Eltartási szerződés megtámadása

Kedves Badél!

Lehet, hogy csak túl fáradt vagyok, de nem értem. Az életjáradéki szerződéssel a jogosult átruházza az ingatlan tulajdonjogát a kötelezettre. Ehhez képest a jogosult miként kötne a már nem is az ő tulajdonát képező ingatlanra öröklési szerződést az eltartó gyermekeivel? Vagy félreértem a kérdést?

Kicsit nyakatekert kérdésem lenne, de remélem érthető leszek.

Ki lehet-e kerülni az életjáradéki szerződés öröklődése alól (ptk. 586.§.) azzal, hogy az eltartók kötnek egy öröklési szerződést, amelyben rögzítik, hogy az é.sz.-ből származó lakást a (részben amúgy is) örökös nevére írják, aki cserébe fizeti az é. díját. Vagyis az eltartók halála esetén nem lesz az örökösnek kötelezettsége, mert csak az öröklési szerződés vonatkozik rá, amely kötelezettsége az eltartók halálával megszűnik.

Válaszukat előre is köszönöm!

Ha pedig nem köttök szerződést, de a papa csinál egy érvényes végrendeletet, akkor - két gyereket feltételezve -25% lesz a kötelesrésze.

?

Természetesen annyit örököl, amennyi őt megilleti.
(ha két gyermek van, a fél ház fele)

Meg, de nem érdemes.

Ügyvédet kell keresni, ő majd megmondja, hogy mennyiért vállalja.

Üdvözlök mindenkit!
Apósommal szeretnénk eltartási szerződést kötni. A ház amelyben lakunk Apósom és Anyósom nevén van fele-fele arányban, de ők már külön élnek. Apósom előző házasságából van egy fia akivel már vagy 10 éve nem találkozott. Valójában mi tartjuk el a Papát, aki kijelentette hogy nem akar semmit hagyni az első fiára. Kérdésem az lenne ha esetleg, nem kötünk szerződést a fiú mit örökölhet ebből a házból? Meg lehet támadni az öröklési jogát? Mennyi a költsége körübelül egy ilyen eltartási szerződésnek? És milyen dokumentumok szükségesek hozzá?
Nagyon köszönöm a válszokat!

A válaszhoz látni kellene az összes szerződést, és azt is jó lenne tudni, hogy a mama exe mit szeretne. Mert a mama nevére vett lakás lehetett a leírtak alapján akár az ő különvagyona is, de ha nem, akkor valószínűleg közös vagyon. Aztán ennek az átruházása lehetett akár fedezetelvonó ügylet is, ami vele szemben nem hatályos. Szóval ha úgy érzitek, titeket érinthet az ügy, vagy esetleg konkrétan pert indít a mama exe, akkor nem ártana az összes irattal ügyvédhez fordulnotok.

Jó napot kívánok mindenkinek!

A családomnak lenne egy bonyolult problémája.
Először is a mamám megismerkedett egy férfival akinek saját háza volt. Odaköltözött majd egy fél év múlva összeházasodtak. Majd eladta a férj a házat, és a mama nevére vettek egy kisebb házat, melyen a férjnek haszonélvezete lett, mindezt azért hogy a gyereke ne örököljön semmit.
Eközben szüleim elváltak, és a vagyont úgy osztották meg, hogy a mamáék hozzánk költöztek eltartottként, apa pedig megkapta a mamáék házát. Így a mamáé a mi házunk fele, anyáé a másik fele, a mama férje pedig haszonélvező rajta.
Ez egy fél évig ment, majd egyik napról a másikra a mama férje elköltözött, a mai napig nem tudjuk miért.
Beadta a válókeresetet, pedig mindenkinek azt mondja nagyon szereti a mamát.
Ha elválnak akkor mire számíthatunk, mi lesz a ház tulajdonjogával? Felbonlik-e az eltartási szerződés ha a mamáék elválnak és a tulajdonjog változik a házon, mert hogy a tulajodonjog is szerepel a szerződésben. Kell-e fizetnünk neki?

Remélem érthető a történetem.

A segítségüket előre köszönöm.

Nem a mindenkori, hanem a késedelemmel érintett félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat.

Köszönöm a választ!
Még csak annyit kérdeznék, hogy a kamat kiszámítása az MNB mindenkori alapkamatát veszi figyelembe, vagy mást, vagy minden bíró máshogy dönt ebben?

Ha a szerződés megszűnik, és el kell számolni, akkor elsősorban kamatokkal kell visszafizetni az életjáradékot, így lehet figyelembe venni az inflációt, de azért ez nem minden esetben van így, mert az eltartott körülményeit figyelembe kell venni.
Ha a szerződés nem szűnik meg, és az örökös pénz fizetésére köteles, amit nem fizet, akkor az erről szóló bírósági határozatot végre lehet hajtani.

Az alábbi problémához kérném segítségeteket:
Egy életjáradéki szerződés örököse nem hajlandó a szerződésben foglalt összeget fizetni, mondván az öröklési eljáráson erről nem volt szó. Gondolom polgári perben kell kérni, hogy ezt állapítsák meg. Ennek során megnézik (Ptk. 586. §), hogy az ingatlan értékét fedezi-e az eltartottnak eddig fizetett életjáradék: Kérdésem, hogy ha ez igaz, akkor pontosan hogyan állapítják ezt meg (vagyis az inflációt mi módon veszik figyelembe)?
A pernek gondolom alapvetően kétféle kimenetele lehet: felbontott lesz a szerződés és az eltartottnak vissza kell fizetnie az eddig befizetett összeget (megint az infláció beszámításának mikéntje érdekel), ill. ha már elérte(, sőt) az ingatlan értékét, akkor a túlfizetés mértéke vissza jár-e az örökösnek? Másik lehetőség, hogy még él a szerződés és ekkor az örökösnek visszamenőleg is fizetnie kell, mi a teendő, ha ezt nem teszi?

Előre is köszönöm!

Köszönöm.
Azért ez érdekes, mert valószínűleg nincs két egyforma eljárási/vizsgálati módszerű bíró.

Polgári ügyben a bíró személyében történt változás esetén sem kell újrakezdeni a tárgyalást (egy hónap múlva meg már büntetőügyben sem.)

Összekevertem a bírócserével, vagyis köszönöm mindkettőtöknek a javítást.

Bizony, hogy nem!

Ettől nem kezdődik elölről.

Johnny0

Ha bácsi időközben meghalna a gyermeke lép helyette perbe, igaz az egész eljárás kezdődik előlről.

"Lisa"
laikus hozzászóló

A pert kell végigcsinálni.

Üdvözlök Mindenkit!

Ismerősöm édesapja eltartási szerződést kötött. Az eltartók 8 hónapig eleget is tettek a szerződésben foglaltaknak, de az eltartás ezután megszűnt! Az elatrtási szerződést követően a lakás átírásra is került az eltarók nevére. Mivel az eltartók a szerződésben foglaltaknak nem tettek eleget azért azt bíróságon megtámadták. Az elatrtók elismerik a szrződésszegést és folyamatosan egyeszséget ajánlanak. A felajánlott összegek sosem fedezik az ingatlan valós értékét. Így a tárgyalások újra és újra elnapolódnak. Valószínűleg a bácsi idős korára játszanak! Milyen megoldás lehetséges az ügy gyors lezárására és az ingatlan visszaszerzésére?
A válaszokat előre is köszönöm!

Tisztelettel!

Ha a szerződés semmisségének kimondását szeretnéd, akkor neked kell tudni bizonyítani, hogy az eltartó is tudott arról, hogy már kevés van hátra. És még akkor sem biztos a siker, mert a bírói gyakorlat nem zárja el
a halálos beteget sem attól a lehetőségtől, hogy érvényes tartási szerződést kössön, hiszen
ebben az esetben éppen a legrászorultabb személyt fosztaná meg ettől a lehetőségtől.
Azonban a szerződés megkötésének körülményeit gondosan vizsgálni kell. Lásd bővebben: http://members.chello.hu/…ulonbseg.pdf

Tisztelt fórumozok!
Egy eltartási szerződés miatt szeretnék segítséget kérni.
Apám két hónapja kötött egy eltartási szerződést, de az eltartó előtte egy hónapja került képbe. Nagyon sürgette az eltartó a tartási szerződés megkötését, mivel tudta, hogy apám súlyos beteg és bármikor meghalhat, ami ez év januárjában be is következett.
Szerződés megkötéséről nem tudtam, mert apám nem merte megmondani. MI gyerekei rendszeresen tartottuk vele a kapcsolatot, bár 80 km-re laktunk egymástól. Nem tudom elfogadni, mivel olyant írattak vele, hogy mindenről lemondott, még a házban levő ingóságokról. Decemberben kórházban volt és akkor már megírták az eltartási szerződést, nem volt váltó ruhája és nekünk kellett bevásárolni.
Köszönöm segítségüket: gzsuzsa

Utána. Addig maga az eltartott támadhatja meg.

A köteles rész a fele mindannak, amit a jogosult törvényesen örökölne.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi helyzettel kapcsolatban szeretnék véleményt kérni: hozzátartozómmal tartási szerződést szeretnék kötni, az eltartott ő lenne. Egyelőre én gondozom rendszeresen. Van egy felnőtt fia, aki sohasem látogatja meg, de gyanítom, hogy amint tudomást szerezne a haláláról vagy a tartás létrejöttéről (földhivatal) rögtön előkerülne... A beteg lakása lenne a szerződés tárgya. Kérdésem, hogy a gyerek mikor és hogy tudná megtámadni ezt a szerződést (színlelt szerződés, tartás elégtelensége, illetve halál előtt/halál után tehet-e valamit)? Ha jól tudom, kötelesrészre hiába tartja a markát, ha nem nyer pert. Ha sima végrendelettel hagyná rám a lakást, akkor egyetlen gyermekeként mekkora kötelesrészt kaphat?

Válaszukat előre is köszönöm.

Nagyon szépen köszönöm a válaszát, Béla. Beszámolok a végleges lezárás után mindenről, hogy mások is okuljanak példámból.

Tiszteletem

Nem nagyon tudok többet, mást mondani. Ha a felek mindegyike úgy akarja, akkor közös megegyezéssel is fel lehet bontani a szerződést.