Adósság öröklése?

csak hogy tisztán lássam a dolgot . A feleségem apjának a nevén nincsen semmi , szóval se kutyája se macskája , a nővére házában lakik . semmilye nincs szó szerint (csak tartozása)

Na ilyenkor mi van ?

mint laikus ebben az esetben azt gondolhatnám hogy csak az adóságát örököném meg . szóval az apa adóságát megörökölheti a lánya vagy sem ?

Szenvedélybeteg, pszichiáteri kezelésre lenne szüksége. (Mert minél többet elgépesz annál kevesebb lesz az apai hagyaték...)

A milliós adósság miatt a bank (is) simán elárvereztetheti a fél házat., nem elképzelhetetlen hogy valaki bagóért megveszi holmi hosszú távú elképzelés okán. (Aztán a másik felére is jelentkezik amikor az kerül majd eladásra.) Sok embernek van pénze és ideje is kivárni...

A papát börtönbe nem zárják az adósságok miatt mert az "adósok börtöne" műintézmény régóta nincs már Mo.-on.

"Mona"
laikus hozzászóló

Az örökös csak a hagyaték erejéig felel a hagyatéki tartozásokért.

Sziasztok , kérnék egy kis segitséget !

Feleségem édesapja immáron munkanélküli , nagy játékgépes , vagyona , ingatlana semmi , a faluban ahol lakik és a közeli városban ahol dolgozott akiket ismert mindenkinek tartozik , és vannak közüzemi számlatartozásai is . Az egész család próbált már segíteni neki, többször le lettek rendezve a tartozásia az évek alatt , de menthetetlen az ember . Jelenleg szerintem közüzemeknek cirka 300.000 ft, Bankoknak szerintem 1 millió körül , ismerősöknek szintén kb ennyivel lóg.A A kérdésem az lenne ha netalántán emberünkel történik valami (meghal, börtön) , akkor a feleségemtől követelheti bárki is ezen tartozásokat , szóval hogy kezdjünk el izgúlni vagy nekünk ehhez a dologhoz ilyen szempontból semmi közünk nem lehet . Hozzá tartozik még hogy feleségem szülei minimum 10 éve elváltak és a gyerekeket az anyuka nevelte fel .

Ezt ön jogi kérdésnek gondolja, hogy hogyan értesülhet a szülei majdani haláláról?
Nos jogilag nincs senki részére értesítési kötelezettség. A gyermeki erkölcsi kötelezettség viszont előírja, hogy ezen esetre tegye meg a megfelelő intézkedést. Ez lehet a szülőkkel kapcsolattartás, szomszédokkal ezirányú kapcsolattartás, helyi önkormányzatnál ezirányú bejelentés.

Hát a szüleidet - mármint vélhetően az egyiket a másik után valakinek csak el kell temetnie, és mível írod hogy csak adósságuk van, így valószínűleg te leszel az aki az egyik-másik temetés ca. 250-350 eFt költségét állni leszel kénytelen.

Vagyis a túlélő szülőd egész biztos "rohamléptekkel" értesíteni fog majd a halálozásról - és hogy tedd a kötelességedet.

Egy örökségről lemondani még az örökhagyó életében lehet, egy örökséget visszautasítani a hagyatéki eljárásban lehet - vagyis ráérsz majd ezen utóbbi esetben is. (Probléma hogy akkor meg a kislány lép elő az örökösi sorrendbe a nagyszülő után... - bár a gyámhatóság segíthet ezen új probléma "elsimításában".)

Nagyobb városokban minden másik hónapban másik közjegyző az "ügyeletes" a halotti ügyek intézésében - a jegyző kiértesítése alapján.

Ha a szüleid netán kisebb helyen laknak lehet hogy csak egy közjegyző van, így elég lehet az önkormányzati jegyzőnek és a közjegyzőnek levélben megadni a neved/címed/telefonszámod - a majdani elhalálozási kiértesítés végett.

"Mona"
laikus hozzászóló

Kérdésem a következő lenne, ha a szüleim meghalnak és én kb. 80 km-re lakom tőlük és hozzáteszem nem tartom velük már jó ideje a kapcsolatot, akkor engem ki fog értesíteni a hagyatékátadásról. Az a helyzet ugyanis, hogy adósságot örökölnék csak, de szeretném visszautasítani, hiszen én a szüleim adósságaiért nem felelek. A közjegyzőtől tudom, hogy kapok egy levelet, de ő honnan tudja meg, hogy én hol lakom? Ha meg is tudja, ajánlva küldi vagy hogyan küldi a levelet? Nálunk a postaládába sajnos még az ajánlottat is berakják, pedig nem zárható rendesen a levélszekrény. Mi van, ha el kallódik a levél, nélkülem is megtarthatják a hagyatékátadást és akkor öröklöm az adósságokat, persze tudom, hogy csak az örökség erejéig, de azt sem szeretném, mert addig is a házra, míg meg van fizetni kell minden évben helyi adó, közüzemi számlák, stb... és azt nem igazán tudnám, mert van saját otthonom ahova fizessek. Illetve azt hallottam, hogy lehet ügyvéddel vagy közjegyzővel íratni örökségről lemondó nyilatkozatot. Azt a szülőkkel is alá kell íratni, mert azok nem fogják aláírni, mert annyira rossz a kapcsolatunk, hogy csak rosszat szeretnének nekem és a kislányomnak. Mindig avval fenyegetnek, hogy haláluk után is még emlegetni fogom őket, mert annyi adósságot hagynak itt maguk után. Vagy van rá mód, hogy én elmegyek a közjegyzőhöz és ott okiratba foglaltatom a dolgot és lemondok mindenről ami csak utánuk marad.
Tudna valaki segíteni?

Az adós után fennmaradt hagyaték erejéig. Nemfizetés esetén természetesen lehet a vége ingatlanárverés.

Tisztelt Fórumozók!

A közelmúltban elhunyt egymás után az élettársam édesanyja és testvére a hagyaték egy 3 millió forintra értékelt vidéki ház. A tulajdonosi hányad 1/4 1/4 rész a két gyereké 1/2 az édesanyáé volt.Elhunytuk után értesültünk arról hogy a testvére 1.300.000ft értékű személyi kölcsön tartozást halmozott fel amit a bank eladott egy behajtó cégnek. A céggel felvettük a kapcsolatot majd a bankkal is sikerült leadva a halotti anyakönyvi kivonatot is. A bank azt mondta értesít minket mi a teendő a továbbiakban. Az értesítés szerint a kölcsönön biztosítás nem volt és kötelesek vagyunk a teljes tartozást befizetni ill az igényüket a helyi közjegyző felé is jelezték.
a kérdés az lenne hogy a teljes összegre tarthatnak igényt(kamatokkal együtt) vagy csak az elhunyt testvér hagyatéka erejéig követelhetnek tőlünk. Elárvereztethetik a házat vagy eladhatjuk és utána törleszthetünk a bank felé?

Mindenképp jogi végzettségű személy válaszát kérném!

Előre is köszönöm

„Kötelezhető-e a kiskorú a teljes összeg kifizetésére (egyetemlegesség), vagy csak az 1/4 részét kell kifizetnünk? (egy másik, hasonló ügyben a gyámhivatal javaslatára is csak a kiskorú rá eső részét fizettük be)”

Az örökösök egyetemlegesen felelnek a hagyatéki tartozásokért, de mindenki legfeljebb a saját örökrésze értékének erejéig.

„Ha a követeléskezelő megállapodott velük részletfizetésben (erről jegyzőkönyv készült) akkor ezután terheli-e felelősség a kiskorút a tartozásért?”

A részletfizetésről szóló megállapodás értelemszerűen a tartozásnak csak az esedékességén módosít, így nem igazán értem a kérdést.

„Ha bíróságra kerül az ügy, terheli-e a kiskorút perköltség? (októberben tölti be 18. életévét)”

Igen.

Üdvözletem!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben:
Kiskorú nevelt lányom nagymamája halála után mint unoka örökölt 1/8 részben egy ingatlant, amit 8 millióra értékeltek fel, és jelenleg 6 millió ft jelzáloggal van terhelve egy kölcsön miatt, amit az elhunyt, mint adós vett fel férjével, aki az adóstárs. Ez mellé még örökölt egy folyószámla-tartozást is 1/4 részben (3/4 részben a nagyapáé), ami akkor, 2007-ben 40 ezer forint volt. A nagypapa és vele lakó gyerekei megígérték, hogy rendezik. 2009 júniusában jött egy fizetési felszólítás 64 ezer forintról, mert nem lett kiegyenlítve a számla. Ekkor ismét megígérték, hogy rendezik, majd úgy tájékoztattak, elrendezték. 2010 januárjában újabb felszólítás, 74 ezer forintról. A követeléskezelő azt mondta, nem rendezték, csupán részletfizetést kértek, de azt sem fizették.

• Kötelezhető-e a kiskorú a teljes összeg kifizetésére (egyetemlegesség), vagy csak az 1/4 részét kell kifizetnünk? (egy másik, hasonló ügyben a gyámhivatal javaslatára is csak a kiskorú rá eső részét fizettük be)
• Ha a követeléskezelő megállapodott velük részletfizetésben (erről jegyzőkönyv készült) akkor ezután terheli-e felelősség a kiskorút a tartozásért?
• Ha bíróságra kerül az ügy, terheli-e a kiskorút perköltség? (októberben tölti be 18. életévét)

Elnézést, hogy hosszú lett, válaszukat előre is köszönöm:
Jaca

Elnézést - én is elnéztem.
De senki nem beszélt árverezésről, amíg az adós fizeti a kölcsönt, addig miért árvereznének.
Nem hiszem, hogy célszerű lenne visszautasítani az örökséget.

„Ezen kívül a mama 2,5 MFt-os adósságának a fele is az övé.”
Csakhogy az nem a "mama" adóssága. Az egyik örökös tartozása meg természetesen nem része a hagyatéknak. Jól is néznénk ki.

Én egy picit másképp számolok, ha esetleg nem jól kijavítanak majd...

Szóval a felesége örökrésze a házból 45% vagyis a 6,5 MFt vagyoni értékből 2.925.000 Ft. Ezen kívül a mama 2,5 MFt-os adósságának a fele is az övé.

A testvére mostantól 10+45= 55%-ban tulajdonosa a háznak azaz 3.575.000 Ft vagyoni értéknek. Azonban teljesen övé az 5 MFt-os adósság valamint a mama adósságának fele, vagyis 6.250.000 Ft tartozás nyomja a vállát.

SÜRGŐSEN adják el a házat, a felesége megkapja a vétel ár 45%-át és abból rendezi az 1.250.000 Ft örökölt adósságát, tehát bárhogy is de pozítívummal jön ki az örökségből.

A testvére az eladásból részben rendezni tudja az adósságait, a többit sajnos görgeti maga előtt tovább.

A nagypapával mint haszonélvezővel kell tudni valamit kezdeni, vagyis a két testvér közül egyikőjüknek magához kell venni...

Külön írom: ha nem adják el a házat akkor a fivér tulajdoni hányadát el fogják árverezni - és viszik a pénzt a hitelezők, ezen kívül a tartozásából egy nagyobbik része visszamarad még neki.

"Mona"
laikus hozzászóló

Üdvözlöm Önöket,

anyósom a közelmúltban hunyt el. Feleségemen kívül 1 fia van. A ház, ahol laktak (érteke kb. 6,5 millió) 10%-ban a fia, 90%-ban anyósom nevén van, de az ingatlan jelzáloggal terhelt (banki kölcsön (kb. 5 millió, amit a fia vett fel egyedül). Ezen kívül anyósomnak volt 2,5 millió Ft adóssága. Kérdésem, hogy a hagyatéki eljárásban hogyan számítják a feleségemre jutó örökös részt:

• Ha nem veszem figyelembe a jelzálog kölcsönt (mondván, az a fiú nevén van) akkor a feleségem örökli a ház felet, illetve a fennmaradó adósság felét is, azaz: 6,5/2-2,5/2=2,0 millió az öröksége.
• Ha figyelembe veszem, hogy valójában az ingatlan meg van terhelve, akkor ha jól gondolom, az 5 milliós jelzáloghitelből is rá esik arányosan 2.25 millió, azaz 2,0-2,25=-0,25 millió az öröksége.

A kérdés hátterében az áll, hogy feleségem szeretné visszautasítani az örökséget, de két kiskorú gyerekünk miatt ez csak azt eredményezné, hogy ők válnának örökössé. A korábbi hozzászólások szerint a gyámhivatal várhatóan csak adósság öröklése esetén engedné, hogy a gyerekek nevében is visszautasítsuk az örökséget. Azt sem tudom, hogy apósom özvegyi haszonélvezete a számítás mikéntjét befolyásolja-e valamilyen módon.

Amennyiben a visszautasítás nem járható, az örökség átengedése esetén van-e arra lehetőség, hogy feleségem ne csak az ingatlanból rá eső tulajdoni hányadot, hanem a teljes adósságot is átengedje a testvérének?

Előre is köszönöm válaszukat,
sagitta.

Nem a kettőtök 1/2-ed tulajdoni része osztódik három felé hanem ebből 1/3-nyi érték a haszonélvezeti jog megváltása - már amennyiben kér ennyit az özvegy.

Az örökség egészét terhelő haszonélvezettel kapcsolatban kbs megválaszolt a másik topicban.

Én külön még annyit, hogy az autó végső sorsa valamint a hiteltartozás dolga rendezendő még - ezen utóbbi a tulajdonostárs/adóstárs özveggyel közösen.

"Mona"
laikus hozzászóló

Én azt olvastam volna, hogy a haszonélvezeti jog megváltása annyit ér mint egy egyenes ágon örökölt tulajdoni rész. Tehát ha ketten vagyunk testvérek, akkor három felé oszlik a tulajdoni rész.

Azt te írtad lentebb, hogy apukátok 6 évvel ezelőtt újra nősült, tehát ami ezen időintervallumon belül a haláláig történt az közös szerzemény a feleségével, ergo a kocsira 50% tulajdonjoggal rendelkezik az özvegy. A másik tulajdonrészt meg 25-25 százalékban örököltétek a testvéreddel. Azonban ezen utóbbi 50%-ra özvegyi haszonélvezetet örökölt...

Ha az autó 6 évnél öregebb akkor az apukátok különvagyona, ha fiatalabb a kocsi akkor közösvagyon a feleségével.

Akkor most hogy is van ez?

Tehát a lényeg, hogy apám a házát és minden tulajdonát a második házassága előtt szerezte.

Egy ismerősöm szerint, aki az egyik Bank jogásza, azt mondta, hogy a mai jogrendszer szerint mindent mi öröklünk a testvéremmel és az özvegynek még haszonélvezeti jog sem jár.

Igaz ez?

már megint belekotyogsz mindenbe és fogalmad sincs mit beszélsz...

Bocsánat, ha az autó vásárlása a házasság ideje alatt történt akkor a feleségével közös tulajdonuk függetlenül attól, hogy csak az apukátok neve volt a forgalmiba bejegyezve. Tehát az autónak csak félig vagytok a tulajdonosai a testvéreddel.

Az özvegy használhatja a kocsit és az itt most közömbös hogy tud-e vezetni vagy csak a garázsban akarja "látni" az autót.

Valószínűleg ki kell vásárolnotok tőle a fele tulajdonrészt, vagy ő tőletek a ti részeteket.

A bankhitel sorsát hármótoknak kell rendeznetek, de addig is az egyik hónapban ő fizeti a havi törlesztőrészletet, a következőben te és a testvéred egymásközt megfelezve azt.

Amít alul írtam nem jó...

Természetesen az autót is megörököltétek - annak hiteltartozásával együtt...

Az autót majd át kell íratnotok valamelyikőtök nevére - miután a hagyatéki eljárás befejeződött. Addig fizessétek a havi törlesztőrészletet aztán eldöntitek mi legyen a kocsi további sorsa, továbbá a bankkal egyeztetni a még visszalévő hitelt miatt is.

A probléma az, hogy az özvegy rendelkezik az autó használata fölött (!) mivelhogy arra is haszonélvezetet örökölt. (Valószínűleg nincs más mint egy bizonyos összeg ellenében kivásárolni tőle.)

Az autó biztosítási- és súlyadó dolgait rendezni se feledkezettek majd meg.

"Mona"
laikus hozzászóló

Még valami:
Apámnak volt egy gépjárműve, amit hitelre vett. Azt is mi örököljük a testvéremmel?

Még valami:
Apámnak volt egy gépjárműve, amit hitelre vett. Azt is mi örököljük a testvéremmel?