy kötelességek maradnak fenn, de erre vonatkozóan semmiféle szabály nincs, tehát a gyerekkel kapcsolatos minden jog és kötelesség megszünik.

Az, hogy a Csjt. a szülői felügyeleti jog előtt szabályozza a tartási kötelezettséget, semmit nem jelent azon tekintetben, hogy a tartási kötelezettség ettől még a szülői felügyeleti jog része.

A szülői felügyeleti joghoz a gondozás-nevelés, törvényes képviselet, vagyonkezelés, gyámnevezés tartozik. a gondozás-nevelés körébe tartozik a gyermek ellátásának, eltartásának kötelezettsége, a törvényes képviselet döntési jogosítványokat jelent bizonyos kérdésekben, a többi értelemszerü. Tehát amikor a jogszabály kimondja, hogy szünetel, vagy megszünik a szülő felügyeleti joga, bármilyen jogot, kötelezettséget fenn akar tartani, azt külön le kell irnia, ahogyan meg is teszi több helyen a szünetelő szülői felügyeletnél, vagy ha megvonják azt. A törvény erejénél fogva megszünő esetében azonban hallgat. Nem véletlenül.

„ Márpedig ekkor a te álláspontod azt eredményezné, hogy az egyedülálló szülő felé fennálló tartási kötelezettsége alól a másik szülő egy nyilatkozattal mentesülne. Ez a Csjt. gyermekvédelmi alapelve szempontjából is képtelenség. ” - ez esetben az is képtelenség lenne - gyermekvédelmi szempontból - hogy az anya amikor megszüli a gyereket és még nincs bejegyezve neki apa, egyetlen nyilatkozattal mentesüljön minden joga és kötelezettsége alól ugyanezen jogszabály alapján, és a gyerek lehet, hogy egész életét intézetben kell, hogy töltse, anélkül, hogy az anya köteles lenne a gyerek tartásáról godnoskodni, és ez még hagyján, de arra sem kötelezi senki, hogy közölje, hogy a gyereknek ki az apja, hogy legalább apja lehessen a gyereknek, ha már anyja nincs.

Márpedig ez a nonszensz szabály is létezik, és nap mint nap nők mondanak le ily módon a gyerekükről, sorsukra hagyva őket.

Ha a jogalkotó ugy gondolta volna, hogy fennmarad a szülő tartási kötelezettsége, akkor egy olyan szabályt kellett volna beiktatnia, hogy: „amennyiben a gyermek örökbefogadására a hozzájáruló nyilatkozat következtében nincs lehetőség, a tartási kötelezettség fennmarad”, vagy legalább annyit, hogy „a szülő tartási kötelezettsége az örökbefogadásról rendelkező határozat jogerőre emelkedéséig fennmarad.”

Ilyen szabály viszont nincs. Egyébként a javaslatom épp azt tartalmazza, hogy legyen. De a jogalkotó nem véletlenül nem vette bele a Csjt. módositásba, holott több más javaslatomat elfogadta. Nyilvánvalóan azért nem, mert lehetőséget akart adni azoknak a szülőknek (és itt elsősorban apákról van szó), akiknek akaratuk ellenére lett gyerekük, továbbá akiket elzárnak a gyerektől, de azért tartásdijra igényt tartanak, ily módon viszont mentesülhessenek ezen következmény alól.

Ezen szabály ellenére igen kevesen mondanak le ily módon a gyerekről, olyan kevesen, hogy egyetlen végigvitt üggyel sem találkoztam.

Ez azért nincs így, mert a tartási kötelezettség nem a szülői felügyeleti jog része, és a Csjt. szerint a titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulás csak a szülői felügyeleti jogból eredő kötelezettségeket szünteti meg. A szülői felügyelet körében a törvény a gondozást, nevelést, vagyonkezelést, törvényes képviseletet említi. A tartást a rokontartás körében szabályozza.
A tartási kötelezettség megszüntetésére külön szabály vonatkozik: az 52. § (1), ami szerint az az örökbefogadással szűnik meg, nem a hozzájáruló nyilatkozattal. Az is az én álláspontomat támasztja alá, hogy a Gyvt. külön rendelkezése szabályozza azt, hogy ha mindkét szülő így nyilatkozik, akkor a gondozási díjat nem kell fizetni, de a tartásnál ilyen rendelkezés nincs. Ha viszont álláspontod helyes lenne, ez a Gyvt. szabály felesleges lenne.
Végül a jogi szabályozás mellett az ésszerűség is az én álláspontomat támasztja alá. Ha valamelyik szülő nem hajlandó örökbeadni a gyermeket, akkor nincs örökbefogadás. Márpedig ekkor a te álláspontod azt eredményezné, hogy az egyedülálló szülő felé fennálló tartási kötelezettsége alól a másik szülő egy nyilatkozattal mentesülne. Ez a Csjt. gyermekvédelmi alapelve szempontjából is képtelenség.

ObudaFan: ha az egyik szülő hozzájárul az örökbefogadáshoz az örökbefogadó adatainak ismerete nélkül, a tartási kötelezettsége a törvény erejénél fogva szünik meg (kérni a biróságon csak azért és akkor kell a megszüntetést, mert ha meg volt állapítva, csak a biróság szüntetheti meg). A jogszabály ugyanis ez esetben azt mondja, hogy a szülői felügyeleti joga megszünik, ezt a gyámhivatal köteles megállapítani. Ha a szülői felügyeleti jog megszünik, akkor minden jog és kötelezettség megszünik, kivéve, ha jogszabály valamit fenntart. Ilyen jogszabály azonban nincs, ami akár a tartási kötelezettséget, akár más kötelezettséget, akár valamilyen jogot ilyen esetre fenntartana.
Más az, amikor valakinek szünetel a szülői felügyeleti joga, mert ez átmeneti időszak, és itt a tartási kötelezettsége (bizonyos jogai és kötelezettségei) fennmaradnak. Ha a szülői felügyeleti jogát megvonják, a tartási kötelezettsége fennnmarad, mert ezt is külön jogszabály mondja ki.

A jogszabály egyébiránt nem mondja ki, hogy a gyereket lemondás esetén örökbe is kell adni ahhoz, hogy a szülői felügyeleti jog megszünését a gyámhivatal megállapitsa, önmagában a "lemondó nyilatkozatnak" ez a joghatása.

sgábor: ha megteszed a Csjt. 48. (3) bekezdése szerinti lemondó nyilatkozatot, ez azt jelenti, hogy bárkinek örökbeadhatják, tehát nem az általad kijelölt személynek (ez a különbség az un. titkos és nyilt örökbefogadás közt). Ez tehát azt jelenti, hogy attól, hogy Te ismered azt a személyt, aki örökbe fogja fogadni a gyerekedet, attól még a lemondó nyilatkozatod titkos marad. Tehát a jogkövetkezmények ez esetben azok, amiket irtam. Tartási kötelezettséged nem lesz a jogszabály szerint.

Az igen, bár az nem ilyen titkos örökbefogadás.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm válaszod! lenne egy utolsó kérdésem. Amennyiben megteszem a hozzájáruló nyilatkozatot és az anya együtt él egy másik férfivel, aki örökbe fogadná, nevére venné a gyermeket akkor ez járható út? köszönöm!

Nem. Amennyiben mindkét szülő megteszi a nyilatkozatot, az tiszta sor, ekkor ugyanis nem a Csjt. tartásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, hanem a tartós nevelésbe vételről szóló szabályokat, amelyek kifejezetten kizárják a gondozási díj iránti igényt. (Egyébként az, hogy kifejezetten ki kell zárni is arra utal, hogy egyébként lenne az intézménynek ilyen igénye.) Amennyiben viszont az egyik szülő neveli tovább a gyermeket, akkor nem a gondozási díjra, hanem a tartásra vonatkozó Csjt. szabályokat kell alkalmazni, ahol ilyen kizáró szabály nincs. Egyébként a tartásdíj-fizetési kötelezettséget a törvény sem a szülői felügyeleti jognál szabályozza, de hát szép is lenne, ha azért szűnne meg valakinek a tartási kötelezettsége, mert megszűnt, vagy szünetel a felügyeleti jog.
Természetesen magával az esetleges örökbefogadással valóban megszűnnek a családjogi kapcsolatok a szülő és gyermek között, de csak az örökbefogadással és a Csjt. 52. § (1) alapján. Csak felhívom a figyelmet, hogy az 52. § (1) is külön beszél a felügyeleti jogból adódó jogokról, kötelességekről, és a tartási kötelezettségről. Viszont a hozzájáruló nyilatkozat önmagában még nem örökbefogadás, annak még van akadálya: a másik szülő hozzájárulása.

Kedves Derill,

Köszönöm válaszod. Kissé megnyugtatott. Lehetséges az örökbeadás akkor is ha csak én, mint az apa (már amennyiben én vagyok az...) kérem, de az anya nem egyezik bele?
Köszönöm válaszod!

Ez tényleg nem is oldja meg.

Amikor a párod a "nevére vette" a gyereket, azt is tudta, hogy ha esetleg elválik a gyerek anyjától, a gyerek akkor is marad az ő nevén. Tehát attól, hogy az anyától elválik, a gyerek nem szünik meg örökbefogadott gyermekének lenni. Ily módon a tartási kötelezettség tovább áll.

Az ügyész nem valószinü, hogy pert fog inditani, ugyanis a gyereknek nem áll érdekében, és apuka is pontosan tudta, hogy anno, évekkel ezelőtt mit vállalt.

Másrészt ezek szerint egy darabig nevelte is a gyereket, tehát gondolom van is vele kapcsolata. Csak azért, mert az anyával megszünt, talán nem kellene a gyereket eldobni. Továbbra is tartson vele kapcsolatot, örüljön, hogy van egy gyermeke.

Az apasági vélelemről olvastam pár sort a Csjt.-ben de ugylátszik túl buta vagyok mert nem tiszta a párom konkrét problémájára.