Közös, vagy külön vagyon

Ez már bonyolultabb, de nincs jelentősége addig, amíg a házassági vagyonközösség fennáll, és nem kezdtek el veszekedni a vagyonon.

Egyébként onnan kezdve, hogy a gyereké, már értelemszerűen nem lehet házastársi közös vagyon.

Kedves kbs,
az alábbiakat olvasva kérdeznék én is:
házasságban élek, két hosszúlejáratú életbiztosításom van, melyeket házasságkötésünk előtt kötöttem jóval. Az egyik két év múlva, a másik 6 év múlva jár le. Úgy terveztem, hogy az egyik biztosítás után kapott pénzt az egyik, másik után kapott pénzt pedig a másik lányunk nevére nyitott számlára teszem, majdani felsőfokú tanulmányaikat, életkezdésüket segítendő. (kiskorúak még jócskán.)
Ha így a gyermekek nevére rakok pénzt, akármit, közös vagyonnak minsősülhet-e?
Köszönöm szépen!
ancsa

Nagyon szívesen. A félreértések elkerülése végett hadd tegyem hozzá: kivéve azt, amit valamelyik fél örökölt vagy ajándékba kapott.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Válaszát nagyon köszönöm!!!!
Tisztelettel:
Verängel

Mindegy, hogy mi kinek a nevén van, és nem számít, hány éve házasok. Mindaz közös vagyon, amit az együttélés idej alatt szereztek.

Tisztelt Hozzáértő!
Még egy kérdésem lenne:
Az a pénz , ami az apám bankszámláján van, volt közös vagy külön vagyonnak számít-e, ha a szüleim több, mint 15 éve házasok.(2004-ben eltüntetett róla 2,5 millió ft-ot, amiről mi az anyummal nem tudunk hol van)
A szüleimnek külön külön számlája van, közös bankszámla nincs és nem is volt.
Valamint, anyukám az én nevemre íratott takaréklevélen már vagy 4 éve 500 ezer ft-ot, amire az apám rá akarja tenni a kezét, hivatkozva rá, hogy az az ő közösen szerzett pénzük. Ha az én nevemen van (félretéve a kezdőtőkének, hogy elinduljak a saját lábamon) Megjegyzem 23 éves vagyok, bár állandó önálló keresettel még nem rendelkezem,végzős egyetemi hallgató vagyok.
Köszönöm előre is!
Tisztelettel:
Verängel

Tisztelt Hozzáértő!
Segítséget szeretnék kérni!
Szüleim 1981-ben kötöttek házasságot, most zajlik a válás. Ám nem tudnak megegyezni a közös ill. külön vagyontárgyak esetében. Apám 2000-ben vásárolt új autót, melyhez a szülei adták a pénz egy részét, a többit ő fizette, abból, amit az előző kocsi eladásából kapott. Kérdésem az, hogy az autó közös, vagy külön vagyonnak számít-e? ("A házastárs különvagyonához tartozik:

1. a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
2. a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
3. a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
4. a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.")

Az autót kézpénzben fizették ki, így nem bizonyítható az sem egyértelműen, hogy ajándékról van szó. Valamint, mivel a szüleim házassága már meghaladja 15 évet, így a külön vagyon közös vagyonná válik.("Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.") Vagy rosszul értelmezem?
Valamint egy szobabútor, amit apám még legénykorában vásárolt, azzal is ugyanez a helyzet? Közös vagyon, vagy külön vagyon?
Előre is köszönöm, kérem minél előbb válaszoljon valaki hozzáértő!
Köszönettel: Verängel

csaszara,

igen, a készpénz is vagyontárgy. Későbbi viták elkerülése végett legyen írásos nyoma az átadás átvételnek és az ajándékozásnak.

Kedves Fórumozók!

Az tiszta, hogy

"A házastárs különvagyonához tartozik ... a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy".

A kérdésem az, hogy a házastárs különvagyonához tartozik-e a házasság fennállása alatt ajándékba kapott pénz? Az ajándékozás a testvérem folyószámlájáról a saját (nem közös) folyószámlámra utalással történik, amelynek tényéről 30 napon belül írásban jelzek az APEH felé.

Köszönettel:
Cs.Attila

zsz13,

Valóban így van. Az örökölt vagyon különvagyon, és a különvagyon értéken vett más vagyontárgy is (arányosan) különvagyon marad.

Üdvözelet Mindenkinek!

Ha valaki tud, kérem az alábbi kérdés megválaszolásában segítsen nekem!
Élettársáammal szétmenőben vagyunk.1994 óta vagyunk együtt.1999-ben édesapja után örökölt egy fél lakást amit eladott. Abból a pénzből (még valamennyit hozzá téve közösen) vásároltunk mindkettőnk nevére építési telket. Ezt később nagy haszonnal eladtuk. Ő most azt mondja, hogy a befolyt vételárnak akkora része amekkora a megszerzésre az örökségből fordított rész volt, vita nélkül az öve, a fennmaradó rész pedig kétfelé megy. Vagyis ha 3 milliórét vettük a telket és ezt 2,9 millió forint örökség illetve 100e Ft közös pénzből finanszíroztuk akkor ha pl 30mFt a befolyt összeg abból őt 29 automatikusan megilleti és a maradék 1mFt megy kétfelé. Valamint ha ebből a (példa szerinti) 29mFt-ből és hozzátett közös pénzből lakást vásároltunk, akkor a lakás mostani értékéből a 29mFt-ot le kell vonjuk mert az az övé, és a fennmaradó rész osztható kétfelé.
Így lehet ez?
Előre is köszönöm!

Tisztelt dr. Grád András!

Köszönöm gyors válaszát, további kellemes vasárnap délutánt.
Üdv,
edel-w

Tisztelt Edel-W!

Tisztázzuk: Különvagyoni ingatlan SOHA nem válik közös vagyonná!!! a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgy értelemszerűen nem lehet más, csak ingóság, ami 15 év után eleve bocsánat a kifejezésért, de szart se ér! Éppen ezért ez a rendelkezés a gyakorlatban soha nem játszik, én még életemben nem láttam olyan bontópert, ahol ez szerepet kapott volna. Nem jó másra, mint hogy jogban járatlanok olyasmiket képzeljenek bele, mint hogy az ingatlan vagy az értékes festmény "szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgy" lenne! Üdv:

"A házastárs különvagyonához tartozik:

* a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
* a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
* a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékû, illetôleg mennyiségû vagyontárgy,
* a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik."

Tisztelt Obuda-Fan, és kedves Fórumozók!

Egy régebbi hozzászólásából idéztem a fentieket.
Nem teljesen egyértelmű számomra a fent idézettek utolsó mondata és ehhez kapcsolódóan vetődik fel a következő kérdésem:
Tegyük fel, hogy feleségem az anyukájától öröklés vagy ajándékozás jogcímén készpénzt, értékes festményt vagy netán ingatlant "szerez".Az ezeknek a "tárgyaknak" helyébe lépő - tehát eladásuk után más dolognak a vásárlása, pl ingatlan a feleségem nevére - vagyontárgyak közös vagyonná válnak-e, mivel már több mint 15 éve tart a házasságunk? Vagy értsem úgy, hogy a "dolog" a vásárlása utáni 15 év házasság után válik közös vagyonná? Van-e egyáltalán olyan különvagyon ami független a házasságban együtt eltöltött időtől?

Tisztelettel,

edel-w

A házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy késôbb, az életközösség fennállása alatt, kedvezôbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék általában a házastársi közös vagyonba tartozik.
A szülô vagy más rokon által adott jelentôsebb értékû ajándékot viszont rendszerint az ô gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.
Abban az esetben ugyanis, ha a szülô vagy más rokon ad jelentôsebb értékû ajándékot, ezt - az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint - általában saját gyermekének illetve rokonának szánja. Ilyenkor is jelentôsége van természetesen az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozatnak, de a vagyonjogi igények eldöntésénél a bíróságnak fokozott gonddal kell a nyilatkozat valódi tartamát vizsgálnia. Sok esetben ugyanis a szülô, illetve rokon eredetileg nem csupán gyermekét (rokonát), hanem annak családalapítását kívánja támogatni - közvetve tehát a másik házastársat is - szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges meghiúsulása esetén az ajándék értéke ne gyermekét (rokonát) illesse meg, hanem az a másik házastársat is gazdagítsa, és közös vagyonként megosztásra kerüljön. Ilyen esetekben az ajándékot illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akiknek a szülôje, rokona azt adta. Ez a megoldás elejét veheti annak, hogy utóbb az ajándékozó a másik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése iránt külön per megindítására kényszerüljön.
Másként alakul a helyzet akkor ha a mindkét házastárs részére történô ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén). Ekkor csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Nincs azonban akadálya annak, hogy az ajándékozó szülô vagy más rokon ezt a követelést a gyermekére (rokonára) engedményezze, és - ebben az esetben ez az igény a házastársak vagyonjogi elszámolásának keretében, a szülô (rokon) perbenállása nélkül is elbírálható.

Ép ezért, mert tudom, mi az igazság, nem kicsinyeskedés, keresem az alapját annak, hogy a kedves ügyvédem és a volt házastársam közremüködésével megalkotott nem igazságos és nem jogos itéletet a valós szituációhoz lehessen alakítani, ami nekem lényegesen kedvezőbb, neki pedig tök mindegy

Olyan Btk-tényállás, hogy illetékcsalás, nincs.
A magánokirathamisítás felvethető - de őszintén szólva még nem hallottam olyan esetről, amelyben egy színlelt vagy leplezett szerződés miatt valakit elítéltek volna okirathamisításért - ha egyéb bűncselekmény nem valósult meg.

Nézd: ha te a másik házastárs vagy, akkor tudnod kell, mi az igazság. És ha az az 1/2 tulajdoni hányad valóban a szülők ajándéka volt, akkor azt is tudod, hogy a követelésed alaptalan. A büntetőjogi vonatkozésok feszegetése meg kicsinyes kellemetlenkedésnek tűnik.

Tehát:ingatlannyilvántartás szerint-vétel, beadvány, tanuvallomás,itélet szerint meg ajándékozás és külön vagyon, akkor fenn áll az okirathamisítás, és illetékcsalás?

Nézd, ha valóban a szülők a saját pénzükön vásárolták a gyereküknek, és ezt a bíróság bizonyítottnak látta, akkor az valóban ajándékozás, hiszen a pénzt ajándékba kapta a gyerek (különvagyon), majd az ebből vett lakás is így különvagyona lesz.

Az már más kérdés, hogy egy ilyen szituáció mennyire könnyen bizonyítható. Ha pl. a vételár kifizetése közvetlenül a szülők bankszámlájáról történik, az azért jó nyomós bizonyíték...

Már meg is van az ítélet?

Tehát a tanúvallomásokra alapozva a bíróság bizonyítottnak látja a különvagyon jelleget.

Köszönöm a gyors reagálást.Az ingatlannyilvántartásba a jogcím vétel.Majd vagyonmegosztási perben a "vételes" házasfél ennek ellenére állítja:az ö különvagyona, és testvére is ezt állítja, a bíróság tanuként hallgatja meg őket,"azt állapította meg, hogy a szülők saját gyermekeik nevére, saját pénzükön vásárolták, igy az, mint a házasság fennállása alatt ajándékba kapott vagyontárgy-beleértve a helyébe lépett értéket is- a Csjt.28.§ (1.)bekezdés b./ pontja alapján, a különvagyont képezi"

„önkormányzati-szülői lakás vétele ”

Sajátos jogcím... :))
Az adásvétellel szerzett vagyon - ha nem a különvagyon terhére történt - közös. Az ajándékozás - ha kifejezetten az egyik házastárs javára történt - különvagyont eredményez.

Ingatlan esetén a szerzés jogcímét (adásvétel vagy ajándékozás) az ingatlannyilvántartásba is bejegyezték. szerintem ezen változtatni csak bírói végzéssel lehet; tehát ha valaki megtámadja az adásvételi szerződést, és a bíróság megállapítja, hogy az valójában leplezett ajándékozás volt. A dolog a felek részére nem kockázat nélküli, hiszen visszamenőlegesen keletkezik illetékbefizetési kötelezettség és bűncselekmény gyanúja is felvetődik (okirathamisítás).

Lenne egy ide vágó kérdésem: a házassági életközösség ideje alatt az egyik fél lakást szerez 1/2 arányban , önkormányzati-szülői lakás vétele címén.Ez közös, vagy külön vagyonnak számít-e?
Az adásvétel tényét "vallomással" át lehet-e javítani ajándékozássá?

A házastárs különvagyonához tartozik:

• a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
• a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
• a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékû, illetôleg mennyiségû vagyontárgy,
• a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

  Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.