Gyerek nélkül

Köszönöm a segítséget, akkor ugy látszik, a végrendeletet mindenképp ki kell "erőszakolni".

A szülőkre nem száll vissza az örökség, mert szerzeményi, és nem ági vagyonról van szó, hiszen bonym azt írta, hogy közös szerzemény volt. Ebben az esetben valóban nagyon nem mindegy, hogy ki halt meg előbb. És mivel a Ptk. a közös veszélyben elhaltak egyidejű elhalálozására nem állít fel vélelmet, azt is bizonyítani kell, hogy ha mindenki ugyanabban az autóbalesetben/tűzben halt meg, hogy ki halt meg 5 perccel korábban.

Szia!
Én olvastam egyszer egy történetet:A dúsgazdag fiú evette a csóró lányt,a fiú szülei egy nagy házzal,és egy drága kocsival ajándékozták meg a fiatalokat.Az esküvő után azonnal kocsiba szálltak,majd balesetet szenvedtek,ahol a fiú azonnal meghalt,a felesége lett az örököse,pár óra múlva ő is meghalt,így a lány szülei lettek a nagy villa örökösei.../testvérekről nem esett szó/

Ha élnek a szülők,rájuk száll vissza az örökség,de találgatások helyett szerencsésebb egy ilyen helyzetben végrendelkezni,nem írod,milyen korú A és B,gondolom,már nem "gyerekek"meg lehet velük beszélni ezt a témát.

Sziasztok, következő kérdésem van:
A és B személy házasok, gyermekük nincs, de testvéreik vannak. Házasságuk alatt közös szerzemény egy lakás. Ha az egyik (A) meghal - mivel gyermekük nincs - a házastársa (B) örökli a lakást. Ha B is meghal, akkor a lakást az ő testvérei öröklik. Tehát A testvéreinek nem jár örökség. Jól gondolom ezt? Ha viszont B hal meg előbb, majd A, akkor A testvérei az örökösök. Vagyis nem mindegy, hogy ki hal meg elöbb, mert a másik rokonsága lesz az örökös legvégül. Namost abszurd esetben, autobalesetet szenved A és B, A a helyzínen meghal, B egy nappal (vagy egy héttel, vagy egy hónappal, vagy egy évvel) később a korházban. Elöször tehát B örökli A vagyonát, majd az ö vagyonát az ő testvérei. Az, hogy melyik családhoz kerül a vagyon csak a szerencsén múlik, hogy melyik fél húzza tovább akár csak egy nappal is. Jól gondolom?