Eltartási szerződés megtámadása

Tisztelt Szakértők!

Kb. 10 éve eltartási szerződést kötöttünk a mamánkkal (ő nevelt fel minket, és másképp nem láttuk biztosítottnak, hogy a halála után is a lakásban maradhatunk). Az ingatlan tulajdonjoga át is szállt ránk, illeték megfizetésre került. A tartás azóta is folyamatos, nem költöztünk el, ápoljuk stb. (a rokonság többi része sosem törődött vele).
Mamám egyik lánya nyíltan kijelentette, hogy megtámadja a szerződést, ha eljön az idő. Én eddig úgy gondoltam, hogy nincs rés a szerződésen, hiszen mindenben ennek megfelelően járunk el, ezt egy egész panelház 170 lakója igazolni tudja, de most elbizonytalanodtam kicsit, ugyanis egy dolgot nem tettünk meg; a lakás fenntartásával kapcsolatos díjakat nem írattuk át egyikőnk nevére sem, tehát a vízdíj, gáz, áram stb. csekkek mind mind a mamám nevére szólnak. A kérdésem az lenne, hogy ez alapján megtámadható-e a szerződés?

Előre is nagyon szépen köszönjük, ha valaki meg tudja válaszolni a kérdésünket!

Ha az eltartó tudott a szerződéskötéskor arról, hogy az eltartott végstádiumú beteg, akkor jó erkölcsbe ütköző lehet a szerződés.

Pontosan mire is szeretnéd alapozni azt a megtámadást?

Kedves Mindenki!

Nagymamám eltartási szerződést kötött 2013 őszén. 2014.06.01-én meghalt. A szerződés megkötésekor már 2 éve rákos beteg volt. A fia (édesapám) és senki más sem tudta hogy kötött ilyen szerződést melyben a lakását ruházza át az eltartóra. Azt tudtuk hogy jár hozzá egy ápoló, de ezért édesapám minden hónapban fizetett egy bizonyos összeget a nagymamámnak. Halálakor kiderült hogy az eltartó ápolónak adta ki magát, közben egy takarítónő a nagymamám háziorvosánál. Kérdésem hogy meg lehet-e támadni az eltartási szerződést, mert ez a takarítónő egyértelmüen a lakást akarta megszerezni. A földhivatalban már Ő is van bejegyezve...

Köszönettel!!

Ha pedig esetleg tanúként szóba jöhetsz, akkor nem csak felesleges, de kifejezetten káros lépés lehet ez.
Viszont ha már van ügyvédje édesanyádnak, célszerű lenne őt kérdezgetni.

Te ott felesleges vagy.
Ha a bíróság nem idézte a személyes megjelenés kötelezettségével a felet, akkor elég az ügyvéd. Ha személyesen is meg akarja hallgatni a bíróság, akkor meg ketten sem tudjátok pótolni.

Tisztelt fórumozók a következő kérdésem lenne.

Jelenleg folyamatban van egy tartási szerződés megtámadása, melyben édesanyám felperes.
Őt nagyon megviseli az ügy, és arra gondoltunk, hogy meghatalmazottként én mennék el helyette, a tárgyalásra, és az ügyvéd. Lehetséges ez?

Az, hogy nem az eltartó fizette a temetést, még nem lesz érvénytelen a szerződés, csak az, aki állta a költségeket, követelheti a megtérítést.

Ha a tartási szerződés érvényes, akkor a tartási szerződéssel elidegenített vagyontárgyakból nem. Ha esetleg nem érvényes, akkor marad ezekből a kötelesrész. Be kellene szerezni a szerződést és felkeresni egy ügyvédet.

Szeretném megérdeklődni hogy édesapám meghalt nemrégiben temetés megtörtént , nekem és öcsémnek tudomásunkra jutott hogy édesapánk 2006 ban eltartási szerződést írt élettársával akivel élt élettársa az örömködési jogból tudomásunk szerint ki akar zárni. Ismerösömnél volt ugyanilyen helyzet és olvasási ismereteim alapján egy eltartási szerződés kötelezi hogy az eltartott fél gondját viselje költségeit fedezze és a temetési ceremóniát is intézze el. Öcsém és én megtudtuk hogy édesapánkat nagymamánk temette el szabályos ez?? Ilyenkor mi semmit nem öröklünk?
Válasz levelet el lehet küldeni a norbiboy@citromail.hu -ra is.

Köszönöm előre is a választ!

Tisztelettel Norbert

Ez a kérdés nem túl egyértelmű. Ha a házat érinti az öröklési szerződés, akkor be kell jegyeztetni a földhivatalban elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlanra és akkor majd nem tudja eladni. Ha viszont csak egyszerűen megtérítést (mert amiről írsz, az nem kártérítés) szeretnél tőle, akkor attól még hogyne árulhatná a házát.

Kedves Fórumozók!

Kérdésem az lenne, hogy eladható e a tudtom nélkül egy olyan ház, amiben én hivatalosan örökös vagyok, van ügyvéd előtti örökösödési szerződés, ami be van hivatalosan is jegyezve a földhivatalnál.
Most van folyamatban egy polgári per, melyben kártérítést kell fizetnie nekem a tulajdonosnak,(a házra pénzt költöttem, felújítottam) mivel fel akarja bontani a szerződést, fellebbezett, most lesz 2. fok tárgyalás, mivel nem akar nekem fizetni.
Most jutott tudomásomra árulja a házat.
Árulhat e perben lévő ingatlant? Ha igen tudtom nélkül eladhatja e?

Köszönöm előre is a hozzáértők válaszát!

A szerződés részletezi, hogy mit ért természetbeni tartáson. A gyógyszer, élelmiszer, gyógykezelés is természetben nyújtott tartás. Teljesen lényegtelen, hogy a szerződés tartalmazza-e, hogy cselekvőképes volt a szerződő fél. A cselekvőképességnek nem sok köze van ahhoz, hogy valaki szállítható-e még, vagy már hozzá kell elmenni.

Előző kérdésemen kívül a következővel kapcsolatban is kérném a hozzáértő fórumozók véleményét!

Ahogy azt korábban már leírtam, a nagyapámmal közvetlenül annak halála előtt tartási szerződést iratott alá a nagybátyám. Egy másik büntetőüggyel kapcsolatban egy jogerős ítélet született, amely nagybátyám vagyoni helyzetére vonatkozóan a következőket tartalmazza (vélhetően saját nyilatkozata alapján):
"Havi nettó jövedelme 22800 Ft szociális segély, állattartásból származó egyéb jövedelme nem ismert. Házas, kiskorú gyermeke nincs. Tulajdonát képezi egy családi ház, egy teherautó, és egy traktor."
További vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők a következők:
Élettársával élnek egy háztartásban ketten. Élettársa dadaként dolgozik a helyi óvodában. Ennek megfelelő lehet a fizetése is. (közalkalmazotti bértábla vonatkozhat rá, levelezőtagozaton érettségizett a hölgy.)
Fentieken kívül egy személyautót tartanak fenn. Állattartással is foglalkoznak, ahogy már említettem.

A 9 pontból, és három oldalból álló tartási szerződés a következőképpen néz ki:
Személyes adatok ismertetését követően.

1. pontban korrektül leírja, az ingatlanátruházó tulajdonát képező ingatlanokat, melyeket a tartási szerződés érint. (Helyrajzi számmal, tulajdoni hányad feltüntetésével, forgalmi értékkel, stb. ahogy kell.)
Ezt követően:
„ A jelen szerződéssel az ingatlanátruházó a fentiekben körülírt ingatlanait és ingatlanilletőségeit - Holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartása mellett – a szerződés 3. pontjában részletezendő tartási szolgáltatások teljesítése ellenében az ingatlanszerző tulajdonába adja. „

2. pont:
„Az ingatlanszerző az 1. pontban körülírt ingatlanokat és ingatlanilletőségeket az ott megjelölt értékben - és az ingatlanátruházó holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten – a jelen szerződéssel megszerzi annak ellenében, hogy az eltartott természetbeni tartására a jelen szerződés aláírásával kötelezettséget vállal.”

3. pont:
„Szerződő felek a tartási szolgáltatásokat az alábbiakban részletezik:
Az eltartott az 1. pontban körülírt (itt pontos cím feltüntetése) lakásában marad élete végéig. Az eltartó ebben a lakásban nyújtja részére a tartási szolgáltatásokat. Az eltartó a jelen szerződés alapján köteles az eltartott lakásának tisztántartásáról, a lakás fűtéséről és világításáról gondoskodni, kötelesek az eltartottra mosni, vasalni. Az eltartó az eltartottat köteles élelemmel ellátni, számára napi háromszori étkezést biztosítva, akként, hogy ebből legalább egy étkezés főtt étel legyen, figyelembe véve az élelmezésnél az eltartott mindenkori egészségi állapotát is”
Amennyiben pedig az eltartott megbetegszik, vagy koránál fogva egyedül már nem maradhat a lakásban, az eltartó átköltözik az eltartott lakásába, és folyamatosan ott tartózkodik mindaddig, amíg ennek szükségessége fennáll.
Az eltartó köteles az eltartottat betegségében ápolni, gondozni, gyógykezeltetni és őt gyógyszerrel ellátni, halála után pedig a helyben szokásos módon tisztességgel eltemettetni.
Az eltartó tehát az eltartott részére teljes természetbeni tartást nyújt, annak anyagi fedezetét is biztosítva.
A fentiekből következően az eltartott a nyugdíjával szabadon rendelkezik, azt eltartójának átadnia nem kell, hisz a tartás az 1. pontban írt ingatlanok és ingatlanilletőségek tulajdonjogának megszerzése ellenében történik.
A szerződő felek rögzítik, hogy az eltartó eltartott részére 2013 augusztusától nyújtja a fentiekben részletezett tartási szolgáltatásokat.
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy akadályoztatása esetén az eltartó jogosult saját költségén teljesítési segédet igénybe venni a tartási szolgáltatások nyújtására, elsősorban a élettársa (Itt személyes adatok felsorolása) személyében.”

4. pont:
„Az eddig rögzítettek alapján az 1. pontban körülírt ingatlanok és ingatlanilletőségek utáni adókat és közterheket az eltartó viseli, és ez vonatkozik a rezsiköltségekre is.”

7. pont:
„A szerződő felek nagykorú magyar állampolgárok, akiknek szerződéskötési képességét jogszabály nem korlátozza”

A kihagyott pontok és részletek véleményem szerint érdemben nem befolyásolják a tartási szerződésben foglaltakat, személyes adatokat tartalmaznak, és a haszonélvezetre, illetőleg a tartási jogra, illetve ezen jogok földhivatali bejegyzésére vonatkoznak.

Ahogy azt korábban már leírtam, véleményem szerint a nagyapám gazdasági értelemben nem igazán szorult rá a gondoskodásra, volt nyugdíja, bankban megtakarításai, és szántóföldjei, amelyeket bérbeadott. Így gazdasági értelemben finanszírozni tudta saját létfenntartását. Segítségre, ápolásra, gondoskodásra viszont szüksége lehetett, de ez is megoldható lett, volna, és ki tudta volna fizetni ennek ellenértékét, illetve édesanyám is segített volna az ápolásban. (Eltartásra gazdasági értelemben valójában nagybátyáméknak lehetett szükségük.)

Megtámadnánk, mert aláíráskor egészségügyileg olyan állapotban lehetett a nagyapám, amely a cselekvőképességet kizárja. Másrészt a szerződéssel, illetve annak teljesítésével kapcsolatban is vannak aggályaim.

Kérdéseim következők lennének:

• A/1. Mi tartozik, tartozhat bele a természetbeni tartásba pontosan? Mit érthetnek természetbeni tartás alatt pontosan, mert én laikusként úgy értelmezem, hogy segítenek neki, bevásárolnak, gondoskodnak róla, takarítanak, ápolják, stb. Jól értelmezem?
• A/2. Ha gazdaságilag is támogatják, mert például kevés lett volna a nyugdíja, kajára, gyógyszerre, rezsire, az az én értelmezésemben már nem természetbeni tartás jól gondolom?
• B/1. Előzőek értelmében ellentmondásosnak érzem a tartási szerződést. Mert egyrészt a 2. pontban megfogalmazzák, hogy a tartást természetben fogják nyújtani. Másrészt a 3. pontban azt fogalmazzák meg, hogy gazdaságilag ők fogják biztosítani a költségeket ők fizetik majd a rezsit, a kaját, a gyógyszereket, gyógykezelést, stb.
• B/2. Csakhogy ugyan már miből telt volnaa B/1 pontban felsoroltakra? A 22800 forintos szociális segélyből, amit a nagybátyám kapott? Mert az a nagybátyám saját eltartását sem fedezi. Mivel itt véleményem szerint valójában a nagyapám pénzéből finanszírozták az eltartást, az eltartott is valójában a nagybátyám lehetett, legalábbis gazdasági értelemben. Ezt az érvelést és bizonyítást vajon elfogadná a bíróság? Mert ez az igazság.
• C. Lenne esélyünk ezen tények birtokában megtámadni a szerződést? (Mivel igazságtalannak érzem.)
• D. A tartási szerződés nem szól arról, hogy nagyapámat kioktatták volna, kérdéseire választ kapott volna. És nem tartalmazza, hogy a szerződést cselekvőképessége teljes birtokában köti meg. (bár a 7. pont azért érinti ezt a témát.) Nem kellett volna ezt beleírniuk a szerződésbe?
• E. A szerződés 2013 December 5.-én született, nagyapám 2013 December 23.-án halt meg. Viszont a nagybátyám a szerződésben arra hivatkozik, hogy Ő már 2013 Augusztusa óta biztosítja a tartási szolgáltatásokat. És érdekes módon csak decemberben kötik meg a szerződést? Amikor az eltartott már kitudja milyen állapotban volt? Addig pedig hónapokon keresztül puhították, de potenciális tanúk hiányában ebből semmit nem fogunk tudni bizonyítani. (Megjegyzem, a 84 éves nagyapám már augusztusban is került olyan állapotba, hogy nem ismerte meg az unokatestvéremet.)
• F. Ügyvédi ellenjegyzéssel készült a tartási szerződés. Megbízási szerződés szerint a nagybátyám jelent meg az ügyvéd irodájában, aki tartási szerződés megkötésére adott megbízást. Viszont tartási szerződés a keltezése szerint már az ügyvéd jöhetett házhoz, és a nagyapám ott írta alá. Tehát csak annyira lehetett cselekvőképes állapotban, hogy az ügyvédhez már nem utaztatták. Ezen tényeknek lehet jelentősége az ügy megítélése szempontjából?

Elnézést amiért hosszú volt, de rövidebben nem tudtam megfogalmazni.

Köszönöm az eddigi válaszokat!
Újabb kérdésem lenne.

A nagyapám elhunyt. Anyukám a közeli hozzátartozója volt, halotti anyakönyvi kivonatunk is van. A tartási szerződés eredményes megtámadásához szükségünk lenne orvosi iratokra. Ezt az egyik kórháztól, ahol volt a nagyapám már megkaptuk. A másik kórháztól is meg fogjuk kapni, valahol a postán vannak a papírok. A kórházakban véleményem szerint tájékozottak a kiadással kapcsolatban, mert az egyik kórházban a jogi osztály intézte az iratok kiadását. Itt ment gond nélkül minden. A háziorvosnál viszont nem jártunk sikerrel. Kérésünkre azt mondta, hogy csak bíróság részére adhatja ki az iratokat. Megpróbálnám írásban is elkérni a háziorvostól az összefoglaló orvosi iratokat. Van olyan jogszabály, ami alapján jogosan kérhetjük az iratokat? Tudja valaki a számát?(ezt is beleírnám, vagy idéznék belőle.)
Fontos lenne, mivel a háziorvos volt az, aki az utolsó időszakban járt a nyagyapámhoz, így hivatalosan is tudhatott annak állapotáról, amikor a tartási szerződést aláiratták vele. Ismereteim szerint a halált is ő állapította meg, mivel otthonában halálozott el.

„Huzamosabb időnek mennyi idő számít?
A 4 hónap, amiből 1 hónapot kórházban és ápolási osztályon töltött a papa az már elég huzamos idő lehet? Hisz az ápolási osztályon is a nagybátyám helyezte el.”

Ha már a 4 hónap elején is lehetett tudni arról, hogy végstádiumban van, akkor szerintem nem.

Monalisa1
Nem idősek otthonába került, hanem 1 hétre belgyógyászatra, majd ezt követően 2 hétre a helyi kórház ápolási osztályára. Ettől függetlenül az ápolási osztályra kerüléskor lehet, hogy ugyanúgy a háziorvosnál kezdődött az ügyntézés.

Ezen kívül a későbbiek során sürgősségi, és gasztroenterológiai osztályon is volt. De erről az időszakról még nem kaptuk meg az orvosi iratokat, de már nagyon várjuk.

Érdekesnek tartom azt is, hogy a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása mellett a kórházak kiadták számunkra az orvosi iratokat, de a háziorvos erre nem volt hajlandó. Ő azt nyilatkozta, hogy csak a bíróság részére adhatja ki.

Nem meggyőzésnek szántam, csak a tényeket szerettem volna közölni, ami alapján a véleményeket várom.

Ahhoz hogy valaki idősek otthonába kerüljön a háziorvosinál kezdődik az "iratozás", vagyis kellett hogy ismerje a bácsi állapotát, körülményeit.

Nem minket kell meggyőznöd.

"Huzamos ideje eltertotta az eltartó az eltartottat"

Huzamosabb időnek mennyi idő számít?
A 4 hónap, amiből 1 hónapot kórházban és ápolási osztályon töltött a papa az már elég huzamos idő lehet? Hisz az ápolási osztályon is a nagybátyám helyezte el.
A tartási szerződést pedig 2 héttel a halála előtt iratták vele alá több hónapos puhítást követően.

Véleményem szerint máshogy megoldható lett volna az ápolása. 80000 ft körüli nyugdíja volt, 3,5 millió forint a kp-ben és bankban, és szántóföldjei, amiket bérbeadott.

Jövedelmük itt pont a nagybátyáméknak nem volt, amiből finanszírozni tudták volna a magyapám ellátását. Eddig is sok pénzt kaptak az öregtől, de felmutatni semmit nem tudnak, mindent feléltek.

Tartásra csak természetben szorult rá valamelyest, de véleményem szerint ápolási osztályon, vagy idősek otthonában megoldható lett volna az is a megfelelő díj kiegyenlítése mellett. + tisztességes, normális ellátást kapott volna, nem olyat, amit a nagybátyámék biztosítottak.

A súlyos betegség akkor vezet jó erkölcsbe ütközéshez, ha az eltartó tud róla, az eltartott meg nem. Már a súlyosságáról. Ha az eltartott is tud róla, hogy halálos beteg, és ennek ellenére vagy éppen ezért köti meg a szerződést, az nem ütközik a jó erkölcsbe.

Azt gondolom sejted, hogy innen azt senki nem fogja megítélni, hogy az eltartott vajon cselekvőképes lehetett-e a szerződés aláírásakor.
A jó erkölcsbe ütközés az megállhat, ha bizonyítjátok, hogy az eltartó tudott arról, hogy nemsokára meghal az eltartott. De persze erre is vannak kivételek, például ha a szerződéskötéskor már huzamos ideje eltartotta az eltartottat az eltartó, vagy ha más módon a gondozása nem lett volna megoldható éppen ebben a nehéz időszakban.

Tisztelt KBS!
Rendben, megpróbálom rövidebben, de azért próbáltam minent beleírni, hogy a lehetőségekhez mérten minden körülmény tisztázott legyen.

Tehát:
A nyagybátyám titokban tartási szerződést kötött az idős, ápolásra szoruló nagyapámmal, annak halála előtt 2 héttel. A tartási szerződést minden ingatlanra, ill „ingatlanilletőségre” megkötötték. családiház 50%-os tulajdoni hányada és 7db szántóföld. Ezzel gyakorlatilag édesanyámat teljesen kisemmizve a hagyatékból. Álláspontunk, hogy jó erkölcsbe ütköző, és aránytalan is. Tudom, hogy az aránytalanságot a kockázati jelleg miatt nem igazán szokták figyelembe venni.
Viszont álláspontunk szerint a szerződés megírásának idején már számítani lehetett a nagyapám közelgő elhalálozására, és vitatjuk cselekvőképesség, vagy a józan megítélés meglétét is, de bizonyítani nem tudjuk.

A nagyapám betegségei amelyről orvosi dokumentumaink vannak.(teljesség igénye nélkül):

• alkohol okozta depedencia szindróma (függőség)
• Demencia
• Incontinentia (vizelet & széklet)

stb...
Ezen kívül látása, hallása is rossz volt, ezekről nincs szakorvosi leletünk, de rossz vol. Szerintem semmit nem értett abból, amit az ügyvéd mondott neki, amikor aláírta a dokumentumot. (Aláírása is reszketeg volt, gyakorlatilag a halálos ágyán iratták vele alá.)
Bizonyítani nem tudjuk, de abban bízunk, hogy az orvosi iratokból látható, hogy akkor iratták vele alá, amikor már az elbutulásnak olyan szintjén volt.
(csökkent belátási képesség)

A kérdésem pedig az lett volna, hogy milyen esélyeink vannak arra, hogy sikerrel támadjunk?

Öt mondatban? Na jó, tízben?