Fellebezés

Lehet, hogy az ügyintéző is olvas fórumot?

Derill!
Múlt héten megvolt a "szembesítés" a volt férjemmel. Mivel én tanúkat tudtam megnevezni a férjem pedig nem, ezért a gyámügyis hölgy kérte az exem, hogy vonja vissza a feljelentést, mert ez nem a gyerek érdekét szolgálja.
MEG IS TETTE! Na nem saját akaratából, hanem mert előadta a hölgy, hogy akkor le kell folytatnia a bizonyítási eljárást.
Szóval a lényeg, hogy fogalmam sincs mitól, de végül is jól oldotta meg a helyzetet!! Az eddigi ellenszenve is megszünni látszott irányomban.
Teljesen nyilvánvaló dolog, hogy ezt az ügyet csak azért kellett kreálni, hogy a másodfokra be lehessen adni, hogy eljárás folyik ellenem kapcsolattartás akadályozása miatt! Be is lett adva. Én meg beadom a z eljárás megszüntetése végzést.:)
Köszönöm Derill!!

balázs01: olyan nincs, hogy ha egyikőtök sem tud semmit bizonyítania, akkor is figyelmeztetnie kell. Ilyen esetben bizonyíték hiányában elutasitja a végrehajtási kérelmet. Ha nem ezt teszi, két lehetőség van, elfogult, vagy nem ismeri a hatályos jogszabályokat. Első esetben ki kell zárni az ügyből, másodikban az ügyből és a gyámhivatalból, mert nem oda való az, aki a saját szakmájához szükséges szabályokkal nincs tisztában.

Természetesen végrehajtási kifogást nyujthatsz be, ha azt elbirálják, és még az a válasz sem megfelelő, fellebbezhetsz.

Szerintem másold ki ezt az egészet, és add be az ügyintézőnek.

Szó szerint így van, ahogy Secret írta!
Köszönöm!
Beszéltem az ügyvédemmel, nonszensznek találja az eljárást és kezébe veszi az ügyet. Szerinte sincs olyan, hogy egy eljárást nem lehet megszüntetni, hiszen a bíróság is naponta tesz ilyet!
Jövő szerdán lesz a "szembesítés" a férjemmel.:) Mi csatoljuk a tanúk névsorát aztán majd meglátjuk mit lép a gyámügy!

Igen, kösz, érthető, legalábbis ebben a helyzetben.

Pappa!
A múlt héten csináltattam útlevelet a fiaimnak és mivel nálunk közös a szülői felügyeleti jog, az exemnek is alá kellett írnia.

Balázs01-nél a férj nem csináltathatta volna meg a feleség aláírása nélkül az útleveleket. Amenniyben az ügyintéző elfogadta a jegyzőkönyv másolatát, amit esetleg a férj bevitt, szabálytalanul járt el, mert azon - mivel nem mondtak le a fellebbezési jogukról - nem szerepelt, hogy jogerős.
Arról nem beszélve, hogy a férj akkor már tudta, hogy fellebbezni fog, tehát rosszhiszeműen járt el.

Érthető voltam?

Hát ez botrányos. Hogy valakinek ennyire ne legyen fogalma a munkájáról, egészen hihetetlen! Hogy micsoda emberek ülnek bizonyos posztokon!
Én a következőt csinálnám: írnék neki egy levelet, megírnám, mi történt, illetve mi nem történt, tehát hogy nem történt kapcsolattartás akadályozása. Leírnám, hogy a mai napon ő, a gyámügyes úgy nyilatkozott, hogy nem hallgathat meg tanúkat és az eljárást nem szüntetheti meg, csak abban az esetben, ha az ex visszavonja, valamint neki végzést kell hoznia, melyben mindkettőtöket figyelmeztetni fog. Kérném az eljárás azonnali megszüntetését.
Majd válaszol és ha valami nem tetszik neki, akkor vitatni fogja. Irja csak le a hülyeségeit.
Az ügyvéded mit szól ezekhez a történésekhez?

Beszéltem vele. Valóban nincs a helyzet magaslatán, mert szöges ellentétben áll mindazzal amit derill írt. Azt mondta, ő nem hallgathat meg tanúkat csak szembesít az exemmmel és nem szüntethet meg eljárást csak akkor, ha ha az ex visszavonja. neki végzést kel hozni és abban az fog szerepelni, hogy mindkettőnket figyelmeztet a kapcsolat betartására. Mondtam, hogy nem érzem jogosnak, mert én nem követtem el semmit sem! Azt mondta, ezt teheti!!
Az útlevél kiállításához közös szülői felügyelet esetén mindkét szülő aláírása szükséges, nem pedig az egyik elég! Mivel akkor még az ítélet azon része sem volt jogerős, hogy a középső gyerekem az apjához kerül, nekem is alá kellett volna írnom! Most már jogerős, mert én nem fellebbeztem azért, hogy őt hozzám helyezzék el.

Tehát a katona "vereségnek" veszi, ami a kisfiatoknak és neki is jó. Csak "háborúban" képes gondolkodni, fölötted teljes, megsemmisítő "győzelmet" akar aratni.
Remélem, meg tudsz küzdeni a gyámügyessel, aki nem igazán érti a szakmáját. De van neki főnöke, meg a főnökének is főnöke...
Az útlevél dolog nekem nem tiszta, mikor kell és mikor nem a másik szülő aláírása.

Pappa!
A férjem mindhárom gyereket magánál kéri elhelyezni. Az első fokon ugye megosztották a fiúkat, mivel a 2 nagy úgy nyilatkozott, hogy az apjánál kíván maradni. Az, hogy ez miért van így, nagyon hosszú lenne elmondanom. Emiatt nincs lelkiismeretfurdalásom, hiszen teljesen tisztában vagyok a döntésük okaival. és tudod, egyszer felnőnek majd és akkor jön el az én ídóm. Hiában nagykorú a nagyfiam, még gyerek. És rettentően befolyásolhatók. Ezt én is tudom, de a pszichológus is gyönyörűen levezette. Erről ennyit.
A kicsi igazán csak akadály neki a munkája miatt is, hiszen hívatásos katona, rengeteg szolgálattal, külföldi utakkal stb. de arra nagyon jó, hogy engem kikészítsen idegileg. Egyszer már írtam egy topikba, hogy apukának beteges birtoklási vágya van és soha nem emészti meg, ha nem neki van igaza. Hidd el, nem ok nélkül válok 18 év után!

Ezt a tulajdonságát még tetézi egy olyan ügyvéd, amilyen van neki.
Most reggel bemegyek a gyámügyre és elmondom a hölgynek, hogy Derill mit írt. Remélem, felfogja.
aztán még azt is meg fogom említeni, hogy a középső fiam mondta, hogy apa útlevelet csináltatott neki. Csak az a kérdés, hogyan, mikor még nincs jogerős ítélet, tehát szerintem az én aláírásom nélkül nem tehette volna meg. Nem így van? Félreértés ne essék, semmi kifogásom az útlevél ellen, hiszen ő most elsős a középsuliban, mennek Angliába áprilisban. Örülök is neki, ő is nagyon várja. Alá is írtam volna minden szó nélkül! csak akkor hogy van az hogy nekem nem jogerős az ítélet, neki meg az! Ha nem hazudott volna össze mindent a gyámügyesnek, eszembe nem lenne szóvá tenni! De miért csak nekem kell mindig védekeznem a támadásaival szemben??
Majd megírom délelőtt a gyámügyes mai hozzáállását a dolgokhoz.

Balázs, tulajdonképpen mit akar elérni az ex a fellebbezéssel?

Biztos lesz megoldás, jogorvoslat, mert ilyen nem létezhet, hogy ha senki sem tud semmit bizonyítani, akkor egy gyámügyes mégis figyelmeztet téged! Már megint egy hozzánemértő ül egy hivatalban! Ilyen alapon bárkit le is csukhatnának egy rágalomra! Nagyon drukkolok neked!

Derill!
A tanító néni volt tanúként egy tárgyalásunkon. Szépen be is volt tanítva, mit kell mondania. érdekes módon, akkor 4 hónapra visszamenőlegesen "emlékezett" órára pontosan olyan dologra, mai NEM IS VOLT IGAZ!!!!!!!
Persze az ügyvédem nagyon ügyesen szembesítette dolgokkal, nem is ez a lényeg.
Az első fokon túl vagyunk. Az exemnek semmi, de semmi oka nincs a fellebbezésre, ezért kreálták ezt a "kapcsolattartás" akadályozását részemről.
És hiába írtam le és mondtam el én a Gyámügyes hölgynek az én álláspontom, ő azt mondta, ha egyikünk sem tud bizonyítani, engem AKKOR IS FIGYELMEZTETNIE KELL ÍRÁSBA!!!!!
Hát ezt nem értem az általad leírtak miatt!
Nagyon jól fog kinézni a másodfokon, hogy anyuka ellen eljárást folytattak és figyelmeztették! Szerinted érdekelni fogják őket a részletek?? Mert szerintem csak a tényt fogják látni!!
Ez pont erre volt jó az exemnek és ügyvédjének!
Egyébként nem tudná apauka bizonyítani, mert NEM TÖRTÉNT ILYEN!!
Ezerszer jobban szeretem én a gyerekem, hogy eltiltsam az apjától!! És ezt a 7,5 éves fiam is látja! Ellenben apuka olyan ocsmán módon hangolta ellenem a nagyokat, hogy a legnagyobbal ( 18,5 éves) szinte alig tudok kapcsolatot tartani! A középső( 15 éves) fiam, aki - mint már írtam -300 km-re tanul és kikerült az apai befolyás alól már másképpen lát dolgokat és vele nagyon jó a kapcsolatotm. De ez komoly munka volt részemről és olyan nagy az ára. Amikor csak tudok, megyek hozzá. Szerencsére a kedvesem olyan ember, akire mindenben számíthatok, teljesen elfogadta, hogy nekem 3 gyerekem van, még ha csak 1 is marad velem.
Még egy kérdésem van. Ha a Gyámügyes figyelmezte anélkül, hogy a férjemet felszólítaná arra, hogy tanúkkal bizonyítsa az igazát, akkor mit tehetek, hova fordulhatok jogorvoslatért???

Nem számit, hogy a tanitónéni mit szeretne, idéztesd meg a tárgyalásra, és amikor figyelmeztetik, hogy a hamis tanuzás büncselekmény, akkor lehet, hogy elgondolkodik. Köteles tanuskodni, akár tetszik neki, akár nem, és keresztkérdésekkel sarokba lehet szoritani.

Egyébiránt pedig többször is irtam már a fórumon, hogy az ügyvédeknek nem áll érdekében gyorsan befejezni az ügyeket (kivéve ha sikerdijban dolgozik, és a sikerdij egy része a gyors befejezésre szól, vagy van sikerdij a gyors befejezésre), mivel ilyen ügyekből évekig meg lehet élni.

A gyámhivatal bárkit meghallgathat tanuként. A tanárnőt is. A gyerek esetében csak az itélőképessége birtokában lévő gyereket hallgatja meg. Egy 7,5 éves gyerek viszont nem fog emlékezni pontosan arra, hogy mi történt, és akkor történt-e. Tehát a gyámügyis ezért nem hallgatja meg. Azonban nem neked kell tanuk után kajtatni, hanem apukának kell tanuval igazolnia, hogy megakadályoztad a kapcsolattartást. Tehát ha ezt bizonyitani akarja, ő fogja a tanárnőt tanuként behivni. A bizonyitási teher mindig azon van, aki állit ("feljelent"). Ez azt jelenti, hogy neki kell bizonyitania, hogy Te szándékosan akadályoztad a kapcsolattartást. Ha pedig ő ezt bizonyitja, Te bizonyithatod az ellenkezőjét a tanukkal, és kérheted a gyerek meghallgatását is, akit ilyen esetben a gyámügyis köteles meghallgatni.

Ha viszont Te állitasz valamit és ő is valamit, és egyikőtök sem tudja bizonyitani, akkor az eljárást bizonyiték hiányában meg kell szüntetnie a gyámügynek.

Most akkor a tanitónéni ismeri az álláspontodat végre, egyet is ért vele, de nem hajlandó tanúskodni? Nem emlékszik,mit beszélt apukával két hete? Szép.
Én beidéztetném a gyámügyre és mindezt elmondatnám vele. No persze a dolognak akkor lenne értelme,ha egy eszes gyámügyes lenne,aki a megfelelő kérdéseket feltenné a kedves tanítónéninek, aki beugrott az apának és füttyre végrehajtotta, amit az akart.Három okos kérdés után rögtön emlékezne,mi hogy történt.
Nem baj, hogy sírtál, sőt.
Az életben már milliószor tapasztaltam, hogy az igazság végül kiderül és ebben én is mindig nagyon bízom.
No és abban is maximálisan egyetértek hogy a fő szempont mindig az,hogy az ember a gyereke szemébe tudjon nézni bármikor, amihez csak az kell,hogy szülőként mindig is tiszteletben tartja a másikat. Mást,bonyolultabbat a gyermek nem is kíván.
Megdöbbentő hogy az ember kénytelen a gyerekét olyanokra bízni az iskolában, akik azt mondják egy anyának, gázoljon keresztül a gyerekei apján. Ezek remélhetőleg csak oktatnak,de nem nevelnek.
Ird le a gyámügynek röviden, mi történt és szerintem ne foglalkozz túl sokat a dologgal. Légy résen, apuka ügyvédi tanácsra ne tudjon többé csőbe húzni.

Na megvolt.
Majdnem 2 órát beszélgettem vele és az osztélyfőnökkel. Természetesen a napközis tanárnő nem emlékszik arra a napra. ( 2 hete történt ).
Nem is hajlandó semmiféle tanúvallomásra vagy nyilatkozatra sem.
Arra jó volt azért at egész, hogy végre megtudja az én véleményem és álláspontom az ügyről. maximálisan egyet is ért vele.
Eddig uhyanis csak az apuka véleményét ismerte, hiszen ó volt az, aki szeptember 1-én közölte a tanárokkal, hogy csak és kizárólag ő viheti el a gyereket, mivel válunk és én ilyen-olyan szemét vagyok meg hasonlók. Akkor még nem volt leszabályozva a kapcsolattartás. Volt, olyan, hogy nem is engedte el velem tényleg a kicsit haza, hiába mondtam, hogy nincs leszabályozva, közös a felügyelet. Később a bíróságon ezért bocsánatot is kért, de akkor is komolyan megviselt engem és a gyereket is. Azóta mindig ellenszenves volt velem csak az osztályfőnőkkel tartottam rendszeresen a kapcsolatot.
szóval most nagyon sok minden "kijött" belőlem, igaz, nem bírtam ki sírás nélkül.:(
pedig nagyon igyekeztem. De lassan 2 éve megy ez a cirkusz és én folyamatosan védekező állást kell képviseljek, hiszen az exem ezer oldalról támad. Tehát rendesen ki vagyok már idegileg. még jó, hogy a srácok ebből nem éreznek semmit.
megmutattam az elsőfokú ítéletet is és ők is nagyon korrektnek találták az apára nézve, nem értik miért nem a gyerekek érdekét nézi.
Elfáradtam. Egy újabb "csata" volt amit meg kellett vivnom.
és hány lesz még?
Komolyan mondom, csodállak Titeket elvált apukák, hogy bírjátok ezt erővel és kitartással! 98%-ban fordított a helyzet, ahogy itt szembesülok vele a fórumon, vagyis, hogy az anyák zárják el a gyereket az apától.
Nálunk ez fordított. A tanárnők azt mondták, legyek kemény és gázoljak keresztül az apán. De miért?
Én alapból nem vagyok ilyen. Hiszem azt, hogy "ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel!"
Meg abban is nagyon kell bíznom, hogy - úgy, ahogy eddig -, mindig kiderül az igazság.
nekem egy a lényeg: 10 év mulva is a gyerekem szemébe tudjak nézni, lelkiismeret furdalás nélkül.

Drukkolok nagyon, az természetes. Csak nyugisan.

A legelszomorítóbb számomra is, hogy apuka ügyvédje itt az igazi hunyó. Apuka ugyanis tökéletesen beltörődött volna ebbe az ítéletbe amit bizonyít az is, hogy márc. 1-én ő maga közölte velem és a gyerekkel is a helyzetet.
Mindjárt megyek a suliba, megkérdezni a tanító nénit. Drukkolj nekem, hogy megint bizonyítani tudjam az igazam.
A gyereknek volt pszichológiai vizsgálata. Bár még csak 7 és fél éves, nagyon okos, érett kisfiú. Kifejezetten fejlett az igazságérzete. Ettől eltekintve igaz, hogy nem kell ilyen dolgokba belevonni.
A gyámügyes pedig már többször bizonyította, hogy nem áll a helyzet magaslatán.
Délután megírom az iskolában szerzett tapasztalataimat!

Azt hiszem most már nem hiú remény, hogy ennek az egésznek vége lesz hamarosan és megnyugodhattok legalább 2 évre. A 2 év alatt pedig az ex is visszanyeri a józan eszét.
Még annyit hogy igaz,a gyámügynek lenne joga meghallgatni a gyereket. De nem baj, hogy nem hallgatja meg.A gyerek meghallgatásához szakértelem kell és a gyámügyes legalább annak tudatában van,hogy ilyen szakértelme nincs.

Tehát apuka friss ügyeket kreált. Szerintem a gyámügyes minden további nélkül meghallgathatja a tanárnőt. Szépen mondja jegyzőkönyvbe tanárnéni az igazat,mi is történt,apuka benntjárt a suliban, ő pedig erre elengedte veled a gyereket.
A másodfokon 3 bíró olvassa át az összes iratot és komoly munkát végeznek,ebben lehet bízni általában. Abban is lehet szerintem,hogy egy ilyen kreált kapcsolattartási akadályozási gyámhatósági ügy nem fogja félrevezetni a 3 bírót. Ez egy ócska ügyvédi próbálkozás csak, valószínűleg az apának is volna már jobb dolga mint téged piszkálni. A gyámhatósági aktában mindenképpen legyen benne a te verziód,amiben röviden leírod, mi is történt valójában. Én megírnám a gyámügynek 6 sorban, mi történt ajánlott tértivevényesen, iktassák csak annak ellenére, hogy behívtak és meghallgattak.

Február 23-án volt az egyik eset, a másik március 1-én, amikor az első fokú ítéletet megkaptuk. Aznap derült ki, hogy a gyereket nálam helyezték el. A régi ideiglenes leszabályozás miatt aznap még az apát illette meg az elvitel joga. A kihírdetés után viszont én beszéltem az exemmel és ő azt mondta, innentől menjek én a gyerekért a suliba!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
mentem is és a tanárnő minden szó nélkül el is engedte a gyereket, pedig tökéletesen tisztában volt az előző leszabályozással, amit be is tartottunk! meg is lepődtem, hiszen a napközis néni erőteljesen az apa mellé állt, tanúnak is volt idézve. De amikor eljöttünk a gyerekkel, mondta a kicsi, hogy apa most volt bent a suliban és beszélt vele is, meg a tanárnővel is!!! Akkor esett le, hogy ezért engedte szó nélkül velem!
Sőt! Aznap délután még el is kocsikáztam a gyerekkel a közös tulajdonú házunkba mert beszélni akartam a nagyfiammal és az apukával! meg is történt! utána szó nélkül velem jöhetett!
Erre a Gyámügytől meg feljelentés érkezett, kapcsolattartás akadályozása miatt!!
Jó mi??
Most délben megyek a suliba és megpróbálom meggyőzni a tanárnőt - ami nem lesz könnyű, mert nagyon elfogult exemmel -, hogy adjon írásban nyilatkozatot arról, hogy apuka tudtával és engedélyével vittem én haza a gyereket!
Mert szerintem a Gyámügy őt nem hallgathatja meg tanúként.
Ismétlem! Soha nem akadályoztam a kapcsolatartást az apukával és ezután sem áll szándékomban! Csak azért van erre a bődületes hazugságra szüksége, mert így a fellebbezéshez lehet csatolni, hogy Gyámügyes eljárás folyik ellenem!!

Balázs, lenne egy kérdésem. Mit mond az ex, mikor volt az az állítólagos 2 eset?
Elég tanácstalannak tűnik a gyámügyis, szerintem legalábbis erre utal hogy "szembesítésre" gondol.

Azért indíthatott eljárást ellenem, mert 2005.november 29-én le lett szabályozva ideiglenesen a kapcsolattartás, mivel ezt én kértem, ugyanis az ex folyamatosan hónapokra elzárta előlem a gyerekeket.
Tehát van végrehajtható intézkedés.
Ezt mindketten óra pontossággal be is tartottuk.
Most azzal rágalmazott meg, hogy én ezt 2 esetben nem tartottam be. Röhej! Most keressek tanúkat, ami ugye nem könnyű, de nem is lehetetlen! Aztán azt sem értem én, hog yDerill azt írta a múltkor, hogy a Gyámügynek van csak joga, hogy a gyereket is meghallgassa a szülők nélkül. Én ezt ajánlottam is neki, igaz még 7 és fél éves, de éppen ezért hazudni sem tudna! Nincs is oka! Meg értelme sem! Ezt nem fogadta el a Gyámügyis előadó. Ezért kell tanúkat felhajtanom. Mert most én állítok valamit, a férjem is ami szöges ellentéte az én állításomnak. Annyit kérdezett még a Gyámügyis, hogy szembesítést vállalok-e? Mondtam, hogy semmi akadálya. Bár elgondolkodtatott a dolog, hogy ilyen joga meg van?? És mivel nyilván mindketten azt mondjuk amit eddig, akkor hogy fog dönteni?
Szóval érdekes.

Nem egészen értem ezt a gyámhivatali eljárás-indítást.
Ha jól veszem ki az ügyedet, akkor most váltok a férjeddel, és perben vagytok a gyermekelhelyezésért és kapcsolattartás megállapításért. Vagyis eddig még nem voltak jogerős ítélettel elhelyezve a gyerekek, és így kapcsolattartás sem volt még megállapítva.

Természetesen akkor is joga van a leendő exednek a gyerekeit látni, ha még nincs jogerős kapcsolattartási joga, de ennek hiányában ez a joga nem végrehajtható, tehát a gyámhivatalhoz hiába fordul.
Mivel pont ő fellebbezett, és nem hagyta, hogy jogerőre emelkedjen az ítélet, így nincs mi alapján gyámhivatali (azaz végrehajtási) eljárást indítani, ha nincs végrehajtható ítélet.

Szerintem a gyámhivatal persze berendelhet téged "elbeszélgetésre", de nem indíthat ellened eljárást, és ha indított, meg kell szüntetnie. Mutatsd meg nekik az ítéletet, hogy nincs beleírva, hogy jogerős.

Balázs, az exed ügyvédje nem akarja elengedni az aranytojást tojó baromfit...

Szia Pocak! Köszike, hogy "megismertél"!
Igen, így még abban sem vagyok bíztos, hogy elválasztottak-e minket! Vagyis, hogy az a része legalább jogerős-e?
Kedden hívott az ügyvédem, hogy beszélt a férjem ügyvédjével és közölte, hogy már beadta a fellebbezést. Holnap tudok bemenni megnézni, mire is pontosan.
Szerintem is időhúzás az egész. Annyi minden szól mellettem!
De most reggel meg a Gyámügyön voltam, mivel a férjem eljárást indíttatott ellenem, hogy nem tartom be a kapcsolattartást! SOHA nem tettem ilyet! Nem is állt szándékomban! Olyan bődületes hazugságot állít megint, hogy egyszerűen nem emésztem meg! Bizonyítani meg nagyon nehéz, de megpróbálom azért! Szerintem ezt tanácsolta az ügyvédje, ugyanis az ítélet számára is nagyon kedvező lett! Hiszen emlékszel is, hogy nem csak a szokásos jogokat kapta, hanem annál sokkal többet! Eszem ágában sem volt fellebbezni ellene, hiszen nem célom a gyerek "kisajátítása"!
De neki igen! Ezt az elmúlt másfél év is igazolta!
Ha tényleg papírokból döntenek, akkor lesz mit olvasgatniuk!:)
Annyira sajnálom a srácaimat, hiszen már a nagyok is fellélegeztek, hogy vége, a kicsi meg egyenesen boldog volt!
Ja és az exem ügyvédje olyat mondott az enyémnek, hogy mindketten "padlót fogtunk"! nevezetesen, hogy azért született ilyen ítélet, mert az én ügyvédem és a bíró biztosan évfolyam társak voltak az egyetemen! Röhej! Nem is egykorúak!! Nme is ebből a városból való az ügyvédem és soha nem látta a tárgyalások előtt!
Azért nehéz a dolgom, mert a férjem nem fellebbezett volna, erről papírom is van, hiszen beírta gyerek üzenőjébe, hogy mikor viheti el ő és mikor én ezután. Ez az ítélet hirdetése után volt. Viszont másnap beszélt az ügyvédjével és azonnal 360 fokot fordult!
Mindig is ilyen befolyásolható volt!
Holott az ítéletet teljes egészében tudomásul vette még aznap! beszéltem is vele és ajánlottam, hogy ha kevés a nyári 1 hónap, vagy nem abban az időben szeretné, amikorra szól az ítélet, nyugodtan megbeszélhetjük! Elfogadta!
Én úgy érzem, már olyan sokat adtam és mindig szemétséget és hazugságokat kaptam vissza, hogy ebbe belefáradok!
Ráadásul a munkahelyünk is azonos, amiért naponta küzdök és szemvedek. Hiszen 40 évesen már nem könnyű új helyet találni. Nem tudom, meddig bírom még.
Sok erőt ad nekem Kissember és Pappa is, akik szintén annyit küzdenek és persze Te is, hiszen ismerem az esetedet!