alapítvány létrehozása

T. ObudaFan!

Köszönöm

T. ObudaFan!

Én egy civil szerveződés (tánccsoport) vezetője vagyok. Ma megkeresett bennünket egy helyi alapítvány alapítója (helyi lakos, önki képviselő, idős ember), hogy ránk ruházná az alapítványát. (Valószínűleg már belefáradt az ezekkel járó ügyek intézésébe.)
Az volna a kérdésem, hogy lehetséges-e egy ilyen átruházás, illetve, hogy ez konkrétan mit is jelent?

Köszönettel,
Nominatív

Alapítványt nem lehet átruházni, az alapító azonban az alapítói jogok gyakorlására kijelölhet más személyt.

Értem, és köszönöm!
N.

Nincs mit.

Kedves Hozzáértők!

Alapítványunkról megérkezett a bejegyzést elrendelő bírósági végzés.

1. Ez még nem jogerős, mennyi idő elteltével lesz az?
2. ezt az időt mikortól kell számítani, a végzés kézhezvételének napjától, vagy a végzésen szereplő dátumtól?
3. A jogerős végzést kiküldi a bíróság, vagy nekem kell intézni személyesen?

Sürgős lenne, mert a számlára már jönnének támogatások, indulnának a programok.

köszönöm a válaszokat.

A végzés ellen az ügyész és az alapítvány fellebbezhet a kézhezvételtől 15 napon belül. Ha egyik sem fellebbez, akkor azon a napon lesz jogerős a végzés, amikor mindkét jogosult vonatkozásában letelt a határidő. Célszerű az alapítványnak lemondania a fellebbezési jogáról és érdeklődni, hogy az ügyészség mikor kapta meg a végzést, majd ha ahhoz képest is letelt a 15 nap, bemenni a bíróságra jogerősítő végzésért.

Köszönöm a választ ObudaFan.

Nincs mit.

ObudaFan!

Ha úgy teszek, ahogy írtad, és bemegyek a bíróságra a jogerősítő végzésért, a kézhezkapott bejegyzést elrendelő bírósági végzést kell bevinnem, ami ott kap egy jogerősítő záradékot, vagy ott kiállítanak egy új jogerősítő végzést?

Elég a bíróságon szóban közölni, hogy az alapítvány lemond a fellebbezési jogáról, vagy erről is papírt kell írni, s ha igen, kinek kell azt aláírnia?

köszönöm

„Ha úgy teszek, ahogy írtad, és bemegyek a bíróságra a jogerősítő végzésért, a kézhezkapott bejegyzést elrendelő bírósági végzést kell bevinnem, ami ott kap egy jogerősítő záradékot, vagy ott kiállítanak egy új jogerősítő végzést?”

Bírósága válogatja. Érdemes bevinni a végzést, aztán majd eldöntik, hogy azon jogerősítenek, vagy külön végzést adnak.

„Elég a bíróságon szóban közölni, hogy az alapítvány lemond a fellebbezési jogáról, vagy erről is papírt kell írni,”

Írásban kell.

„ s ha igen, kinek kell azt aláírnia?”

Az alapítónak.

Köszönöm a választ ObudaFan.

Nincs mit.

Obudafan,
ma voltam a Főv-i Bíróságon, mivel az alapítványnak küldött bejegyzést elrendelő végzés átvételétől letelt a 15 nap.

1. érdeklődtem, hogy a végzést mikor kapta kézhez az ügyész. Azt mondták, hogy ugyan meg tudnák mondani, de utánanézni körülményes, és mivel ma sok az ügyfél, hagyjam őket békén ezzel a kérdéssel.
Tehát mivel választ nem kaptam, így nem tudtam jogerősíteni a végzést. Reklamálnom kellett volna?
2. Az ügyintéző azt mondta, hogy hiába járt le a 15 napos fellebbezési határidő akár az alapítványnál, akár az ügyészségnél, a jogerősítés még egy bíró elé is kerül, aki február 10-re kérte be a papírokat.
Várjam meg a 10-ét követő 5. munkanap leteltét, és utána érdeklődjek telefonon, megkaptuk-e a jogerősítést-mondta az ügyintéző.
Ezt nem értettem, de gyorsan elbúcsúzott, mert sokan várakoztak még.
Palira vett az ügyintéző?
3. Valóban ez a jogerősítés útja?
4. Úgy tudtam, hogy a 15 napos fellebb-i határidők leteltével én magam is jogerősíthetem a végzést.
Nem így van?

köszönöm.

A jogerőt tényleg bírónak (vagy titkárnak) kell megállapítania, és az kétségtelen, hogy az FB van annyira leterhelt, hogy ez azonnal nem fog menni.

Köszönöm.

1. Nem lett volna kötelessége ma közölni velem az ügyintézőnek, mikor vette át a végzést az ügyészség?
2.Ha lejár a 15 napos határidő mind az alapítványnál mind az ügyészségnél, akkor ezek szerint a bírónak (titkárnak) mindenképpen meg kell állapítania a jogerőre emelkedést?
3.Az ügyintéző azt is közölte, hogy postai úton kell megvárnunk a bíróság jogerős végzését. Tehát nincs az az út, hogy gyorsan én magam intézzem?

Azért sürgős a dolog, mert az egyik támogatónk határidőhöz köti a komoly összegű (több milliós) támogatását.

Azt közölnie kell az ügyintézőnek, hogy mikor vette át az ügyészség. Ha a 15 nap letelt, akkor még nem állapítják meg azonnal a jogerőt, hiszen ajánlott küldeményként még érkezhet fellebbezés. Régebben az FB-n jogerősítettek személyesen bevitt végzést, de elképzelhető, hogy már nem így van.

Köszönöm ObudaFan a válaszokat, sok fölösleges utánajárástól mentesítettél.

Nincs mit.

Kedves ObudaFan!
Az alábbi kérdéseink lennének:
Szeretnénk létrehozni egy alapítványt, de tekintettel arra, hogy hivatalosan már létezik egy olyan fajtamentő csoport, amivel mi foglalkozni szeretnénk, ezért arra gondoltunk, hogy egy általános állatvédő alapítvány lennénk, és ezen belül specializálódnánk arra az egy bizonyos kutyafajtára. Ez lehetséges így?
Az alapítvány nevében feltüntethetjük a fajta elnevezésének egy rövidítését, ami így utalna rá azért?
Azt honnan lehet megtudni, hogy egy ilyen jellegű alapítvány létrehozásához kb. milyen összegű tőke kell? Mennyibe kerül, ha ügyvédet bízunk meg az alapító okirat átnézésével, és az ezzel kapcsolatos ügyekkel? Illetve még két kérdés, mikor kiemelten közhasznú egy alapítvány? És ha sikerül a bejegyzés, mikortól lehet adományokat gyűjteni, és majd az 1%-ot?

Szíves segítségét előre is köszönjük.

Nem látom, hogy attól, hogy létezik már más csoport az adott fajta védelmére, miért ne jöhetne létre ez az alapítvány kifejezetten erre a célra. Ha a név használatára bárkinek kizárólagos joga van, akkor az alapítvány nevében ez csak akkor szerepelhet, ha a jogosult írásban hozzájárul. Kiemelten közhasznú státusz ebből aligha lesz, közhasznú lehet az alapítvány, ha a Kszt. feltételeinek megfelel. Adományokat a jogerős nyilvántartásba vételtől lehet gyűjteni, az 1%-ot a nyilvántartásba vételt követő év elteltével, illetve közhasznú alapítvány esetén azonnal lehet gyűjteni. Szerintem 100e Ft induló vagyon elegendő lehet. Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya.

Köszönjük a segítséget!
Annak hol tudunk utána nézni, hogy a név használatára van-e kizárólagos joguk?
Köszönjük.

Ha sem egyesület, sem cég , sem magánszemély nevét nem akarjátok a névbe bevonni, akkor legfeljebb a védjegynyilvántartást kell megnézni.

Kedves ObudaFan,

ismerőseimmel egy alapítványt szeretnénk létrehozni, ami mentális problémával küzdő betegeket segítene, részükre képzési módszereket dolgozna ki, egyéb módon segítene. 3-an lennénk a kuratóriumban és mindannyian szeretnénk dolgozni e célok megvalósításáért, és ezért pénzt is szeretnénk kapni. Ez a gyakorlatban hogy oldható meg?

1. az alapító okiratba beírjuk, hogy a kuratóriumi tagok kaphatnak tiszteletdíjat és költségtérítést. Elképzelhető, hogy a tiszteletdíj nagyságát ahhoz igazítjuk, hogy mennyi munkát végzünk? A tiszteletdíj konkrét mértékét milyen módon lehet meghatározni és ki határoz róla?
2. a hozzászólások alapján úgy látom, megbízási szerződést lehet kötni egy munkára a kuratóriumi taggal, ha ő nem vesz részt az erről szóló kuratóriumi döntésben

1. ez azt sugallja, hogy minden olyan megbízási szerződés megkötéséhez, melyben egy kuratóriumi tag a megbízott, össze kell hívni a kuratóriumot?
2. mi van akkor, ha mindhárman részt vennénk egy projektben és különböző feladatokat látnánk el? Mindig a másik 2 tag dönt ez esetben a 3.-nak adott megbízásról? Ez szabályos?

3. ha egy kuratóriumi tag tiszteletdíjat kap, vagy megbízási díjat, akkor ettől még jogosult lehet gyesre/munkanélküli segélyre?
4. a felügyelőbizottság tagjai gondolom semmiképp nem végezhetnek megbízási alapon munkát az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében - jól gondolom?
5. a felügyelőbizottság felelőssége mit jelent? mi történik, ha a FEB nem veszi észre (hiszen nem pénzügyi, vagy jogi szakemberekről van szó), hogy az alapítvány - akár szándékai ellenére - jogszabályba ütköző módon működik?
6. az alapító okiratba minden jövőben létrehozandó szervezeti egységet már előre szabályozni kell (pl esetleg lesznek műhelyek, igazgató, titkár, de csak akkor, ha jól működik majd az alapítvány)?
7. vállalkozási tevékenységnek számít-e, ha egy kutatást támogatásból finanszírozunk? (gondolom, nem). És akkor, ha ezt egy cég támogatja? Vagy pl ha támogatásból tartunk meg egy képességfejlesztő tréninget versus egy cég vesz meg egy ilyen tréninget? Az nem világos, hogy a célcsoport (a képzett emberek) egyik esetben sem fizetnek, és ők lennének a rászorulók. Vagy mi a helyzet akkor, ha egy konferencia megtartását a részvételi díj finanszírozza, ugyanakkor részt vehetnek rajta ingyenesen a célcsoport (rászorulók) tagjai? Ez esetben a konferencia nem jönne létre a fizető résztvevők "támogatása" nélkül.

Köszönöm előre is és elnézést a sok - néha talán zavaros - kérdésért.

Üdv.,
alap100

Kedves ObudaFan,

az előző hozzászólásomhoz még egy gondolatot szeretnék hozzáfűzni: az egyik dilemmánk az, hogy ha közhasznú célokért szeretnénk tevékenykedni, egy tág célcsoport érdekében, ebből szeretnénk megélni, és a szervezet irányítását is kézben tartani, akkor vajon az alapítványi forma a megfelelő erre, vagy az egyesület a célravezetőbb.

Köszönöm!