Eltartási szerződés megtámadása

A válaszhoz látni kellene az összes szerződést, és azt is jó lenne tudni, hogy a mama exe mit szeretne. Mert a mama nevére vett lakás lehetett a leírtak alapján akár az ő különvagyona is, de ha nem, akkor valószínűleg közös vagyon. Aztán ennek az átruházása lehetett akár fedezetelvonó ügylet is, ami vele szemben nem hatályos. Szóval ha úgy érzitek, titeket érinthet az ügy, vagy esetleg konkrétan pert indít a mama exe, akkor nem ártana az összes irattal ügyvédhez fordulnotok.

Üdvözlök mindenkit!
Apósommal szeretnénk eltartási szerződést kötni. A ház amelyben lakunk Apósom és Anyósom nevén van fele-fele arányban, de ők már külön élnek. Apósom előző házasságából van egy fia akivel már vagy 10 éve nem találkozott. Valójában mi tartjuk el a Papát, aki kijelentette hogy nem akar semmit hagyni az első fiára. Kérdésem az lenne ha esetleg, nem kötünk szerződést a fiú mit örökölhet ebből a házból? Meg lehet támadni az öröklési jogát? Mennyi a költsége körübelül egy ilyen eltartási szerződésnek? És milyen dokumentumok szükségesek hozzá?
Nagyon köszönöm a válszokat!

?

Természetesen annyit örököl, amennyi őt megilleti.
(ha két gyermek van, a fél ház fele)

Meg, de nem érdemes.

Ügyvédet kell keresni, ő majd megmondja, hogy mennyiért vállalja.

Ha pedig nem köttök szerződést, de a papa csinál egy érvényes végrendeletet, akkor - két gyereket feltételezve -25% lesz a kötelesrésze.

Kicsit nyakatekert kérdésem lenne, de remélem érthető leszek.

Ki lehet-e kerülni az életjáradéki szerződés öröklődése alól (ptk. 586.§.) azzal, hogy az eltartók kötnek egy öröklési szerződést, amelyben rögzítik, hogy az é.sz.-ből származó lakást a (részben amúgy is) örökös nevére írják, aki cserébe fizeti az é. díját. Vagyis az eltartók halála esetén nem lesz az örökösnek kötelezettsége, mert csak az öröklési szerződés vonatkozik rá, amely kötelezettsége az eltartók halálával megszűnik.

Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves Badél!

Lehet, hogy csak túl fáradt vagyok, de nem értem. Az életjáradéki szerződéssel a jogosult átruházza az ingatlan tulajdonjogát a kötelezettre. Ehhez képest a jogosult miként kötne a már nem is az ő tulajdonát képező ingatlanra öröklési szerződést az eltartó gyermekeivel? Vagy félreértem a kérdést?

Tisztelt Grád Úr!
Nem a jogosult (eltartott), hanem a kötelezettek (eltartók) kötik fiukkal az öröklési szerződést. Az a kérdés, hogy a kötelezettek halálával hatályát veszti-e emiatt az é.sz., mondván az örököst csak az öröklési szerz. kötelezi (ami ugyebár nem).

Az a gond, hogy itt eleve valamelyik szerződés jó eséllyel érvénytelen. Életjáradéki szerződést valaki olyan köt, akinek szüksége van az életjáradékra, valaki olyannal, aki meg ezt fizetni tudja. Itt a közbenső személyek egyszerre rászorulók és eltartani képesek? Nem fog ez összejönni.

Kétségkívül erősen nem sszokványos megoldás. Nem merném biztosan állítani, hogy érvénytelen lesz az öröklési szerződés, de Obudafannal egyetértve nekem is gyanús. Ha másért nem, a Ptk. jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással kapcsoltos rendelkezései miatt (Ptk. 4.-5. §§). Üdv:

Miért nem a tényleges eltartó köti a tényleges eltartottal?

A dolog lényege, hogy ne öröklődhessen az é.sz. Ezért kötik gyerekükkel a kötelezettek (eltartók) az öröklési szerződést, hogy az örökös úgy örökölje a lakást (amit az é.sz-sel szereznek), hogy ne kelljen a kötelezettséget az eltartók halála után örökölnie. Működhet ez?
Mindenki fizetőképes, a jogosult (eltartott) nem is tud az öröklési szerződésről.
Nem tudom rosszhiszemű-e ez, hiszen fizetik az életjáradékot a kötelezettek haláláig – de csak addig.

Szerintem full érvénytelen lesz a második szerződés. Egyébként rosszhiszemű magatartás is.

És ha már elfogadták a hagyatéki eljárás során az öröklési szerződést és így átírták az örökös nevére az ingatlant?
Én úgy gondolom, az é.sz. öröklési kötelezettségén ez nem változtat...

Az örökös akkor köteles a további tartásra, ha a jogelődje által nyújtott tartás nem fedezte az átruházott vagyontárgy értékét. Ezen szerintem ez nem fog változtatni.

Jó napot kívánok!
Engem az érdekelne hogy eltartási szerződést szeretnék kötni egy ismerőssel, nem számíthat senkire mert nincs senkije aki segítené egy lánya van de az már több éve kint él floridában és nem tud a néni semmit róla nem beszélnek már évek óta, a néni elmondása szerint csak a haszonélvezeti jóga van az ingatlanon.
Ilyenkor mi a tehendő ?

Kedves sandri!

Nem világos, hogy kinek van haszonélvezeti joga kinek az ingatlanán, a néninek, vagy a lányának? Tehát ki a tulajdonos és ki a haszonélvező?

Kedves Katakomba!

A néninek van az élvezeti joga a lányának pedig a tulajdon joga, a néni tudomása szerint.

A néni semmit nem tud a lányáról már évek óta nem is tartsa a nénivel a kapcsolatot.

Akkor mit tudna adni a hölgy az eltartásért cserébe? VAgy ingyen tartanád?

Kedves sandri!

Ha ez a helyzet, akkor jogos az előttem szóló úr reagálása: ingyen tartanád? A haszonélvezeti jogra ugyanis nem lehet tartásit kötni. Valószínűleg holtig tartó haszonélvezeti jogról van szó, ami a jogosult halálával megszűnik.
A tartási szerződéssel az ingatlan tulajdonjoga száll át az eltartóra. Tehát, ha te az ingatlan tulajdonjogát akarod megszerezni, akkor a néni lányával kellene tartásit kötni. Feltételezem, nem ez a szándékod.
Tehát, a nénit puszta szívjóságból eltarthatod, de a szóbeli háláján kívül semmi mással nem tudja neked ezt viszonozni.

Kedves Katakomba!
Én így is úgy is segítek neki csak a néni ajánlotta fel, mert azt sem tudja hogy most mit csinál a lánya vagy mi van vele, mert egyáltalán nem tartsák a kapcsolatot, és ezért nem érdemli meg.
Kíváncsi lettem volna hogy ilyen esetben meg e lehetett volna támadni a tényeket.

Köszönöm szépen

A tényeket soha nem célszerű megtámadni, mert nagyon ellenállóak; de ebben az esetben mást se nagyon tudtok támadni. Ha a hölgy tartásra szorul, és a lánya kötelezhető a tartásra, akkor eziránt lehet esetleg pert indítani.

Szép Napot Mindenkinek!

Nagyon sok kérdés kering most a fejemben. Először is a történet dióhéjban.
Az anyai nagyanyám egy hónapja hunyt el, édesanyám és az öccse voltak a gyermekei. A nagymama a fiánál (anya testvérénél) lakott közel 30 éve, amióta megözvegyült. A nagyanyám tulajdonában volt egy Bp XI. kerületi 40-50 m2-es lakás, amelyet szimnte sohasem lakott, hiszen vidéken nőtt fel és élte az életét a nagyapámmal együtt, s a nagybátyámék az anno szülőiház kertjében építkeztek, tehát ő ott érezte magát otthon (nagybátyáméknál), amikor eladta a nagyapámmal közösen lakott házat.
Édesanyám közel 200 km távolságba ment férjhez anno, velük a nagyanyám régebben max 2-3 hónapra "költözött össze". Édeasányámat a Bp-i lakás nem érdekelte, mert úgy gondolta neki ahhoz semmi köze, a nagyanyám az öccséékkel van.
Ez év nyarán azonban a nagybátyám leánya (unokahúgom) teljesen úgy kezdett viselkedni, mint aki birtokolja a Bp-i lakást, bár kérdés esetén azt mondta, hogy az a nagymamáé.
Most viszont, hogy meghalt a nagymamám, a temetés másnapján közölték a nagybátyámék édesanyámmal, hogy nem lesz hagyatéki tárgyalás, mert már 2 éve eltartási szerződést kötöttek a nagymamámmal, és a lakás az unokahúgom nevére került.
Tehát a kérdésem:
Lehet-e szülővel eltartási szerződést kötni, pláne olyan esetben, amikor már amúgy is közel 30éve együtt éltek, egy háztartásban? Feljogosítja -e a nagybátyámat az a tény, hogy édesanyám azt mondta a nagyanyám életében nem érdekli a lakás, ő nem akar örökölni? Mit tehet egyáltalán az anyám, akit a saját testvére kijátszott?
A Választ előre is köszönöm.

1. Lehet.
2. passz
3. Semmit.

Kedves Immaculata!

Ha ez a 3 pont a nekem szóló válasz, akkor kifejtenéd? Nekünk ez a szerződésesdi egy kicsit sántít, hiszen elég rég óta együtt laktak, a nagyanyám a bevételeit, beleértve a Bp-i lakáskiadásból származó jövedelmeket a nagybátyáméknak adta. Szerintem nem szorult eltartásra. Ezzel az édeasnyám jóhiszeműségét játszották ki, hiszen ő a nagyanyám haláláig nem óhajtott az örökléssel foglalkozni.

Anyád indíthat perrt, te nem. Ezzel nem mondtam, hogy ő meg is nyeri.