Gyermekről lemondás,névváltozás

Bocsánat, Kedves MissParis! (sic!) Egyszerű elírás volt - persze, akiben dolgozik a parania, az nézhette viccelődésnek is.

„de ki a csuda tudja, hogy anno mi volt a jogalkotó szándéka?”
A jogalkotó szándékát legnagyobb eséllyel a történeti, rendszertani és a teleologikus elemzéssel lehet felderíteni.

Tisztelt fórumozók!
Elég érdekes "vita" van itt kialakulóban már nem is értek benne pontosan mindent!
Mindenesetre a saját példámat leírnám,hogy is ment ez nálunk!
Van egy kisfiam akiről a vér szerinti édesapja aki soha nem tartotta vele a kapcsolatot szeretett volna lemondani(szülői felügyeleti jog megszűnését kértük bíróságon). Közölték,hogy nem lehet mert a gyereknek az az "érdeke",hogy 2 szülő legyen az aki az eltartására kötelezhető kivétel ha a bíróság szünteti meg a felügyeleti jogát pl. vele szemben elkövetett bűncselekmény tehát igen nyomós indok miatt.
Kiderítettük,hogy ennek a dolognak az a megoldása ha hozzájárul az ÖRÖKBEADÁSHOZ.
Ez úgy működhetett (jelenlegi férjem fogadta örökbe) ha én kérem és engedélyezem azt hogy a gyermeket örökbefogadhassa (hozzá kellett járulnom,vagyis ez annyit jelentett hogy ugyanabban a nyilatkozatban benne volt ez a mondat kiemelve). A vér szerinti apa egyetlen egy alkalommal volt a gyámhatóságon mikor ennek engedélyezését nyilatkozta. A gyámhatóságon teljesen normális volt mindenki senkit nem különböztettek meg vagy beszéltek volna sértően még a lemondó apukával sem.

ui.: sokmindennel nem voltunk tisztában az ügy elején és a fórumon Kovács Béla Sándortól kaptuk a tanácsokat mit is tehetünk.
A mi városunkban ennek utánajártunk és mindenhol mindenbe ugyanazt az információt kaptuk mint tőle.
1.5 hónap alatt a legelejétől az utolsó nyilatkozat aláírásáig minden lezajlott.

Kedves Derill!
Én nem vagyok jogi személy és biztosan nem is vagyok annyira tisztában a joggal mint te tehát lehet,hogy tévedek vagy nem valós dolgot írok de a mi esetünkbe ahol az ügyvédünk is úgy tudta,hogy csak úgy le lehet mondani a szülői felügyeleti jogról,téves.
A bíróságon szembesültünk ezzel a ténnyel mondván hogy több millió ember lemondana a gyermekéről a bíróság elött csak hogy ne kelljen gyerektartást fizetnie.
A bírónőtől még az erre vonatkozó jogszabályokat is elkértük. A bíróság csak nyomós indok (a kiskorú ellen elkövetett bűncselekmény)alapján szünteti meg a szülői felügyeleti jogot.És általában ezt a bíróság vagy a gyámhatóság kezdeményezi.
Remélem senki nem vesz semmit személyeskedésnek vagy sértésnek én csak a mi esetünkből aminek még éppenhogy csak a végére értünk merítek.

"A bíróságon szembesültünk ezzel a ténnyel mondván hogy több millió ember lemondana a gyermekéről a bíróság elött csak hogy ne kelljen gyerektartást fizetnie."

Na az ilyen birót kellene(ha az volt) azzonnal fenékbebillenteni és elzavarni.
Ez olyan elvakult előitélet az elvált apákra nézve, hogy szerintem alkalmatlan a munkájára.

B

Sajnos igen a bírónő ezekkel a szavakkal "világosított" fel minket.
Mivel az örökbefogadással a mi problémánk megoldódott nem mentünk bele.
De a bírónő hozott magával kinyomtatott álítólag erre vonatkozó jopgszabályt és példát én elkértem esetleg ha érdekli szívesen elküldöm az e-mail címére ha megírja!

Még megjegyezném,hogy mikor az első tárgyaláson elmondtuk a kérésünket(előzetesen ügyvédek felvilágosítottak minket) a bírónőnek kikerekedtek a szemei felállt és megkérdezte,hogy képzeljük mi ezt mert egy gyerekről nem lehet lemondani!
Szívesen elküldöm a bírónő nevét hátha segíteni tud neki valaki,hogy munkáját megfelelően lássa el a jövőben.
Bírósági jegyzökönyvünk is van erről.

Kovács_Béla_Sándor
„1. A szülői felügyeleti jog megszűnése nem a hozzájáruló nyilatkozattal, hanem a gyámhatósági határozatban történő megállapítással történik meg - bár a hozzájárulás dátumára visszamenőleges hatállyal” - ezt senki sem vitatta.
„2. A gyámhivatalnak ezt a határozatot nem kell kiadnia, ha az örökbefogadás - ami a jogintézmény célja - nyilvánvalóan lehetetlen ”- ez nem igaz. Szerinted melyik jogszabály alapján? A jogszabály ugyanis nem ad mérlegelési lehetőséget. Amikor pl. a nők lemondanak, a gyerek még nincs örökbeadva, sőt, legtöbbször még örökbefogadó személy sincs a láthatáron, mégis megszünik a szülői felügyeleti joga, tartásdíjat nem kell fizetnie. Jelen ügyben pedig az örökbefogadás nyilvánvalóan nem lehetetlen, hiszen a nő valamikori élettársa/férje majd örökbefogadhatja a gyereket ugyanolyan eséllyel, mint a lemondó nők esetében a majdani örökbefogadó. Amit nem értesz, az az, hogy ugyanazt a jogszabályt kétféleképpen alkalmazzák attól függően, hogy nő vagy férfi mond le.
3. Így a szülői felügyelet megszünését megállapító határozat nem születik meg, ha van másik szülő, aki az örökbefogadáshoz nem járul hozzá. Jelen esetben volt másik szülő, aki az örökbefogadáshoz nem járult hozzá, szülői felügyeleti jogot megszűntető határozat mérlegelési lehetőség és jogszabályi felhatalmazás hiányában született. Egyelőre ott tartunk, hogy a tartási kötelezettséget megszűntető döntést nem akarja a bíróság meghozni. Először arra hivatkozott, hogy azért, mert a gyerek nincs örökbefogadva (mint említettem nem feltétele). A másodfok ezt elismerte, ő arra hivatkozott, hogy a gyámhivatali határozat rá nézve nem kötelező erejű. Ez viszont nem igaz, márcsak azért sem, mert a jogszabály viszont igen.
4. Ha a hozzájáruló nyilatkozatot tett szülő bírósághoz fordul, hogy kötelezze a gyámhatóságot a szülői felügyelet megszűnését megállapító határozat kibocsátására, akkor az meg fogja állapítani, hogy a szülő a jogát nem rendeltetésszerűen használta, azzal visszaélt - így követelése nem megalapozott. A magánjogi törvényeket a Ptk-nak (benne a joggal való visszaélés tilalmával) összhangban kell értelmezni. [Ptk. 1. § (2)] Érdekes lenne joggal való visszaélésnek titulálni minden olyan esetet, amikor valaki a jogszabály adta jogaival (akár a joghézagok kihasználásával) él a jogaival. A szülő a jogát rendeltetésszerűen használta, hiszen lehetőséget adott arra, hogy a gyerkeket valaki más örökbefogadja, ugyanúgy, ahogyan nők százai ezidáig lehetőséget adtak arra, hogy a gyereküket valaki örökbefogadja, de nem történt meg minden esetben az örökbefogadás.

királylány.adri: A Ti esetetek teljesen más, még akkor is, ha Kovács_Béla_Sándor tanácsai alapján megoldódott. A Tietek nyilt örökbefogadás volt, a jelen ügy pedig titkos örökbeadáshoz hozzájáruló nyilatkozat. Bírüsági szempontból pedig a Ti ügyetek szülői felügyeleti jog megvonás, ez az ügy pedig titkos örökbeadáshoz hozzájárulás. Nem azonos a kettő.

Örülnék a bíró nevének, a jegyzőkönyvnek és a jogszabályoknak is - ezek nyilvánvalóan a szülői felügyeleti jog megvonásának a szabályai lesznek, tehát a Csjt. 88. §, ami bírósági hatáskör - azonban az esetek különbözősége miatt ez viszont gyámhivatali hatáskör. Bírósághoz csak azért került, mert már meg volt korábban állapítva tartásdíj, tehát azt meg kell szüntetnie a bíróságnak.

Nézzünk egy másik esetet: apa lemond, gyámhivatal megállapítja a szülői felügyeleti jog megvonását, de mondjuk nincs megállapítva tartási kötelezettség. Ha anyuka ezek után kérné a megállapítást, a bíróság elutasítaná, hiszen az apa a szülői felügyeleti jogának megszűnésével olyanná válik, mint mindenki más idegen, és jogszabály hiányában nem lehet tartásdíjat megállapítani vele szemben, mint ahogyan a szomszéddal szemben sem (feltéve, hogy nem ő a vér szerinti apa).
Milyen jogon különböztetnénk tehát a két ügy között? Miért kellene az apának csak azért továbbra is fizetnie, mert korábban a bíróság állapított meg tartásdíjat?

Amit tehát nem értetek az az, hogy ezidáig több száz nő mondott már le a gyerekéről igy, a gyámhivatal megállapította a szülői felügyeleti joga megszűnését, tartásdijat nem kell fizetnie. Amikor viszont egy apa mond le ugyanígy, ahogy már több száz nő megtette, akkor próbálják a tartási kötelezettségét fenntartani, anélkül, hogy erre jogszabályi lehetőség lenne.

Értem én, hogy nem tetszik a jogszabály - a bíróság el is ismerte, hogy joghézag. De akkor vagy változtassuk meg, vagy ezt kell betartani akkor is, ha nem tetszik.

Tehát a jelen ügy: apa hozzájárult a titkos örökbefogadáshoz, gyámhivatal megállapította a szülői felügyeleti jogának megszűnését (mert más lehetősége nem volt), a határozat jogerős. Kértük a tartási kötelezettsége megszüntetését. Elsőfokon elutasíották azzal, hogy nem fogadták a gyereket örökbe (csakhogy az eddig lemondott nők gyerekeinek egy részét sem fogadták örökbe), másodfokon pedig azzal utasították el, hogy rájuk nézve nem kötelező erejű a gyámhivatali határozat (ez ugyan nem igaz, ráadásul a jogszabály a bíróságra nézve is kötelező erejű). Most LB, ha kell Strasbourg, ugyanis itt a diszkriminatív megkülönböztetés. Nők esetében az ügy ugyanezen stádiumában ugyanezen jogszabály alapján nincs tartási kötelezettség, férfiak esetében van?

Egyébként a legfőbb kérdés az: ha valakinek a törvény erejénél fogva megszünt a szülői felügyeleti joga, akkor a bíróság milyen jogszabály alapján tartja fenn a tartási kötelezettségét, ha egyszer a tartási kötelezettség a szülői felügyelet körébe tartozik, a szülői felügyeleti jog megszünésével pedig minden a szülői felügyelet körébe eső jog és kötelezettség megszünik?
Csak azért, mert férfi?

„Szerinted melyik jogszabály alapján?”

Még csak háromszor mondtam el: a családjogi törvény többszörösen citált passzusának helyes értelmezése alapján, valamint a Ptk. mint háttérjogszabáyl alapján.

Értem:) Ezek szerint a jogszabályt ugy értelmezem, ahogy nekem szimpatikus?

Ha nő mond le, akkor ugy, hogy a szülői felügyeleti jog megszünésével megszünik a tartási kötelezettség, ha férfi, akkor viszont a tartási kötelezettség fennmarad?

Ugy látom nem akarod érteni.

A jogeset adott, és adott stádiumban van. A felügyeleti jog már megszünt, a nyilatkozat megtételének időpontjában volt már a gyereknek őt gondozó, felügyeleti joggal rendelkező anyja. A nyilatkozat alapján a gyámhivatal (helyesen, mivel a jogszabály semmiféle mérlegelési lehetőséget nem adott) megállapította a szülői felügyeleti jog megszünését.

Ha a jogalkotó bármilyen kötelezettséget fent akar tartani, azt ki kell mondania jogszabályban.

Nem mondta ki, hogy amennyiben a szülői felügyeleti jog a Csjt. 48. § (3) bekezdése alapján megszünik, de a gyermeknek van másik szülői felügyeleti joggal rendelkező szülője, a tartási kötelezettség mindaddig fennmarad, amig a gyermeket örökbe nem fogadják. Azt sem mondta ki, hogy általában a Csjt. 48. (3) bekezdése alapján történő nyilatkozat megtétele esetén a szülői felügyeleti jog megszünik, de a tartási kötelezettség mindaddig fennmarad, amig a gyermeket örökbe nem fogadják.

Attól, hogy háromszor mondod el, hogy Te a Csjt-t ugy értelmezed, miszerint a szülői felügyeleti jog megszünése esetén (ha férfi teszi a nyilatkozatot) a tartási kötelezettség fennmarad jogszabályi rendelkezés hiányában is, attól még nem marad fenn.

Mondj olyan jogszabályt, miszerint a Csjt. 48. § (3) bekezdése alapján tett nyilatkozat esetén, a szülői felügyeleti jogot megszüntető jogerős határozat ellenére a tartási kötelezettség fennmarad. Ha tudsz ilyen jogszabályt, akkor viszont mindegy, hogy férfi vagy nő teszi a nyilatkozatot, a tartási kötelezettség fennmaradna. Nők esetében egyetlen példát sem tudok arra, hogy fennmaradt volna.

Te hajtod a magadét, mert nem tudsz elvonatkoztatni attól, hogy a jogszabály joghézagot tartalmaz, "elfelejtette" figyelembe venni azt, hogy férfi is tehet ilyen nyilatkozatot, és "elfelejtette" kikötni, hogy akár a szülői felügyelet, akár a tartási kötelezettség csak akkor szünik meg, ha a gyermeket ténylegesen örökbe is fogadják. Vagy nem elfelejtette, hanem ez szándékos volt, hogy ezt a lehetőséget fenntartsa.

Amimt Te benne szeretnél látni a jogszabályban az hiányzik belőle, mivel a nyilatkozat megtételének nem feltétele az örökbefogadás még akkor sem, ha a célja az. Mint emlitettem, a lemondó nők esetében is csak cél, de nem feltétel, és nem is minden esetben fogadják örökbe az ilyen gyermeket. Ugyyanannyi az esélye annak, hogy a női lemondás következtében a gyermeket örökbefogadják, mint annak, hogy a férfi lemondás esetében örökbe fogadják (hiszen a gyerek anyja ujra férjhez mehet, és a férj örökbefogadhatja).

Nem. A jogszabályok pontos tartalmát nyelvi, logikai, történeti és rendszertani és céljellegű értelmezés útján kell felderíteni. Ideáliális esetben ezek eredménye nem tér el egymástól, ezért úgy tűnhet, hogy elegendő a nyelvi-logikai elemzés. Azonban gyakori, hogy a többi értelmezési mód más tartalmat ad, mint amit első látásra kiolvastunk a szövegből. Ennek megfelelően kiterjesztő vagy megszorító értelmezésről beszélünk. De ezt te is nagyon jól tudod.
Ha a konkrét esetet kérdezed, akkor a gyámhatóság hibázott: kellett, nem lett volna szabad kiadnia a szülői felügyelet megszűnését megállapító határozatot.

(Õszintén szólva kicsit unom, hogy újra meg újra elismételsz egy nekem tulajdonított állítást, amelyet én nem csak hogy tettem, de ezt a tényt már többször le is szögeztem. Akinek füle van a hallásra, az hallja...)

Ja, hogy ügyvéd vagy....

No még egyszer, hátha most nem száll el:
az a kérdésem , hogy miután a Pp.302.§/1/b.pontja szerint a szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló kereset összekapcsolható az /ugyanazon gyermek/ tartására irányuló keresettel, akkor ebből az eljárásjogi szabályból nem az következik, hogy van tartási kötelezettség felügyelet jog nélkül is?

Szvsz nem. Érdekes módon ebben - hogy tudniillik a tartás a szülői felügyeleti jog körébe tartozik - egyetértünk derillel.

No,jó, kétségtelen, hogy a Csjt.75.§./1/bek a szülői felügyelet körében a szülők kötelességévé teszi a gyermekek tartását is.
De a Petrik-féle kommentár szerint:"Vitatható,hogy a tartás kötelességének a szülői felügyelet körében való nevesitésére szükség volt-e.A gyermek tartása önmagában olyan erőteljes szülői kötelezettség, amely gyakran különválik a gondozástól és akkor is fennáll, ha a szülői felügyeleti jog szünetel, vagy éppen megszüntették /szünetelő felügyelet esetén tartásdijat kell fizetni../
Akkor most ez hogyan van?

Ahogyan tanult kollégánk (ha szabad ezt a kifejezést használnom) kifejtette volt: amikor a tartási kötelezettség a szülői felügyelet egyéb elemeitől elválva fentmarad, az mindig úgy történik, hogy azt a jogszabály - vagy határozat - expressis verbis kimondja.

Kovács_Béla_Sándor: Szerintem valamit félreértrettél. Én Tőled semmit az ég világon nem kérdeztem. Te szóltál bele úgy egy ügybe, hogy magát a tényállást nem ismerted.

A gyámhivatal jogszabályszerűen hozta meg a határozatát, semmiféle hibát nem vétett, merthogy a jogszabály nem ad neki mérlegelési lehetőséget, sem a nyelvi, sem a logikai, sem a történeti és rendszertani, sem a céljellegű értelmezés szerint. A jogalkotó ugyanis egyértelműen köteles szabályozni, és ezt jelen esetben meg is tette. Olvasd el a Csjt. 48. § (3) bekezdését. Ott csak annyi van, hogy szülő nyilatkozik, a gyámhivatal pedig megállapítja a felügyeleti jog megszünését. Pont. Teljesen egyértelmű.

Hagyma: igen, van tartási jog szülői felügyelet nélkül is, de ezt a jogszabálynak ki kell mondania. Amikor például a bíróság vonja meg valakinek a szülői felügyeleti jogát a Csjt. 88 alapján, akkor a tartási kötelezettség fennmarad, és kapcsolattartási jogot is állapíthat meg a bíróság. De erre külön jogszabály hatalmazza fel.

A szünetelés és a megszüntetés esetét sorolja a Petrik féle kommentár is, és nem a megszünés esetét, ami ugyebár a másik kettővel nem azonos. A Csjt. 48. § (3) bekezdés alapján történő lemondás esetén pedig törvény erejénél szünik meg a szülői felügyelet, nem megszüntetik.

Na jó. Bocsánat. Nem akartalak bántani a segiteni akarásod miatt (ez most nem volt szép tőlem). Viszont szégyelld magad, hogy nem emlékszel rám. Igaz, régen nem voltam fenn, de korábban igen jókat vitáztunk az abortusz kérdésről, igaz, akkor még nem voltam ügyvéd.

OFF
Nem kell bocsánatot kérned, nem bántottál meg. (Na jó: nem most bántottál meg. :) )

Hogy a csudába ne emlékeznék rád! Már megint egy alaptalan állítás...
ON

Mikor bántottalak meg? Nem akartalak megbántani. Ha emlékszel, akkor miért csinálsz ugy, mintha nem?

Kedves Fórumozók!

Végigolvastam az eddigi hozzászólásokat és véleményeket. Nem vagyok jogvégzett ember, csak az élet körülményei hoztak kapcsolatba a témával. Végeredményben tehet egy apa lemondó nyilatkozatot gyermekéről, ha nem akarta és nem akarja őt? Ha tehet ez mi alól mentesíti és milyen jogai szűnnek meg? Gondolok itt a gyermektartásra és a későbbi öröklésre is.

Várom válaszukat, és elnézésüket kérem ha ezen válaszok benne voltak már az elözőekben!

Kedves Kivülálló!

A gyermekről az apa lemondhat, de ettől függetlenül az anya ragaszkodhat az apa személyéhez. Amennyiben erre az apa önként nem hajlandó, akkor a bíróság állapítja meg az apa kilétét. Azaz a gyermek születési anyakönyvében is ez fog szerepelni.
Ebből következik, hogy a gyermek tartására kötelezhető, illetve a gyermek törvényes örökös státuszában van.

Kedves Traven!

Itt is köszönöm a választ! :) Ezek szerint mint apának semmilyen lehetőségem nincs abban az esetben, ha a gyermek létezését nem kívántam?

A gyermek már megszületett, az apaság biológiai tényét nincs értelme sajnos vitatni. Jogi értelemben sem mondhatok le róla? Nem a gyerektartás fizetése alóli kibújás a célom, azt amíg szükséges, természetesen vállalom. A későbbi öröklés kérdése érdekelne, illetve összességében az, hogy egyáltalán van-e bármilyen jogi lehetőségem ebben az ügyben.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Röviden: nincs.

Ha van egy kis "mázlid", akkor az anya talál egy megfelelő férjet és örökbefogadják a gyermeket. Ez "megoldja" a felvetett problémádat.