GYerektartás mértéke

Haladéktalanul bírósághoz fordulni és a körülmények időközbeni megváltozása miatt kérni a házastársi tartás megszüntetését.

A bíróság majd vizsgálja, hogy a gyermek mellett miért nem az anyja van iskolaidő után, hanem napköziben mulatja az időt... (A napközilátogatásról iskolai igazolást kell beszerezni, vagyis hogy mikortól napközis a gyermek.)

Jó lenne ha tanúk bizonyitanák: az anya egész nap máshol van, még hétvégéken is.

Tehát megpróbálni elérni, hogy a házastársi tartás kötelezése - mint megalapozottság - gyakorlatilag megszünt.

A közös gyermek megszületése amúgy is okot ad majd arra, hogy a jelenleg fizetett t.díj összege csökkentve legyen, hiszen az apának eggyel több gyermekről kell majd gondoskodnia a továbbaikban.
Tehát a keresetet erre a témnyre is ki kell majd terjeszteni.

Tessék bemenni a bíróság un. panasznapjára - általában valamelyik hétközna délelőtti időpont -, és ott jegyzőkönyvbe mondani a dolgokat, mely egyben maga a keresetlevél. (Megfogalmazásában segítenek.)

Vinni kell az előző házasságot felbontó itéletet/végzést, valamint az anyával kapcsolatos észrevételekről a tanút irásbeli nyílatkozatát. És nem utolsó sorban a kismama orvosának igazolását a
gyermek megszületésének várható időpontjáról.

Persze az ex majd tiltakozni fog a vádak ellen és kikéri magának stb., de ez nem változtat a tényeken.

Arról még nem hallottam, hogy egy "problémás" gyermek okán az állam 50 ezer forintot fizetne a szülőnek., házi ápoláson otthon lehet maradni, de sem a jogalap sem a pénz nem passzol.

Monalisa
laikus hozzászóló

Sziasztok! Szeretnék tanácsot kérni. Élettársam előző házasságából született gyermeke után fizetünk 40000 Ft gyerektartást illetve 20000 Ft asszonytartást. Az asszonytartást azért állapította meg a bíróság mert a gyerek tanulási nehézségekkel küzd és nem lehet napközis, ezért az anya nem is dolgzhatna (az államtól is kap 50000-t).Ezzel ellentétben a gyerek napközis lett, az anya regeltől-estig nincs otthon, hétvégén sem(dolgozik). Volt hangfelvétel és fénykép arról, hogy ő dolgozik de ez kevésnek bizonyult.
Mközben fizetünk 60000-t, mi lassan elveszítjük mindenünket, és érkezik közös gyermekünk.
Mit tudunk tenni? Újabb tárgyalások? Nem tudunk ennyi pénzt még egyszer kifizetni.Ha a fénykép, hangfelvétel kevés akkor mi kellhet még? Ha a gyerek napközis jogtalanul veszi fel az államtól és tőlünk is a pénzt. Közös gyermekünk megszületése után az összeg csökkenthető?

„Mivel a tartás százalékos,és minimum összegben lett megállapítva,és saját nyilatkozata alapján vannak eseti megbízásai,ezért jóhiszeműen gondolhattam,hogy ez a rendes havi tartás.”
ettől még lehetett túlfizetés.

„Valamint,ha túlfizetés lett volna,akkor erről értesítenie kellett volna engem írásban”
ilyen jogszabályról nem tudok, bár a felperes részéről tényleg praktikus lett volna.

Szia -wasp-!
Tisztelettel értesítelek,hogy a tárgyaláson nem ismertem el túlfizetésnek az általa 2007 januárjában fizetett több tartást.
Mivel a tartás százalékos,és minimum összegben lett megállapítva,és saját nyilatkozata alapján vannak eseti megbízásai,ezért jóhiszeműen gondolhattam,hogy ez a rendes havi tartás.
Valamint,ha túlfizetés lett volna,akkor erről értesítenie kellett volna engem írásban,ezzel szemben miután telefonon felhívtam,és megköszöntem a több pénzt,azt mondta,jól van ez így.
Ám a tárgyalás formai okok miatt elmaradt,mivel a felperes jogi képviselője távol maradt,és nem érkezett vissza a tv.,elnapolták.
Azért köszönöm a segítséget!
Üdv!
Kobrak

van jogszabály a beszámításra, ez a ptk.

297. § (1) Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá - a túlfizetés esetét kivéve - tartási, életjáradéki és baleseti járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben.
(2) A jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthető követelését; elévült követelését azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be.

Be lehet számítani ezt a túlfizetést.

Kedves -Wasp- !
Még az lenne a kérdésem,hogy a gyermektartásdíjat rendező 1952. évi IV. törvény 68. § (1) bekezdése erre az esetre nem érvényesíthető? Úgy tudom,hogy a gyermektartásdíj alapjaként a további munkaviszonyából, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyából származó rendszeres jövedelmét, illetve a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmét is figyelembe kell venni.
Arról nem is beszélve,hogy az apa jövedelme kivizsgálhatatlan,hiszen Te is azt írtad előzőleg,hogy nem csak az igazolható jövedelem számít. Én állami cégnél dolgozom,a jövedelmem állandó,és átlátható,míg a szellemi szabadfoglalkozás sokmindent eltakar jótékonyan. Mindenki hallgatólagosan tudomásul veszi,hogy van ilyen,még szimpatikus is,mert milyen ügyes. Ha már egyszer kifizette,és több mint egy évig nem zavarta,hogy akkor ott annyi lett átutalva,kell lennie egy törvénynek,ami szabályozza,hogy a tartásdíj mikor követelhető vissza,és mennyi ideig,hiszen az a pénzt én már a gyermekre költöttem,és valószínűleg ebben a hónapban nem mondhatom a gyereknek,hogy azt amit ma ennénk,azt már tavaly megettük.
Köszönöm a gyors reakciót!
Üdv!
Kobrak!

bocsánat, te azt írtad előzőleg, hogy arra hivatkozott az ellenérdekű fél, hogy a meghatározott minimumösszegnél azért fizetett többet, mert több volt a jövedelme is, és nem azt hogy a tartásdíjként meghatározott összegnél fizetett többet.

Ez esetben a tartásdíj beszámítása jogszerű lesz. És ez természetesen indokolt is ha belegondolsz, hiszen előre megkaptad a tartásdíjat arra az időszakra is, amikor nem tudott (vagy akart) fizetni.

A bíró amúgy tudja a jogot, nem szerencsés vele ebben vitatkozni. A fél mondja el mi történt, és a bíró majd ráhúzza a jogszabályt. Vagy bízz meg egy ügyvédet...

Kedves -Wasp- !
Köszönöm a gyors választ,nem is reméltem.
Mivel holnapután lesz a tárgyalás,nincs ügyvédem,és félek megint túljár az eszemen.Tehát:

• Úgy van,ahogyan leírtam,csak abban a hónapban (2007,jan.) történt a tartásdíj emelése 10 000-ről 25 000-re,mivel tudomásomra jutott,hogy van egy állandó szerződése az egyik múzeummal.Tehát átutalt 60 000-ret-három gyerekre,majd megbízást adott a 75 000-re is ugyanabban a hónapban.Ezt szépen megköszöntem neki,és azt válaszolta,hogy van ott ahonnan ez jött. Majd megharagudott rám valamiért(nem pénz miatt),és újra nem fizetett,és megint végrehajtóhoz kerültünk.

Csak az összeg nagysága is jelzi,hogy 2 Millión felül,tehát húzódott már egy ideje,annak vége is lett 2008 februárban kaptam meg az összeget. No,márciustól megint nincs tartásdíj,és most hivatkozik arra,hogy akkor januárban volt egy túlfizetése.A bírónő el is fogja fogadni,ezt jelezte felém,amennyiben elismerem a túlfizetést.Nagyon nem tudom,mi legyen,tájékozatlan vagyok. Mi szabályozza ezt a kérdést, a Családjogi törvény,vagy valami polgári?
Hivatkoznom kell rá holnapután.
Köszönöm a segítséget!

„Ha a különélő szülő egyik hónapban kifizet bizonyos összeget,ami több,mint a tartásdíj minimum,aztán nem fizet egy évig semmit,akkor ez a havi többletösszeg beszámítható-e a később végrehajtandó tartásdíj hátralékba,ha előző hónapban elismerte az eseti megbízásait?”
Ha mindent pontosan írtál, akkor nem jogszerű a beszámítás.

„Ha csak az igazolt jövedelem számít akkor elkövette-e előző hónapban a bíróság megtévesztését?”
nem csak az számít, és passz.

„Most akkor ha olyan alacsony a jövedelme,hogyan tartja el a nála lévő gyermeket?”
Az általad fizetett tartásdíjból és az általa nyújtott természetbeni tartásból.

Sziasztok!!
Három gyermeket neveltem egyedül,a nagyobbik 16 éves lett,és a különélő apához költözött.A gyermekek születésük óta velem vannak,bírósági végzéssel elhelyezve.Amióta a nagylány apához költözött,azóta egy kálvária az életünk.Azzal kezdve,hogy eddíg is mindíg végrehajtással kellett behajtani rajta a tartásdíjat(mindíg a minimum összeget),azóta semmit sem fizet,végrehajtás korlátozását kérte,mert 2007-ben négy hónapig többet fizetett a megállapított tartásdíjnál,ami igaz,de akkor ezt nem találta sérelmesnek,hiszen jól élt,eseti megbízásokból(szobrász-restaurátor).Amikor a nagyobbik gyerek odaköltözött,azt kértem a bíróságtól,hogy környezettanulmány állapítsa meg,hogy megfelelőek a körülmények,és el tudja tartani,nos akkor bevallotta(írásban),hogy ezek az eseti megbízásai nem szerepelnek az adóbevallásában,de léteznek,és így a bíróság felé igazolt havi 180 000-ft-ot. Rögtön kértem a nálam maradt két gyermekre az emelt összegű tartásdíj megállapítását,ami jogerős végzésben februárban meg is történt(természetesen én is fizetek az elköltözött gyermek után).Erre márciusban újabb per vár ránk,mert gyermektartás megváltoztatására adott be keresetet,(csökkentésre),arra való hivatkozással,hogy jövedelem viszonyaiban jelentős változás állt be,miközben még a végrehajtás korlátozása iránti per le sem zajlott.
A kérdéseim a következők:

• Ha a különélő szülő egyik hónapban kifizet bizonyos összeget,ami több,mint a tartásdíj minimum,aztán nem fizet egy évig semmit,akkor ez a havi többletösszeg beszámítható-e a később végrehajtandó tartásdíj hátralékba,ha előző hónapban elismerte az eseti megbízásait?
• Ha csak az igazolt jövedelem számít akkor elkövette-e előző hónapban a bíróság megtévesztését?
• Most akkor ha olyan alacsony a jövedelme,hogyan tartja el a nála lévő gyermeket?

köszönöm a válaszaitokat.

Mondom, a gyedből 33% vonható le. De ez csak végrehajtási kérdés, nem a tartásdyj megállapítása , hanem a megállapított összeg behajtása szempontjából van jelentősége.

Kedves Bertus!

A tartásdíjnál csak az Ön jövedelme számít, meg a másik szülőé, az Ön újabb kapcsolatáé/házastársáé nem. A tényleges jövedelmeik alapján fogják megállapítani, ez annyira nem bonyolult!

Kedves Ügyvéd Úr!

Ön azt mondja pl.jan.01-től magasabb összeg jár, addig amíg Tgyásban részesülök (ez '09. jún.), utána meg kevesebb lesz a gytdíj összege.
És ha a férjem marad itthon Gyeden (én más beosztásban dolgozom, más járandósságért), hogyan vonható a gytdíj egy nagykorú és egy kiskorú esetében?
Gyed max. összege havi 80E.Ebből mennyi vonható le?

A gyed a jövedelem 70%-a. A gyed max. 33%-át lehet gyermektartás végrehajtása során letiltani, de egyéb vagyontárgyaidra ez a korlátozás nem vonatkozik.

Kedves Bertus!

Ideiglenes intézkedést még pár feltétel mellett akkor hoz a bíróság, ha különös méltánylást érdemlő érdeket kell megvédenie, vagyis ez inkább kivételes beavatkozás. A bíróság természetesen mindkét fél vagyoni viszonyait figyelembe veszi, és ilyen esetben, amikor az előre láthatóan változni fog, általában addig az időpontig elrendel egy összeget, onnantól meg egy másikat. Üdv:

Sziasztok!

Jelenleg Tgyásban részesülök, még 4 hónapig.Ennek összege annyi, mint a fizetésem volt.Ezt követően 1,5 évig Gyedet fogok kapni, ami fix 80E Ft.Jelenleg gytartás leszállításos perben van a férjem az exével.Első tárgyalás április.

A kérdésem a következő.

• A bíróság figyelembe veszi mindkét fél jövedelmi és egyéb viszonyait, ennek alapján (sok más mellett)fog ítéletet hozni.A mi esetünkben melyik keresetemet fogják figyelembe venni?
• Tudom, hogy Gyedből lehet gytartást vonni.Csak azt nem tudom, hogy %-ban mekkora ez az összeg.

Válaszaitokat előre is köszi.

Valószínűleg az első tárgyaláson.

, mint laikus.
Bertus.
Én most vagyok benne nyakig egy ilyen leszállításos perben.
A nagykorúnak én rokontartásról beszélek, de az fix összeg, a kiskorú kiváltsága a %-os megállapítás.
Ezzel a rokontartásos fix összeggel viszont vigyázni kell, mert ha egyszer megegyeztek, vagy ítélnek valamennyiben, akkor azt akkor is fizetni kell, ha kevesebb lesz a jövedelme, vagy újra perel.
Az ideiglenes intézkedés kéréseimre, egyszer még az első tárgyalás előtt, másodszor az első tárgyaláson, harmadszor a második tárgyaláson hoztak végzést, mely intézkedéseket előzetesen előzetesen végrehajthatóan kértem.
Mindannyiszor a Pp. 156. § (1)-re hivatkoztak, melyben "a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben, ill. az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez a közvetlenül fenyegető kár elhárítása, vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, ill. a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket."
Pl: ha a gyerektartás a jövedelemből tiltható a munkáltatónál, kérhető, hogy továbbra is vonják, de ne utalják, hanem helyezzék letétbe a per végéig.

A rokontartás, ha nagykorú, illetve a gyerektartás, ha kiskorú két gyermekről van szó a perben, akkor felvethet egy olyan kérdést is, hogy ki is a peres fél. Kiskorúnál az a szülő, aki a gyermeket ténylegesen a saját háztartásában neveli, nagykorúnál pedig egyértelműen a nagykorú. Tehát azért ezt jogásszal is egyeztetni kellene!

Tisztelt Grád Úr, Obudafan és Mufurcka!

A ke­resetemben kértem ideiglenes intézkedést.Erről mikor szokott dönteni a bíróság? Az első tárgyalás alkalmával?Mi alapján hagyhatja jóvá ezt a bíróság?Mekkore erre az esély?

Kedves Bertus!

Mivel ha jól értem, van 4 eltartásra szoruló gyermeke a férjének, a gyermekenként 12,5% tűnik a legvalszínűbb kifutásnak. Másrészt nem lesznek azzal a -4%-kal sem sokkal beljebb, bár valamennyit biztosan az is számít! Üdv:

A bíróság tartásdíjat állapít meg.
Esély van, csak ennyiből nem derül ki, hogy mennyi esély.

Az előzmény:Holnap adja be a férjem a t.díj megváltoztatására vonatkozó kérelmét (csökkenés).Most egy nagykorú (19 éves)12,5% és egy kiskorú (17 éves)16,6% után fizet t.díjat.Most született meg a második gyerekünk.A na­gykorú után automatikusan rokontartást állapít meg a bíróság, vagy azt a férjemnek kell kérnie a beadványba? Illetve van rá esély, hogy aki most 16,6%-ot kap, lecsökkentsék 12,5%?

Ennek az infonak a birtokában tud valaki valamit mondani?

Kedves Bertus!

Részben Mufurckához csatlakozva jelezném, hogy a leírtak alapján eldönthetetlen, hogy megalapoott-e a leszállítás iránti kereset. Ha egy bíró nagyon akar ideiglenes intézkedést hozni, azt már a keresetlevél alapján is megteheti. Ha az első tárgyaláson se hoz majd ilyet, akkor nagy valószínűséggel már később sem fog. Az eldöntésénél természetesen az Ön által felhozott bizonyítékokra épít. (Már ha vannak.) Üdv: